← Magyarország

Pf.20348/2007/5 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.I.20.348/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Vezsenyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Vezsenyi Péter ügyvéd, 5000 Szolnok, Ady E. u. 14.) által képviselt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. r. és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. r. felpereseknek a jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 11.P.20.703/2006/
  2. sorszámú ítélete ellen az alperes részéről
  3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés és a felperesek részéről Pf.
  4. sorszám alatt előterjesztett csatlakozó fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja. A másodfokú perköltségeiket a felek maguk viselik. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: Az I. r. felperes házastársa, a II. r. felperes édesapja
  5. augusztus 4-én közlekedési baleset következtében elhunyt. A baleset bekövetkezéséért felelős gépkocsivezetőt a ... Városi Bíróság ... számú nem jogerős ítéletével halált okozó ittas járművezetés bűntettében bűnösnek találta és börtönbüntetésre ítélte. A baleset bekövetkezésekor az I. r. felperes 49 éves, a II. r. felperes 19 éves volt. A balesetet okozó gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítója az alperes volt, peren kívül az I. r. felperes részére 88 085 Ft vagyoni és 2 000 000 Ft nem vagyoni, a II. r. felperes részére 800 000 Ft nem vagyoni kártérítést kifizetett. Módosított kereseti kérelmükben az I. r. felperes további 97 000 Ft vagyoni és 5 000 000 Ft nem vagyoni kártérítés, a II. r. felperes további 2 200 000 Ft nem vagyoni kártérítés és annak kamatai megfizetését kérte. A perben az alperes a 97 000 Ft vagyoni kárigényt elismerte, egyebekben a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítási eljárás lefolytatását követően ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I. r. felperesnek 97 000 Ft vagyoni és 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést, a II. r. felperesnek 400 000 Ft nem vagyoni kártérítést és annak
  6. október 12-től járó kamatát, továbbá kötelezte a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 15 nap alatt 40 000 Ft perköltséget. Határozatának indokolásában a beszerzett szakértői véleményekre alapítottan rögzítette, hogy az I. r. felperesnél házastársa elvesztése következtében jelenleg is megállapítható az elhúzódó gyászreakció, a hozzátartozó elvesztése miatti veszteségélményt még nem dolgozta fel, gyógyszeres terápiák mellett pszichoterápiás kezelése is javasolt. Tünetei időben tartósan elhúzódhatnak, teljes gyógyulását a szakértők bizonyossággal nem tudták megállapítani. Az összegszerűség megállapításánál figyelemmel volt az I. r. felperes életkorára, arra, hogy tragikus hirtelenséggel veszítette el házastársát, valamint hogy a baleset következtében nála az elhúzódó gyászreakció betegsége alakult ki. A II. r. felperes esetében a szakértői véleményekre alapítottan ugyancsak azt állapította meg, hogy a hozzátartozó halála következtében alakult ki a gyászreakció, mely miatt depresszív tünetekkel a II. r. felperes is pszichiátriai gondozásra szorult. A betegség azonban a II. r. felperesnél már lezajlott, a nála jelenleg észlelt enyhe fokú depresszív tünetek érzelmileg esékenyebb személyiségstruktúrájából adódnak. Az ítélet ellen az alperes fellebbezést, a felperesek csatlakozó fellebbezést terjesztettek elő. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a felperesek nem vagyoni kár megfizetésére irányuló keresetének az elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy peren kívül az I. r. felperes részére teljesített 2 000 000 Ft, a II. r. felperes részére kifizetett 800 000 Ft összegű nem vagyoni kártérítés arányos a felpereseket ért sérelemmel. Az elsőfokú bíróság által megállapított nem vagyoni kártérítés összegszerűsége kizárólag
  7. évi árviszonyok figyelembevételével fogadható el, ez esetben azonban kamat a felpereseket nem illetné meg. A felperesek csatlakozó fellebbezésükben az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes kereseti kérelmük szerinti marasztalását kérték. Csatlakozó fellebbezésük indokaként arra hivatkoztak, hogy az elsőfokú bíróság nem kellő súllyal értékelte azt a tényt, hogy a baleset következtében elhunyt férj és édesapa elvesztése milyen hátrányt okozott. Az I. r. felperes lelkileg teljesen összeroppant, a csatlakozó fellebbezéshez csatolt zárójelentés szerint
  8. április 11-től április 23-ig pszichiátriai rehabilitációs osztályon állt ismételt kezelés alatt. Fellebbezési ellenkérelmükben lényegében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. Az ítélőtábla a Pp.
  9. §

(3)bekezdése alapján - fellebbezés hiányában - nem érintette az elsőfokú bíróság ítéletének az alperest I. r. felperes javára vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó rendelkezését. Az alperes fellebbezését és a felperesek csatlakozó fellebbezését az alábbiak szerint alaptalannak találta. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki az ítélőtábla: A felek közt a jogalap tekintetében vita nem volt, az alperes kártérítési felelősségének jogalapja a Ptk.
  1. §-a, míg fizetési kötelezettsége a 190/
  2. (VI. 8.) Korm. rendeleten alapul. A felpereseket hozzátartozójuk elvesztésével kettős személyiségi jogi sérelem érte; egyrészt az Alkotmány
  3. §-ában deklarált családi léthez való joguk sérült, másrészt az Alkotmány 70/D. §-ában és a Ptk.
  4. §-ában rögzített testi- és lelki egészséghez való joga. A nem vagyoni kártérítés mértékét e két sérelem együttes súlyának figyelembevételével kell megállapítani. A fenti kiegészítéssel is az elsőfokú bíróság által megállapított kártérítés a felperesek esetében e követelményt kielégíti, az őket ért károsodás mértékével arányban áll, az általuk elszenvedett nem vagyoni károsodás megközelítő kiegyenlítésére alkalmas. Az ítélőtábla egyebekben az elsőfokú bíróság által a nem vagyoni kártérítés meghatározásánál értékelt szempontokkal, azok okszerű mérlegelésével maradéktalanul egyetértett. A fentiek miatt a felpereseket megillető nem vagyoni kártérítésnek sem a felemelésére, sem a leszállítására nem látott indokot, mert a nem vagyoni kártérítés összege megfelel az arányosság és a mértéktartás követelményének, valamint a kialakult bírói gyakorlatnak is. A Debreceni Ítélőtábla ... számú ítéletében egy
  5. november 2-án bekövetkezett baleset miatt a túlélő házastárs részére a peren kívül teljesített 1 500 000 Ft mellett, további 4 000 000 Ft-ot állapított meg kamatfizetési kötelezettség nélkül (BDT 2005.1286.). Ugyancsak a Debreceni Ítélőtábla ... számú ítéletével egy
  6. február 13-i baleset miatt a túlélő házastárs részére a peren kívül teljesített 1 600 000 Ft mellett, további 1 100 000 Ft nem vagyoni kártérítést állapított meg kamattal. A Fővárosi Ítélőtábla ... számú ítéletében egy
  7. február 8-i közlekedési baleset miatt a peren kívül teljesített 2 000 000 Ft mellett, ítéletével további 1 000 000 Ft nem vagyoni kártérítést állapított meg kamatfizetési kötelezettséggel. Az ítélőtábla a fentebb kifejtettekre figyelemmel a Pp.
  8. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta és a Pp. 84. §
(1)bekezdése alapján úgy határozott, hogy a másodfokú költségeiket a felek maguk viselik. A felperesek személyes költségmentesség kedvezményében részesültek, az alperes személyes illetékmentes, így a le nem rótt illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(1)és
  1. §-a alapján az állam viseli. D e b r e c e n,
  2. november
  3. napján . Urhegyi Béla sk. a tanács elnöke, Dr. Csikiné dr. Gyuranecz Márta sk. előadó bíró, Szilágyiné dr. Karsai Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: - kiadó -

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.