← Magyarország

Bfv.369/2007/8 – Kúria

Bfv.II.369/2007/8.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év október hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : Az ittas járművezetés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Budai Központi Kerületi Bíróság 3.B.XI.715/2005/
  3. számú ítéletét és a Fővárosi Bíróság 29.Bf.XI.6172/2006/
  4. számú végzését hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 3.600 forint, azaz háromezer-hatszáz forint bűnügyi költséget az állam viseli. E végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s I. A Budai Központi Kerületi Bíróság a
  5. február 1-jén hozott 3.B.XI.715/2005/
  6. számú ítéletében a terhelt bűnösségét ittas járművezetés vétségében állapította meg. Ezért őt, mint többszörös visszaesőt 6 hónapi börtönbüntetésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság a
  7. szeptember 14-én jogerőre emelkedett 29.Bf.XI.6172/2006/
  8. számú végzésével az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt
  9. május 4-én délután a budapesti Nagytétényi úton ittas állapotban vezette személygépkocsiját. A rendőrjárőr megállította és igazoltatta. Alkoholos befolyásoltságának ellenőrzése során megállapítást nyert, hogy a vezetéskor vérében szeszes ital volt, tehát alkoholos befolyásoltság alatt vezetett. Mindemellett a terhelt gépjárművezetői jogosítvánnyal sem rendelkezett. II. A jogerős ítélet ellen a terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt, melyben sérelmezte, hogy a másodfokú eljárásban betegségét igazolva a kitűzött tárgyalás elhalasztását kérte, kórházi igazolásának benyújtása ellenére azonban a bíróság a másodfokú tárgyalást távollétében megtartotta. Ez okból védekezését előterjeszteni, illetőleg kiegészíteni nem tudta. Vélekedése szerint a törvénysértő eljárás terhelti jogait sértette. Kérte a másodfokú eljárás megismétlésének elrendelését. A Legfőbb Ügyészség a BF.1158/
  10. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát alaptalannak tartva rámutatott arra, hogy a Be.
  11. § /1/ bekezdésében foglaltakra figyelemmel a másodfokú eljárásban törvénysértés nem történt, miután a terhelt terhére bejelentett fellebbezés hiányában a másodfokú tárgyalás az idézett terhelt távollétében is megtartható. A Legfőbb Ügyészség a jogerős döntés hatályban tartását indítványozta. III. A Legfelsőbb Bíróság a terhelt által vitatott eljárásjogi kérdésben a Legfőbb Ügyészség álláspontját osztotta. Az alapügyben eljáró másodfokú bíróság – a Fővárosi Bíróság – a terheltet a
  12. szeptember
  13. napjára kitűzött tárgyalásra idézte, s a tárgyalást a terhelt korábbi – orvosi kezelésére hivatkozó - kimentése ellenére megtartotta. Ezzel nem sértett eljárási szabályt: a Be.
  14. §

(1)bekezdése értelmében ugyanis a vádlott távollétében a tárgyalás megtartható, ha a vádlott előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a vádlott terhére nem jelentettek be fellebbezést. Ez utóbbi törvényi lehetőség biztosítja, hogy súlyosbításra irányuló ügyészi fellebbezés hiányában a másodfokú bíróság az ügyben a terhelt távollétében is megtartsa kitűzött tárgyalását. Mindemellett a Legfelsőbb Bíróság indokoltnak látja annak hangsúlyozását, hogy e törvényi rendelkezés csupán a tárgyalás megtartásának lehetőségét biztosítja. Annak eldöntése során azonban, hogy a terhelt eljárási jogosultságaival korlátozás nélkül élhet-e, védekezéshez való joga maradéktalanul érvényesül-e, - a terhelt részvételének biztosítása céljából a másodfokú eljárásban adott törvényi lehetőség mellett is megfontolandó lehet a tárgyalás elhalasztása. Ilyen helyzetben különös nyomatékkal értékelendő, ha a terhelt tárgyalási részvételéhez ragaszkodik, ám ebben – átmenetileg – egészségi állapota akadályozza. A védelem jogát (Be.5. §) valamennyi eljárásjogi természetű döntés során alapvető szempontként kell figyelembe venni, a terhelt helyzetét, védekezésének lehetőségét hátrányosan érintő eljárásjogi akadályokat ennek értékelésével, s az ezt biztosító részletszabályoknak érvényesítésével célszerű elhárítani (vö. Be.43. §
(2)bekezdés d/ pont). Minthogy a terhelt felülvizsgálati indítványában kifogásoltakkal a Fővárosi Bíróság az eljárási törvény előírásait nem sértette meg, a Legfelsőbb Bíróság a sérelmezett végzést a Be.426. § alapján hatályában fenntartotta. A terhelt e végzés ellen fellebbezést nem terjeszthet elő (Be.3. §
(4)bekezdés), újabb, azonos tartalmú felülvizsgálati indítvánnyal nem élhet (Be.418. §
(3)bekezdés). Budapest,
  1. október
  2. Dr.Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr.Schäfer Annamária s.k. előadó bíró, Dr.Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Oné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.