Kfv.I.35.480/2006/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Polgár István ügyvéd által képviselt felperesnek a Daniné dr. Égető Mária jogtanácsos által képviselt Vám-és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága alperes ellen vámügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében a Csongrád Megyei Bíróság
- június 22-én kelt 3.K.20.727/2006/
- sorszámú jogerős ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 3.K.20.727/2006/
- sorszámú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 180.000 (egyszáznyolcvanezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
- szeptember 1-jén, 8-án és 20-án,
- október 27én és
- november 15-én almasűrítmény, almasűrítmény és citromsav, előhűtött friss almalé kiviteli vámkezelését kérte a szegedi fővámhivatalnál megbízottja, a Kft. útján. A kiviteli vámkezelésekhez benyújtott EUR 1 Szállítási Bizonyítványokon a kiállító közösségi származást igazolt. A vámkezeléseket a szegedi fővámhivatal a kérelmekkel egyezően elvégezte, a benyújtott EUR 1 Szállítási Bizonyítványokat hitelesítette. A szegedi fővámhivatal a vámkezeléseket követően felülvizsgálta a származást igazoló okmányok kiadásának jogszerűségét. Az ennek eredményeként hozott határozataiban az EUR 1 Szállítási Bizonyítványok utólagos megerősítését elutasította. A Kft. fellebbezése folytán eljárt alperes a 60499/2005., 60501/2005., 60502/2005., 60503/
- és a 60504/
- számú határozataiban az első fokú határozatok rendelkező részében "az EUR 1 Szállítási Bizonyítvány utólagos megerősítését elutasítom" megfogalmazást az "EUR 1 Szállítási Bizonyítványt visszavonom" rendelkezésre változtatta, egyebekben helybenhagyta. Az alperes érdemi döntéseit a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK. Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/
- EGK. Bizottsági rendelet 98-
- Cikkeiben foglaltakra és a 1207/
- EK rendelet (továbbiakban EK rendelet)
- Cikk
(1)és
(2)bekezdéseiben, 5. Cikk
(1)bekezdésében, I. és II. számú mellékleteiben foglaltakra alapította. Az alperes határozatait azzal indokolta, hogy az EUR 1 Szállítási Bizonyítványokon feltüntetett közösségi származás a rendelkezésére bocsátott okmányok alapján nem igazolt. A felperes kereseteiben a határozatok hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárásra kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy az alperes jogszabálysértő határozatokat hozott, mivel a tényállást nem derítette fel kellően, figyelmen kívül hagyta a Növény-egészségügyi bizonyítványokat. A felperes vitatta az EUR 1 Szállítási Bizonyítványok visszavonásának jogalapját, kérte, hogy a bíróság keresse meg a Pest megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomást (továbbiakban Állomás) annak közlésére, hogy milyen állami felhatalmazás alapján végez vizsgálatot, az mire terjed ki, milyen tartalommal állíthat ki bizonyítványt, mi igazolja a szállítmány eredetét, azonosságát, hogyan történik a mintavétel és vizsgálat, a bizonyítványban a vámtarifaszámot fel kell-e tüntetni, illetve, hogy mindez a perrel érintett bizonyítványok tekintetében hogyan valósult meg. Az első fokú bíróság a felperes bizonyítási indítványát és keresetét elutasította. Az első fokú bíróság jogi álláspontja a következő volt: A felperes által kért bizonyítás nem eredményezheti az alperesi határozatok szerinti tényállástól eltérő tényállás megállapítását. Az alperes határozata megalapozott és érdemben is jogszerű döntést tartalmaz. Ha a vámhatóság az utólagos eljárás vagy hatósági ellenőrzés keretében azt állapítja meg, hogy a kedvezményre jogosító, származást igazoló okmányokat jogalap nélkül állították ki, akkor azok visszavonásáról kell rendelkeznie. A felperes által benyújtott igazolások alapján a kivitt áruk származását nem lehetett megállapítani, erre a hiánypótlás keretében csatolt bizonyítékok sem alkalmasak. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérte annak hatályon kívül helyezését, kereseti kérelme szerinti döntés meghozatalát, vagy az első fokú bíróság utasítását új eljárásra és új határozat hozatalára. A felperes érvelése a következő volt: A jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert nem állapította meg az alperesi határozat jogszabálysértő voltát, és nem felel meg a Pp. 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak. Az alperes nem tartotta be az
- évi IV. törvény (továbbiakban Áe.)
- §
(1)bekezdésében és a
- évi XXXV. törvény (továbbiakban: Ntv.)
- §
- pontjában foglaltakat. Az alperes a nem kellően felderített tényállás alapján jogszabálysértő határozatokat hozott. A felperes törvénysértésként kérte értékelni azt is, hogy nem ő a határozatok címzettje. Az alperes kérte. ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban az alapeljárás során fel nem merült, el nem bírált tényre, jogcímre hivatkozni nem lehet. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárásban bizonyítást nem folytathat le, a rendelkezésére álló iratok alapján dönt (Pp.
- §
(1)bekezdése, 275. §
(1)bekezdése). Mivel a felperes a határozatok címzését az alapeljárásban nem kifogásolta, arra a rendkívüli jogorvoslatát sem alapíthatja. Megjegyzi ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság, hogy az alperes határozataiban a felperes szerepel vámkezelés kérőként, exportőrként, és a kiszállított áru közösségi származó helyzetének utólagos megerősítési eljárása során közreműködött, okmányokat csatolt. A Kft. (címzett) részére a felperes adott megbízást, és e jogi személy a vámkezelést kérő felperes nevében járt el a vámigazgatási eljárásban. Közigazgatási per indítására pedig jogosult az is, akinek jogát vagy jogos érdekét a közigazgatási határozat közvetlenül érinti (Pp. 327. §
(1)bekezdés b) pontja). A felperes keresete alapján tehát az első fokú bíróság jogosult volt a határozatok felülvizsgálatára. A felperes érvelésével ellentétben a jogerős ítélet teljes körűen megfelel a Pp. 206. §
(1)bekezdésében, 221. §
(1)bekezdésében foglaltaknak a következők miatt: Az első fokú bíróság valamennyi rendelkezésére álló adatot, okiratot, tényt, bizonyítékot értékelési körébe vont, indokolási kötelezettségének is eleget tett. A felperes bizonyítási indítványának elutasítására jogszerűen került sor, annak első fokú ítéletben rögzített indokai helytállóak. A rendkívüli jogorvoslati eljárásban nincs helye a bizonyítékok ismételt egybevetésének, felülmérlegelésnek. Nem állapítható meg a tényállás kapcsán jogszabálysértés akkor, ha a fél jogi álláspontja valamely bizonyíték bizonyító ereje tekintetében nem azonos a bíróságéval. Ez ugyanis nem iratellenességre utal, hanem a bizonyítékok felülmérlegelésére irányul, amire a felülvizsgálati eljárásban nincs lehetőség. Az EK rendelet értelmében az exportőrök a beszállítói nyilatkozatokat használhatják fel az EUR 1 Szállítási Bizonyítványok kiadására irányuló kérelmek alátámasztására. (
- cikk) Az EK rendelet a beszállítói nyilatkozatok formájára és tartalmára nézve kötelező előírásokat rögzít (
- cikk) és tartalmazza azt is, hogy a beszállítói nyilatkozat ellenőrzésére a vámhatóság bármilyen bizonyítékot bevonhat, a termelő elszámolását ellenőrizheti, vagy egyéb megfelelőnek tekintett ellenőrzést is végezhet (
- cikk). A felperes maga sem vitatta, hogy az exportokmányokon szereplő, illetve a származó helyzet alátámasztására benyújtott okmányokon lévő árumegnevezés eltérő, és a beszállítói nyilatkozatok nem felelnek meg az EK rendelet I. mellékletében foglaltaknak. Az alperes és az első fokú bíróság határozata iratszerűen tartalmazza azt is, hogy a felperes nyilvántartása nem alkalmas a ténylegesen kiszállított termék és az EUR 1 Szállítási Bizonyítványon feltüntetett megnevezés közötti azonosság igazolására. Az okmányok alapján nem állapítható meg a beszállított áru formája, a megmunkálás módja, foka. Az EK rendelet
- Cikk
(3)bekezdése értelmében a beszállítói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szállító eredeti aláírását is. Ezért a felperes által megjelölt citromsavra vonatkozó beszállítói nyilatkozat egy másolati és faxos példánya hitelt érdemlő bizonyítékként nem vehető figyelembe. A Növény-egészségügyi bizonyítványok vámtarifaszámot nem tartalmaznak, és a rajtuk feltüntetett árumegnevezések nem tarifális megnevezések. Az Ntv.
- §-a felsorolja, hogy mely uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja, illetve melyek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket szabályozza, és ezek között nem szerepelnek az e per eldöntésére irányadó vámjogi szabályok. Ezért a felperes által hivatkozott Növény-egészségügyi bizonyítványok adattartalmuk, az egyéb rendelkezésre álló adatok, és az alkalmazandó vámjogszabályi rendelkezések folytán nem alkalmasak közösségi származó helyzet igazolására, illetve áruvizsgálat hiányában a különböző árumegnevezések közötti ellentmondás feloldására. Az alperes határozatai - a felperes érvelésével ellentétben, az iratokból megállapíthatóan - megfelelnek az Áe.
- §
(1)bekezdés c) pontjában foglaltaknak. A határozatok tartalmaznak tényállást, megjelölik az ennek alapjául szolgáló bizonyítékokat, rögzítik a bizonyítékok értékelését és a jogvita eldöntésére irányadó rendelkezéseket is. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet és az alperes a felülvizsgálati kérelem által vitatott körben nem sért eljárási, illetve anyagi jogszabályt, ezért a megtámadott határozatot a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes bekezdése alapján kötelezte a megfizetésére. felperest a Pp. felülvizsgálati 78. §
(1)perköltség A jogerős ítélet felülvizsgálati eljárási illetékre vonatkozó rendelkezése az 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdés d) pontjában és a 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdésében foglaltakon alapul. Budapest,
- október
- Dr. Lomnici Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Kárpáti Magdolna sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró