SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.108/2007/6.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a Dr. Köstner István ügyvéd által képviselt (felperes neve, cime) alatti székhelyű felperesnek - a másodfokú eljárás során Dr. Rácz Árpád ügyvéd által képviselt (alperes neve, cime) alatti székhelyű alperes ellen tervezési díj megfizetése iránt indított perében a Békés Megyei Bíróság
- január
- napján kelt 15.G.40.044/2006/
- számú ítéletével szemben az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 120.000,- (Egyszázhúszezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az alperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 444.000,(Négyszáznegyvennégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: (település önkormányzata) a
- december
- napján kelt szerződés értelmében értékesítette a P... Bt. vevő részére a település helyrajzi szám/2 helyrajzi szám alatt felvett „kastélyépület és park" megjelölésű 1 ha 5521 m² területű ingatlant. A vevő a szerződésben a kastély felújítására vállalt kötelezettséget, a létesítmény használatbavételi engedélyét legkésőbb
- augusztus
- napjáig kell megszereznie. A P... Bt. ezzel összefüggésben vállalta a jogerős építési engedély
- augusztus
- napjáig történő beszerzését, melynek kiadása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) hatáskörébe tartozott. A szerződő felek úgy rendelkeztek, hogy a felújítással kapcsolatos feladatokat a vevő által megnevezett társaság is teljesítheti (
- pont). A szerződés értelmében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről az eladó gondoskodik. -2- A peres felek - az alperes, mint a P... Bt. által erre kijelölt cég -
- március
- napján tervezési szerződést kötöttek a B...-G... W... kastély rekonstrukciós munkáira vonatkozó engedélyezési és kiviteli tervek elkészítésére, tervezői művezetés és műszaki ellenőri feladatok ellátására. A felperesnek a tanulmánytervet
- május
- napjáig kellett elkészítenie 3.230.000,- Ft + ÁFA díj ellenében, az építési engedélyezési tervdokumentáció átadásának határideje
- június
- napja volt, melynek ellenében a felperes 3.710.000,- Ft + ÁFA díjra tarthatott igényt. A kiviteli tervdokumentáció készítését
- augusztus
- napjáig vállalta, ennek díja 4.460.000,- Ft + ÁFA. A felperes a neki felróható okból történő késedelmes teljesítés esetére napi 0,5 %, legfeljebb a szerződéses összeg 10 %-ának megfelelő mértékű kötbér fizetésére vállalt kötelezettséget. Az alperes vállalta, hogy a felperessel együtt tervezési programot készít, amelyet majd emlékeztető formájában a tervezőnek kell írásban rögzítenie. A
- május
- napján készült Tervezési Programban akként nyilatkozott, hogy a „későbbiekben az INTERREG pályázaton kíván indulni". Ekkor az tisztázódott, hogy a kastély hasznosítása elsődlegesen kulturális jellegű lesz, a román és magyar határmenti kulturális egyesületek, társaságok találkozási és bemutatkozási helyéül szolgál. Egyebekben a programban felsorolta, hogy a kastélyban milyen rendezvényeket szeretne majd tartani. Az alperes a
- május 3-i Tervezési Program elkészítése után felvetette a főbejárattól balra és a padlástérben egy szálloda kialakításának, a főbejárattól jobbra pedig egy étterem létesítésének tervét. Az újabb igények alapján a felperes egyeztetést folytatott a KÖH Békés megyei műemlék-felügyelőjével (személy neve)-val, aki a tanulmánytervben foglaltakkal alapvetően egyetértett, csupán kisebb módosításokat javasolt. Az így elfogadásra javasolt tanulmányterv átadása az alperes részére
- június
- napján megtörtént. Az alperes ezt követően a tervben további változtatásokat kért, melyre reagálva a felperes úgy nyilatkozott, ezek az igények hátráltatják a szerződés teljesítését, új rajzokat kell készíteni és szakhatósági egyeztetések válnak szükségessé. Az alperes
- augusztus
- napján megbízta az I... Kft-t, készítse el a pályázati kiírás alapján a „ROP 1.
- Turisztikai Fogadóképesség Javítása" című pályázatot
- augusztus
- napjáig. A felperes a
- augusztus 10-én kelt levelében rögzítette, a megelőző napon az építési engedélyes terv az alperes részére átadásra került, emellett megállapodtak abban, hogy a kiviteli terv készítésével várnak a pályázat lebonyolításáig. A Békéscsabai Körzeti Földhivatal hiánypótlás után
- augusztus
- napján jegyezte be az ingatlan-nyilvántartásba a P... Bt. tulajdonjogát. A tulajdonjog késedelmes bejegyzésére figyelemmel az adásvételi szerződést az önkormányzat és a P... Bt.
- január 9-én módosította, a vevő a jogerős építési engedély megszerzésére
- március
- napjáig kapott határidőt. A felperes
- szeptember 6-án az építési engedélyezési eljárásra vonatkozó kérelmét és a tervdokumentációt benyújtotta, a KÖH az engedélyt az alperesnek - jogerősen - megadta. Ezt követően - a szerződés
- pontjának megfelelően a felperes
- szeptember 19-i esedékességgel 7.399.750,- Ft díjról küldött számlát az alperesnek, melyben a tanulmányterv díját, valamint az építési engedélyes terv díjának 70 %-át érvényesítette. -3Gf.I.30.108/2007/6.szám A felperes keresetében 7.399.750,- Ft tervezési díj és ennek
- szeptember
- napjától járó, a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes nem vitatta, hogy a tanulmányterv, valamint az építési engedélyezési terv elkészült. Beszámítási kifogásában azonban arra hivatkozott, hogy a felperes szolgáltatása alkalmatlan, a kiviteli terv, illetve a költségvetés nélkül ugyanis nem tudott részt venni a ROP 1.2 pályázaton. A felperes késedelmes teljesítése miatt kártérítési igénnyel élt, egyben érvényesítette a szerződésben kikötött kötbért. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, fizessen meg a felperesnek 7.399.750,- Ft-ot és ennek
- szeptember
- napjától járó kamatait. Az alperes beszámítási kifogását elutasította. Ebben a körben kifejtette, hogy a kártérítésre és a kötbérfizetésre irányuló igény egyaránt a felperes felróhatóságát feltételezi, a felperes azonban a felróható késedelem alól kimentette magát. Az alperes ugyanis a szerződés létrejöttekor konkrét elképzelésekkel nem rendelkezett, a később közölt elképzeléseit pedig állandó jelleggel változtatgatta, ezzel jelentős nehézséget okozott már a tervezési program összeállítása is. Az előbbiek mellett nem igazolta az alperes azt sem, hogy rendelkezett kellő mértékű önerővel a beruházáshoz, illetve az általa hivatkozott pályázaton való szerepléshez. Az alperes ügyvezetője a beruházás összköltségét mintegy 500 millió Ft-ra becsülte. (tanú neve) tanúvallomása alapján megállapítható, hogy a pályázaton való sikeres szereplés feltétele legalább 50 % önrész biztosítása volt. Miután a tanúnak kellett volna segítséget nyújtani az alperesnek ahhoz, hogy hitelt igényeljen, a gyorsan változó koncepció mellett a tervezési munkákat hátráltatta az is, hogy az alperes nagy valószínűséggel elegendő önrésszel nem rendelkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az alperes élt fellebbezéssel, kérte annak megváltoztatását és a kereset elutasítását. Álláspontja szerint a felperes szolgáltatása alkalmatlan, mivel azt egy pályázat során nem lehet felhasználni. Vitatta azt az ítéleti megállapítást, hogy a szerződés létrejöttekor konkrét elképzelésekkel nem rendelkezett. Ezzel szemben az történt, hogy már a szerződéskötés előtt tárgyaltak a felperessel, a tervező ismerte az alperesi koncepciót, a tervezést viszont későn kezdte meg, ez volt a tényleges oka annak, hogy
- augusztus 31-ig a pályázatot nem nyújthatta be. Az alperes fellebbezése alaptalan. Az építési vállalkozási szerződések esetében főszabály a szolgáltatás (jogi) oszthatatlansága, vagyis ha a felek a szerződésben a munka egyes részeinek átadásátvételében nem állapodnak meg, a vállalkozó a szerződést csak a felvállalt munkák teljeskörű befejezése, azok megrendelő részére történő átadásával teljesítheti. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében pedig a teljes vállalkozói díja is csak a teljesítéskor esedékes. A perbeli esetben azonban a felek a tervezési szerződésben, annak mellékletében részteljesítést írtak elő az egyes tervek elkészítésére, külön-külön meghatározták az -4- egyes tervek után járó vállalkozói díjat is. A szerződés
- pontja értelmében az építési engedély megadása után a felperes igényt tarthatott a tanulmányterv díjára, továbbá az építési engedélyezési terv után járó díj 70 %-ára. A tanulmányterv és az építési engedélyezési terv egyaránt nem vitásan elkészült, ezeket a felperes az alperesnek átadta, illetőleg utóbbi alapján az építési engedélyezési eljárást is megindította. Azt az alperes sem vitatta, hogy a tervezési szerződés a tanulmányterv és az építési engedélyezési terv elkészítésével teljesült, ezzel a tervező jogosulttá vált az általa számlázott vállalkozói díjra. Beszámítási kifogásában arra hivatkozott, hogy a kiviteli terv elkészítésének hiánya miatt, egész pontosan az ennek részét képező költségvetés nélkül a tervrészletek pályázat benyújtására nem alkalmasak. Tény, hogy a megrendelő szerződési igényének teljeskörű kielégítéséhez a kiviteli terv elkészítése is hozzátartozott, ilyen kiviteli tervet a felperes nem készített, erre alapítva a költségvetés elkészítése sem volt lehetséges. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a peres felek
- augusztus
- napján megállapodtak abban, hogy a kiviteli terv készítését „nem indítják", várnak a pályázat elbírálásáig. Ezen megállapodás tényét a felperes
- augusztus 10-i levele igazolja, melyben foglaltakat az alperes a perben sem cáfolta. Az alperes a per időtartama alatt,
- májusában kifogásolta, hogy a felperes nem készítette el a kiviteli tervet, ezt a mulasztást a felperes azzal indokolta, hogy az alperes nem egyenlítette ki a tanulmányterv, illetve az építési engedélyezési terv vonatkozásában kiállított számláit. A Ptk.
- §
(2)bekezdés a) pontja értelmében az a szerződő fél, akinek a teljesítéssel elöl kell járnia, a szolgáltatást - biztosíték hiányában - megtagadhatja, ha a szolgáltatást részletekben kell teljesíteni, és a másik fél saját szolgáltatásával időközben késedelembe esett, mindaddig, amíg a késedelem tart. A felhívott törvényhely alapján a perbeli esetben megállapítható, hogy a felperes jogszerűen tagadta meg a kiviteli terv elkészítését, figyelemmel arra, hogy a tanulmányterv és az építési engedélyes terv után őt megillető részteljesítés nyomán kiállított számláit az alperes nem egyenlítette ki, ennélfogva az alperes elsődleges beszámítási kifogása alaptalan. Az alperes másodlagos kifogásában a kötelezetti késedelemre alapítva a felperessel szemben egyrészt kártérítési, másrészt kötbérigényt érvényesített. Tényszerűen fennáll a kötelezett késedelme, ugyanis a szerződésben írt időpontokat tekintve objektíve késedelmesen teljesítette a szerződést, a felperes részéről nem a szerződésben megjelölt határidőig, hanem azt követően történt meg az engedélyezési eljárás megindítása. Helyesen állapította meg ugyanakkor az elsőfokú bíróság, hogy mind a kártérítés, mind pedig a kötbér felróhatósági alapú. A kötbérfizetési kötelezettséget vállaló tervező is kimentheti magát a késedelem felróhatósága alól annak bizonyításával, hogy a határidőben való teljesítés érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, a késedelmet nem az ő érdekkörébe tartozó okok, körülmények idézték elő. A felperes hitelt érdemlő módon bizonyította, hogy nem az ő érdekkörébe tartozó okokból állt elő a késedelem. -5Gf.I.30.108/2007/6.szám Az egyes tervek elkészítésére, az engedélyezési eljárás kezdeményezésére szabott határidők betartása a felperes számára önhibáján kívül nem volt lehetséges. Az alperes a Tervezési Programban úgy nyilatkozott, hogy a tervre az INTERREG pályázaton való induláshoz van szüksége, később mégis a ROP 1.
- pályázaton való indulás mellett döntött, és a tervek ezen utóbbi pályázati célnak megfelelő módosítását, aktualizálását kérte. Nem vázolt a megrendelő a felperes számára egyértelmű, határozott, pontos koncepciót a tervezett létesítmény hasznosítását illetően, az épület funkciója is sokáig kérdéses volt. Nem róható a felperes terhére az sem, hogy az alperes több alkalommal módosította a tervezési részleteket érintő elképzeléseit, melyek következtében a tervező állandó tervmódosításokra kényszerült. Végül a felperes érdekkörén kívül eső oknak minősült az is, hogy a P... Bt. tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése csak
- augusztus
- napján történt meg, az építési engedélyezési eljárás megindítása - a hatósági előírások folytán - ezt követően volt lehetséges. Megjegyzi az ítélőtábla, a felperes késedelem alóli kimentése szempontjából nem annak volt jelentősége, hogy a kimentő okok tekintetében az alperes - a megrendelő - mulasztott vagy sem, a tervező felróhatóság alóli kimentését ugyanis a megrendelőtől független, vagy a megrendelő érdekkörébe tartozó, de neki sem felróható okok egyaránt eredményezhették. Az alperes a kártérítési felelősség egyéb feltételeit sem bizonyította. Nincs bizonyítva, hogy a ROP 1.
- pályázaton való részvétel esetén az alperes valóban jelentős támogatáshoz jutott volna. Nem igazolta az alperes azt sem, hogy rendelkezett a pályázaton való részvételhez szükséges 50-70 % önrésszel, ezzel szemben az alperesi ügyvezető a per során úgy nyilatkozott, hogy a cég legfeljebb 25 % önrésszel számolhatott. Az okozati összefüggés hiányát igazolja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
- szám alatti tájékoztatása is, amely szerint a 292 pályázatból kevesebb, mint 80 pályázat kapott csak támogatást, illetve lehetőséget a szerződéskötés előkészítésére, a pályázók által biztosítandó saját forrás minimális aránya pedig 50 % volt. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdés, Pp. 254. §
(3)bekezdés alapján - lényegében helyes indokai szerint - helybenhagyta. Az alperes fellebbezése eredménytelennek bizonyult, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes másodfokú eljárási költségeit, az ügyvédi munkadíj összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pont, illetve
(5)bekezdés alapján állapította meg. Az illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesülő alperes alaptalan fellebbezés folytán köteles megfizetni az állam javára - külön felhívásra - a le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdés). Szeged,
- május hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Szűts Károlyné dr.sk. táblabíró