FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kf.27.150/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a Szabó és Szomor Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Sz. Szabó Sándor ügyvéd által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, amely perbe a felperes oldalán a dr. Hargitai Emil ügyvéd által képviselt ….,az alperes oldalán a Csáki Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Csáki Judit ügyvéd által képviselt …beavatkoztak, a Fővárosi Bíróság
- február
- napján kelt 13.K.30.789/2006/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi Í T É L E T E T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására - 24.000 (Huszonnégyezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A felperes az Európai Unió Hivatalos Lapjában
- augusztus 30-án ajánlati felhívást tett közzé a …….vasútvonal villamosítási munkáinak elvégzésére. Az ajánlati felhívás a részvételt ajánlati biztosíték nyújtásához kötötte, amelynek összegét 500.000 EUR-ban határozta meg. A biztosíték nyújtásának feltételeit és módját az ajánlati dokumentáció
- pontja tartalmazta. Mintát készített arra nézve, hogy a kibocsátó bank milyen módon vállalja a garancianyújtás kötelezettségét. A minta szövege szerint a visszavonhatatlan, feltétel nélküli, első felszólításra fizetendő garancia nyújtása az ajánlattevő meghatározott magatartása vagy mulasztása esetére az ajánlatkérő e tárgyban tett kijelentéséhez kötött. Az ajánlatkérő kikötötte minden ajánlat érvénytelen, amely nincs a dokumentáció előírásainak megfelelően ajánlati biztosítékkal biztosítva. Az ajánlattételi határidőben a…, a …(a továbbiakban: Konzorcium), valamint a …….(a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be ajánlatát. A Konzorcium egyik tagja, a ….részére kiadott ajánlati biztosíték nyújtását a pénzintézet nem az ajánlatkérő kijelentéséhez, hanem igazolásához kötötte. A hiánypótlás lehetőségét a felperes biztosította, annak alapján a Konzorcium által nyújtott ajánlati biztosíték határidejének meghosszabbítását kérte, melynek a Konzorcium eleget tett. A kérelmező
- november 21-én benyújtott jogorvoslati kérelmében a Konzorcium ajánlatának érvénytelenségét kérte megállapítani a Kbt.
- §
(1)bekezdésének b) pontja alapján azzal az indokkal, hogy a hiánypótlási felhívás tényéből nyilvánvaló, a Konzorcium az ajánlati biztosítékot nem, illetve nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre. Véleménye szerint az ajánlati biztosíték hiányosságainak pótlására nincs lehetőség. A felperes a
- december 01-jén megtartott eredményhirdetésen az eljárás nyertesének a Konzorciumot hirdette ki. A jogorvoslati kérelemre
- december 20-án megtartott tárgyaláson a kérelmező egyebek mellett arra hivatkozott, hogy a pénzintézet által nyújtott garancia nem a dokumentációban közölt minta szerint készült, az nem feltétel nélküli, nem felel meg az előírt követelményeknek. Előkészítő iratában az ajánlati biztosíték tartalma megismerésének napját
- december 15-ében jelölte meg, és kifejtette, hogy a garancia azért nem feltétel nélküli, mert a dokumentációban lévő minta szövegétől eltérően a feltételek igazolását követelte meg. A jogorvoslati kérelemre hozott D.960/23/
- számú határozatával az alperes megállapította, hogy a felperes megsértette a közbeszerzésekről szóló
- évi CXXIX. törvényt (a továbbiakban: Kbt.)
- §-ára figyelemmel és a Kbt.
- §
(1)bekezdésének
- e)és
- f)pontjára tekintettel, a Kbt. 81. §
(3)bekezdését, valamint a Kbt. 91. §
(1)bekezdését. A felperessel szemben ezért 20.000.000 Ft bírságot szabott ki, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította, illetve két kérelmi elem tekintetében a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az ajánlati biztosíték nyújtására vonatkozó jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta azzal az indokkal, hogy a kérelmező már a
- november 21-én benyújtott jogorvoslati kérelemben is kifogásolta az ajánlati biztosíték jogszerűségét, ezért annak kiegészítése nem lehet elkésett. Kifejtette, hogy a Konzorcium által nyújtott ajánlati biztosíték azért nem felelt meg a dokumentáció előírásainak, mert az nem feltétel nélküli, hanem az ajánlatkérő igazolásához kötött volt. A Konzorcium ajánlata ezért egyéb okból nem felelt meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglalt feltételeknek, tehát érvénytelen volt. A bírság alkalmazásánál és mértékénél figyelemmel volt a jogsértés súlyára, a közbeszerzés mintegy 7 milliárd forintos nettó értékére valamint arra, hogy a jogsértés nem volt orvosolható. Az alperes határozatának részbeni, annak felperest marasztaló része felülvizsgálatának érdekében előterjesztett keresetében a felperes elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását, a jogorvoslati kérelem elutasítását és annak megállapítását kérte, hogy nem követett el jogsértést, ezért a terhére kiszabott bírságot is törölni kell. Másodlagosan a határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. Azzal érvelt, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett, mert a
- november 21-én benyújtott alapkérelmében a kérelmező csak az ajánlati biztosíték időtartamát vitatta, és csak a
- december 20-án megtartott tárgyaláson hivatkozott először az ajánlati biztosítékkal kapcsolatban a feltétel nélküliség hiányára. Érdemben azt emelte ki, hogy a Konzorcium vezetője részére nyújtott bankgarancia megfelelt a dokumentációban írt követelményeknek, mert ugyanúgy feltétel nélküli volt, mint a kiírás szerinti elvárás. A bank a felek között fennálló alapjogviszonyt nem vizsgálhatta, fizetési kötelezettségét az nem érintette, hogy a tényleges kifizetést valamely dokumentum vagy írásbeli nyilatkozat megküldéséhez kötötte. Érvelését a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara
- számú kiadványában rögzített nemzetközi szokvány ismertetésével támasztotta alá, mely szerint a feltétel nélkül fizetendő garanciák esetében a garantőr (bank) fizetési kötelezettsége a garanciában meghatározott dokumentumok bemutatásához is köthető. Vitatta a kérelmező ügyfélképességét, mivel ajánlata érvénytelen, illetve utalt arra, hogy a jogorvoslati kérelem a döntést megelőzte, tehát idő előtti volt. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította, az állam javára illeték, az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy az alperes helyesen járt el, amikor a jogorvoslati kérelmet érdemben vizsgálta meg, mivel a felperes nem hivatkozott arra, hogy a
- november 21-én benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett. Érdemben is helytállónak minősítette az alperes határozatát, mivel az ajánlati biztosíték nem felelt meg a dokumentációban előírt követelményeknek, mert az első felszólításra, illetve kijelentésre történő fizetéssel ellentétben meghatározott körülmények fennállásának igazolását kérte a biztosíték kifizetéséhez. Ezt az igazolási kötelezettséget a dokumentáció nem tartalmazta, ezért az annak nem megfelelő ajánlat érvénytelen volt. A kereskedelmi szokvánnyal összefüggésben azt fejtette ki, hogy a felperesnek az ajánlati biztosíték megfelelőségéről nem a feltétel nélküli fizetés megfeleltetése, hanem a dokumentáció követelménye alapján kellett dönteni. A dokumentációnak meg nem felelő ajánlati biztosíték elfogadásával a felperes jogsértő döntést hozott. A jogorvoslati kérelmet az elsőfokú bíróság ügyféltől származónak tekintette, az az ajánlattételi határidő lejárta után érkezett az alpereshez, tehát az ajánlati kötöttségből következően nem volt idő előtti. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett annak megváltoztatása és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatala iránt. Azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a helytállóan megállapított tényekből helytelen jogi következtetésre és jogszabálysértő megállapításokra jutott. Érdemben azt fejtette ki, hogy a dokumentáció a feltétel nélküli fizetés követelményét állította az ajánlati biztosítékkal szemben. Ennek a Konzorcium által nyújtott biztosíték megfelelt, mert a garantőr az alapjogviszony vizsgálata nélkül vállalta fizetési kötelezettsége teljesítését, ez pedig a feltétel nélküli fizetés követelményét jelenti, függetlenül attól, hogy a biztosíték szövegezése nem teljesen azonos a dokumentációban szereplő mintával. Változatlanul állította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett. A kérelmező csak a
- december 01-jén megtartott eredményhirdetést követően hivatkozhatott az ajánlati biztosíték feltételessége miatt az ajánlat érvénytelenségére, így a felperesi eljárást lezáró döntés jogszerűtlenségére, de ezt a hivatkozását csak
- december 20-án, a Kbt.
- §
(2)bekezdésében írt határidőn túl terjesztette elő. Az alap jogorvoslati kérelem a hiánypótlási felhívás jogszerűségét vitatta és vitathatta, mert az érvénytelenség tekintetében döntést még a felperes nem hozott. Bármely egyéb jogsértésre hivatkozás ezért idő előtti volt. Az ügyfélképesség hiányával összefüggésben azt emelte ki, hogy a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását követően a kérelmezőnek nem fűződött joga vagy jogos érdeke a többi ajánlattevő ajánlatának mikénti elbírálásához. A fellebbezésre az alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelmet nem terjesztett elő. A felperesi beavatkozó észrevételt nem tett. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla elsődlegesen a fellebbezésnek az ügyfélképességre vonatkozó érvelésével kapcsolatban fejti ki álláspontját: Az ügyfélképesség hiányára a felperes keresetében nem, csak az eljárás folyamán a kérelmező által benyújtott keresetre tett észrevételében hivatkozott. (
- augusztus 29-én érkeztetett észrevétel
- oldal) A kérelmező eredetileg a per II. r. felperese volt, mert maga is keresetet terjesztett elő az alperes határozatának felülvizsgálata iránt. Utóbb,
- december 13-án kelt kérelmében valamennyi kereseti kérelmétől elállt, ezért az elsőfokú bíróság a pert a
- január 11-én megtartott tárgyaláson az alperes hozzájárulása alapján megszüntette. A per megszüntetésre tekintettel a jelen perben csak az eredetileg I. r., az elállás folytán kizárólagos felperes kereseti kérelmének vizsgálata képezte a per tárgyát, annak pedig nem volt tárgya az ügyfélképesség hiányára alapított érvelés. Attól függetlenül ezért, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet
- oldalának utolsó és
- oldalának első bekezdésében megállapításokat tett az ügyfélképességet illetően, a keresetben nem érvényesített és nem nevesített jogszabálysértésre a fellebbezésben hivatkozni nem lehet. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének az ügyfélképességre vonatkozó megállapításait pedig kereseti kérelem hiányában mellőzi. A jogorvoslati kérelem határidőben, vagy elkésetten történő előterjesztéséről a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal érdemben azonos, de eltérő indokok alapján foglalt állást. A Kbt.
- §
(2)bekezdése szerint a kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutástól veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A felperes azt helyesen állította, hogy a
- november 21-én bejelentett jogorvoslati kérelemben a kérelmező csak egy szempontból, az ajánlati biztosíték érvényességi idejének hiánypótlás keretében történő módosítása szempontjából kifogásolta a Konzorcium ajánlatát. Fenntartotta azonban magának a jogot a kérelem kiterjesztésére arra az esetre, ha további jogsértésről szerez tudomást. A jogsértő esemény a jogorvoslati kérelem benyújtásakor a kérelmező által érvénytelennek vélelmezett ajánlat hiánypótlás útján biztosított korrekciója, utóbb pedig a
- december 1-i eredményhirdetés következtében az eljárást lezáró döntés volt, de ennek a jogsértésnek a tényéről a kérelmező csak azt követően szerzett tudomást, hogy megtekinthette a nyertes Konzorcium ajánlatát és megismerte annak konkrét tartalmát. Ez az időpont a felek által nem vitatottan
- december 15-e volt. Ehhez képest a december 20-i jogorvoslati tárgyaláson kiegészített jogorvoslati kérelem határidőben érkezett, ezért az alperes és az elsőfokú bíróság is helytállóan vizsgálta meg azt érdemben. A másodfokú bíróság továbbiakban az elsőfokú ítélet érdemi megállapításait vizsgálta. Osztotta az alperes és az elsőfokú bíróság jogi álláspontját a Konzorcium által nyújtott ajánlati biztosíték megítélését illetően az alábbi pontosítással: Az ajánlati dokumentáció 19.
- pontja szerint „minden ajánlat érvénytelen, amely nincs a dokumentáció előírásainak megfelelően Ajánlati Biztosítékkal biztosítva." A felperes a dokumentáció részeként ezzel kapcsolatban az „Ajánlati Biztosíték a Munka Szerződéshez" címmel űrlapot készített, amely a garancialevél kellékeit tartalmazta. Ezzel a felperes mind tartalmában, mind formájában előírta, hogy milyen módon kell eleget tenni az ajánlati biztosíték nyújtásának. A Kbt.
- §
(1)bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie és benyújtania. A Kbt. 81. §
(1)bekezdése értelmében pedig az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérőnek kell megvizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Az ajánlati felhívás és dokumentáció a fenti rendelkezésekből fakadóan mind az ajánlatkérőt, mint az ajánlattevőt köti. Az ajánlatok érvényességének vagy érvénytelenségének megállapításánál ezért azt kellett elsődlegesen megvizsgálni, hogy az ajánlatok a felhívásnak és dokumentációnak megfelelő formában és tartalommal készültek-e el. E megállapításhoz nincs szükség a nyertes ajánlatában lévő bankgarancia tartalmi vizsgálatára, a „kijelentés" vagy az „igazolás" szóhasználat értelmezésére a feltétel nélküliség megállapításához. Az ajánlatkérő adott egy formát, amelynek teljesítését elvárta, és amelynek megszegéséhez jogkövetkezményt fűzött. A felperes állításával ellentétben nem azt kellett vizsgálni, hogy a Konzorcium ajánlati biztosíték nyújtása megfelelt-e a feltétel nélküli fizetés követelményének, hanem azt, hogy a megadott forma szerint készültek-e az ajánlatok. A Konzorcium esetében ezt a formai megfelelőséget nem lehetett megállapítani, ezért az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra az alperessel egyező következtetésre, hogy nincs jelentősége a kereskedelmi és nemzetközi szokvány vizsgálatának. A garancialevél érdemi, tartalmi vizsgálatát a másodfokú bíróság sem végezhette el. Helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a Konzorcium ajánlati biztosítéka nem a dokumentáció előírásai szerint készült, ezért az érvénytelen, tehát a felperes jogsértést követett el, amikor érvénytelen ajánlatot nyilvánított érvényessé. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. Az alperesnek és az alperesi beavatkozónak a Pp. 78. §
(2)bekezdés szerint megállapítható másodfokú perköltsége nem merült fel. A sikertelenül fellebbező felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)bekezdésének c) pontja, a 46. §
(1)bekezdése és a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986 (VI.26.) IM rendelet 12. §
(2)bekezdése értelmében köteles a feljegyzett fellebbezési illeték megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke,. Páldy Zsuzsanna s.k. előadó bíró Dr. Szőke Mária s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő