Kfv.V.35.244/2011/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Keskeny és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lukács Imre ügyvéd () által képviselt () felperesnek a Zöldiné dr. Kormány Margit jogtanácsos által képviselt I.rendű alperes neve ()alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 5.K. 20.624/2010/
- számú ítélete ellen a felperes ellen
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 5.K.20.624/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint perköltséget. fizessen meg az felülvizsgálati A 36.000 Ft (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen további jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az alperes elsőfokú szerve a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CXXVII. törvény és a Magyar Köztársaság
- évi költségvetéséről szóló
- évi CLXIX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
- számú melléklet
- pontja alapján felülvizsgálta a felperes által
- és
- években igénybe vett helyi szervezési intézkedésekhez kapcsolódó többletkiadások támogatásának megalapozottságát. A helyszíni ellenőrzéssel egybekötött revízió eredményeként hozott elsőfokú határozatot az alperes - a
- március
- napján kelt ÖF/1437/2009.számú határozatában - megváltoztatta, kötelezte a felperest 7.466.699 Ft központi költségvetésből jogtalanul igénybe vett támogatás, és az ehhez kapcsolódó kamatok visszafizetésére. Az alperes határozata a következőket tartalmazza: A felperes az iskola és az óvoda vonatkozásában
- január
- és
- december 31-e között három ütemben négy munkavállaló álláshelyének megszüntetésére nyújtott be támogatás iránti igényt. A felperes az intézményi létszámokról nem vezetett pontos naprakész nyilvántartást, az önkormányzati rendeletekben és képviselő testületi határozatokban szereplő létszámadatok a pályázat benyújtásakor és az elvégzett módosítások után sem egyeztek meg a valósággal. A létszámnövekedéseket a felperes a pályázatokban nem jelezte és nem indokolta egyik ütemben sem, ezért a helyszíni ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben szereplő adatokat kellett és lehetett figyelembe venni annak vizsgálatánál, hogy megvalósult-e vagy sem a felperes által pályázatban vállalt létszámcsökkentés. Ezekből pedig az állapítható meg, hogy az iskola és az óvoda vonatkozásában a pályázatban vállalt négy fő helyett, mindössze egy fő létszámcsökkentésre került sor. Az óvodában ugyanis a vizsgált időszak kezdetén és végén is ténylegesen 9 fő volt foglalkoztatva, az iskolánál pedig a vizsgált időszak kezdetén a létszám 16 volt a végén pedig 15, tehát mindössze 1 személy tekintetében valósult meg létszámcsökkentés, ezért a felperes 3-mal több személy kapcsán nyújtotta be igényét. A pályázattal érintett személyek azonosítója 121/2001., 53/1995., 102/1997., a pályázattal érintett időszak
- II. üteme,
- I. üteme, illetve
- II. üteme volt amelyekben, két dolgozó az iskola, egy pedig az óvoda részéről került megjelölésre, és az ezekre kifizetett összeg összesen 7.466.699 Ft volt, amit a felperes jogosulatlanul vett igénybe, ezért ennek visszafizetésére köteles. A felperes keresetében a határozatok hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott az ügy érdemi eldöntésére is kiható lényeges eljárási jogszabálysértésre, vitatta az érdemi döntés jogalapját, a határozatokban megállapított tényállást, és az abból levont ténybeli és jogkövetkeztetéseket is. Kifejtette, hogy a létszámleépítés megvalósította, támogatással megszüntetett álláshelyeket nem állított vissza. A korábbi, de a korrigált tényadataiból is az állapítható meg, hogy eleget tett a Kvtv.-ben és a helyi önkormányzatok és több célú kistérségi társulatok létszámcsökkentési döntéseivel kapcsolatos egyszeri költségvetési támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának részletes feltételeiről szóló 4/2007.(III.20.) valamint a 15/
- (III.27.) ÖTM rendeletekben (a továbbiakban: ÖTMr.) foglaltaknak, ezért az igényelt támogatást jogszerűen vette igénybe. A megyei bíróság a felperes keresetét elutasította. Jogi álláspontja a következő volt: A Kvtv.
- számú melléklet
- pontja értelmében a támogatás feltétele, hogy az önkormányzati, illetve több célú kistérségi társulási szintű létszámcsökkentéssel kapcsolatban meghozott döntés egyidejűleg az álláshely megszüntetését is jelentse. Az ÖTMr - ek szerint is a legfontosabb követelmény, hogy az igénylő által becsatolt rendeletekből és képviselő testületi határozatokból a létszámcsökkentés kimutatható legyen. A támogatás jogszabályi feltételei tehát csak akkor valósulnak meg, ha a létszámcsökkentés együtt jár az álláshely tényleges megszüntetésével, ebből pedig az következik, hogy a dolgozói létszám a ténylegesen alkalmazott munkavállalók számát jelenti, és a betöltetlen álláshelyeket a létszám szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az alperes helyesen állapította meg, hogy az iskola és az óvoda összlétszáma a munkaviszonyban állókra figyelemmel
- január 1.én 28,
- december 31-én pedig 27 fő volt, ebből következően jogszabálysértés nélkül tette meg azt a megállapítását, hogy az iskola létszáma az érintett időszakban ténylegesen 1 fővel csökkent, de a felperes 3 fő után nyújtotta be támogatási igényét. Mivel a pályázatban vállalt létszámcsökkentésre nem került sor, az alperesi határozat csak a pályázatban nevesített személyek vonatkozásában rendelkezhetett visszafizetési kötelezettségről figyelemmel arra is, hogy a felperes által sem vitatottan a rendeletekben és a képviseleti testületi határozatokban szereplő létszám adatok a pályázatok benyújtásakor és az elvégzett módosítások után sem egyeztek meg a valósággal. Az előzőekben részletezettek miatt alperes jogszerűen kötelezte a felperest a 121/2001., 53/1995., és a 102/
- azonosítójú dolgozók kapcsán kifizetett 7.466.699 Ft támogatási összeg visszafizetésére. Az ügyintézés elhúzódása jelen esetben nem hatott ki az ügy érdemi eldöntésére, mert a jogosulatlanul felvett összeg után az alperes a késedelmi kamatot az igénybevétel napjától
- augusztus 30-ig terjedő időszakra írta elő, tehát e körben a felperes terhére érdeksérelem nem állapítható meg. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy a hatályon kívül helyezés mellett a megyei bíróság utasítását új eljárásra, új határozat hozatalára. Érvelése szerint a peres eljárás során bizonyította, hogy ténylegesen végrehajtotta az álláshelyek megszüntetése tekintetében vállalt kötelezettségét, mivel az iskolánál nyilvántartott álláshelyek száma
- január 1-én 18 fő,
- december 31-én pedig 15 fő volt. Hangsúlyozta azt is, hogy abban az esetben, ha az üres álláshelyeket figyelmen kívül kell hagyni, akkor a kezdő létszám 17 a záró pedig 14, tehát ez is 3 fő létszámcsökkentést mutat. Előadása szerint a 121/
- azonosítójú alkalmazottjának kapcsán
- II. ütemben nyújtott be kérelmet, amelynek pozitív elbírálása után
- február 28-al a közalkalmazotti jogviszonyt is megszüntette, 102/
- számú azonosítójú közalkalmazott munkaviszonyát pedig
- február 28-al szüntette meg, és e megszűnéssel kapcsolatosan
- II. ütemében nyújtotta be a támogatás iránti kérelmét, tehát mindkét azonosítójú dolgozó kapcsán az álláshelyeket, a munkakört, a munkaviszonyt, a foglalkoztatotti megszüntette. A 3/
- azonosítójú közalkalmazott jogviszonya is csak
- december 31-ig állt fenn, tehát az alperesi megállapítással ellentétben ez esetben is jogszerűen járt el. Az 53/
- azonosítóval foglalkoztatott közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetésére
- június
- napjával került sor és ezzel egyidejűleg az álláshely is megszüntetésre került, erre új dolgozót nem vett fel. Kifejtette, hogy a létszámadatok kimutatásában megvalósult téves - értelmezési- gyakorlata, illetve a korábbi számszaki tévedései és az emiatti eltérések érdemben nem relevánsak. A megyei bíróság tévesen értékelte ügy érdemi eldöntésére ki nem ható jogszabálysértésnek azt, hogy az alperes 7 hónapot meghaladó időtartam után hozta meg határozatát. Az ítéleti tényállás kapcsán tehát arra hivatkozott, hogy az ellentétes a szolgáltatott bizonyítékokkal és iratokkal, téves ténybeli és okszerűtlen jogkövetkeztetéseket tartalmaz, emiatt a jogerős ítélet nem felel meg a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltaknak, és figyelmen kívül hagyja a Ktv. és az ÖTMr-ek szabályait, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 33. §
(3)bekezdés g) pontját is. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárás során nincs helye bizonyítás felvételének, bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek, a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben a rendelkezésére álló iratok alapján dönthet. (Pp.
- §-a, BH.2002.29.) Ítéleti tényállás kapcsán jogszabálysértés csak akkor állapítható meg, ha az hiányos, iratellenes, avagy téves, okszerűtlen, a logika szabályainak ellentmondó tényeket, ténybeli következtetéseket rögzít. Nem állapítható meg iratellenesség azon a címen, hogy a fél álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval, ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs lehetőség.(BH
- 622., BH
- 401.) A rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan az alperes és a megyei bíróság is iratszerűen rögzítette, hogy a felperes képviselő testülete által alkotott rendeletekben és határozatokban szerepeltetett összes és intézményenkénti létszám több esetben nem egyezett meg a helyszíni ellenőrzéskor megállapított munkaügyi, illetmény számfejtési dokumentumokkal is egyeztetett tényleges, valós adatokkal, és ezt a felperes maga sem vitatta. Azt, hogy a rendeletekben és képviselő testületi határozatokban szereplő létszámadatok a pályázatok benyújtásakor és az elvégzett módosítások után sem egyeztek meg a valósággal, a VES/10285/
- számú jegyzőkönyv mellékletét képező kimutatás, továbbá az alperes által perben becsatolt okiratok, így a
- számú
- október 13án kelt előkészítő irat mellékletét képező kimutatás is igazolja, amelyekkel szemben a felperes a perben ellenbizonyítást nem ajánlott fel. A megyei bíróság - a felperes érvelésével ellentétben - nem hagyta figyelmen kívül a ÖTMr-ekben foglalt azon követelményt, mely szerint a rendeletekből és képviselő testületi határozatokból kimutathatónak kell lennie a tényleges, a valóságban bekövetkezett létszámcsökkentésnek. A rendelkezésre álló iratok szerint az óvoda esetében az 53/
- azonosítójú munkavállalót
- január 9-én kelt jogviszony megszüntető okirat szerint felmentették,
- április 11-től munkavégzési kötelezettség alól mentesítették, és jogviszonya
- július 10-el szűnt meg. E személy ruházati eladói végzettséggel dolgozott konyhalányként. A mentesítést követően azonban - a rendelkezésre álló adatok szerint -
- április 21-én az óvodába új munkavállalót vettek fel, aki vendéglátói-, eladói-, kozmetikai és vegyicikk eladói végzettséggel rendelkezett, és szakács munkakörbe került. E tényekből, továbbá a jegyzőkönyv mellékletéből megállapíthatóan a vizsgált időszak elején és végén is 9 fő dolgozott az óvodában, tehát itt valós, tényleges létszámcsökkentést megállapítani nem lehet. Nem vitásan megszüntetésre került a 121/2001., és a 102/
- azonosítójú munkavállalók munkaviszonya. Rámutat azonban a Legfelsőbb Bíróság arra, hogy a 102/
- azonosítójú személy munkaviszonyának megszüntetésére
- februárjában került sor. A vizsgált időszakban, azaz a pályatokkal érintett időben továbbá az iskolában
- január 1-én 16 munkavállaló állt munkaviszonyban,
- december 31-én pedig 15, tehát csak 1 fővel csökkent a létszám. A vizsgált időszakban - a rendelkezésre álló iratokból megállapíthatóan - különböző változások történtek a munkavállalók esetében, de az intézmény tekintetében tényleges létszámcsökkentésre csak 1 fő kapcsán került sor, és a felperes 3 után nyújtotta be támogatási igényét. Mindezekből pedig az következik, hogy a pályázatokban vállalt tényleges létszámcsökkentés nem történt meg, ezért az alperes csak a pályázatban nevesített személyek tekintetében rendelkezhetett a már korábban kifizetett összeg kapcsán a visszafizetési kötelezettségről. Az alperes nem vitásan megszegte a Ket.
- §
(3)bekezdés g) pontjában foglalt határidőkre vonatkozó jogszabályi rendelkezést. A megyei bíróság azonban helytállóan mutatott arra, hogy ez nem jár jogvesztéssel. Az alperes a jogosulatlanul felvett támogatás összege után a késedelmi kamatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §
(2)bekezdése alapján állapította meg, ezért az időmúlás, a határidő túllépés nem eredményezett a felperes számára hátrányos jogkövetkezményt, tehát nem állapítható meg olyan, az ügy érdemi eldöntésre is kiható, lényeges eljárási jogszabálysértés, amely alapot adhatna a keresettel támadott határozatok hatályon kívüli helyezésére. (Ket.111.§
(1)bekezdése.) A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben jogszerű, ezért azt a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles a felülvizsgálati perköltség megfizetésére. A felülvizsgálati eljárási illetékkel kapcsolatos ítéleti rendelkezés pedig - a felperes személyes illetékmentességére figyelemmel - a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-ban foglaltakon alapul. Budapest,
- november
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr.Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró