Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf.387/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év szeptember hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést. A több emberen, részben különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt I. r.vádlott ellen indított büntetőügyben a Pest Megyei Bíróság
- év szeptember hó
- napján kelt 6.B.124/2007/
- számú ítéletét helybenhagyja azzal, hogy a vádlott tartózkodási helyére vonatkozó megjelölést mellőzi. A vádlott által az elsőfokú ítélet meghozatalától a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A másodfokú eljárás során felmerült 12.450,- (Tizenkettőezer-négyszázötven) Ft bűnügyi költséget a vádlott köteles az államnak megfizetni. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: A Pest Megyei Bíróság a
- szeptember
- napján kelt 6.B.124/2007/
- számú ítéletével az I.r. vádlott bűnösségét emberölés bűntettének kísérletében (Btk.166.§
(1)és
(2)bekezdés d./ és f./ pontja), közveszélyokozás bűntettének kísérletében (Btk.259.§
(1)bekezdés) és 3 rb. testi sértés bűntettében, amelyből 2 rb. kísérlet (Btk.170.§
(1)és
(2)bekezdés) állapította meg. A vádlottat ezért halmazati büntetésül 12 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Döntött az előzetes letartóztatás beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. A fenti ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen az élet elleni bűncselekmény téves minősítése miatt, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentettek be fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet. A Fővárosi Fellebbvitel Főügyészség a BF.817/2008/
- számú átiratában a tényállást megalapozottnak, a vádlott cselekményeinek minősítését törvényesnek találta. A büntetés kiszabásánál irányadó körülmények között pontosítani indítványozta azt, hogy a vádlott már az I. pontban szereplő cselekményt is büntetőeljárás hatálya alatt követte el, továbbá a konfliktusok erőszakos rendezési módjának elszaporodottsága is súlyosít. A büntetés enyhítésére nem látott indokot, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A nyilvános ülésen felszólaló védő a perorvoslatát fenntartotta. Az eltérő minősítés iránti igényét nem részletezte, de hangsúlyozta a vádlott kedvezőtlen családi környezetét, igen alacsony intellektuális szintjét és sajnálatos alkoholista életmódját. A társadalom igazságérzetére hivatkozva a kiszabott büntetést - utalva egy másik konkrét ítélet tartalmára is, - eltúlzottan súlyosnak találta, ezért annak enyhítését kérte. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az írásbeli indítványukat fenntartva, azzal egyezően szólalt fel. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a fenti védelmi perorvoslatok folytán bírálta felül a Pest Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást. Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a perrendi szabályok megtartásával széleskörű bizonyítást folytatott le, amelynek a során a tanúk mellett a tárgyaláson az ügyben véleményt adó igazságügyi orvosszakértőket is meghallgatta, valamint új tűzvédelmi szakértői véleményt szerzett be és ezt a szakértőt is részletesen nyilatkoztatta a tárgyaláson. A megyei bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékokat igen gondosan, rendkívül aprólékosan elemezte, összevetette a vádlott védekezésével. Erről a tevékenységéről ítélete indokolásában beszámolt, a bizonyítékok mérlegelése megfelel az iratok tartalmának, logikus, semmiben nem kifogásolható. A sértett5 jobb állkapocs alatti szúrt sérülésével kapcsolatban a szakértő határozottan kizárta azt a vádlotti védekezést, hogy a sértett belelépett volna a késbe, de az hadonászó mozdulattal sem jöhetett létre. Az igazságügyi orvosszakértő véleménye szerint a jobb állszöglet alatti sérülést közepes erejű szúrás okozta, a nyaki verőér nagyon közel, a bemeneti nyílás vetületében fut. A szakértő ezen túlmenően sértett3 és sértett4 vágott sérülései kapcsán is megcáfolta, hogy azok véletlenül keletkeztek. A sértett6 tekintetében ugyancsak alappal nem fogadta el a bíróság, hogy a vádlott vizes kezéből kicsúszott ásó véletlenül esett a sértett arcába. A sértett felolvasott nyomozati vallomását, a szándékos ütés tényét a bíróság a tanúvallomások és körülmények logikus mérlegelésével állapította meg. Ugyancsak elvetette a bíróság azt a vádlotti védekezést, hogy a tűzesetet cigaretta okozta volna. A tűzvédelmi szakértők egyértelműen véleményezték, hogy gyors terjedésű tűzeset történt, amelynek a kialakulásához szükség volt valamilyen égést gyorsító anyagra. A bíróság bizonyítékokat mérlegelő tevékenysége és indokolása tehát minden tekintetben alapos és meggyőző erővel rendelkezik. Miután az elsőfokú bíróság ítéletének tényállása megalapozott, az irányadó volt a felülbírálat során. Az irányadó tényállásból a megyei bíróság okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére és cselekményeinek minősítése is törvényes. Az ítélőtábla az élet elleni bűncselekmény körében sem látott elfogadható indokot annak eltérő minősítésére. A sértett5 jobb állkapcsa alá leadott közepes erejű szúrás csak a szerencsés véletlennek köszönhetően nem sértette meg a nyaki verőeret, amely halálos eredménnyel végződhetett volna. A nyaki tájék késsel történt direkt támadását, közepes erejű szúrását akkor is élet ellen irányulónak kell tekinteni, ha a tényleges sérülés csekélyebb mértékű, de a halálos eredmény a vádlotton kívül álló okból maradt el. Hasonlóan élet ellen irányuló magatartásként kell értékelni, hogy a vádlott felgyújtotta a házat, miközben tudta, hogy testvére a sértett6 ittasan a konyhában lefeküdt aludni. Ebben az esetben is csak a szerencsés véletlennek köszönhető, hogy a sértett még nem aludt el, felfigyelt a lángokra és így még ki tudott menekülni az égő házból. Ebben az esetben is a véletlen és a sértett lélekjelenléte okán maradt el a halálos eredmény, amely akár füstmérgezés, akár égési sérülések miatt bekövetkezett volna. A megyei bíróság utóbbi cselekmény körében helyesen állapította meg minősítő körülményként a különös kegyetlen elkövetési módot. A vádlott tehát mindkét sértett sérelmére az életük ellen irányuló támadást hajtott végre, eshetőleges szándékának megállapítása is helytálló. Jóllehet mindkét cselekmény távoli kísérlet, de befejezett kísérletek. A sértettek száma miatt a több emberen elkövetés minősítő körülményének felrovása is helytálló. A vonatkozó jogi indokolással az ítélőtábla egyetértett, az eltérő, enyhébb minősítésre ezáltal nem volt lehetőség. Az ítélet jogi indokolása csupán annyiban helyesbítendő, hogy leírási hiba miatt az ítélet
- oldal első sora, - amely a sértett halálára utal - az adott tényállás mellett nyilvánvalóan téves, ezért azt az ítélőtábla mellőzte. A vádlott további cselekményeinek minősítése ugyancsak törvényes, azt a védelmi perorvoslat sem támadta. A közveszélyokozás bűntettének kísérletét az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte tényállásszerű, de alkalmatlan kísérletként, és a testi épség elleni bűncselekmények minősítése is megfelel az anyagi jogi szabályoknak. A büntetés kiszabása körében az elsőfokú bíróság helyesen vette számba az enyhítő és súlyosító körülményeket. Azok csak annyiban helyesbítendők, hogy a vádlott nem II. pont, hanem az I. pont alatti cselekményeket követte el büntetőeljárás hatálya alatt. A vádlott terhére szóló súlyosító körülmények nagy számúak, közöttük több nyomatékos súllyal bír. Az élet elleni bűncselekmény többszörös minősülése és egy kivétellel a hozzátartozók sérelmére elkövetés jelentősen növeli a tettarányos büntetés mértékét. A vádlott rendkívül kedvezőtlen életvezetése, alkoholizáló életmódja, korábbi büntetettsége is kiemelkedik a súlyosító körülmények sorából. Ugyanakkor több enyhítő körülmény is a vádlott mellett szól, amelyeket a megyei bíróság helyesen felsorolt. Valamennyi súlyosító és enyhítő körülmény és azok nyomatéka alapján azonban az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a halmazati főbüntetésként kiszabott 12 év fegyházbüntetés lényeges enyhítése nem indokolt. Ez a büntetési tartam a törvényi minimumhoz - 10 év - közeli, kellően figyelembe veszi az enyhítő körülményeket, eltúlzottan súlyosnak semmiképpen nem tekinthető. Az ítélőtábla ezért a szabadságvesztés büntetés mérséklésére nem látott kellő indokot. Az elsőfokú bíróság ítéletének további rendelkezései ugyancsak törvényesnek bizonyultak. Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság ítéletét a Be.371.§
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A vádlott hajléktalan szállón megjelölt tartózkodási helye megszűnt, ezért annak feltüntetését mellőzte. Az elsőfokú ítélet meghozatalától előzetes fogvatartásban töltött idő beszámítása a Btk.99.§
(1)bekezdésén, a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés pedig a Be.381.§
(1)bekezdésén alapszik. Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Lassó Gábor sk. . Révész Tamásné sk. Dr. Hildenbrand Róbert sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A Pest Megyei Bíróság 6.B.124/2007/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.387/2010/
- számú végzése folytán
- szeptember
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált! Budapest,
- év szeptember hó
- napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző