Gf.30263/2011/6 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.III.30.263/2011/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Szűcs és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Viktor Géza ügyvéd) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a ügygondnok neve (címe) által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen taggyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében Alperesi beavatkozó (címe) beavatkozott a Csongrád Megyei Bíróság
2. március
3. napján kelt 6.G.40.218/2010/
4. számú ítélete ellen az alperes által
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A beavatkozó, mint többségi irányítást biztosító befolyással (74 %) rendelkező és a felperes, mint kisebbségi (26 %) tulajdonos részvétele mellett működő, a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság által Cg.(...) cégjegyzékszám alatt nyilvántartott alperesi társaságnak
6. május
7. napja óta nincs ügyvezetője, ugyanis a korábbi ügyvezető (a felperes) megbízatása megszűnt és új ügyvezető jogszerű megválasztására nem került sor. A törvénytelen állapot helyreállítása érdekében a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság a Cgt.06-10-000029/
8. számú végzésével az alperes részére 90 napra felügyelőbiztost rendelt ki és felhívta a felügyelőbiztost, hogy működési idején belül a társaság taggyűlését a
9. évi IV. törvény taggyűlés összehívására vonatkozó szabályai, valamint a társaság hatályos társasági szerződésének rendelkezéseiben foglaltakra figyelemmel új ügyvezető választása napirendi ponttal hívja össze és az ezt követően szükséges -2- intézkedéseket a cégbíróság felé tegye meg. A felügyelőbiztos
10. június
11. napjának 14 órájára taggyűlést hívott össze az alperesi társaság székhelyére. A taggyűlés a többségi irányítást biztosító befolyással rendelkező tag 222 igen és a kisebbségi tulajdonos meghatalmazottja által leadott 78 nem szavazattal határozatlan időre ügyvezetőnek megválasztotta (személy neve)-t a 2/
12. számú taggyűlési határozattal. A felperes taggyűlésen jelenlévő képviselője kifogásolta, hogy álláspontja szerint e taggyűlési határozat meghozatalára a társasági szerződés megsértésével került sor, ezért a felperes azt érvényesnek nem ismeri el. Ezt követően a taggyűlés további taggyűlési határozatokat fogadott el, így a 3/
13. számú határozattal a társaság új székhelyet választott, a 4/
14. számú taggyűlési határozattal hozzájárult a beavatkozó üzletrészének felosztásához és részbeni átruházásához, valamint az 5/
15. számú taggyűlési határozattal sor került a társasági szerződés módosítására. Ezt megelőzően az alperes utolsó (érvényes) társasági szerződés módosítására
16. május
17. napján került sor. Az e módosításokat is tartalmazó
18. július 22-i keltű egységes szerkezetű okirat a korábbi rendelkezésekkel egyezően azt rögzíti, hogy a taggyűlés határozatait - ha a törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - a jelenlévő tagok szavazatainak egyszerű többségével hozza. A felperes keresetében a
19. június
20. napján megtartott alperesi taggyűlésen hozott 2/2010., 3/2010., 4/
21. és 5/
22. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését, valamint az 5/
23. számú taggyűlési határozattal rendelt társasági szerződés módosítás érvénytelenségének megállapítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ügyvezető választás tekintetében hozott határozat azért jogszabálysértő, mert a társaság azt egyszerű szótöbbséggel hozta. A
24. június
25. napján kelt egységes szerkezetű társasági szerződés erre nézve minősített háromnegyedes szótöbbséget ír elő. Hivatkozott arra is, hogy a Gt.
26. §-a is háromnegyedes szavazat többséget rendel a társasági szerződés módosítása körében. Az üzletrész felosztására és átruházására vonatkozó taggyűlési határozat azért törvénysértő, mert e kérdésekben a beavatkozó nem szavazhatott volna, valamint az ügyvezető választáson túl hozott határozatok azért is jogszabálysértőek, mert a felügyelőbiztos feladatkörét túllépve döntött az ügyvezető választáson kívüli egyéb napirendi pontok megtárgyalásáról és e kérdésekben döntés meghozataláról. Az alperes részére kirendelt ügygondnok a kereset elutasítását kérte. A beavatkozó szintén a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes által
27. június
28. napján megtartott taggyűlésen meghozott 3/2010., 4/
29. és 5/
30. számú taggyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rámutatott arra, hogy a 3/2010., 4/
31. és 5/
32. számú taggyűlési határozatok olyan kérdésekben születtek, amelyre nézve határozathozatalt a cégbíróság felügyelőbiztos részére feladatokat meghatározó végzése nem írt elő, e további határozatok meghozatalát nem tűzte a taggyűlés feladatául. Önmagából ebből még nem következne a meghozott határozatok jogszabályba ütközése, azonban a társaság legfőbb szerve a -3- Gf.III.30.263/2011/
33. szám cégbíróság felügyelő biztos feladatait meghatározó végzésében megjelölt napirendi ponton túli kérdéseket csak akkor tárgyalhatta volna jogszerűen, ha a taggyűlésen valamennyi tag egyhangúan hozzájárul a napirendi kérdés megtárgyalásához. Miután a cégbíróság végzésében nem szereplő napirendi pontok megtárgyalása tekintetében a felperes meghatalmazott képviselője útján ellenvéleményét fejezte ki, e napirendi pontok megtárgyalása és határozat meghozatala ellen kifejezetten tiltakozott, így jogszerűen e kérdések tárgyalására és e napirendekre vonatkozóan határozat hozatalára nem kerülhetett volna sor, ezért a bíróság e határozatokat hatályon kívül helyezte. Az új ügyvezető megválasztásáról szóló 2/
34. számú taggyűlési határozatot viszont nem találta jogszabályba vagy az alperes társasági szerződésébe ütközőnek. Megállapította, hogy nincs olyan alperesi társasági szerződési rendelkezés, amely az ügyvezető megválasztásához háromnegyedes szótöbbséget írna elő, ugyanis
35. május 27-i időpontnál későbbi szerződésmódosítást, illetőleg egységes okiratot a cégbíróság a cégjegyzékbe nem jegyzett be, így nem került bejegyzésre a felperes által hivatkozott
36. június 5-i taggyűlésen elfogadott egységes okirat, mint társasági szerződés módosítás sem. Az alperes a 7/
37. (V. 27.) számú taggyűlési határozatával a
38. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelő új társasági szerződést kívánt elfogadni, azonban e határozat alapján szerződésmódosítás a cégjegyzékbe bejegyzésre nem került, a Szegedi Ítélőtábla Cgf.III.30.284/2008/
39. számú végzésével részben felülvizsgált és helybenhagyott Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság
40. november
41. napján kelt Cg.(...)/
42. számú végzésével az ezzel összefüggő változásbejegyzési kérelmet elutasította. Ezen elutasításra tekintettel a
43. május 30-i és június 5-i taggyűlésen történtekre a korábbi Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni, a
44. június 5-i társasági szerződés módosítással egységes okiratot az alperesi társaság hatályos társasági szerződésének tekinteni nem lehet. Az elsőfokú ítélet 2/
45. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet elutasító rendelkezése ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a 2/
46. számú taggyűlési határozat jogszabálysértő voltának megállapítását és hatályon kívül helyezését, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezésének hatályon kívül helyezését kérte. Kifejezetten előadta, hogy az ítélet fellebbezéssel nem érintett részében jogorvoslati eljárás lefolytatását nem kéri. Fellebbezésének indokaként az elsőfokú eljárásban előadott érveire utalással arra hivatkozott, hogy a
47. június
48. napján megtartott taggyűlést megelőzően a felek számára nem került sor előzetes írásbeli tervezet megküldésére, erre tekintettel az alperes megsértette a rendeltetésszerű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség elvét. Előadta továbbá, hogy az ügyvezető megválasztására irányadó szabályok tekintetében nem kerülhet alkalmazásra a korábbi Gt. rendelkezése, hiszen a társaság taggyűlését az új Gt. alapján rendelte összehívni a cégbíróság a felügyelőbiztost kijelölő végzésében. Fellebbezése előkérdéseként kérte megvizsgálni, hogy az alperest kényszer-végelszámoló vagy ügygondnok jogosult-e képviselni, ugyanis a Szegedi Ítélőtábla előtti Cgtf.III.30.121/
49. számú cégtörvényességi eljárás jelen per felperese fellebbezésének visszavonása folytán -4- jogerősen befejeződött, így a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cgt.06-10000920/
50. számú, az alperesi társaságot megszűntnek nyilvánító végzése jogerős. A beavatkozó az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az alábbiakkal egészíti ki: Az alperes taggyűlése a 6/
51. (V. 27.) számú taggyűlési határozattal 5 évre,
52. május
53. napjáig terjedő határozott időtartamra megválasztotta jelen per felperesét a ("B" Kft.) ügyvezetőjévé, majd a 7/
54. (V. 27.) számú taggyűlési határozattal hatályon kívül helyezte a ("B" Kft.) korábbi társasági szerződését, és elfogadta a
55. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelő új társasági szerződést, amely egyben tartalmazza a
56. május 27-i taggyűlés keretében elfogadott 6/
57. (V. 27.) számú társasági határozattal elrendelt módosításokat. Az alperesi társaság 6/
58. (V. 27.) számú taggyűlési határozata perben jogerősen hatályon kívül helyezésre került és jogerősen elutasításra került a 6/
59. (V. 27.), valamint 7/
60. (V. 27.) számú taggyűlési határozatokon alapuló változásbejegyzési kérelem is (Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság
61. november
62. napján kelt Cg.(...)/
63. számú végzése, valamint Szegedi Ítélőtábla
64. július
65. napján kelt Cgf.III.30.284/2008/
66. számú végzése). Az alperesi társaság
67. május
68. napján - a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság által összehívott - taggyűlést, majd
69. június
70. napján megismételt taggyűlést tartott. A taggyűléseken történtek alapján változások cégjegyzéki bejegyzésére nem került sor, a változás alapjául figyelembe vehető taggyűlési határozat perben jogerősen hatályon kívül helyezésre került (Csongrád Megyei Bíróság 6.G.40.142/2008/
71. számú és Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.291/2009/
72. számú ítéletei). A Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság előtt a NAV bejelentése alapján mérlegbeszámoló letétbe helyezési kötelezettség elmulasztása miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás jelen per alperesével szemben. A Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cgt.06-10-000920/
73. számú végzésével a céget eltiltotta további működésétől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte kényszer-végelszámolását. A végzés nem jogerős, a végzéssel szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem folytán jelenleg a Szegedi Ítélőtábla előtt Cgtf.III.30.121/
74. szám alatt van folyamatban eljárás. Az ítélőtábla a tényállást a másodfokú eljárásban rövid úton beszerzett és ismertetett Szegedi Ítélőtábla Cgtf.III.30.121/
75. számú ügy iratai, a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság rövid úton - telefonon - adott és ismertetett tájékoztatása, valamint az elsőfokú eljárásban már rendelkezésre álló Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.291/2009/
76. számú határozatának tartalma alapján egészítette ki. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla előrebocsátja, hogy a fellebbezési jog korlátaira tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét kizárólag a fellebbezéssel érintett körben, azaz a 2/
77. számú -5Gf.III.30.263/2011/
78. szám alperesi taggyűlési határozatra vonatkozó elsőfokú ítéleti rendelkezés tekintetében vizsgálta felül. Elsődlegesen a felperes fellebbezési tárgyaláson tett hivatkozása alapján a másodfokú bíróság azt a kérdést vizsgálta, hogy az alperesi társaság képviseletében a másodfokú eljárásban végelszámoló vagy ügygondnok jogosult eljárni. Tény, hogy a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság a
79. december
80. napján kelt Cgt.06-10-000920/
81. számú végzésével az alperesi társaságot eltiltotta további működésétől, egyben megszűntnek nyilvánította és elrendelte kényszer-végelszámolását végelszámoló kirendelése mellett, azonban ezen elsőfokú határozat még nem jogerős. A végzéssel szemben a cég egyik tagja, jelen eljárás beavatkozója
82. sorszám alatt, míg a társaság másik tagja, jelen per felperese
83. sorszám alatt terjesztett elő fellebbezést. A
84. sorszám alatti fellebbezést a Szegedi Ítélőtábla Cgtf.III.30.121/2011/
85. számú végzésével hivatalból elutasította. E végzéssel szemben előterjesztett fellebbezés folytán az iratok a Legfelsőbb Bíróságra kerültek felterjesztésre, amely eljárásban jelen per felperese a
86. október
87. napján bírósághoz érkezett beadványában a Szegedi Ítélőtábla fellebbezést hivatalból elutasító végzése elleni fellebbezését visszavonta. Ezt követően az iratok a Szegedi Ítélőtáblához visszaküldésre kerültek, azonban a Csongrád Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cgt.06-10000920/
88. számú végzése ellen a jelen per beavatkozója által
89. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés elbírálására még nem került sor. Mindebből következően a kényszer-végelszámolás elrendelése és végelszámoló kirendelése még nem jogerős, így a perben az alperes képviseletét - cégjegyzékbe bejegyzett törvényes képviselet hiányában csak ügygondnok láthatja el. A felperesi fellebbezés érdemét illetően megállapítható, hogy megalapozatlan az a hivatkozása, hogy a rendeltetésszerű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség megsértésére került sor a 2/
90. számú taggyűlési határozat meghozatala kapcsán. A jogvitában irányadó
91. évi IV. törvény (új Gt.)
92. § /2/ bekezdése a taggyűlés előkészítése körében kizárólag azt a szabályt adja, hogy a tagokat a taggyűlésre a napirend előzetes közlésével kell meghívni. Erre nem vitatható módon sor került, további írásbeli előkészítést, a felperesi fellebbezésben hivatkozott előzetes írásbeli tervezet megküldését pedig az új Gt. nem írja elő. Az ügyvezető megválasztása napirendi pont esetén egyebekben sem lenne életszerű valamilyen okirat tervezetének előzetes megküldését megkövetelni, mert az új ügyvezető megválasztása nem igényli a társasági szerződés módosítását, az ezzel kapcsolatos technikai jellegű okirat elkészítése pedig nem a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdés. Ilyen körülmények között alappal a 2/
93. számú taggyűlési határozat kapcsán a taggyűlés előkészítése nem kifogásolható, a fellebbezésben hivatkozott okból az alperes nem sértette meg a rendeltetésszerű joggyakorlás és az együttműködési kötelezettség elvét. Azt a tényt, hogy az alperesi társaság jelenleg már az új Gt. hatálya alatt áll, azaz jelen perbeli jogvitájára az új Gt. rendelkezéseit kell alkalmazni az elsőfokú bíróság is -6megállapította (elsőfokú ítélet
94. oldal utolsó bekezdés, új Gt.
95. § /4/ bekezdés). Ettől a kérdéstől független, hogy
96. július
97. napját megelőző időszakra az alperesi társasági jogviszonyokra - az új Gt-nek való szabályszerű aláhelyezkedés hiányában - még az
98. évi CXLIV. törvény (korábbi Gt.) rendelkezései az irányadók. E körülményt több jogerős bírósági határozat (Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.291/2009/
99. és Cgf.III.30.284/2008/
100. számú határozata) is megállapította, és e körülményre helyesen utalt az elsőfokú bíróság is. E megállapításból azonban - a fellebbezési hivatkozással ellentétben - nem az következik, hogy az elsőfokú bíróság a peres felek jelen perbeli jogvitájára alkalmazta a korábbi Gt. rendelkezéseit, hanem tényszerűen az állapítható meg, hogy a 7/
101. (V. 27.) számú taggyűlési határozat hozatalára, valamint a
102. június 5-i taggyűlésen történtekre a korábbi Gt. alkalmazási kötelezettsége áll fenn. Tény ugyanis, hogy az alperes
103. július
104. napjáig jogszerűen nem helyezkedett alá az új Gt. rendelkezéseinek, az ezzel összefüggésben hozott taggyűlési határozatai jogerősen hatályon kívül helyezésre, míg az ezzel összefüggő változásbejegyzési kérelme jogerősen elutasításra kerültek. Értelemszerűen ez azt jelenti, hogy a fellebbezés alapjaként hatályon kívül helyezett taggyűlési határozatokra, vagy elutasított változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló okiratokra megalapozottan hivatkozni nem lehet. A
105. évi V. törvény (Ctv.)
106. § /3/ bekezdése szűk kivételi szabályának alkalmazására csak abban az esetben kerülhetne sor, ha nem egyszerűen valamely változást rögzítő okirat ismeretéről, hanem olyan okiratról lenne szó, amely a társasági szerződés jogszerű módosítását jelentené. Ennek hiányában az okirat tartalmára sem a társaság belső jogviszonyaiban, sem kívülálló harmadik személyekkel szemben hivatkozni nem lehet. Az új Gt.
107. § /2/ bekezdés j./ pontja a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utalja az ügyvezető megválasztása kérdését. Az új Gt.
108. § /6/ bekezdésének főszabálya a legfőbb szerv határozatának meghozatalára egyszerű szótöbbséget ír elő, amelytől törvény, vagy a társasági szerződés tartalmazhat eltérő rendelkezést. Esetünkben az ügyvezető megválasztása tekintetében sem törvény, sem hatályos társasági szerződési rendelkezés nem ír elő a fentebb ismertetett egyszerű szótöbbséget kimondó főszabálytól való eltérést. A Ctv.
109. §-a szerinti létesítő okirat módosítása kiváltja a változásbejegyzési eljárás kezdeményezésének szükségességét Nem minősül azonban a létesítő okirat valamennyi adatának, tartalmának megváltoztatása egyben szerződésmódosításnak, vagyis nem minden tartalmi változás igényli a szerződésmódosítás eljárásának rendjét, alakszerűségét. Arra nézve, hogy mely változás minősül egyben okirat-módosításnak is, a cégre vonatkozó anyagi jogszabályok adnak eligazítást. A Ctv.
110. § /2/ bekezdése a létesítő okirat tartalmának változása esetére egységes szerkezetű okirat elkészítésének kötelezettségét írja elő. Ennek az okiratnak a létesítő okirat módosítását elrendelő okiraton kell nyugodnia, amely vagy a létesítő okirat külön okirattal történő módosításán, vagy a legfőbb szerv által hozott határozaton alapulhat (új Gt.
111. §, valamint
112. §). Ha a társasági szerződés módosítása taggyűlésen történik, ez minősített többséggel meghozandó döntést igényel (új Gt.
113. §), azaz a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatára van szükség (e főszabálytól is van eltérésre lehetőség az új Gt. -7Gf.III.30.263/2011/
114. szám
115. § /2/ és /3/ bekezdésében írt tárgykörökben). A korlátolt felelősségű társaság ügyvezetőjének megváltozása azonban nem minősül egyben szerződésmódosításnak. A fenti jogszabályi rendelkezés