Fővárosi Ítélőtábla 9.Pf.21.174/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Mikola András ügyvéd által képviselt Balkány Város Önkormányzata (4233 Balkány, Rákóczi u. 8.) felperesnek - a dr. Jobbágy Krisztina ügyvéd által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (1054 Budapest, Alkotámány u. 29.) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - melybe a felperes pernyertessége érdekében beavatkozott a dr. Marjai Tibor ügyvéd által képviselt felperesi beavatkozó - a Fővárosi Bíróság
- május 17-én meghozott 30.G.41.483/2005/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszámon előterjesztett fellebbezése és a felperes Pf/
- sorszámon benyújtott csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő Í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Az alperest az elsőfokú perköltség megfizetése alól mentesíti. Kötelezi a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 846.000 (nyolcszáznegyvenhatezer) forint együttes első- és másodfokú perköltséget. A fellebbezési eljárási illeték az államot terheli. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Módosított keresetében a felperes az alperessel
- szeptember 22-én játszótér kialakítására és park felújítására kötött támogatási szerződések megszegésével okozott kár megtérítése jogcímén 17.320.003 Ft és annak
- május 27-től a kifizetésig járó késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest (Ptk.
- §
(1)bekezdés, 339. §
(1)bekezdés). Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes kártérítési igénye azért megalapozatlan, mert a felperes a támogatási szerződésekben kötelezettséget vállalt a közbeszerzési törvény rendelkezéseinek szigorú betartására, és minthogy a felperes megbízottjaként eljáró beavatkozó nem vitásan megsértette a Kbt. 83. §
(1)-
(2)bekezdését, jogszerűen állt el a szerződésektől. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 17.320.003 Ft-ot, annak
- május 27-től a kifizetésig járó, a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kamatát és 865.000 Ft + áfa perköltséget. Rendelkezése szerint a 900.000 Ft le nem rótt illetéket az állam viseli. Ítéletének indokolása szerint jelen perben alapvetően abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes elállása jogszerű volt-e. A támogatási szerződések VIII. fejezetének
- bekezdés h) pontja az elállás jogát ahhoz köti, hogy a kedvezményezett megsérti a jogszabályokat, vagy különösen a SAPARD támogatást, és ezáltal sérti vagy sértheti az EU általános költségvetését vagy az EU által kezelt egyéb költségvetést. E rendelkezéshez képest az alperesnek kellett volna bizonyítania a perben, hogy milyen előbbi költségvetést vagy tervezetet sértett a felperes. Megállapítható az is, hogy a döntőbizottsági határozat szerint a beavatkozó azzal sértette meg a nyertes pályázó jogát, hogy azt csorbította, ugyanakkor a közbeszerzési eljárás érdemét ez nem érintette. Mindezek alapján megállapította, hogy az alperes jogszerűtlenül gyakorolta elállási jogát, és ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése, valamint
- §-a alapján köteles a keresettel egyező összegű kártérítés megfizetésére. A kamatról a Ptk.
- §-a, a perköltségről pedig
- §
(1)bekezdés felhívásával rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezésében az alperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mert azt az elsőfokú bíróság a vonatkozó jogszabályok figyelembe vétele nélkül hozta, ezen felül a Pp. 221. §
(1)bekezdésében írt indokolási kötelezettségének sem tett eleget. Az elsőfokú bíróság iratellenesen rögzítette a döntőbizottsági határozatok tartalmát, mert a jogerős határozatok egyértelműen azt állapították meg, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) 83. §
(1)-
(2)bekezdéseit, a határozatok indokolásában pedig nem szerepeltek azok a mondatok, amelyekre csupán a felperes képviselője hivatkozott a döntőbizottsági meghallgatáson. Fenntartotta, hogy a támogatási szerződésektől a szerződéseknek és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően állt el. A támogatási szerződések VI. fejezete rögzítette a kedvezményezett közbeszerzési kötelezettséget, erre vonatkozó szerződéses kötelezettségvállalásokat. A felperes ezeket a szabályokat megszegte, a 117/
- (VI. 30.) és 161/
- (X. 13.) Korm. rendeletek rendelkezéseit is megsértette. Hangsúlyozta, hogy az alperesnek nincs mérlegelési jogköre abban, hogy a kedvezményezett által elkövetett közbeszerzési jogszabálysértés milyen mértékű. A felperes az utóbb hivatkozott rendelet
- cikk
- pontja alapján és az előbbi rendelet F. mellékletének
- pontja alapján szabálytalanságot követett el, ez pedig támogatásra nem jogosult költségek kifizetésére tett kísérletnek minősül, és ezzel sérti vagy sértheti a közösségi, illetve hazai költségvetést. A bizonyítási eljárás során a köztudomásúnak ismert tényeket valónak kell elfogadni. A költségvetési törvény tartalmazza a támogatásokra vonatkozó szabályokat, az alperesnek ezért nem kellett bizonyítania, hogy a felperes milyen költségvetést vagy tervezetet sértett. Megjegyezte, hogy ezt az elsőfokú bíróság még álláspontjának helyessége esetén sem róhatta volna a terhére, mert ennek a kötelezettségnek a teljesítésére egyszer sem szólította fel. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének sem tett eleget, mert ítéletéből egyáltalán nem lehet megállapítani, hogy milyen bizonyítékokra és jogszabályokra alapította döntését. Az elsőfokú bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdésében foglaltakkal szemben bizonyítást sem rendelt el, márpedig a kártérítési felelősség konjunktív feltételei a jelen esetben nem állnak fenn. Csatlakozó fellebbezésében a felperes az ítélet részbeni megváltoztatásával az alperest a Ptk. 301. §
(1)bekezdése szerinti mértékű késedelmi kamat megfizetésére kérte kötelezni. Egyebekben az ítélet helybenhagyását kérte. Fenntartotta, hogy a támogatási szerződések VIII.
- h. pontja szerint az alperes akkor lett volna jogosult az elállásra, ha bizonyítja az ún. szabálytalanság elkövetését. Ennek három konjunktív feltételét rögzítették a szerződések, és ezek közül az alperes csak a jogsértés tényét bizonyította. Álláspontja szerint az alperes a felhívott jogszabályt tévesen értelmezi. A felperes a 117/
- (VI. 30.) Korm. rendelet F. melléklet
- pontja szerinti szabálytalanságot nem követte el, mert a megállapodást nem sértette meg, ennek 2/e pontjával egyezően három ajánlatot kért. Az alperes a támogatási szerződés VI. fejezetét és VIII. fejezetének hivatkozott pontját is tévesen értelmezi. Ezek a rendelkezések ugyanis az általános és különös viszonyában állnak, a különös szerződési szabályokat pedig nem lehet kiterjesztően értelmezni. A késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezés megváltoztatását a Ptk. 301/A. §
(1)bekezdésének
- május 27-én hatályos szabálya szerint kérte. A beavatkozó az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, annak helyes indokaira utalt. Előadta, hogy a felperes csatlakozó fellebbezésnek nevezett beadványában előadott valamennyi hivatkozással egyetért. Az elsőfokú bíróság ítéletének nem volt a Pp.
- §
(4)bekezdése szerint fellebbezés, csatlakozó fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése, ezért az ítéletet a másodfokú bíróság egészében bírálta felül. Az alperes fellebbezése alapos, míg a felperes csatlakozó fellebbezése megalapozatlan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság keresetnek helyt adó érdemi döntésével a következő indokok miatt nem értett egyet: A peres felek SAPARD forrásból nyújtott támogatás folyósítására kötöttek
- szeptember 22-én két támogatási szerződést, szerződéskötésükre és megkötött szerződéseik tartalmára ezért nem a Ptk., hanem az erre a jogviszonyra irányadó
- évi LXXIII. törvény, a „Magyarország SAPARD terve 2000-2006” kihirdetéséről szóló 53/
- (VIII. 17.) FVM rendelet, továbbá a SAPARD tervben meghatározott agrár-és vidékfejlesztési célok támogatásáról szóló 72/
- (VIII. 15.) FVM rendelet volt az irányadó. A
- évi LXXIII. törvény indokolása leszögezi, hogy a törvény egységes rendben szabályozza a támogatásokkal kapcsolatos állami feladatokat, a támogatások igénybevétele során létrejövő sajátos jogviszonyból következően az ügyfeleket és a hatóságot megillető jogokat és kötelezettségeket. A törvény
- §
(1)bekezdése szerint a pályázat kedvezményezettjével az MVH a támogatási szerződést írásban köti meg. A támogatás folyósítása hatályos szerződés alapján történik. Az 53/
- (VIII. 17.) FVM rendelet mellékletének 8.2.
- pontja tartalmazza, hogy a nemzeti szintű jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást a pályázó és a SAPARD Hivatala - melynek a 81/
- (VI. 7.) Korm. rendelet
- §
(2)bekezdése szerint általános jogutódja az alperes - között megkötendő támogatási szerződés biztosítja. A szerződés tartalmazza mindazon elemeket, amelyeket a magyar jogszabályok és az EU előírásai kötelezővé tesznek, így a beruházás legfontosabb adatait, a források felhasználásának ütemezését, a szerződő felek jogait és kötelezettségeit. A 72/2002. (VIII. 15.) FVM rendelet 1. §
(3)bekezdése rögzíti, hogy a támogatások pályázat útján igényelhetők, a támogatási szerződés megkötésére vonatkozó 13. §
(1)bekezdése leszögezi azt is, hogy a SAPARD Hivatal a kedvezményezettel a támogatási szerződést írásban köti meg, a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit felsoroló
(2)bekezdés pedig ilyenként határozza meg a támogatást nyújtó és a kedvezményezett jogaira és kötelezettségeire, illetve a szerződésszegés jogkövetkezményeire vonatkozó megállapodást. A szerződő felek e jogszabályok alapján kötötték meg a támogatási szerződéseket, és a szerződés tartalmára vonatkozó előírások szerint határozták meg szerződéses jogaikat és kötelezettségeiket, valamint a szerződésszegés jogkövetkezményeit. A támogatási szerződések VI. fejezet
- pontjában a felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a beruházás megvalósításával kapcsolatban szigorúan betartja a Kbt-t és a vonatkozó egyéb jogszabályokat. A
- pont szerint a lefolytatott közbeszerzési eljárás szabályosságának megítéléséről az alperes saját hatáskörében jogosult dönteni. A
- pontban a felperes elfogadta, hogy az alperes a közbeszerzési szabályok megsértése esetén is jogosult a szerződésszegés jogkövetkezményeit alkalmazni. A szerződések VIII. fejezetében a szerződés megszűnése, megszüntetése címszó alatt rögzítették a szerződésszegés valamennyi jogkövetkezményét. E fejezet
- pontjában határozták meg azokat az eseteket, amikor az alperes elállhatott a szerződéstől, a felsorolás m) pontja szerint az alperes akkor is jogosult erre, ha a felperes a szerződés bármely egyéb rendelkezését megsérti. A jogkövetkezmények között szerepel még a
- pontban a támogatás folyósításának felfüggesztése, a szerződés- és jogszabályellenes állapot megszüntetése hiányában az alperes elállási jogának ismételt kikötése, a
- pontban a szerződésszegés esetén alperes szabálytalanságkezelési eljárás lefolytatására vonatkozó jogosultsága, a
- pontban az alperes elállása esetére kikötött felperest terhelő kamatfizetési kötelezettség meghatározása, míg az
- pontban az alperesnek az a joga, hogy a jogosulatlannak ítélt költségek pénzügyi teljesítését elállása hiányában is megtagadhatja. A perben nem volt vitás, hogy a felperes a közbeszerzési eljárás során megsértette a Kbt.
- §
(1)és
(2)bekezdését. Az alperes által indított közbeszerzési jogorvoslati eljárásokban hozott határozatok rendelkező részében foglaltak és indokolásában kifejtettek szerint ugyanis a felperes megbízásából eljáró beavatkozó a nyertes ajánlatnak a pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozó hiányait nem pótoltatta, és minthogy e hiánypótlási felhívás hiányában a nyertes ajánlatot nem lehetett jogszerűen érvénytelenné nyilvánítani, a Közbeszerzési Döntőbizottság a jogsértés tényének megállapításán kívül a nyertes ajánlat érvénytelenségét már nem állapíthatta meg. A Közbeszerzési Döntőbizottság határozataiban megállapított jogszabálysértés a támogatási szerződések VI. fejezetében vállalt kötelezettségek megszegésének minősült, ennek jogkövetkezményeként pedig az alperes a VI. fejezett 4. pontja és VIII. fejezet 1.
- m)pontja alapján gyakorolhatta elállási jogát. Az alperes a VIII. fejezet 3. pontja szerint lefolytatott szabálytalanságkezelési eljárásban a közbeszerzési szabályok megsértésének tényére utalva állapította meg a szerződésszegés tényét, elállási jogát ugyanakkor a VIII. fejezet 1.
- h)pontjának felhívásával gyakorolta. Tekintettel azonban arra, hogy a perbeli támogatási szerződésekre irányadó jogszabályok és a szerződések sem kötötték kötelező alaki vagy tartalmi feltételekhez az elállási nyilatkozat megtételét és hatályát, a szerződésszegés ténye és ennek szerződésben kikötött jogkövetkezménye alapján jogszerűen gyakorolt alperesi elállás a szerződéseket megszűntette, és a felperes nem jogosult a támogatások folyósítására. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította (Pp. 253. §
(2)bekezdés). A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése folytán köteles megfizetni az alperes képviseletével első- és másodfokon felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja és
(5)bekezdése szerint megállapított, áfával növelt összegű ügyvédi munkadíjból álló együttes első- és másodfokú perköltséget. A felperes illetékmentessége miatt az eljárási illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. Budapest,
- november
- Dr. Tölg-Molnár László s.k. a tanács elnöke Dr. Hőbl Katalin s.k. előadó bíró . Madarász Anna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: