Pfv.VIII.20.756/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Bakos Ödön ügyvéd ...... által képviselt ...... felperesnek a dr. Czibolya László ügyvéd ...... által képviselt ...... I. r. és II.rendű ...... alperesek ellen kártérítés iránt a Heves Megyei Bíróság előtt G.20.133/
- számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla
- január 10-én 6.Pf.21.155/2006/
- számon hozott jogerős közbenső- és részítéletével befejezett perében az I. r. alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi k ö z b e n s ő- és r é s z í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső- és részítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az I. r. alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 10.000,- (Tízezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, az államnak az adóhatóság külön felhívására 36.000,(Harminchatezer) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. Az I. r. alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A jogerős közbenső- és részítélet megállapította, hogy a felperes keresetének a jogalapja a Ptk.
- §-a alapján az I. r. alperessel szemben fennáll. A megállapított tényállás szerint az I. r. alperes kutatási engedéllyel rendelkezett, melynek birtokában megállapodott a felperessel, hogy elvégzi a perbeli terület kutatását, erről zárójelentést készít, ellátja a bányanyitáshoz szükséges előkészületi és lebonyolítási tevékenységet. Mindezek költségét befektetőként a felperes viseli. A felek abban is megállapodtak, hogy a befektetett tőke ellenértékeként - külön szerződés és átruházás alapján - a felperes jogosulttá válik a bányászati jogok megszerzésére. A felperes a bányát saját költségén kialakította, majd alvállalkozói szerződés alapján a bányát művelésre átvette az I. r. alperestől. Ez utóbbi szerződésben szintén abban állapodtak meg, hogy a bányászati jog átadását külön szerződéssel fogják rendezni. Az I. r. alperes az alvállalkozói szerződést felmondta, a felek a bányászati jog átadására vonatkozó külön szerződést nem kötötték meg. A fentiek alapján a bíróság megállapította, hogy a felek ügyleti akarata arra irányult, hogy a bányászati jog átruházására a felperes bányanyitással kapcsolatos költségei ellenében kerüljön sor. Az elsőfokú bíróság a felperes többirányú kereseti kérelmei közül az ötödleges, biztatási kár jogcímén előterjesztett keresetét találta megalapozottnak. Jogi indokai szerint a felperes jóhiszeműen és alapos okkal bízott az I. r. alperesnek a bányászati jog átruházására vonatkozó nyilatkozatában. Ezzel összefüggésben a bánya megnyitásának előkészítésére fordított, meg nem térített jelentős költségei miatt kár érte. Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet indokait annyiban módosította, hogy a felperes és az I. r. alperes szóbeli megállapodást kötött. Ebben a
- február 14-i keltű okiratban rögzített megállapodástól eltérően abban állapodtak meg, hogy az I. r. alperes 1.000.000,- forint megfizetése ellenében ruházza át a felperesre a bányászati jogosultságot. Ezt a megállapodást nem módosították a
- január 3-i keltű alvállalkozói szerződéssel sem. A bányászati jog átruházására azért nem került sor, mert az alperesek ezt magasabb ellenérték megfizetésétől tették függővé, amit a felperes nem fogadott el. A másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal egyezően arra a jogkövetkeztetésre jutott, hogy a Ptk.
- §-ában meghatározott valamennyi tényállási elem megvalósult. Ezen belül nem tekinthető a felperes önhibájának, hogy a bányászati jog későbbi átruházására irányuló szerződést a felek nem rögzítették okiratban. A jogerős közbensőés részítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az I. r. alperes sérelmezte, hogy a Ptk.
- §-ában meghatározott kárfelelősségét a bíróság megalapozatlanul állapította meg. Felelőssége tényállási elemei, - különösen a jogellenes szándékos magatartás, amely oksági összefüggésben áll a felperes jóhiszemű magatartásával, továbbá a felperes önhibáján kívüli károsodása - sem valósultak meg. Indokai szerint a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdésének, 164. §
(1)bekezdésének, a Ptk.
- §-ának,
- §
(1)bekezdésének, 205. §
(1)bekezdésének, 213-214. §
(1)bekezdésének a rendelkezéseit. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső- és részítélet hatályában fenntartására irányult az ítélet helyes indokai alapján. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Az eljárt bíróság az irányadó tényállást megalapozottan állapította meg. Felülvizsgálati kérelemmel megalapozatlanság címén a bizonyítékok mérlegelése akkor támadható, ha a mérlegelés okszerűtlen, iratellenes vagy logikailag ellentmondó. A jogerős ítélet ilyen mérlegelési hibákat nem tartalmaz. A bíróság az ítélet indoklásában mérlegelési tevékenységéről megfelelően számot is adott. Ebből következően a megállapított tényállás felülvizsgálati kérelemmel nem volt eredményesen támadható. A megalapozott tényállásból az eljárt bíróság helytálló jogkövetkeztetést vont le a kereset jogalapjára, tehát arra vonatkozóan, hogy az I. r. alperes felelősségének a Ptk.
- §-ára alapított jogalapja fennáll. A felülvizsgálati kérelem indokaira tekintettel a Legfelsőbb Bíróság kiemeli, hogy a jogerős ítélet indokainak megfelelően a peres felek között a bányászati jog későbbi átruházására irányuló megállapodás érvényesen létrejött. Ezen nem változtat az a tény, hogy az I. r. alperes a megállapodásban meghatározott ellenérték fejében utóbb nem volt hajlandó a bányászati jogosultság átruházását tartalmazó szerződés megkötésére, és a felek között az ellenértékről újabb alkufolyamat kezdődött. Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelmében maga sem állította, hogy a felperest nem érte kár. Az az előadása, hogy az alvállalkozói szerződés révén a felperes befektetett tőkének a visszatérülése megkezdődött, a kár mértéke szempontjából vehető figyelembe, ami a folytatódó eljárásnak a tárgya (Pp.
- §
(3)bekezdése). A Legfelsőbb Bíróság egyetértett a jogerős közbenső ítéletnek a felperes önhibájának hiányára vonatkozó jogi indokaival is. Az ismertetett részítéletet a fenntartotta. indokoknak megfelelően a jogerős közbenső-és Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán az I. r. alperes köteles megfizetni a felperes jogi képviseleti díjának megfelelő felülvizsgálati perköltséget, az illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket, illetve saját felülvizsgálati perköltsége viselésére maga köteles. Budapest, 2007. július 12. Dr. Bősinger Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Mária s.k. előadó bíró, Csánitzné dr. Csiky Ilona s.k. bíró Szné A kiadmány hiteléül: írnok