← Magyarország

Gf.30080/2009/4 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.080/2009/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla az Imre és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Imre András ügyvéd) által képviselt (I.rendű felperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű felperesnek - a Dr. Szatmári Sándor Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Szatmári Sándor ügyvéd) által képviselt (I.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű I. rendű, a (III.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű III. rendű és a Vass és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Vass László ügyvéd) által képviselt (IV.rendű alperes neve, címe) alatti székhelyű IV. rendű alperesek ellen vállalkozói díj és egyéb követelés iránt indított perében a Csongrád Megyei Bíróság

  1. október
  2. napján kelt 7.G.40.088/2008/
  3. számú rész- és közbenső ítéletével szemben az I. rendű alperes 28., az I. rendű felperes
  4. szám alatt előterjesztett fellebbezése folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő RÉSZ- ÉS KÖZBENSŐ ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A közbenső ítéletet megváltoztatja és az I. rendű felperesnek az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasítja. Kötelezi az I. rendű felperest, fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 nap alatt 960.000,(Kilencszázhatvanezer) Ft elsőfokú eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű felperest, fizessen meg 15 nap alatt az I. rendű alperesnek 450.000,(Négyszázötvenezer) Ft, a IV. rendű alperesnek ugyancsak 450.000,(Négyszázötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget. Kötelezi az I. rendű felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 900.000,(Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A rész- és közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. -2- INDOKOLÁS: A D... Kft. (II. rendű alperes) és az I. rendű alperes
  5. június
  6. napján konzorcium létrehozására irányuló megállapodást kötöttek, melyben rögzítették, hogy a (IV.rendű alperes címe) alatti társasház részére kivitelezési árajánlatot nyújtanak be az épület homlokzati hőszigetelésére, valamint az ablakok cseréjére, a lapostető felújítására és a kiírás szerinti egyéb kivitelezési munkálatokra. A konzorcium nevében a kivitelezésre irányuló árajánlatot (szeméy
  7. neve) nyújtotta be a IV. rendű alpereshez, melyet a társasház elfogadott. Ezt követően a D... Kft. és az I. rendű alperes
  8. július
  9. napján megállapodást kötöttek, melyben rögzítették, a konzorciós felek készek a megrendelővel kivitelezési szerződést kötni a létesítmény árajánlatban szereplő pénzügyi és műszaki tartalmának megvalósítására. A konzorcium létrehozására irányuló szerződésben a felek jogi személyként a D... Kft-t jelölték meg, egyben előírták, a szerződéssel kapcsolatos valamennyi jognyilatkozat az I. rendű alperes ellenjegyzésével érvényes. A konzorcium nevében
  10. július
  11. napján (szeméy
  12. neve) kötötte meg a IV. rendű alperessel a vállalkozási szerződést. A megállapodást
  13. július
  14. napján, majd július
  15. napján, később október 22-én is módosították, utóbbi esetekben a konzorcium nevében az I. rendű alperes is eljárt. A D... Kft. és az I. rendű alperes alkotta konzorcium, valamint a III. rendű alperes között alvállalkozási szerződés jött létre a nyílászárók beépítésére. A
  16. július 20-án kötött megállapodásban rögzítették, hogy a III. rendű alperes az általa elvégzett munkák pénzügyi teljesítését engedményezés útján kapja meg a generálkivitelező által a IV. rendű alperes felé benyújtott számla terhére. A konzorcium tagjai hozzájárulnak ahhoz, hogy a III. rendű alperes „által beépített számláját engedményezés útján a (IV.rendű alperes címe) Társasház a (III.rendű alperes neve) részére kifizesse". A megállapodás szerint a IV. rendű alperes vállalta, hogy összesen 24.096.662,- Ft-ot a III. rendű alperes részére utal át a fizetési feltételek teljesülése esetén. A társasház képviselője a megállapodást nem írta alá. A III. rendű alperes a nyílászárókat az I. rendű felperestől rendelte meg. Készült
  17. július 20-án egy okirat, mely szerint a III. rendű alperes hozzájárul ahhoz, hogy az I. rendű felperes által legyártott nyílászárók számláját engedményezés útján a társasház az I. rendű felperes részére kifizesse. Megállapították, hogy az I. rendű felperes által kiállított részszámla és végszámla összege 12.936.723,- Ft lesz, ezt az összeget a társasház az I. rendű felperes bankszámlájára utalja át a fizetési feltételek teljesülése esetén. A IV. rendű alperes
  18. szeptember
  19. és
  20. július
  21. napja közötti időszakban 53.819.608,- Ft-ot az I. rendű alperesnek fizetett meg. Az I. rendű alperes
  22. szeptember
  23. napján a (IV.rendű alperes címe) társasházra utalással az I. rendű felperes részére 3.200.000,- Ft-ot kifizetett. A D... Kft. II. rendű alperessel szemben előterjesztett I. rendű felperesi kereset kapcsán az elsőfokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította, miután a kft.
  24. február
  25. napja óta felszámolás alatt áll. Az I. rendű felperes keresetében az I., III. és IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 16.423.073,- Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni. Arra hivatkozott, hogy a -3Gf.I.30.080/2009/4.szám D... Kft. és az I. rendű alperes között polgári jogi társaság jött létre. A nyílászárók szállítására vonatkozó szerződést a III. rendű alperessel kötötte meg, ugyanakkor a megrendelője - figyelemmel a konzorciummal kötött engedményezési megállapodásra - az őt a IV. rendű alperessel szemben megillető követelését rá engedményezte. Az I. és IV. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték. Az I. rendű alperes álláspontja szerint a D... Kft-vel folytatott együttműködés nem volt olyan szoros, melyre figyelemmel megállapítható lenne a polgári jogi társaság létrejötte. Utalt arra is, hogy (szeméy
  26. neve)
  27. május
  28. napjától kezdődően a D... Kft. képviseletét nem láthatta el, nyilatkozatai emiatt érvénytelenek. A pályázati együttműködés körébe tartozott az is, hogy a vállalkozói díjat a megrendelő a számlájára utalta át, innen azonban (szeméy
  29. neve) megbízása alapján megtörténtek az alvállalkozók részére a kifizetések. A
  30. július 20-i megállapodások valójában nem jöttek létre, (szeméy
  31. neve) a D... Kft. nevében nem járhatott el, az I. rendű felperes az engedményezést nem írta alá, de hiányzik arról a IV. rendű alperes aláírása is. A IV. rendű alperes álláspontja szerint aláírása hiányában az engedményezésre irányuló megállapodások érvényesen nem jöttek létre. A III. rendű alperes és az I. rendű felperes közötti megállapodást ugyan aláírta, ekkor azonban a többi fél aláírása azon még nem szerepelt, az eredeti iratot pedig (szeméy
  32. neve)tól nem kapta meg. Az engedményezésekről hiányzik az I. rendű alperes ellenjegyzése is. Utalt arra is, hogy a D... Kft. tagja (személy 2.neve), aki egyben a III. rendű alperes tagja és ügyvezetője, ezért a két cég közötti megállapodás érvényességéhez a taggyűlés jóváhagyása lett volna szükséges. (szeméy
  33. neve) a D... Kft. képviseletében
  34. május 2-ától kezdődően nem tehetett érvényes nyilatkozatot. Az elsőfokú bíróság az ügyben rész- és közbenső ítéletet hozott, amelyben az I. rendű felperes kereseti kérelmeit bírálta el, a II. rendű felperes keresete tekintetében az eljárást folytatta. Kötelezte a III. rendű alperest az I. rendű felperes javára 16.423.073,- Ft és járulékai megfizetésére, ezt meghaladóan a III. rendű alperessel szemben előterjesztett I. rendű felperesi keresetet, valamint a IV. rendű alperessel szemben előterjesztett I. rendű felperesi keresetet elutasította. Megállapította, hogy az I. rendű felperes vállalkozói díj megfizetése iránti keresetének jogalapja az I. rendű alperes vonatkozásában fennáll a (IV.rendű alperes címe) alatti társasházhoz legyártott, beépített nyílászárók tekintetében. Tényként állapította meg, hogy a perbeli esetben a kiírt pályázaton a D... Kft. és az I. rendű alperes közösen vettek részt, majd a IV. rendű alperessel a vállalkozási szerződést is közösen kötötték meg. Az I. rendű alperes a kivitelezés pénzügyi teljesítését bonyolította, a megrendelőknek a számlát kibocsátotta, az alvállalkozóknak kifizetést teljesített, valamint a munkák befejezését követően a nyereségből is részesedett. A felek között ún. koordinatív polgári jogi társaság jött létre, mely esetben a társasági tevékenységből eredő tartozásokért a tagok egyetemleges helytállással tartoznak. Ugyanakkor érvénytelen a polgári jogi társasági szerződés, miután (szeméy
  35. neve) a D... Kft. képviseletére
  36. május
  37. napjától nem volt jogosult. -4Nincs jelentősége annak sem, hogy a taggyűlés
  38. december
  39. napjáig meghosszabbította az ügyvezetői megbízatását, miután ez a módosítás a cégbírósághoz nem került benyújtásra, így elmaradt annak cégbírósági bejegyzése is. Figyelemmel azonban arra, hogy a szerződéseket teljesítették, az eredeti állapot nem állítható helyre, ezért a bíróság a jogügyleteket a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánította. Kifejtette, hogy az I. rendű felperes a IV. rendű alperessel szerződéses jogviszonyban nem állt, a vele szembeni igényét a láncolatos engedményezésekre alapította. Az I. rendű felperes és a III. rendű alperes között azonban az engedményezés nem jött létre, miután a megállapodást az I. rendű felperes cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselője nem írta alá, az engedményezés szóbeli létrejöttét pedig az I. rendű felperes semmivel nem bizonyította. A D... Kft. és a III. rendű alperes között létrejött engedményezés érvénytelen, mivel (szeméy
  40. neve) ekkor képviseleti jogosultsággal nem rendelkezett. Mindezek mellett az I. és IV. rendű alperesek tartalmi kifogása is megalapozott volt, egyik okiratban sem került meghatározásra az a konkrét követelés, melynek engedményezése megtörténhetett volna. Mindkét okirat a IV. rendű alperes kötelezettségvállalását tartalmazta úgy, hogy egyiket alá sem írta. Az I. rendű felperestől
  41. januárjában és márciusában kapott értesítések kapcsán a IV. rendű alperes követelhette az engedményezés megtörténtének igazolását, annak elmaradása miatt pedig alappal tagadta meg a teljesítést. Miután az I. rendű felperes a nyílászárókat a III. rendű alperessel fennállott jogviszony alapján szállította, a III. rendű alperest a tőkekövetelés tekintetében a keresetnek megfelelően marasztalta. Az elsőfokú ítélettel szemben az I. rendű felperes és az I. rendű alperes élt fellebbezéssel. Az I. rendű felperes a részítélet részbeni megváltoztatását és a III. rendű alperessel egyetemlegesen a IV. rendű alperes marasztalását is kérte. A
  42. július 20-i megállapodás kapcsán arra hivatkozott, hogy az álképviselő eljárását a felperes ügyvezetője utólag jóváhagyta, ezáltal a szerződés érvényesen létrejött. Az elsőfokú ítéletben írtakkal szemben konkrétan megjelölésre került az a követelés, melyet a III. rendű alperes átruházott részére és az is, melyet a konzorcium tagjai a III. rendű alperes javára engedményeztek. A IV. rendű alperes részéről az aláírás hiánya nem lényeges, az engedményezéshez ugyanis nem szükséges a kötelezett hozzájárulása. Másodlagosan kifogásolta, hogy a többi szerződéssel ellentétben nem történt meg az engedményezési megállapodások hatályossá nyilvánítása az ítélethozatal időpontjáig. Az I. rendű alperes fellebbezésében a közbenső ítélet megváltoztatását és a vele szembeni kereset elutasítását kérte. Változatlan álláspontja szerint (szeméy
  43. neve) már a konzorciumi szerződés aláírásakor sem rendelkezett képviseleti joggal, ennek következtében nem jöttek létre azok a szerződések, amelyeket a D... Kft. nevében aláírt. Álláspontja szerint nem következik a polgári jogi társasági szerződés hatályossá nyilvánításából, hogy a vele jogviszonyban nem álló I. rendű felperessel szemben bármilyen tartozása állna fenn, a hatályossá nyilvánítás nem eredményezi a szerződés érvényességét. -5Gf.I.30.080/2009/4.szám A IV. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú részítélet helybenhagyását kérte. Hangsúlyozta,
  44. márciusában kapta meg a
  45. július 20-i megállapodás eredeti példányát. Miután a megállapodást érvénytelennek tartotta, joggal kérte az engedményezés megtörténtének hiteles igazolását, ami elmaradt. A III. rendű alperes fellebbezését az elsőfokú bíróság hivatalból elutasította, az elsőfokú ítélet a III. rendű alperessel szemben jogerőre emelkedett. Az I. rendű felperes fellebbezése alaptalan, az I. rendű alperes fellebbezése megalapozott. A D... Kft. (II. rendű alperes) és az I. rendű alperes között a (település neve)-en folyó panelfelújítási programhoz kapcsolódóan több esetben együttműködés valósult meg, a koordináció tartalmi különbözősége folytán az egyes társasházakkal létrejött vállalkozási jogviszonyt illetően eltérő jogi helyzet keletkezett. Több társasház esetében a szerződéskötést megelőző tárgyalások, a pályázat benyújtása során kifejezetten a D... Kft. és az I. rendű alperes alkotta polgári jogi társaság („konzorcium"), vagyis annak két tagja, mint társvállalkozó járt el és a vállalkozási szerződés is a társvállalkozók és a társasház között jött létre. Más esetekben a pályázatot kizárólag a D... Kft. nyújtotta be, és a társasházzal is saját nevében kötött vállalkozási szerződést, ezen ügyletekben az I. rendű alperes nem szerepelt. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a perbeli társasház esetében az I. és II. rendű alperes között koordinatív jellegű polgári jogi társaság jött létre, mely alapján a IV. rendű alperesnél végzendő munkákra kiírt pályázaton közösen vettek részt, ezt követően a társasházzal a vállalkozási szerződést is közösen kötötték meg, ennélfogva a vállalkozási szerződés vállalkozói oldalán az I. és II. rendű alperes társvállalkozóként szerepelt. Nem helytálló ugyanakkor az elsőfokú bíróságnak a társasági szerződés érvénytelenségével kapcsolatos okfejtése. (szeméy
  46. neve) szervezeti képviseleti jogköre az ügyvezetői minőségen alapult. A peradatok szerint az ügyvezetői megbízatásának határozott időtartama ugyan valóban letelt, azonban ügyvezetői minősége nem szűnt meg, mivel a társaság taggyűlési határozattal a megbízást
  47. év végéig meghosszabbította. A vezető tisztségviselői minőségre vonatkozó határozathozatal eredményezte „változás" a személy nem változott - a társaság vonatkozásában, a társaság és a tagok belső viszonyában a társasággal szemben nyomban, azonnal hatályossá vált (BH 2003/5/
  48. sz.), a változás cégbírósági bejegyzése - társasági anyagi jogi értelemben - nem konstitutív hatályú. Ebből következően (szeméy
  49. neve) a II. rendű alperes képviselője volt függetlenül attól, hogy a megbízatás meghosszabbítására vonatkozó változás cégbírósági bejegyzése nem történt meg. Egyebekben nem volt akadálya annak sem, hogy a Ptk. képviseletre vonatkozó szabályai szerint a II. rendű alperes az adott ügylettel összefüggésben szükséges jognyilatkozatok megtételével (szeméy
  50. neve)-t bízza meg, ügyvezetői minősége hiányában ezesetben ügyleti képviselőként tett nyilatkozatai eredményeként kellene megállapítani a szerződés érvényes létrejöttét. -6Ugyanakkor jelen perben a polgári jogi társaság érvényes létrejötte az I. rendű felperes keresete szempontjából közömbös volt, az alábbi eltérő jogi indokoknál fogva csak a II. rendű felperes keresetének elbírálása tekintetében bírhat jelentőséggel. Az I. rendű felperessel az I. rendű alperes, illetőleg az I. és II. rendű alperes alkotta konzorcium szerződéses jogviszonyba nem került, az I. rendű felperesnek szerződéses kapcsolata kizárólag a III. rendű alperessel volt. Miután az I. rendű felperes vállalkozási szerződést a III. rendű alperessel kötött, a szerződésben megrendelőként csak a III. rendű alperes szerepelt, ezért a szerződésen alapuló vételárkövetelése is a III. rendű alperessel szemben állt fenn. A vállalkozási szerződés fizetési feltételekre vonatkozó - külön okiratba foglalt - rendelkezése szerint a III. rendű alperes a részére járó vállalkozói díjat engedményezte az I. rendű felperesre az őt megillető összeg erejéig „az I. rendű felperes által kiállított részszámla és végszámla összege" szerint. Az engedményezés közvetlen előzményeként az I. és II. rendű alperes alkotta konzorcium az őt a IV. rendű alperessel szemben megillető vállalkozói díjköveteléséből engedményezte a III. rendű alperesre „a (III.rendű alperes neve) által kiállított részszámla és végszámla összegét". Az engedményezés következményeként a jogosulti oldalon alanyváltozás történik a kötelemben, az engedményezőtől származó és a teljesítéshez szükséges minden adatot tartalmazó értesítést követően a kötelezett fizetést csak az új jogosult részére teljesíthet (Ptk.
  51. §

(1)és
(4)bekezdés, 329. §
(1)bekezdés). A perbeli esetben a jövőbeni követelés engedményezése azzal a céllal történt, hogy ezzel az engedményező az engedményessel szemben keletkező tartozását teljesítse. Mivel a kötelemben az új jogosult az engedményező helyébe lép, ez azzal jár, hogy követelését a kötelezettel szemben kell érvényesítenie. Arra helytállóan mutatott rá a IV. rendű alperes, hogy a ténylegesen megvalósult teljesítés alapján szükség volt a konzorcium konkrét vállalkozói díj engedményezésére vonatkozó nyilatkozatára, a kétszeres fizetés veszélyének elkerülése érdekében a Ptk. 328. §
(4)bekezdése szerint igényt tarthatott az engedményezés megtörténtének igazolására. Az engedményezéssel kapcsolatban azonban jogvita kizárólag az I. rendű felperes és a IV. rendű alperes között keletkezett, maga a III. rendű alperes a konzorciummal kötött engedményezést teljesen figyelmen kívül hagyta. Követeléséről számlát a kötelezett IV. rendű alperessel szemben nem állított ki, a ténylegesen megvalósult teljesítést alapul véve a vállalkozói díjkövetelését a társasházzal szemben nem érvényesítette. Ennek tudható be, hogy a IV. rendű alperes a vállalkozói díjat a vele szerződéses jogviszonyban álló konzorcium részére fizette meg. Miután az I. rendű felperes javára szóló engedményezés előfeltétele volt a konzorcium és a III. rendű alperes közötti engedményezés érvényes létrejötte és hatályosulása, utóbbi hiányában az I. rendű felperes javára történt engedményezés sem hatályosulhatott. A konzorcium és a III. rendű alperes egyaránt figyelmen kívül hagyta a közöttük létrejött engedményezést, megállapodásuk „nem ment teljesedésbe", azt tárgytalannak tekintették, vagyis ráutaló magatartással felbontották. Az I. rendű felperes vételárkövetelését a vele szerződéses jogviszonyban álló III. rendű alperessel szemben érvényesítette, keresetét ezen a jogcímen előterjesztette, a perben a vételárkövetelés tekintetében a III. rendű alperes marasztalása első fokon -7Gf.I.30.080/2009/4.szám jogerősen megtörtént. A szerződéses jogviszony alapján történt jogerős marasztalás kizárja ugyanazon követelés tekintetében más - az I. rendű felperessel közvetlen jogviszonyban nem álló - jogalanyok marasztalását. Amennyiben az I. rendű felperes a III. rendű alperessel kötött engedményezést érvényesnek és hatályosnak tekintette, ebben az esetben követelését kizárólag a IV. rendű alperessel, vagyis a kötelezettel szemben érvényesíthette volna, az engedményezés ugyanis anyagi jogi értelemben nem eredményez egyetemlegességet az engedményező és a kötelezett között. Az érvényes és hatályos engedményezés esetén az új jogosult követelését a kötelezettel szemben érvényesítheti, míg ilyen engedményezés hiányában követelését a vele szerződéses jogviszonyban álló eredeti kötelezettel szemben terjesztheti elő. Amennyiben az I. rendű felperes követelését az engedményezés alapján kívánta érvényesíteni, ez azt jelentette volna, hogy a követelés új jogosultjaként, engedményesként az engedményező helyébe lépve (Ptk. 329. §
(1)bekezdés) jár el. A teljesítés hatályú engedményezés folytán az engedményezővel szembeni követelése megszűnt, ezesetben a III. rendű alperessel szembeni keresete lenne alaptalan. Az engedményező III. rendű alperes - mint eredeti kötelezett - és az új kötelezett (a konzorcium, illetve a IV. rendű alperes) helytállása a jogosulttal szemben nem egyetemleges, az engedményezés nem teremt egyetemleges kötelezettséget. Ezért - a III. rendű alperesen kívül - a további alperesek marasztalására irányuló kereset, ennélfogva a IV. rendű alperes marasztalására irányuló fellebbezés is alaptalan. Ezen indokoknál fogva téves jogi álláspontot foglalt el az elsőfokú bíróság a közbenső ítéletében, az I. rendű felperesnek az I. rendű alperessel szembeni keresetének ugyanis nincs jogalapja. Az I. rendű alperes, illetve a D... Kft. és az I. rendű alperes konzorciuma az I. rendű felperessel semmilyen szerződéses jogviszonyban nem állt. Az I. rendű felperes követelésének jogalapja kizárólag a III. rendű alperessel kötött engedményezési megállapodás lehetne, amiből a már kifejtettek szerint nem következik az engedményező és a kötelezett egyetemleges felelőssége. Az elsőfokú ítélet indokai ezzel összefüggésben ellentmondásosak, az I. rendű felperes és a III. rendű alperes közötti engedményezési szerződést ugyanis létre nem jöttnek vagy érvénytelennek tekintette, mégis - más jogcím hiányában is - megállapította az I. rendű felperes I. rendű alperessel szembeni keresetének jogalapját. A fentiek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság részítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, megfellebbezett rendelkezését - eltérő indokokkal - a Pp. 253. §
(2)bekezdése értelmében helybenhagyta. A közbenső ítéletet megváltoztatta és az I. rendű felperesnek az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét elutasította. A pervesztes I. rendű felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az I. rendű alperes javára elsőfokú eljárási költség megfizetésére, az ügyvédi munkadíj összegét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont alapján állapította meg. Kötelezte az eredménytelenül fellebbező I. rendű felperest az I. és IV. rendű alperesek javára személyenként 450.000-450.000,- Ft másodfokú eljárási költség -8fizetésére, az ügyvédi munkadíj összegének megállapítása során a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont, valamint
(5)bekezdésére volt figyelemmel. Az illetékfeljegyzési jog kedvezményben részesült, de a másodfokú eljárásban pervesztes I. rendű felperest kötelezte az állam javára a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték megfizetésére (6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdés, 15. §
(1)és
(3)bekezdés). Szeged,
  1. május hó
  2. napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Mányoki Zsolt sk. előadó bíró Dr. Hámori Attila sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.