Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság 2.Bf. 187/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- év október hó
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő végzést: A hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott ellen indított büntető ügyben a Pest Megyei Bíróság
- év április hó
- napján kelt 15.B.6/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. A vádlott anyja neve és személyi igazolvány száma helyesen. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: a Kft. - jogi képviselője útján
- október
- napján előterjesztett vádindítványában I.r. vádlottal szemben 1 rb. a Btk.
- §-ába ütköző és a szerint minősülő hivatali visszaélés bűntette miatt emelt vádat. A Pest Megyei Bíróság a
- év szeptember hó
- napján kelt 18.B.128/2007/
- számú végzésével I.r. vádlott ellen hivatali visszaélés bűntette /Btk.
- § / miatt indult büntetőeljárást megszüntette. Az eljárást megszüntető végzés ellen a pótmagánvádló jogi képviselője útján fellebbezést jelentett be. A fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság végzését felülbírálta és a
- év december hó
- napján kelt 2.Bf.265/2008/
- számú végzésével azt hatályon kívül helyezte és a Pest Megyei Bíróságot az elsőfokú eljárás lefolytatására utasította. A Pest Megyei Bíróság a megismételt eljárás keretében
- év április hó
- napján kihirdetett 15.B.6/2009/
- számú ítéletével I.r. vádlottat az ellene 1 rb. hivatali visszaélés bűntette /Btk.
- §. / miatt emelt vád alól felmentette. Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, míg az ítélet ellen a pótmagánvádló jelentett be fellebbezést bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A pótmagánvádló jogi képviselője útján a fellebbezését írásban is megindokolta és ebben kifejtette, hogy a Pest Megyei Bíróság álláspontjával ellentétben a vádlott terhére a vád tárgyává tett cselekmények tekintetében az egyenes, ártó szándék, és a hátrány okozási célzat bizonyítottan kimutatható. A vádlott nem gondatlanságból, hanyagságból szegte meg a munkaköri kötelességeit, hanem tudatosan hátráltatta, késleltette a hatáskörébe tartozó engedélyek kiadását, a kérelmek elbírálását abból a célból, hogy a cégnek hátrányt okozzon. Tökéletesen tisztában volt azzal, hogy a különböző engedélyek /telekalakítási, építési, használatba vételi engedély/ késedelme milyen hátrányokat okoz az építési vállalkozásuknak. /Építésrendészeti bírság, kötbérfizetési kötelezettség stb.../ A pótmagánvádló állításai a fellebbezés indokolása szerint megyei bíróság által lefolytatott eljárás során nem lettek megcáfolva. Ugyanakkor a pótmagánvádló jogi képviselője utalt arra, hogy a Kft-t ért joghátrányok, és a vádlott szándékai, céljai közötti okozati összefüggés nem nélkülözi a szubjektív megítélés lehetőségét sem, de nincs más okszerű magyarázat a vádlott többszörös, súlyosan jogsértő magatartására, mint az, hogy sorozatos kötelezettségszegéseit a cégnek, illetve annak tulajdonosainak szóló ellenszenv ártó szándék motiválta. A fellebbviteli nyilvános ülésen a pótmagánvádló jogi képviselője az írásban előterjesztett fellebbezést változatlan tartalommal fenntartotta, indítványozta a vádlott bűnösségének a megállapítását vele szemben büntetés kiszabását. A Kft. képviselője a nyilvános ülésen tett nyilatkozatában a fellebbezést a jogi képviselő által megfogalmazott indokok alapján fenntartotta. A vádlott védője perbeszédében a Pest Megyei Bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Álláspontja szerint a megyei bíróság által megállapított tényállás minden tekintetben megalapozott, azt körültekintő és részletes bizonyítás eredményeként állapította meg a bíróság és ez alapján helytállóan vont következtetést arra, hogy a vádlott a munkaköréből adódó feladatai ellátása során semmiféle célzatos magatartást nem tanúsított annak érdekében, hogy a Kft-nek jogtalan hátrányt okozzon. A pótmagánvádló a célzat fennállását bizonyítani nem tudta, és ezt a bizonyító eljárás adatai sem támasztották alá. Célzat hiányában pedig nincs bűncselekmény, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. I.r. vádlott csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A Fővárosi Ítélőtábla a pótmagánvádló által bejelentett fellebbezés alapján a Pest Megyei Bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárási szabályokat maradéktalanul megtartotta, a vádlottat a törvényes jogaira és kötelességeire kioktatta. A vádlott védelmében meghatalmazott védő járt el, így az eljárás során védelme maradéktalanul biztosítva volt, eljárási jogait gyakorolhatta. A tárgyaláson kihallgatott tanúkat a bíróság a törvényes jogaikra megfelelően kioktatta, ennek dokumentálása a tárgyalási jegyzőkönyvben megtörtént. A tanúk vallomásukat összefüggően, az ügy lényegét szem előtt tartva megtehették. A megyei bíróság az ügyben fellelhető valamennyi bizonyítékot ítélkezése körébe vonta, így részletesen megvizsgálta és bizonyítás anyagává tette a Kft. által előterjesztett telekalakításra irányuló kérelmet, az erre vonatkozó engedélyező határozatot, továbbá a földterületre vonatkozó ellentétes szabályozási terveket, és a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 46-501/
- számú válaszát /
- tényállási pont/. Részletesen vizsgálta a Kft. építési engedély iránti kérelmét, és annak elintézési módját az ezzel kapcsolatos határidőket, valamint a Kft. panaszával kapcsolatos Pest Megyei Közigazgatási Hivatal által hozott határozatot. Vizsgálta az építésügyi hatósági ellenőrzések tartalmát, az ezekkel kapcsolatos fennmaradási és továbbépítési engedéllyel kapcsolatos határozatokat, valamint az építésügyi bírsággal kapcsolatos eljárást. /
- tényállási pont/ Részletesen értékelte a Kft. által, a 416/7, és 416/
- számú ingatlanra előterjesztett használatba vételi engedéllyel kapcsolatos eljárást /
- tényállási pont/, figyelembe vette az időközben lefolytatott közigazgatási eljárások adatait, továbbá az I.r. vádlottal szemben a Kft. feljelentése alapján, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatti eljárás során keletkezett jogerős határozatokat. Az ügyben tartott tárgyaláson tanúként hallgatta ki a pótmagánvádlót, tanú1, tanú2, a jegyzőt tanú3 és tanú4-et. A fenti bizonyítékok értékelése alapján jutott arra a következtetésre, hogy az I.r. vádlott által vezetett műszaki osztály nagy arányú leterheltsége /a 2004-
- évben 1 előadó átlagban 200 üggyel dolgozott/ miatt az ügyintézésre előírt 60 napos határidőt nem minden esetben lehetett betartani, emiatt a vádlott munkavégzésében több szabálytalanság és pontatlanság is megállapítható volt /pl: a Kft. által már lerótt illeték ismételt megfizetésére történt felszólítás, illetőleg szükségtelen felügyeleti állásfoglalások bekérése/ ugyanakkor, a vádlott hivatali főnöke a jegyző, valamint közvetlen munkatársai, így tanú2, tanú4 és tanú3 egybehangzó vallomása alapján kétséget kizáró módon megállapítható volt, hogy a vádlott hivatali tevékenységében a Kft. ügyeinek intézésekor elfogultságot egyikük sem tapasztalt és nem észleltek olyan körülményt sem, amely arra utalt volna, hogy I.r. vádlott szándékos magatartással, célzatosan a Kft-nek jogtalan hátrányt kívánt volna okozni, vagy bármilyen hátrányos megkülönböztetésben kívánta volna részesíteni. A műszaki osztály által a Kft. ügyeiben hozott határozatok túlnyomó többsége törvényes és megalapozott volt. A bizonyítékok tartalmával összhangban a megyei bíróság figyelembe vette azt is, hogy éppen a műszaki osztály nagy leterheltségére figyelemmel a Kft-nek nem mindegyik ügyében járt el a vádlott, hanem annak ügyei közül többet munkatársai, így a tanú2 bírált el, illetve készítette elő a döntéshez szükséges anyagot. Helytálló következtetést vont a megyei bíróság arra nézve is, hogy a bizonyítási eljárás során, a vádlott hivatali tevékenységeivel kapcsolatban feltárt hiányosságok legfeljebb fegyelmi vétséget valósíthattak meg, azonban ezek alapján a Kft. terhére mutatkozó ügyintézés, vagy ebben bármiféle célzatos magatartás nem volt kimutatható. A Fővárosi Ítélőtábla a megyei bíróság által a bizonyítékok értékelésével kapcsolatosan kifejtett álláspontot és az abból levont következtetéseket megalapozottnak ítélte, a megyei bíróság által mérlegelés útján megállapított tényállás minden tekintetben mentes a Be.
- §
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, ezért azt elfogadta felülbírálata alapjául. Az irányadó tényállás alapján helytállóan foglalt állást arra nézve a megyei bíróság, hogy I.r. vádlott, mint hivatalos személy a hivatali kötelezettségét nem szegte meg, tevékenységében a Kft. ügyeinek intézése során a jogtalan hátrány okozására irányuló célzat nem mutatható ki, ezért terhére a Btk.
- §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette - célzat hiányában - nem állapítható meg. Helytállóan hivatkozott ezzel kapcsolatban ítéletének
- oldal utolsó bekezdésében az e körben kialakult ítélkezési gyakorlatra, amely tekintetében az ítélőtábla is osztotta az álláspontját. Észlelte ugyanakkor az ítélőtábla, hogy a megyei bíróság a saját - minden tekintetben helytálló - ítéleti indokolásával ellentétben, ítélete
- oldalának utolsó bekezdésében tévesen hivatkozott a felmentés jogcímeként a Be.
- §-ának
(2)bekezdésben foglaltakra, azaz hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére. A jelen esetben - éppen a felhívott jogesetekben rögzített ítélkezési gyakorlatnak megfelelően - az volt rögzíthető, hogy a hivatali visszaélés bűntette megállapításának csak akkor van helye, ha a hivatalos személy által megvalósított kötelességszegés, hatáskörének túllépése, vagy a hivatali helyzetével való visszaélés célzatosan, a jogtalan hátrány okozásának, illetőleg a jogtalan előny szerzésének a célzatával történik. Célzat hiányában, bűncselekmény hiányában történő felmentésnek van helye, ugyanis ez esetben a bűncselekmény elkövetése nem állapítható meg. A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletének a Be. 4. §
(2)bekezdésére történő hivatkozását mellőzi, és felhívja a Be. 6. §
(3)bekezdésének a/ pontját a felmentés jogcíméül. Az ítélőtábla a nyilvános ülésen a vádlott személyi adatainak egyeztetése során pontosította a vádlott személyi igazolványának számát, illetve anyja nevét, és megállapította, hogy a vádlott anyja neve helyesen: , személyi igazolványának száma. Az előzőekben kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Pest Megyei Bíróság ítéletét, annak helyes és törvényes indokai figyelemmel a Be. 371. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A végzés ellen a Be. 386. §
(1)bekezdése alapján további fellebbezésnek nincs helye. Budapest,
- év október hó
- napján Dr. Lassó Gábor sk. a tanács elnöke Dr. Hildenbrand Róbert sk. előadó bíró Dr. Sebe Mária sk. bíró A Pest Megyei Bíróság 15.B.6/2009/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 2.Bf.187/2011/
- számú végzése folytán
- év október hó
- napján jogerőre emelkedett. Budapest,
- év október hó
- napján. Dr. Lassó Gábor sk. A tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Udud Sándorné bírósági ügyintéző