Pfv.20602/2007/4 – Kúria

(1)bekezdés b) pontja alapján azért állapította meg a védjegyoltalom megszűnését, mert a védjegyben a „kecskeméti" megjelölést olyan domináns elemnek tekintette, amely az átlag fogyasztó számára a termék magyar, ezen belül kecskeméti származására utal, holott a védjegy jogosultja egy svájci illetőségű cég. Ebből eredően a védjegy átruházása folytán a földrajzi származása tekintetében megtévesztővé vált, amely megalapozta a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása iránti kérelmet. Ugyanakkor a hivatal a Vt. 35. §

(1)bekezdés a) pontjára alapított kérelmet alaptalannak találta, megállapítva, hogy a tárgyi komplex védjegy esetén a megkülönböztető képesség elvesztése amiatt, hogy a védjegy valamely termékfajta nevévé váljon, fogalmilag kizárt. A jogerős végzés indokolása szerint az MSZH tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a védjegyoltalom külföldi személy részére történt átruházása miatt a földrajzi elemet is tartalmazó kombinált védjegy megtévesztővé vált, arra is tekintettel, hogy a kérelmező nem erre alapítottan állította a védjegyoltalom megszűnését, hanem amiatt, hogy a védjeggyel oltalmazott terméket nem Kecskeméten, hanem attól lényegesen messzebb állítják elő. A védjegy megtévesztővé válását azonban csak akkor lehet megállapítani, ha a védjegyhez valamilyen pozitív fogyasztói előítélet, várakozás kapcsolódik, amit a védjeggyel ellátott termék vagy a szolgáltatás nem igazol. Ezt az ellenérdekű félnek kellett volna bizonyítania. Ennek a bizonyítási kötelezettségének az ellenérdekű fél nem tett eleget, így önmagában az a körülmény, hogy a jogelődök által korábban, 20 éven át Kecskeméten gyártott bébiétel jó minőségű, nem jelenti azt, hogy a fogyasztók által ismert minőség más helységben történő gyártással nem biztosítható, arra is figyelemmel, hogy az ellenérdekű fél által sem vitatottan a kérelmező a Kecskeméten kifejlesztett bébiétel termékek eredeti receptúráit is megszerezte. Ezért az a tény, hogy a kombinált védjegy egy város nevét is tartalmazza, nem hordozza feltétlenül magában a megtévesztés lehetőségét amiatt, hogy az árut nem az adott városban állítják elő, vagy a védjegyjogosult székhelye nem a megnevezett helységben vagy Magyarországon van. A kifogásolt védjegy olyan kombinált védjegy, amelyben a „kecskeméti" szóelem önmagában nem is lenne oltalomképes, azaz a kombinált védjegy megkülönböztető képességét a jellegzetes ábrás elemek adják. Miután a védjegy oltalomképességét nem az árujegyzék termékei és szolgáltatásai, valamint a földrajzi hely szoros összefüggése, illetőleg a fogyasztóknak földrajzi helyhez tapadó pozitív értékítélete határozza meg, nem állítható, hogy a védjegy megtévesztővé vált a termék más helyen történő előállítása miatt. Ezért a jogerős végzés a jogszabályi feltételek hiányában az MSZH határozatát megváltoztatta és a kérelmet elutasította. A jogerős végzés ellen az ellenérdekű fél nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, tartalmilag kérve annak megváltoztatását és az MSZH határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett kérelem elutasítását. Az ellenérdekű fél álláspontja szerint a Vt. 35. §

(1)bekezdés b) pontja alapján a megtévesztővé válást meg kellett volna állapítani. Ennek hiányában a jogerős végzés ellentétes a 89/104. EGK. irányelv 12. cikk

(2)bekezdés b) pontjában foglalt szabállyal. Az elsőfokú bíróság is megállapította a „kecskeméti" szóelemre tekintettel, hogy az a védjegy domináns eleme. Hivatkozott arra, hogy az Európai Bíróság C-108/

1. és 109/97., illetve a T-295/
2. számú határozataiban is megállapította, hogy kizárt az olyan védjegyoltalom fenntartása, amely a használat következtében megtévesztővé vált az áru földrajzi származását illetően. Ilyen eset lehet a termék származására utaló földrajzi nevet tartalmazó védjegy, ha a terméket a védjegy átruházása folytán már más földrajzi területen termelő vállalkozás használja. A kérelmező a jogerős végzés hatályban való fenntartását kérte, vitatva a felülvizsgálati kérelemben előadottakat. Állította, hogy az ellenérdekű fél által hivatkozott európai bírósági határozatok nem a védjegy megszűnésével kapcsolatban tartalmaztak rendelkezéseket. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A jogerős végzés a tényállást helyesen állapította meg és érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a Vt.
3. §

(1)bekezdés a), illetve b) pontjai alapján a védjegyoltalom megszűnése megállapításának a jogszabályi feltételei nem állnak fenn. A kérelmezőnek az a hivatkozása, hogy a jogerős végzés a 89/104. EGK. irányelv 12. cikk

(2)bekezdés b) pontjában meghatározott szabály sérelmével utasította el a kérelmet, téves, mert, amint arra az ellenérdekű fél helytállóan hivatkozott, a Vt.

1. §-a az irányelvben foglaltakkal azonos rendelkezést tartalmaz. A belföldi védjegy oltalma megszűnésének megállapítása iránti eljárásban a Vt. ezen rendelkezéseit alkalmazva a jogerős végzés helytállóan jutott arra a következtetésre - ennek ellenkezőjét a kérelmező a felülvizsgálati kérelmében nem is állította - hogy a védjegy a Vt.
2. §

(1)bekezdés a) pont szerinti megkülönböztető képességét nem vesztette el, ezért emiatt a védjegyoltalom megszűnésének megállapítása kizárt. A Vt. 35. §

(1)bekezdés b) pont szerint a védjegyoltalom megszűnik, ha a védjegy - használata következtében - megtévesztővé vált, különösen az áruk vagy a szolgáltatások jellegét, minőségét vagy földrajzi származását illetően. A védjegy kombinált védjegy, amelyben a földrajzi szóelem - a megkülönböztető képesség szempontjából - a domináns elem. A védjegynek e domináns eleméből ugyanakkor nem következik, hogy az oltalmazott áruk előállítása kizárólag Kecskeméten történik. A gyártási helyre vonatkozó közvetlen utalás hiányában ezért nem állapítható meg, hogy azzal kapcsolatban a fogyasztókban olyan pozitív várakozás vagy értékítélet alakult ki, amely miatt a gyártási hely megváltozása a védjegy megtévesztővé válását eredményezi. Önmagában tehát azon az alapon, hogy a védjegy által oltalmazott egyes termékeket a védjegyet jogosultan használó gazdasági társaság máshol állítja elő, a védjegy használatából eredő megtévesztővé válását megállapítani nem lehet. A kérelmező által hivatkozott, az Európai Bíróság által hozott döntések pedig nem a védjegyoltalom megszűnésével kapcsolatos jogértelmezést tartalmaznak, ezért e döntések alapján sem állapítható meg a jogerős végzés jogszabálysértő jellege. A C108/97., illetve 109/97. számú egyesített ügyekben hozott döntés a 89/104. EGK irányelv 3. cikk

(1)bekezdésének c) pontját, illetve 3. cikk

(3)bekezdését, azaz az oltalom megadásának feltételeit értelmezte. Ennek során egyebek mellett azt is megállapította, hogy a védjegyoltalom engedélyezésének önmagában nem lehet akadálya az, hogy az érintett termék és a földrajzi hely közötti kapcsolatban a terméket nem feltétlenül az adott területen állítják elő. A T295/

1. számú ügyben hozott határozat pedig a 40/
2. EK. számú közösségi védjegyrendeletnek a közösségi védjegy bejegyezhetőségével kapcsolatos kérdéseiről rendelkezett. Ezek a határozatok nem a 89/
3. EGK irányelv
4. cikk

(2)bekezdés b) pontjával foglalkoztak, így a határozatok nem lehetnek ellentétesek a Vt. 35. §

(1)bekezdés b) pontjában meghatározott rendelkezésekkel. Ezért a kérelmező által hivatkozott Európai Bírósági döntések alapján sem állapítható meg a jogerős végzés jogszabálysértő jellege. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős végzést a Pp. 275. §

(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a kérelmezőt a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján kötelezte - a másodfokú végzésben megállapított perköltség összegével felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. megegyező - Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, Dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, Angyalné Dr. Demeter Judit sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő