Bf.233/2011/5 – Pécsi Ítélőtábla

(1)bekezdés I. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő kábítószerrel visszaélés bűntettének minősíti; - a vádlott büntetését 2 (kettő) év börtönre enyhíti; - a szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) évi próbaidőre felfüggeszti. - a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazását mellőzi; - a vádlott helyesen az elsőfokú eljárásban felmerült 343.700 (háromszáznegyvenháromezer-hétszáz) forint bűnügyi költséget köteles megfizetni az állam részére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja azzal, hogy az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába a végrehajtás elrendelése esetén kell beszámítani. Kötelezi a vádlottat, hogy fizesse meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és a védő a cselekmény eltérő minősítése, annak a Btk.282/A.§

(1)bekezdésében meghatározott és a

(4)bekezdés b) pontja szerinti értékelése végett, valamint - ezzel összefüggésben - enyhébb jogkövetkezmények alkalmazása céljából jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a minősítés megváltoztatására: befejezett fogyasztói típusú elkövetési magatartás megállapítására tett indítványt. A másodfokú bíróság a jogorvoslatokkal megtámadott határozatot - a Be.348.§

(1)bekezdése alapján - az azt megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást - figyelemmel a Be.352.§

(1)bekezdés a) pontjára - az iratok tartalma alapján az alábbiak szerint helyesbítette, illetve egészítette ki: - A Bécsben vásárolt 5 darab növényi mag elültetése helyesen a

1. év tavaszán történt meg. - A .......-.......
2. szám alatti ingatlanon lévő 3×3 méteres alapterületű téglaépületben a nyomozó hatóság helyesen 109 darab, egyenként 1-1,5 méter magas vadkender tövet foglalt le (nyomozati iratok
3. oldal). - A határozat
4. oldal
5. bekezdésében megjelölt, a növényegyedek számához igazodó elhatárolás alapja az
6. évi
7. tvr. (Btké.) 23.§

(2)és

(3)bekezdése. - avádlott a

1. évi július hó
2. napjától kezdődően - teljes munkaidejű foglalkoztatottként - a k.........i székhelyű kft
3. alkalmazásában áll. Boglárka utónevű gyermeke a ...........i Széchenyi Ferenc Gimnázium és Kollégium nappali tagozatos tanulója, míg a
4. július 26-án született Tímea utónevű gyermeke - Down-szindrómája, értelmi akadályozottsága miatt gyógypedagógiai fejlesztésre, különleges gondozásra szorul (nyilvános ülésen csatolt iratok). Az ekként helyesbített, illetve kiegészített tényállás most már mentes a Be.351.§

(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól: az a rendelkezésre álló, egyező tartalmú bizonyítékok helytálló mérlegelésén alapul. Az ügy sajátossága az eredményes felderítésben foglalható össze, így abban, hogy a vádlott lakóingatlanán foganatosított helyszíni szemle során a nyomozó hatóság - nagyobbrészt az elvetett burgonya- és kukoricasorok között, illetve kisebb mennyiségben egy tető nélküli téglaépületben - 1030 tő vadkendert foglalt le. Olyan növényi egyedeket, melyek kannabinoid vegyületeket, köztük delta-9-THC-t tartalmaztak. Mindezeket a vádlott termesztette. A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyv, a mezőgazdasági és vegyészszakértői vélemény, valamint a vádlott beismerő vallomásának az egybevetésével tehát a tényállást kellő részletességgel lehetett tisztázni; az - a nyilvánvaló elírási hibák kijavítása, illetve a vádlott személyi körülményei tekintetében tett kiegészítések után - a Be.352.§

(2)bekezdésében írtak szerint irányadó volt a másodfokú eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. Cselekményének a minősítése azonban nem felel meg az anyagi büntető jogszabályoknak. Az irányadó tényállás szerint a vádlott 2010 tavaszán - miután a korábban vásárolt növényi magvakat megtöbbszörözte - a konyhakertjébe kendernövényeket telepített, majd a kifejlődött palántákat a mezőgazdasági haszonművelés alá vont termőföldjére, illetve egy fészerbe ültette át. Az említett helyeken összesen 1030 tő vadkender indult fejlődésnek, olyképpen, hogy azok különböző - esetenként 100150 centiméter - magasságot is elértek. A vádlott a nőivarú növények virágzatát és leveles hajtásrügyeit .............n kívánta eladni, ebben azonban - hozzávetőlegesen két hónappal a tervezett értékesítés előtt - a rendőri intézkedés megakadályozta. E magatartást az elsőfokú bíróság a Btk.282/A.§

(1)bekezdés III. fordulatában meghatározott és a

(3)bekezdés szerint minősülő (forgalomba hozatallal elkövetett) kábítószerrel visszaélés bűntettének Btk.16.§-a szerinti kísérleteként értékelte. Ezzel összefüggésben mindenekelőtt az 1/2007. Büntető jogegységi határozat III/2/

1. b)pontjában megfogalmazottakra szükséges utalni, így arra, hogy a forgalomba hozatal megkezdésének tekintendő ezen elkövetési forma bármely részcselekményének a megvalósítása. Forgalomba hozatalhoz tartozik - a kábítószer átadásán túl - az eladók és a vevők felkutatása, közvetítők igénybevétele, az árura vonatkozó előzetes megállapodások megkötése, az áru tárolásához és a szállításhoz igénybe vett eszközöknek, kísérőknek a biztosítása, az átadás helyszínének a felderítése és kiválasztása, egyszóval minden olyan mozzanat, amely azt célozza, hogy a kábítószer - akár további közbeékelődő személyek révén - bekerüljön a kereskedelmi forgalomba (BH 2002/299. számú eseti döntés). A fenti bűncselekmény kísérlete miatt tehát az vonható felelősségre, aki e szándékos bűncselekmény elkövetését - valamely részcselekmény tanúsításával - megkezdi, anélkül azonban, hogy a kábítószer ténylegesen forgalomba kerülne. Márpedig ilyen mozzanatot a tényállás nem tartalmaz, miközben a szándék vagy a célzat megszületése, illetve eltervezése önmagában nem emeli az elkövetési magatartást a kísérlet stádiumába (Legfelsőbb Bíróság Bfv.II.410/2009/5. számú felülvizsgálati határozata a Baranya Megyei Bíróság 11.B.414/2006/59. számú ügyében). Az irányadó tényállás szerint a vádlott delta-9-THC tartalmú növényi egyedeket termesztett, olyan számban, hogy azok meghaladták a jelentős mennyiséget. Ennél több, forgalomba hozatallal kapcsolatos tény nem volt a terhére megállapítható. Ugyanakkor bármely fogyasztói típusú elkövetési magatartás befejezett alakzata kizárja a terjesztői típusú elkövetési magatartással megvalósuló bűncselekmény enyhébb megítélésű - előkészületének a megállapítását (1/2007. BJE III/3/
2. a)pont). Következésképpen az ennek megállapítását célzó fellebbezés, illetve védői érvelés megalapozatlannak bizonyult. Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság a vádlott cselekményét - egyetértve az ügyészi átiratban foglaltakkal - a Btk.282.§

(1)bekezdés I. fordulatában meghatározott és a

(2)bekezdés b) pontja szerint minősülő (termesztéssel elkövetett) kábítószerrel visszaélés bűntetteként értékelte. -----------------------Az elkövetés és az elbírálás időpontja között a Büntető Törvénykönyv rendelkezései több alkalommal is módosításra kerültek. A

1. évi LVI. törvény - a
2. évi július hó
3. napjával kezdődő hatállyal - megváltoztatta a büntetés kiszabására vonatkozó elveket, olyképpen, hogy a szabadságvesztés kiszabásakor újra a büntetési tétel ún. középmértékét tette irányadóvá. Mindez nyilvánvalóan szigorúbb, mint a korábbi szabályozás, ezért a jelen ügyben - figyelemmel a Btk.2.§-ában megfogalmazottakra - az elkövetés idején hatályos előírásokat kellett alkalmazni. A büntetőjogi jogkövetkezményeket befolyásoló tényezők ismételt áttekintését a minősítés megváltozása is indokolttá tette. A vádlottal szemben öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés volt kiszabható. A bűncselekmény tárgyi súlyát egyfelől a termesztett növényi egyedek száma határozta meg, az a körülmény, hogy a jelentős mennyiség megállapításához szükséges tövek több mint tízszerese került lefoglalásra. Másfelől azonban nem lehetett figyelmen kívül hagyni azt, hogy azok toxikus hatása kisebb volt, az ismert kábító-, illetve pszichotróp anyagok közül a kevésbé veszélyes termékek közé tartoztak. Az 54 esztendős vádlott nem tekinthető idős korúnak, a büntetlen előéletének a nyomatéka azonban így nyilvánvalóan nagyobb. Az önhibáján kívül fennálló nehéz anyagi helyzet és a cselekmény indítóokának a figyelembe vétele ugyanannak a körülménynek a kétszeres értékelését jelentené. Enyhítő körülményként történő értékelésük - egymással párhuzamosan - ez okból sem lenne lehetséges, de utalni kell arra is, hogy a közegészség elleni bűncselekmény elkövetésére a megromlott anyagi helyzet sem lehet elfogadható, vagy méltánylást érdemlő magyarázat. Ezért ezeket a másodfokú bíróság a vádlott javára értékelt körülmények köréből mellőzte. A tettenérés mellett indokolatlan a beismerő vallomás tényfeltáró jellegére hivatkozni, ugyanis alig merült fel olyan tényállási elem, amely a vádlott közreműködése nélkül ne lett volna felderíthető. A megváltozott minősítés miatt nem értékelhető a kísérlet sem. Ugyanakkor nyomatékos enyhítő körülmény a kiskorú gyermekekről történő gondoskodás, a nehéz anyagi helyzet ellenére vállalt középfokú iskoláztatás, de legfőképpen az, hogy a vádlott gyógypedagógia fejlesztést, különleges gondozást igénylő gyermeket is nevel a háztartásában. Mindezekre tekintettel helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a büntetési tételnél enyhébb büntetést szabott ki, a vádlott javára értékelt körülmények nagyobb nyomatékára figyelemmel azonban a Btk.87.§

(2)bekezdés

1. b)pontjában írt rendelkezés kimerítő alkalmazására is lehetőség van. Ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát 2 évre enyhítette. Ennek végrehajtási fokozata a Btk.43.§
2. a)pontjában írtak szerint: börtön. (Határozatában tévesen utalt az elsőfokú bíróság - ugyanezen végrehajtási fokozat mellett - a Btk.45.§

(2)bekezdésére, ugyanis a kábítószerrel visszaélés súlyosabban minősülő eseteiben {Btk.282.§

(2)bek., 282/A.§

(2)és

(3)bek., 282/B.§

(2)és

(3)bek.} csak a három évi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztést kell fegyházban végrehajtani (Btk.42.§

(2)bekezdés b/3. pont). Egyébként az általános szabályok érvényesülnek. A kifogástalan életvezetésű, tartós munkaviszonyt létesített és a család fenntartásában meghatározó szerepet betöltő vádlott esetében alaposan feltehető, hogy a Btk.37.§-ában megfogalmazott célok a szabadságvesztés végrehajtása nélkül is elérhetőek, különösen úgy, hogy három hónapnál hosszabb időt előzetes fogvatartásban töltött. Ezért annak végrehajtását a másodfokú bíróság - a Btk.89.§

(1)és

(2)bekezdése alapján, a közügyektől eltiltás mellőzésével egyidejűleg - öt év próbaidőre felfüggesztette. Az enyhítésre irányuló jogorvoslati kérelmek tehát eredményre vezettek. Az elsőfokú eljárásban összesen 343.700 forint bűnügyi költség merült fel, 47.625 forint a vádlott vizeletmintájának a vizsgálatával összefüggésben. A közegészség elleni bűncselekmények felderítésekor a szóban forgó bizonyítási módszer - az esetleges kábítószer-függőség kérdésében való állásfoglalás kialakítása, illetve a cselekmény törvényes minősítése érdekében - nem mellőzhető. Ezért ennek költségét - a Be.338.§

(1)bekezdése értelmében - a bűnösnek kimondott vádlottnak kell viselnie, még akkor is, ha a vizsgálat negatív eredménnyel zárult. A fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság - a Be.372.§

(1)bekezdése alapján - az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekmény minősítésére, a büntetőjogi jogkövetkezményekre és a bűnügyi költség viselésére vonatkozó részét megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, ezért azokat a Be.371.§

(1)bekezdése értelmében helybenhagyta azzal, hogy az előzetes fogavatartásban töltött időt a végrehajtás elrendelése esetén kell - a Btk.99.§

(1)bekezdésében írtak szerint - a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítani. A bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés a Be.381.§

(1)bekezdésén alapul. P é c s,

1. december
2. Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Baranya Megyei Bíróság 10.B.407/2010/
3. számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.233/2011/
4. számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
5. évi december hó
6. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke