Kfv.I.35.417/2006/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Juhász Béla ügyvéd által képviselt felperesnek a Vám- és Pénzügyőrség KözépMagyarországi Regionális Parancsnoksága alperes ellen jövedéki ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Fővárosi Bíróságon 8.K.34.115/2005. számon indított, és ugyanezen bíróság 2006. június 8-án kelt 8.K.34.115/2005/8. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes részéről 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Bíróság 8.K.34.115/2005/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 63.300 (hatvanháromezer-háromszáz) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jövedéki hatóság 2005. február 9-én, a felperes által működtetett piacon ellenőrzést tartott. Az ellenőrzés során az elárusítóasztalban összesen 470 csomag magyar adójegy nélküli cigarettát találtak, amelyet büntetőeljárás keretében lefoglaltak, és jövedéki eljárást kezdeményeztek. Az ellenőrzés eredményeként a jövedéki hatóság 2005. augusztus 26-án kelt 6855/2-2005 sz. határozatával a felperest 1.054.760 Ft jövedéki bírság megfizetésére kötelezte. A fellebbezés folytán eljáró alperes 2005. szeptember 22-én kelt 3988/2005 sz. határozatával az első fokú határozatot helyben hagyta. A határozat indokolása szerint a jövedéki termékeket a felperes tulajdonában álló telephelyen foglalták le. Az elárusítóasztal nem volt bérbe adva, ezért a felperes minősült a megtalált termékek birtokosának. A felperes keresetében e határozat első kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte. fokú határozatra is Az első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Ptk. 187. § /1/, valamint 196. § /1/ bekezdésére, és ennek alapján megállapította, hogy a felperes a lefoglalt jövedéki termékek vonatkozásában birtokosnak minősült. Ezért a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 114. § /1/ bekezdés
- b)pontja, /2/ bekezdés
- b)és
- c)pontja, valamint a 114. § /3/ bekezdése, és /4/ bekezdése alapján a jövedéki bírság megfizetésére kellett kötelezni. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet. Kérte az ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetének megfelelő ítélet meghozatalát. A felperes megismételte a korábbiakban kifejtett jogi álláspontját és részletezte, hogy milyen intézkedéseket próbált tenni annak érdekében, hogy a bérbe nem adott asztalokba semmilyen tiltott terméket ne lehessen elhelyezni. A felperes hangsúlyozta, hogy sem egyenes, sem eshetőleges szándéka a birtoklásra nem volt, a feltalálást követően a birtoklásról le is mondott. A Jöt. 114. § /1/ és /4/ bekezdései vele szemben nem alkalmazható, mert nem természetes személy. Utalt az ügyintézési határidő túllépésére. Az alperes felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A nem vitás tényállás szerint a felperes által üzemeltetett piac területén a jövedéki ellenőrzés során a bérbeadás hiányában lezárt asztalban az ellenőrzés jövedéki ellenőrzés alól elvont termékeket, cigarettát talált. A felperes álláspontja szerint jövedéki jogszabálysértést nem követett el. A Jöt. 114. § /1/ és /4/ bekezdése a felperesre, mint jövedéki termékkel tevékenységet nem folytató társaságra nem vonatkozik. Ezen túl hivatkozott arra is, hogy a cigarettát zártöréssel ismeretlen tettes helyezhette el a feltalálási helyén, amely a felperesen kívül álló ok miatt történt, birtokosnak ezért nem tekinthető. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a Jöt. 114. § /1/ és /2/, valamint /3/ bekezdésében a törvény felsorolja azokat a tényállásokat, amelynek megvalósulása esetén a jövedéki hatóságnak bírságot kell kivetnie. Ezekben a rendelkezésekben valóban a természetes személy, illetőleg a gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók azok, akik a nevezett tényállások megvalósulása esetén bírsággal sújthatók. A Jöt. 114. § /4/ bekezdése azonban úgy rendelkezik, hogy a jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és más egyéb gazdálkodó szervezetek is megvalósítják a jövedéki törvénysértést, amennyiben az előzőekben felsorolt tevékenységet folytatják. Ezt erősíti a Jöt. 4. §
- a)pontja is. Az előzőekben ismertetett jogszabályi tényállást a felperes a jövedéki adózatlan termékek birtokban tartásával valósította meg. A felperes álláspontja szerint a birtoklás azért nem valósult meg esetében, mert akaratán és tudtán kívül került a tulajdonában lévő területre a jövedéki termék. A Legfelsőbb Bíróság már számos ítéletében rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyv és a kapcsolódó bírói gyakorlat szerint birtokos az, aki a dolgot hatalmában tartja. A birtok valamely dolog feletti tényleges hatalmat jelent. A tényleges hatalom arra való tekintet nélkül minősül birtoknak, hogy a tényleges hatalmat saját nevében és saját részére, vagy más nevében gyakorolják-e. A birtokos személyét elsősorban a tényleges helyzet határozza meg, és nem az, hogy a tudata átfogja-e a birtokosi minőséget. A birtoklás létre jöhet a birtoklás tudata és a birtoklásra való akarat nélkül is. Helytállóan mutatott rá az első fokú bíróság ítéletében arra, hogy a Jöt. szigorú, objektív felelősségi szabályokat tartalmaz, így önmagában a törvény nem enged olyan hivatkozási, kimentési lehetőséget, mely szerint a felperesnek nem volt szándékában a jövedéki ellenőrzés alól elvont termék birtokban tartása. Az első fokú bíróság helytállóan mutatott rá ítéletében arra is, hogy a Jöt. 110. § /5/ bekezdés
- b)pontja szerint a 800 db-ot meghaladó mennyiségű cigaretta kereskedelmi mennyiségnek minősül. Ennek alapján a jövedéki hatóság helyesen döntött a felperesre kirótt bírság összegéről. Természetesen e jogszabályi rendelkezés nem jelentheti azt, hogy a 800 db alatti mennyiségű cigarettánál szankcionálatlan maradhat a birtoklás ténye. A törvényben előírt mérték átlépésével az egész feltalált mennyiség kereskedelmi mennyiségnek minősül. Ugyancsak helyesen foglalt állást az első ügyintézési határidő megtartásával kapcsolatban. fokú bíróság az Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a pernyertes alperesnek perköltsége nem merült fel, ezért annak viseléséről sem kellett határozni. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 50. § /1/ bekezdése, valamint a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) bekezdése alapján köteles megfizetni. IM rendelet 13. § /2/ Budapest, 2007. szeptember 6. Dr. Lomnici Zoltán sk. tanács elnöke, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Kárpáti Magdolna sk. bíró