← Magyarország

Pf.20536/2011/3 – Pécsi Ítélőtábla

Pécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.536/2011/

  1. szám A Magyar Köztársaság Nevében! A Pécsi Ítélőtábla a I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű és II.rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felperesnek a dr. Filiszár Tibor ügyvéd képviselte alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében a Somogy Megyei Bíróság 21.P.20.731/2011/
  2. számú ítélete ellen az alperes
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében - azzal hagyja helyben, hogy az alperes közgyűlése 9/2011.(III.29.) és 10/2011.(III.29.) számú határozatainak megsemmisítése helyett a határozatokat hatályon kívül helyezi. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság az alperes közgyűlése 9/2011.(III.29.) és 10/2011.(III.29.) számú határozatait az igazgatóság 8/2010.(VII.27.) számú határozatára is kiterjedően megsemmisítette. Megállapította, hogy a felperesek, akik az 1980-as évektől kezdődően tagjai az alperes szövetkezetnek, hosszabb idő óta nem jelentek meg a szövetkezet közgyűlésein. A szövetkezet elnöke
  4. április 6-án kelt levelében felszólította a felpereseket, hogy a következő közgyűlésen jelenjenek meg, amennyiben a közgyűlés munkájában nem vesznek részt, úgy az igazgatóság kénytelen lesz őket a tagjai sorából kizárni. A felperesek ennek ellenére nem jelentek meg a
  5. április 26-án megtartott közgyűlésen, ezért őket az igazgatóság
  6. július 27-én tagjai sorából kizárta. A felperesek az igazgatóság határozata ellen a közgyűléshez fordultak. A közgyűlés
  7. március 29-én meghozott határozataival az igazgatóság határozatát megerősítette. A felperesek keresetükben a közgyűlési határozatok megsemmisítését, tagsági jogviszonyuk helyreállítását kérték. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a kereset részben volt megalapozott, a szövetkezetekről szóló
  8. évi X. tv. (Sztv.) a közgyűlésen szavazati és tanácskozási joggal való részvételt a tag jogaként írja le. A törvény
  9. §

(1)bekezdés b) pontja szerint a szövetkezet a tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek nem teljesítése esetén zárhatja ki a tagot amiatt, hogy a tag alapvető jogával nem élt, kizárásra nem kerülhet sor. A felperesek tagsági jogviszonyának helyreállítására irányuló keresetét az elsőfokú bíróság azért utasította el, mert felperesek tagsági jogviszonya az alapszabály VIII/
  1. pontja szerint kizárást kizáró határozat közlésétől számított 30 nap elteltével szűnt volna meg, figyelemmel azonban arra, hogy a kizárást kimondó határozatot a bíróság megsemmisítette, a kizárás nem lépett hatályba. Az ítélet ellen az alperes jelentett be fellebbezést. Kérte, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben változtassa meg, és a keresetet teljes egészében utasítsa el. A fellebbezésben arra hivatkozott, hogy a tagsági jogokat a tagsági kötelezettségekkel a szövetkezés céljával összefüggésben azokkal együttesen kell értelmezni. Az Sztv. egész szelleméből az következik, hogy a szövetkezet munkájában való részvétel joga nem jelentheti azt, hogy e joggal visszaélve a tagok meghatározott, de mindenképpen jelentős része távolmaradásával megakadályozza a szövetkezet törvényes működését. A felperesek az ítélet helybenhagyását kérték. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetést vont le. A másodfokú bíróság egyetért az elsőfokú bíróságnak azzal a - fellebbezéssel érintett - döntésével, hogy a közgyűlés 9/
  2. és 10/
  3. számú határozata jogszabályba ütközik. Egyetért a másodfokú bíróság az ezzel kapcsolatosan kifejtett indokokkal is, a tagsági jogok nem gyakorlását nem lehet szankcionálni. A bíróság azonban a szövetkezet, illetőleg annak testületei által hozott, a tag kizárását kimondó határozatát nem megsemmisíti, hanem hatályon kívül helyezi (Sztv.
  4. §
(4)bekezdés b) pont). A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján azzal hagyta helyben, hogy a határozatok megsemmisítése helyett a határozatokat hatályon kívül helyezte. A fellebbezési eljárásban a felperesek pernyertesek lettek, de úgy nyilatkoztak, hogy költségük nem merült fel, ezért a másodfokú bíróság az alperes perköltség megfizetésére kötelezését mellőzte. P é c s, 2011. december 7. . Kovács Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Zóka Ferenc s.k. előadó bíró, Dr. Gyöngyösiné Dr. Antók Éva s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.