Kfv.37096/2011/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság Kfv.VI.37.096/2011/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljáró felperesnek a dr.Mattingné dr.Perger Gyöngyi jogtanácsos által képviselt Veszprém Megyei Kormányhivatal (8200 Veszprém, Megyeház tér 1.) alperesi jogutód elleni építési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Veszprém Megyei Bíróság

1. november
2. napján kelt 2.K.21.127/2010/
3. számú ítélete ellen a felperes részéről
4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott helyen és napon tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Veszprém Megyei Bíróság 2.K.21.127/2010/
5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes nek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. A lerótt 20.000 (húszezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes viseli. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - további 16.500 (tizenhatezerötszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A 2970/7 helyrajzi számon felvett lakóház, udvar megnevezésű, 592 m2 térmértékű, természetben szám alatt található társasház ingatlan hat magánszemély - egyebek mellett a felperes gyermekei, - tulajdonában áll. tulajdoni illetőségét a felperes felesége, míg a felperes holtig tartó haszonélvezeti joga terheli. A társasház megépítésére adott jogerős építési engedélyben kérelmezőként a tulajdonosok kerültek feltüntetésre. Az építési engedélyt módosító, valamint a használatbavételi engedélyt megadó határozat azonban építtetőként a felperes gyermekein kívüli négy tulajdonost, valamint a felperest és házastársát jelölték meg. Az elsőfokú építésügyi hatóság
6. november 20-án tartott helyszíni szemléjén megállapította, hogy a társasház északi homlokzatán a és a kizárólagos használatában álló lakás előtt engedély nélkül egy ajtót helyeztek el, és a földszinten az előkert irányába kb. 3,6x1,5 méter épületrésszel bővítették. Az alperes jogelődje a lefolytatott eljárást követően helybenhagyta azon elsőfokú határozatot, amely egyetemlegesen kötelezte a tulajdonosokat és a haszonélvezőket, mint építtetőket az építési engedély nélkül épített toldaléképítmény elbontására és a lakóépület északi teherhordó falába beépített ajtó megszüntetésére. A jogerős határozat ellen tulajdonosok, mint I. és II.r., míg a jelen per felperese, mint III.r. felperes keresettel élt. A megyei bíróság I.r. és II.r. felperesek keresetét megalapozottnak, ugyanakkor III.r. felperesét megalapozatlannak találván 2.K.20.788/2009/
7. számú jogerős ítéletével az alperesi jogelőd határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítélete indokolásában kifejtette, hogy az I. és II.r. felperes bejelentése alapján indult eljárásban a épített környezet alakításáról és védelméről szóló
8. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)
9. § /9/ bekezdésében foglalt határidők figyelembvételével hozta meg az elsőfokú hatóság a határozatát. A szabálytalan építkezési munkában I. és II.r. felperes nem vett részt, ebből következően a lakrész tulajdonosai, illetve a beadványokban kérelmezőként is felüntetett haszonélvezők az építtetők. Az Étv.
10. /1/ bekezdése értelmében pedig a tényleges építtetőket kell bontásra kötelezni. A megismételt eljárás során az építtetők személyének tisztázása érdekében az elsőfokú hatóság tanúmeghallgatásokat foganatosított, majd határozatával a felperest és házastársát kötelezte a hatlakásos lakóépület déli homlokzatához csatlakozó, építési engedély nélkül az előkertben megépített fa szerkezetű, félnyeregtetős épületbővítmény elbontására és az eredeti állapot helyreállítására. A határozat elleni fellebbezés folytán eljárt alperesi jogelőd
11. július
12. napján meghozott 23/279-5/
13. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolása szerint az építési engedély tervrajzain a bővítmény még nem volt ábrázolva és a használatbavételi engedély is azt tartalmazta, hogy az építmény az építési engedélynek és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációnak megfelelően került kialakításra. A csatolt fényképfelvételek, a tanúk nyilatkozatai, a falazatok és a bővítmény eltérő anyaga azt igazolja, hogy a bővítmény a végleges használatbavételi engedély (
14. június 28-a) megadását követően készült el. A szabálytalan építkezés hatóság általi észlelését követően az Étv.
15. § /9/ bekezdésében írt intézkedési határidő nem telt el. Az Étv.
16. § /1/ bekezdése értelmében a szabálytalan építési munkában részt nem vevő tulajdonostársak a munka elvégzésére nem kötelezhetőek. A felperes a jogerős határozattal szemben keresettel élt, a tényállást tisztázatlannak, míg a kötelezését jogsértőnek tartva. A megyei bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Jogerős ítéletében kifejtette, hogy a megismételt eljárás során a hatóságnak kizárólag a szabálytalan építtető személyét kellett tisztáznia és a szükséges intézkedéseket megtennie. Ehhez kapcsolódóan eljárási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett. A felperes a korábbi jogerős ítélet megállapításait nem vitatta, az ellen felülvizsgálati kérelemmel nem élt. Az építési tevékenységgel, a bővítmény létesítésével kapcsolatosan joszabálysértésre ismételten már nem hivatkozhat. A hatóság a tanúk vallomását mérelgelve állapította meg, hogy a tulajdonosok a bővítmény megépítésében nem vettek részt. Az Étv.
17. § /1/ bekezdése szerint jogszerűen kötelezte az ingatlanok tulajdonosai helyett a szabálytalan építési munkát elvégző építtetőket a bontási munkálatok elvégzésére. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, kérve annak hatályon kívül helyezését és a kereseti kérelmének helyt adást. A hosszadalmas építésügyi eljárás részletes ismertetését követően, annak a Ket. alapelvi rendelkezéseibe és
18. § /1/ bekezdésébe ütköző voltát elemezve hangsúlyozta, hogy az Étv.
19. § /1/ bekezdése értelmében a tényleges építtetőkkel kell a bontási munkálatok elvégzésére kötelezni, az pedig nem ő volt. Az ítélet mind az építtető személyét, mind annak időpontját illetően valótlan tényálláson alapszik. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp.
20. § /1/ bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, hogy a Pp.
21. § /2/ bekezdése értelmében jogszabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet és nem a jogerős közigazgatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a Legfelsőbb Bíróságtól. A Ket. felperes által hivatkozott rendelkezései a közigazgatási és a nem a peres eljárásra vonatkozóan tartalmaznak eljárásjogi rendelkezéseket, így azokba a jogerős ítélet értelemszerűen nem ütközhet. Az ügy érdemét érintően a Legfelsőbb Bíróság a következőket tartja szükségesnek kiemelni: A megismételt eljárás lefolytatására a megyei bíróság 2.K.20.788/2000/
22. számú jogerős ítéletében foglaltak mentén kellett, hogy sor kerüljön, figyelemmel arra is, hogy ezen ítéletet rendkívüli jogorvoslattal a felperes nem támadta. A Ket.
23. § /3/ bekezdése kimondja, hogy a hatóságot a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság határozatának rendelkező része és indokolása köti, a megismételt eljárás és a határozathozatal során annak megfelelően köteles eljárni. A megyei bíróság hivatkozott ítélete indokolásában rögzítette, hogy a társasházingatlan tulajdonosai az építési munkában nem vettek részt, ezért a megismételt eljárásra vonatkozóan azt írta elő, hogy a szabálytalan építtetők, azaz a hasznélvezők terhére kell a bontási kötelezettséget előírni. Az ítélet megállapításokat tett az építkezés és annak észlelése időpontjával kapcsolatosan, melyeket tényként rögzített, ennek ismételt vizsgálatát az új eljárásban nem írta elő. A jogerős ítéletben foglaltak ellenére az építési hatóság az építtetők személyét tisztázandó, széleskörű bizonyítást folytatott le, majd ennek eredményeként, mérlegelve a tanúnyilatkozatokban foglalt tényelőadásokat, a felperest és házastársát kötelezte a bővítmény elbontására. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem kapcsán rámutat arra, hogy az Étv.
24. § /1/ bekezdés elsősorban valóban a tulajdonosokat rendeli kötelezni a hatóság által elrendelt munkálatok elvégzésére. Kivételként fogalmazza meg azonban, hogy arra az építtető is kötelezhető, ha a szabálytalan építési munkát más végeztette. Az építtetői minőség megállapíthatósága szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon a felperes mely tulajdonos tulajdoni illetőségét érintően bír haszonélvezeti joggal, illetőleg a tulajdonostársak a használati módot, az egyes lakásokat érintően miként szabályozták. A megyei bíróság a feltárt tények, bizonyítékok helytálló értékelésével, logikai ellentmondást nem tartalmazó módon jutott arra a következtetésre, hogy a felperest és a perben nem álló házastársát, mint az engedély nélküli bővítmény építtetőit bontásra lehet kötelezni, illetőleg állapította meg, hogy az építésügyi hatóság a megismételt eljárásban a jogerős ítélet útmutatásának megfelelően az Étv.
25. § /1/ bekezdése szerint eljárva hozta meg határozatát. A fentiekre tekintettel a felülvizsgálattal érintett körben jogszabálysértés nem állapítható meg, ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp..
26. § /3/ bekezdése alkalmazásával hatályában fenntartotta. A pervesztes felperes a Pp.
27. § /1/ bekezdése alapján köteles az alperes jogtanácsosi képviselettel felmerült felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes a per tárgyi illetékfeljegyzési joga ellenére felülvizsgálati kérelme külzetén 20.000 forint illetéket lerótt, ezért a Legfelsőbb Bíróság csak további 16.000 forint felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére kötelezte, figyelemmel az illetékekről szóló
28. évi XCIII. törvény
29. § /3/ bekezdés d/ pontjában és a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet
30. § /2/ bekezdésében foglaltakra. ,
31. december
32. Dr.Kárpáti Zoltán sk. tanácselnök, bíró, Dr.Márton Gizella sk. bíró A kiadmány hiteléül bírósági írnok Dr.Sperka Kálmán sk. előadó