Bf.64/2011/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés, Btk. 16.§) és magánlaksértés bűntette (Btk. 176.§

(2)bekezdés a/ pont) miatt emelt vád alól felmentette. Elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését, azzal, hogy legfeljebb 15 évig tarthat. Rendelkezett a bűnjelekről és megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen a vádlott az emberölés bűntettének kísérlete megállapítása miatt, míg védője a kényszergyógykezelés elrendelése ellen jelentettek be fellebbezést. A Győri Fellebbviteli Főügyészség átiratában a megyei bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta, utalva arra, hogy a vádlott fellebbezése a megyei bíróság mérlegelő tevékenységét támadja, míg a védő fellebbezés sem vezethet eredményre, hisz a felmentés mellett elrendelt kényszergyógykezelés a felmentés szükség szerinti velejárója, figyelemmel a bűncselekmények jellegére. A kényszergyógykezelés elrendelése tehát helyénvaló, annak mellőzésére nincs törvényi lehetőség. A másodfokú nyilvános ülésen a védő a fellebbezést fenntartva méltányos ítélet kiszabását kérte. A fellebbviteli főügyészség képviselője az írásbeli indítványban foglaltakkal azonosan adta elő perbeszédét, melyet csak annyiban egészített ki, hogy az első fokú ítélet 8.oldal első bekezdését mellőzni kérte, mivel ellentétes megállapításokat tartalmaz a

1. oldal utolsó bekezdésében rögzített tényálláshoz képest. A vádlott megismételte az első fokú eljárásban előterjesztett védekezését, kitartott amellett, hogy a szándéka nem ölésre, de még testi sértés okozására sem irányult, pusztán életveszélyes fenyegetés történt részéről. A fellebbezésekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást teljes terjedelmében felülbírálta a Be. 348.§ /1/ bekezdésének megfelelően. Ennek során megállapította, hogy az első fokú bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul betartva megfelelő körű bizonyítást folytatott le. Kihallgatta a vádlottat, a sértetett és ismertette a sértett lányának nyomozás során tett tanúvallomását. Alapos szakértői bizonyítást is folytatott, az orvos-szakértői vélemények, majd az általa beszerzett orvos- fizikus szakértői vélemény megállapításait pontról pontra egyeztette a vádlotti és sértetti előadással, ily módon próbálva meg tisztázni a lezajlott támadás minden egyes, a cselekmény megítéléséhez szükséges részletét. A beszerzett bizonyítékok logikus értékelésével, mérlegelésével állapította meg a tényállást, mely mentes a Be. 351.§ /2/ bekezdésében írt hibáktól hiányosságoktól, így alapját képezhette a másodfokú bíróság határozatának is. A másodfokú eljárásban a beszerzett és értékelt bizonyítékok felülmérlegelésére, ahogy azt a vádlott fellebbezése célozta, nincs törvényes lehetőség, ezért bizonyítottság hiánya miatt a vádlott felmentésére nem kerülhetett sor. A tényállás alapján helyesen vont következtetést a megyei bíróság arra, hogy a vádban megjelölt bűncselekményeket tekintve a vádlott magatartása tényállásszerű volt. Az ehhez fűzött jogi indokolás is lényegében helytálló. Az ítéleti tényállásnak és a
2. oldal utolsó bekezdésében tett megállapításoknak azonban valóban, mint ahogy a fellebbviteli főügyészség is hivatkozott rá ellentmond az ítélet 8.oldal 1.bekezdése. A megyei bíróság ezzel kapcsolatosan a rendelkezésre álló szakvélemények és az egyéb bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutott, hogy a cselekményt dinamikájában szemlélve az elkövetés eszköze alkalmas volt úgy az élezett, mint a fok, de még laprészét tekintve is, közvetett, illetve közvetlen életveszély vagy halál okozására is. Mindezek mellett alkalmatlan elkövetési módra következtetést vonni nem lehet, ezért az ítélőtábla a
3. oldal
4. bekezdését az ítéletből mellőzte. A megyei bíróság törvényesen járt el, amikor a vádlott beszámítási képességét kizáró kóros elmeállapotára tekintettel őt az ellene emelt vádak alól felmentette a Be. 6.§

(3)bekezdés c/ pont I. fordulata és a Be. 331.§

(1)bekezdése szerint a Btk. 24.§ /1/ bekezdésében írt büntethetőséget kizáró okból. Megfelelően alkalmazta mindemellett a Btk. 74.§-a szerinti intézkedést is a vádlottal szemben a Be. 331.§ /2/ bekezdése alapján, hiszen a törvényi előfeltételek vádlott vonatkozásában fennállnak, vagyis megállapítható, hogy a vádlott személy elleni erőszakos bűncselekményét az elmeműködés olyan kóros állapotában követte el, amely miatt nem büntethető és kóros elmeállapotából adódóan a jövőre nézve is tartani kell attól, hogy hasonló bűncselekményt követne el. Emellett az adott bűncselekmények miatt büntethetősége esetén vele szemben egy évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellett volna kiszabni. Ezeknek a feltételeknek a megléte esetén a bíróság a kényszergyógykezelés elrendelését tekintve nem mérlegelhet, az adott intézkedés alkalmazása kötelező számára. A védelmi fellebbezés tehát emiatt nem foghatott helyt. A Btk. 74.§ /3/ bekezdésének helyes alkalmazásával került sor a kényszergyógykezelés maximális tartamának meghatározására is, hiszen az megfelel a Btk. 166.§ /1/ bekezdése szerint minősülő emberölés bűntettére megállapított büntetési tétel felső határának. Tekintve, hogy az egyéb rendelkezések is törvényesek, az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be. 371.§ /1/ bekezdése alapján helybenhagyta. G y ő r , 2011. október 27. napján Dr.Nagy Zoltán sk. Dr.Takácsné dr.Helyes Klára sk. .Csák Csilla sk. a tanács elnöke a tanács tagja, előadó a tanács tagja Záradék: Ezzel a végzéssel a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. április 29. napján kelt B.48/2011/12. szám alatti ítélete a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajtható. G y ő r , 2011. október 27. napján .Nagy Zoltán sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Kiadó: