← Magyarország

Bf.387/2010/9 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.387/2010/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
  2. év szeptember hó
  3. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést. A több emberen, részben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt I. r.vádlott ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság
  4. év szeptember hó
  5. napján kelt 6.B.124/2007/
  6. számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott tartózkodási helyére vonatkozó megjelölést mellőzi. A vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárás során felmerült 12.450,- (Tizenkettőezer-négyszázötven) Ft bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Pest Megyei Bíróság a
  7. szeptember
  8. napján kelt 6.B.124/2007/
  9. számú ítéletével az I.r. vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§

(1)és
(2)bekezdés d./ és f./ pontja), közveszélyokozás bűntettének kísérletében (Btk.259.§
(1)bekezdés) és 3 rb. testi sértés bűntettében, amelyből 2 rb. kísérlet (Btk.170.§
(1)és
(2)bekezdés) állapította meg. A vádlottat ezért halmazati büntetésül 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött az előzetes letartóztatás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A fenti ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen az élet elleni bűncselekmény téves minősítése miatt, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A Fővárosi Fellebbvitel Főügyészség a BF.817/2008/
  1. számú átiratában a tényállást megalapozottnak, a vádlott cselekményeinek minősítését törvényesnek találta. A büntetés kiszabásánál irányadó körülmények között pontosítani indítványozta azt, hogy a vádlott már az I. pontban szereplő cselekményt is büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá a konfliktusok erőszakos rendezési módjának elszaporodottsága is súlyosít. A büntetés enyhítésére nem látott indokot, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános ülésen felszólaló védő a perorvoslatát fenntartotta. Az eltérő minősítés iránti igényét nem részletezte, de hangsúlyozta a vádlott kedvezőtlen családi környezetét, igen alacsony intellektuális szintjét és sajnálatos alkoholista életmódját. A társadalom igazságérzetére hivatkozva a kiszabott büntetést - utalva egy másik konkrét ítélet tartalmára is, - eltúlzottan súlyosnak találta, ezért annak enyhítését kérte. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az írásbeli indítványukat fenntartva, azzal egyezően szólalt fel. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti védelmi perorvoslatok folytán bírálta felül a Pest Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával széleskörű bizonyítást folytatott le, amelynek a során a tanúk mellett a tárgyaláson az ügyben véleményt adó igazságügyi orvosszakértőket is meghallgatta, valamint új tűzvédelmi szakértői véleményt szerzett be és ezt a szakértőt is részletesen nyilatkoztatta a tárgyaláson. A megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat igen gondosan, rendkívül aprólékosan elemezte, összevetette a vádlott védekezésével. Erről a tevékenységéről ítélete indokolásában beszámolt, a bizonyítékok mérlegelése megfelel az iratok tartalmának, logikus, semmiben nem kifogásolható. A sértett5 jobb állkapocs alatti szúrt sérülésével kapcsolatban a szakértő határozottan kizárta azt a vádlotti védekezést, hogy a sértett belelépett volna a késbe, de az hadonászó mozdulattal sem jöhetett létre. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a jobb állszöglet alatti sérülést közepes erejű szúrás okozta, a nyaki verőér nagyon közel, a bemeneti nyílás vetületében fut. A szakértő ezen túlmenően sértett3 és sértett4 vágott sérülései kapcsán is megcáfolta, hogy azok véletlenül keletkeztek. A sértett6 tekintetében ugyancsak alappal nem fogadta el a bíróság, hogy a vádlott vizes kezéből kicsúszott ásó véletlenül esett a sértett arcába. A sértett felolvasott nyomozati vallomását, a szándékos ütés tényét a bíróság a tanúvallomások és körülmények logikus mérlegelésével állapította meg. Ugyancsak elvetette a bíróság azt a vádlotti védekezést, hogy a tűzesetet cigaretta okozta volna. A tűzvédelmi szakértők egyértelműen véleményezték, hogy gyors terjedésű tűzeset történt, amelynek a kialakulásához szükség volt valamilyen égést gyorsító anyagra. A bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége és indokolása tehát minden tekintetben alapos és meggyőző erővel rendelkezik. Miután az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott, az irányadó volt a felülbírálat során. Az irányadó tényállásból a megyei bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és cselekményeinek minősítése is törvényes. Az ítélőtábla az élet elleni bűncselekmény körében sem látott elfogadható indokot annak eltérő minősítésére. A sértett5 jobb állkapcsa alá leadott közepes erejű szúrás csak a szerencsés véletlennek köszönhetően nem sértette meg a nyaki verőeret, amely halálos eredménnyel végződhetett volna. A nyaki tájék késsel történt direkt támadását, közepes erejű szúrását akkor is élet ellen irányulónak kell tekinteni, ha a tényleges sérülés csekélyebb mértékű, de a halálos eredmény a vádlotton kívül álló okból maradt el. Hasonlóan élet ellen irányuló magatartásként kell értékelni, hogy a vádlott felgyújtotta a házat, miközben tudta, hogy testvére a sértett6 ittasan a konyhában lefeküdt aludni. Ebben az esetben is csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a sértett még nem aludt el, felfigyelt a lángokra és így még ki tudott menekülni az égő házból. Ebben az esetben is a véletlen és a sértett lélekjelenléte okán maradt el a halálos eredmény, amely akár füstmérgezés, akár égési sérülések miatt bekövetkezett volna. A megyei bíróság utóbbi cselekmény körében helyesen állapította meg minősítő körülményként a különös kegyetlen elkövetési módot. A vádlott tehát mindkét sértett sérelmére az életük ellen irányuló támadást hajtott végre, eshetőleges szándékának megállapítása is helytálló. Jóllehet mindkét cselekmény távoli kísérlet, de befejezett kísérletek. A sértettek száma miatt a több emberen elkövetés minősítő körülményének felrovása is helytálló. A vonatkozó jogi indokolással az ítélőtábla egyetértett, az eltérő, enyhébb minősítésre ezáltal nem volt lehetőség. Az ítélet jogi indokolása csupán annyiban helyesbítendő, hogy leírási hiba miatt az ítélet
  2. oldal első sora, - amely a sértett halálára utal - az adott tényállás mellett nyilvánvalóan téves, ezért azt az ítélőtábla mellőzte. A vádlott további cselekményeinek minősítése ugyancsak törvényes, azt a védelmi perorvoslat sem támadta. A közveszélyokozás bűntettének kísérletét az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte tényállásszerű, de alkalmatlan kísérletként, és a testi épség elleni bűncselekmények minősítése is megfelel az anyagi jogi szabályoknak. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság helyesen vette számba az enyhítő és súlyosító körülményeket. Azok csak annyiban helyesbítendők, hogy a vádlott nem II. pont, hanem az I. pont alatti cselekményeket követte el büntetőeljárás hatálya alatt. A vádlott terhére szóló súlyosító körülmények nagy számúak, közöttük több nyomatékos súllyal bír. Az élet elleni bűncselekmény többszörös minősülése és egy kivétellel a hozzátartozók sérelmére elkövetés jelentősen növeli a tettarányos büntetés mértékét. A vádlott rendkívül kedvezőtlen életvezetése, alkoholizáló életmódja, korábbi büntetettsége is kiemelkedik a súlyosító körülmények sorából. Ugyanakkor több enyhítő körülmény is a vádlott mellett szól, amelyeket a megyei bíróság helyesen felsorolt. Valamennyi súlyosító és enyhítő körülmény és azok nyomatéka alapján azonban az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a halmazati főbüntetésként kiszabott 12 év fegyházbüntetés lényeges enyhítése nem indokolt. Ez a büntetési tartam a törvényi minimumhoz - 10 év - közeli, kellően figyelembe veszi az enyhítő körülményeket, eltúlzottan súlyosnak semmiképpen nem tekinthető. Az ítélőtábla ezért a szabadságvesztés büntetés mérséklésére nem látott kellő indokot. Az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezései ugyancsak törvényesnek bizonyultak. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A vádlott hajléktalan szállón megjelölt tartózkodási helye megszűnt, ezért annak feltüntetését mellőzte. Az elsőfokú ítélet meghozatalától előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk.99.§
(1)bekezdésén, a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés pedig a Be.381.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
  1. év szeptember hó
  2. napján Dr. Lassó Gábor sk. . Révész Tamásné sk. Dr. Hildenbrand Róbert sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Pest Megyei Bíróság 6.B.124/2007/
  3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.387/2010/
  4. számú végzése folytán
  5. szeptember
  6. napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
  7. év szeptember hó
  8. napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.