Kfv.VI.39.082/2009/7.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ifj. dr. Janka Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek a Vám- és Pénzügyőrség Középmagyarországi Regionális Parancsnoksága (1300 Budapest, Hungária krt. 112-114., Pf. 206.) alperes ellen mulasztási bírság tárgyú határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Pest Megyei Bíróság
- július 8-án kelt 1.K.26.154/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 1.K.26.154/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felperes viseli a lerótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A Buda-térségi Fővámhivatal pénzügyőrei
- augusztus 14-én próbavásárlást végeztek a felperes üzletében. A vásárolt áru ellenértékét a felperes alkalmazottja a pénztárgépbe beütötte, a nyugtát kiállította, de azt a visszajáró pénzzel együtt nem bocsátotta a vevők rendelkezésére. Az alkalmazott a kiállított nyugtát a pénztárgépben hagyta. Az elsőfokú hatóság a
- szeptember 11-én kelt 8579/
- számú határozatával a felperest nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása miatt 90.000 forint mulasztási bírság megfizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint a felperes a nyugtaadási kötelezettségének akkor tett volna eleget maradéktalanul, ha a kiállított nyugtát át is adja a vásárló részére, vagy lehetővé teszi azt, hogy ahhoz a vevő hozzájusson. Azzal, hogy az alkalmazott a nyugtát a pénztárgépben hagyta, a nyugtaadási kötelezettségét nem teljesítette. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a
- november 13án kelt 11.760-1/
- számú határozattal az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatának felülvizsgálata iránt, amelyben sérelmezte a mulasztás tényének megállapítását. Álláspontja az volt, hogy nincs jogszabályi rendelkezés arról, hogy konkrétan mi tekinthető a nyugta kibocsátásának. Álláspontja szerint a jogszabályban előírt adattartalmú nyugtát kiállította, ezzel a nyugtakibocsátási kötelezettségének eleget tett. Az alperes kiterjesztően értelmezte a jogszabályt, amikor a nyugtakibocsátási kötelezettség részének tekintette a nyugtának a vevő rendelkezésére bocsátását, elismerve azt, hogy ez nem feltétlenül kézbeadást jelent. Sérelmezte továbbá az eljárási alapelveknek megsértését is, valamint a jegyzőkönyv szabálytalan felvételét. Az elsőfokú bíróság ítéletében rámutatott, hogy a közigazgatási határozat felülvizsgálata mind anyagi jogi, mind eljárásjogi jogszabálysértésekre való hivatkozással kérhető. Eljárási jogszabálysértés esetén azonban csak akkor van helye a közigazgatási határozat hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási szabálysértés olyan jelentős, hogy az kihatott az ügy érdemi elbírálására. Az elsőfokú bíróság a KK.
- számú állásfoglalás alapján ilyen jogszabálysértést nem állapított meg. Az anyagi jogszabálysértés kapcsán megállapította, hogy az adózás rendjéről szóló
- évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172.§ /2/ bekezdés b/ pontja szerinti mulasztási bírság kiszabására alapot adó jogsértés, a nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása a perbeli esetben helytállóan került az alperes részéről értelmezésre és alkalmazásra. Az általános forgalmi adóról szóló
- évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 159.§ /1/ bekezdése, 163.§-a - annak is az a/ pontja -, valamint a 166.§ /1/ bekezdése alapján az alperes helytállóan állapította meg, hogy a nyugta kibocsátásáról az adóalany legkésőbb a teljesítésig köteles gondoskodni és a nyugtát úgy kell a vevő rendelkezésére bocsátania, hogy a vevő a nyugtát birtokba tudja venni. A birtokbavétel módját az adóalanynak kell az adott esetre megválasztania és alkalmaznia. Önmagában a nyugta kiállítása nem minősül a nyugta kibocsátásának, a kiállítási kötelezettségnél tágabb a nyugtakibocsátási kötelezettség. A felperes alkalmazottja nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a vevő a kiállított nyugtát átvegye, birtokba vehesse. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nincs jelentősége a jogsértés elkövetése szempontjából annak a körülménynek, hogy egy 2 m2-es, fagylaltot árusító helyiségben történt a próbavásárlás, mert a kiállított nyugta átadását a legkisebb helyen is meg lehet oldani a megfelelő módszerrel. Megjegyezte továbbá az elsőfokú bíróság, hogy a próbavásárlás során kiállított nyugta a kettes sorszámot viselte, az eltelt nyitvatartási időre és a vélhető forgalomra tekintettel is életszerűtlen, hogy a több órája nyitva tartó fagylaltozóban a próbavásárlásig mindössze két nyugta került kiállításra, azonban ehhez a tényhez a hatóság jogkövetkezményt nem fűzött. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felperes a jogsértést elkövette és az alperes a felperest jogszerűen kötelezte mulasztási bírság megfizetésére, ezért a felperes keresetét mint alaptalant elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a keresetének helyt adó határozat hozatalát. A felülvizsgálati tárgyaláson pontosított felülvizsgálati kérelme szerint a jogerős ítélet sérti az Áfa tv. 159.§ /1/ bekezdését, 163.§ a/ pontját, a 166.§ /1/ bekezdését, a Pp. 206.§ /1/ bekezdését, valamint az Art. 1.§ /2/,/3/,/6/ bekezdéseit. A bíróság az életszerűtlenségre úgy vont le következtetést a nyugta sorszámából, hogy arra bizonyítási eljárást nem folytatott le, ugyanakkor megállapította, hogy ennek a hatóság jelentőséget nem tulajdonított, de mivel a bíróság részletesen utalt erre a körülményre az ítéletében, „valamilyen” jelentőséget a bíróság mégiscsak tulajdoníthatott ennek a körülménynek. A bíróság megállapítása bizonyítás hiányában csak feltételezésen alapul, így azt iratellenes módon rögzítette a bíróság. A felperes álláspontja szerint az Áfa tv.-nek a felülvizsgálati kérelemben felsorolt rendelkezései nem írják elő a kiállított nyugta feltételen kézbe adását, a vevő rendelkezésére bocsátását, így ennek a kitételnek a megkövetelése az ellenőrzés során a jogszabály kiterjesztő értelmezését jelenti. Az üzlethelyiség nagyságára vonatkozó előadás csak arra vonatkozott, hogy a kibocsátott nyugta kézbe adásának fizikai korlátja lehet. Állította, hogy eleget tett a nyugtakiállítási kötelezettségnek, a nyugtát ki is bocsátotta, így mulasztást nem követett el, nem bírságolható. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a nyugtának a vevő részére történő átadásával kapcsolatban szubjektív véleményét rögzítette az ítéletében, amikor gyakorlati alkalmazásának lehetséges módját is megadta a nyugtának a pulton elhelyezett tárgyra való felszúrásával. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 272.§ /2/ bekezdése, 275.§ /2/ bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta felül. A Legfelsőbb Bíróságnak elsődlegesen abban kellett állást foglalnia, hogy a próbavásárlás során a felperes eleget tett-e a nyugtakibocsátási kötelezettségének azzal, hogy a nyugtát a pénztárgép segítségével kiállította, de azt ténylegesen a visszajáró pénzösszeggel együtt a vevő rendelkezésére nem bocsátotta, nem tette lehetővé annak a vevő általi birtokbavételét, mert a nyugtát a pénztárgépben hagyta. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg az Áfa tv. 159.§ /1/ bekezdése, 163.§ a/ pontja és 166.§ /1/ bekezdése alapján, hogy a nyugtaadási kötelezettségnek legkésőbb a teljesítésig kell eleget tenni. A nyugta kibocsátásról az értékesítő személyének, azaz a szolgáltatást nyújtónak kell gondoskodnia. A nyugta kiállítása nem jelenti egyúttal a nyugtaadási kötelezettség teljesítését, ha a kiállított nyugtát nem adják át a vevőnek vagy azt nem kísérlik meg, nem teszik lehetővé a vevő részére, hogy a nyugtát átvegye. A nyugta átadásáról a felperes alkalmazottjának kellett gondoskodnia. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben rögzítésre került, hogy az alkalmazott a visszajáró pénzzel együtt a nyugtát a vevőnek nem adta át, annak átvételét nem is tette a vevő részére lehetővé, mert azt a pénztárgépben hagyta. Mindezek alapján helytállóan állapította meg az alperes és az elsőfokú bíróság is, hogy a nyugtakibocsátási kötelezettség teljes körűen nem teljesült, ezért a felperes az Art. 172.§ /2/ bekezdés a/ pontja alapján mulasztási bírsággal volt sújtható. A felperes kifogásolta az Art. alapelveinek megsértését is, amelyet az elsőfokú bíróság helytállóan, a KK.
- számú állásfoglalásra utalással nem tartott megalapozottnak. A közigazgatási eljárás jogszerűen folyt le, a hatóság eljárási szabálysértést nem vétett. A bírság kiszabásánál a súlyosbító és az enyhítő körülményeket, a mérlegelés szempontjait a határozat rögzítette, a bírság kiszabására jogszerűen került sor. A felperes a felülvizsgálati kérelmében kifogásolta az elsőfokú bíróságnak a nyugta sorszámával kapcsolatban az életszerűtlenségre tett megállapítását. Ennek kapcsán a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság olyan tényt, körülményt rögzített az ítéletében, amely nem tartozott a per tárgyához, arra a hatóság jogkövetkezményt nem alapított és a bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le. Az elsőfokú bíróságnak ezt a per tárgyához nem tartozó ténymegállapítását a Legfelsőbb Bíróság az ítélet indokolásából mellőzte. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott rendelkezéseket a fentiekben kifejtettek szerint nem sértette meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta, mellőzve az ítélet indokolásából a kifogásolt ténymegállapítást. Az alperesnek - jogi képviselet hiányában - a felülvizsgálati eljárás során felszámítható költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. A felperes a felülvizsgálati eljárási illetéket illetékbélyegben lerótta, ezért a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes a pervesztése folytán lerótt illeték viselésére köteles, de annak megfizetéséről az illetéklerovásra tekintettel rendelkezni nem kellett. Budapest,
- június
- Dr. Kárpáti Zoltán sk. a tanács elnöke, Dr. Márton Gizella sk. előadó bíró, Dr. Sperka Kálmán sk. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági írnok