← Magyarország

Bfv.854/2011/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.I.854/2011/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év november hó
  2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : Az emberölés bűntettének kísérlete miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Fővárosi Bíróság 17.B.892/2010/
  3. számú ítéletét megváltoztatja, a kényszergyógyítás elrendelését mellőzi. Egyebekben az első fokú ítéletet hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 3000 /háromezer/ bűnügyi költséget az állam viseli. forint Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem terjeszthet elő. I n d o k o l á s: A Fővárosi Bíróság a
  4. május
  5. napján kelt és
  6. május
  7. napján jogerőre emelkedett 17.B.892/2010/
  8. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki a Btk.
  9. §

(1)bekezdése szerinti emberölés bűntettének kísérletében; ezért két évi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását három évi próbaidőre felfüggesztette, és elrendelte a terhelt kényszergyógyítását. Emellett rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. Az ítélet indokolásában a bíróság rögzítette, hogy a terhelt nem szenved az elmeműködés olyan kóros állapotában, amely korlátozta vagy képtelenné tette cselekménye következményeinek felismerésére, illetve az e felismerésnek megfelelő cselekvésre, azonban alkoholfüggő. Az ítéleti tényállás szerint a terhelt élettársával, az ügy sértettjével korábban gyakran veszekedett, és ilyenkor a sértett több alkalommal meg is ütötte a terheltet.
  1. április
  2. napján délután mindketten italoztak, majd hangos szóváltás támadt közöttük. Ennek során a sértett a terhelt felé indult, aki attól tartva, hogy élettársa megüti, a kezében tartott 8 cm pengehosszúságú késsel egy ízben nagy erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal őt mellkasának jobb oldalán megszúrta. A szúrás következtében a sértett a jobb mellkasfelet megnyitó, vérmellet eredményező sérülést szenvedett, amely nyolc napon túl gyógyult, tényleges gyógytartama mintegy négy hét. Amennyiben a szúrás erejét a jobb oldali IV. bordája nem fogta volna fel, életfontosságú szerveket ért volna és bekövetkezhetett volna a sértett halála. A jogerős határozat ellen a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
  3. §
(1)bekezdés b) pontjára alapozva. Az indítvány szerint a Btk.
  1. §-ának a bűncselekmény elkövetésekor hatályos rendelkezése szerint a kényszergyógyítás csak végrehajtandó szabadságvesztés mellett volt elrendelhető; a cselekmény elbírálásakor hatályos rendelkezések között pedig már nem szerepelt kényszergyógyítás mint intézkedési nem. Így a terhelttel szemben az intézkedés alkalmazása törvénysértő volt mind az elkövetésekor, mind az elbíráláskor hatályos rendelkezésekre figyelemmel. Ezért arra tett indítványt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozat megváltoztatásával mellőzze a kényszergyógyítás elrendelését a terhelttel szemben. A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta és azt fenntartva az abban foglalt indokok alapján ugyancsak a megtámadott határozat megváltoztatását indítványozta (Bf.2140/2011.). A Legfelsőbb Bíróság a Be.
  2. §
(4)és
(5)bekezdésére bekezdésére tekintettel a megtámadott határozatot az indítványban megjelölt ok alapján, emellett a 416. §
(1)bekezdés c) pontjában felsorolt - feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező esetleges eljárási szabálysértésekre figyelemmel vizsgálta felül. Ennek során az utóbbi rendelkezésben felsorolt, a Be. 373. §-a
(1)bekezdésének I.
  1. b)és
  2. c)pontjában, valamint II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabályszegést nem észlelt, a felülvizsgálati indítványt azonban megalapozottnak találta. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontjának II. fordulata szerint azonban felülvizsgálati ok, ha a büntetőjog valamely szabályának megsértése miatt törvénysértő intézkedést alkalmaztak. A Btk. elkövetéskor hatályos
  1. §-a szerint az elkövető kényszergyógyítása volt elrendelhető, ha bűncselekménye alkoholista életmódjával függött össze és hat hónapot meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték. A Btk.
  2. §-a szerint a bűncselekményt az elkövetéskor hatályos törvény szerint kell elbírálni; a cselekmény elbírálásakor hatályos törvény alkalmazásának csak akkor van helye, ha az elkövetőre kedvezőbb elbírálását eredményez. A bíróság indokolásban nem utalt arra, hogy a Btk.
  3. §-a alapján a bűncselekmény elbírálásakor hatályos büntető anyagi jogi rendelkezéseket alkalmazta. Ebből - bár az első fokon jogerőre emelkedett ítéletét a Be.
  4. §
(1)bekezdésének felhatalmazása alapján röviden indokolta - az irányadó bírói gyakorlatra is tekintettel arra lehet következtetni, hogy a Btk.
  1. §-a szerinti főszabály alapján a bűncselekmény elkövetésének idején hatályban volt rendelkezésekre volt tekintettel. A bíróság a terhelttel szemben végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, így a büntető anyagi jog előzőekben ismertetett szabályának megsértésével alkalmazta vele szemben a kényszergyógyítást. Azonban a kényszergyógyítás alkalmazása
  2. május
  3. napjától, azaz az elbíráláskor - és jelenleg is - hatályos rendelkezések szerint sem törvényes. A Btk. intézkedésekről szóló
  4. §-a már nem tartalmazza az alkoholisták kényszergyógyítását, mint az elkövetővel szemben alkalmazható intézkedést; így annak elrendelése e szabályra figyelemmel is törvénysértő. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a Be.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja alapján a megtámadott határozatot megváltoztatta, és a törvénysértő intézkedés alkalmazását mellőzte. Egyebekben a határozatot hatályában fenntartotta. A bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés a Be. 429. §-án alapul. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 416. §
(4)bekezdés b) pontján és a 418. §
(3)bekezdésén alapul, azzal, hogy az abban szereplő feltételek esetén a Be. 421. §
(3)bekezdésére figyelemmel a bíróság az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. november
  2. Dr. Mészár Róza s. k. a tanács elnöke, Dr. Horváth Ibolya előadó bíró, Dr. Belegi József s. k. bíró s. k. A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő MTné

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.