Győri Ítélőtábla Gf.II.20.256/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a dr. Kovács Gábor ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés megfizetése és járulékai iránt indított perében a Veszprém Megyei Bíróság
- április
- napján kelt G.40.117/2010/
- sorszám alatti ítéletével szemben a felperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen (Nyolcszázhetvenötezer) Ft másodfokú perköltséget; az alperesnek 875.
- továbbá az államnak - az illetékügyben eljáró hatóság felhívására - 900.
- (Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Zártkörű versenytárgyalást követően az alperes a
- augusztus
- napján kelt adásvételi szerződéssel 262.000.000.Ft vételárért a felperesre ruházta át a helység 1-i ...1., ...2., és ...3 hrsz-ú ingatlanokat, a "A" strand ingatlan-együttesét. A szerződésben a foglaló összegét 26.200.000.Ft-ban határozták meg. Az alperes a szerződésben hozzájárult ahhoz, hogy a teljes vételár kifizetéséig a tulajdonfenntartással történt eladás ténye az ingatlanokra az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre kerüljön. A felperes vállalta, hogy a szerződés bármely okból történő megszűnése esetén kiadja ezen tény törlésére vonatkozó nyilatkozatát. Az adásvételi szerződés vételár megfizetésére vonatkozó rendelkezéseit a felek
- június
- és
- szeptember
- napján módosították. A módosított szerződési kikötések szerint a 235.800.000.Ft vételárhátralékból a felperes 24 millió forint vételárrészt és kamatait
- szeptember
- napjáig, 76 millió forint vételárrészt és kamatait
- szeptember
- napjáig, míg 135.800.000.Ft vételárrészt és kamatait
- december
- napjáig vállalta megfizetni. A módosított szerződésben a felek az alperes részére kikötötték, hogy a rész- fizetési határidők elmulasztása esetén jogosult azonnali hatállyal a szerződéstől elállni, amely esetben - a foglalón felül - 24 millió forint meghiúsulási kötbér illeti meg. A vételárrész megfizetésére nyitvaálló határidő elmulasztása miatt az alperes
- december
- napján az adásvételi szerződéstől elállt, egyben közölte a felperessel, hogy az addig megfizetett 26.200.000.Ft foglaló és 24.000.000.Ft vételár-rész kötbérként megilleti. Kérte egyben az ingatlanokra bejegyzett tulajdonjog-fenntartás tényével történt eladás törlésére vonatkozó felperesi nyilatkozat kiadását. A szerződés meghiúsulását követően a felperes változatlanul meg kívánta vásárolni a helység 1-i ingatlanokat, ezért a
- február
- napján kelt levelében elismerte, hogy a 24.000.000.Ft meghiúsulási kötbér az alperest ellentételezés nélkül megilleti. Az (újabb) adásvételi szerződés alapján a vételárat
- szeptember
- napjáig egy összegben vállalta kifizetni. A felek közötti további tárgyalások eredményeként az alperes a 100/
- (IV.22.) MÖK határozattal ismételten zártkörű versenytárgyalást írt ki az ingatlanok értékesítésére, melyre egyedül a felperest hívta meg. A határozat a versenytárgyaláson alkalmazott legalacsonyabb kikiáltási árként 238 millió forintot határozott meg. A versenytárgyalás feltételeként állapította meg, hogy a felperes közokiratban, avagy teljes bizonyító erejű magánokiratban ismerje el, a
- augusztus
- napján kelt adásvételi szerződés megszűnt és az az alapján megfizetett 26,2 millió forint foglaló, valamint 24 millió forint meghiúsulási kötbér az alperest illeti. Igazolja, hogy a tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye az ingatlan-nyilvántartásból törlésre került. Helyezzen letétbe 5 millió forint bánatpénzt az alperesnél.. A felperes által meghatalmazott ügyvéd
- május
- napján az ingatlanokra vonatkozó adásvételi szerződés tervezetet küldött az alperesnek, amely a tervezetet az általa szükségesnek tartott módosításokkal a felperesnek
- május
- napján küldte vissza. Ugyanezen a napon a felperes benyújtotta a földhivatalhoz a korábbi szerződés megszűnése miatt a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye törlése iránti kérelmét.
- március
- napján az adóhatóság felszámolási kérelmet terjesztett elő a bíróságon a felperessel szemben, a
- augusztus
- napján kelt (már megszűnt) adásvételi szerződés alapján a felperest terhelő 26.702.000.Ft átruházási illeték meg nem fizetése miatt. A Fővárosi Bíróság a
- április
- napján kelt - nem jogerős - végzésével megállapította a felperes fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. Az alperes a 100/
- (IV.22.) MÖK határozat alapján a zártkörű versenytárgyalást
- július
- napjára tűzte ki.
- július
- napján a felperes az alperes részére adásvételi előszerződés tervezetet küldött, melyre az alperes nyilatkozatot nem tett, viszont közölte a felperessel, hogy a július
- napjára kitűzött zártkörű versenytárgyalást nem tartja meg, mert az alperes tudtán kívül az ingatlan-együttest internetes portálon eladásra hirdetik. Ezt követően a 153/
- (VIII.5.) MÖK határozattal az alperes közgyűlése a 100/
- (IV.22.) MÖK határozatát visszavonta, azzal indokolva, hogy a helység 1-i ingatlanok „zártkörű versenytárgyaláson való értékesítésének feltételei megváltoztak". Egyben a határozattal a megyei önkormányzat vagyonáról és a vagyonkezelés-, gazdálkodás szabályairól szóló 8/
- (IX.20.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vr.) 16.§-a alapján nyilvános versenytárgyalást írt ki az értékesítésre. Az ingatlan-együttes kikiáltási árát a határozatban a közgyűlés a hivatalos értékbecslés összegének 20%-os emelésével határozta meg, azzal, hogy ilyen ajánlat hiányában a hivatalos értékbecslés összegén is értékesíthető az ingatlan. A
- augusztus
- napján kelt nyilvános versenytárgyalási kiírás szerint a
- augusztus
- napján megtartott versenytárgyaláson az ingatlan-együttes kikiáltási árát 270 millió forintban, míg a bánatpénzt 15 millió forintban határozták meg. A felperes a nyilvános versenytárgyaláson bánatpénz letétbe helyezése nélkül kívánt részt venni, illetve annak összegét be kívánta számítani a korábbi szerződés alapján az alperest megillető foglaló- és kötbér összegébe. Ezt az alperes elutasította, ezért a felperes a nyílt versenytárgyaláson nem vett részt. A nyílt versenytárgyaláson a nyertes pályázó 240 millió forint vételár megfizetése mellett szerezte meg az ingatlanokat. A felperes módosított keresetében - egyrészt - a Ptk.318.§.
(1)bekezdése és 339.§.
(1)bekezdése alapján 50.200.000.Ft kártérítés megfizetésére kérte kötelezni az alperest szerződésszegés, illetve „szerződéskötéstől való jogellenes elzárkózás" miatt. Emiatt a felperes 26.200.000.Ft foglalót és 24.000.000.Ft meghiúsulási kötbért veszített el. Másrészt 50 millió forint biztatási kár (Ptk.6.§.) megfizetésére kérte kötelezni az alperest; amely a felperest olyan magatartásra indította, hogy hozzájáruljon - a megszűnt korábbi adásvételi szerződés folytán - a részére átruházott ingatlanokra bejegyzett tulajdonjog fenntartással történt eladás ténye törléséhez, az új szerződés megkötésében bízva, lemondva a foglaló, illetve a meghiúsulási kötbérigényéről. Harmadrészt kérte annak megállapítását, hogy az alperes közgyűlése 100/
- (IV.22.) MÖK határozatát visszavonó 153/
- (VIII.5.) MÖK határozat jogellenes, illetve érvénytelen; amely miatt a 100/
- MÖK határozat alapján a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli a helység 1-i ...1., ...
- és ...3 hrsz-ú ingatlanokra. A felperes keresetében azzal érvelt, hogy a
- augusztus
- napján kelt adásvételi szerződés meghiúsulását követően a felek az új adásvételi szerződés feltételeiben megállapodtak. A felperes teljesítette az ajánlattevő alperes 100/
- MÖK határozatában foglalt feltételeit, azokat elfogadva. Az alperes a szerződéses nyilatkozatához a Ptk.211.§.
(1)bekezdése alapján kötve volt, azt egyoldalúan nem vonhatta volna vissza. A felek között a szerződés - okiratba foglalás nélkül - a lényeges feltételekben való megállapodással létrejött. (Ptk.205.§.
(1),
(2)bekezdés) A korábbi, zártkörű versenytárgyalást kiíró határozatot visszavonó 153/
- MÖK határozat indokai nem valósak, így a visszavonó határozat „jogellenes, illetve érvénytelen". Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását indítványozta. Azzal érvelt, hogy a foglaló, illetve a meghiúsulási kötbér együttesen 50.200.000.Ft összegét a felperes a korábbi adásvételi szerződés megszűnése folytán, a szerződés kikötései alapján veszítette el, az alperes pedig jogszerűen és nem jogellenesen állt el. A korábbi szerződés megszűnését követően ugyan a felperes újabb ajánlatot küldött az alperesnek - adásvételi előszerződésként - de azt az alperes nem fogadta el. A felperesnek pedig kára nem következett be a zártkörű versenytárgyalás kiírását visszavonó 153/
- MÖK határozat folytán. Ugyanakkor a 153/
- MÖK határozatot az alperes nem hatósági hatáskörében hozta, így azt a helyi önkormányzatokról szóló
- évi LXV. törvény (Ötv.) 98-99.§-ai, valamit a Pp.324.§.
(2)bekezdés b/ pontja alapján csak a közigazgatási hivatal vizsgálhatja felül. A nyilvános versenytárgyalás kiírására egyébiránt azért került sor, mert a zárt versenytárgyalás nem biztosította volna az Áht.104.§.
(3)bekezdése alapján a vagyonnal történő felelős gazdálkodás feltételeit és sértette volna a Tpvt.7.§-át is. Az utóbb kiírt nyilvános versenytárgyaláson a felperes pedig önhibájából azért nem vett részt, mert a bánatpénzt nem helyezte letétbe. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Határozata indokolásában a megyei bíróság egyetértett az alperes azon védekezésével, hogy a
- augusztus
- napján kelt szerződéstől való jogszerű alperesi elállás folytán vesztette el a felperes a 26,2 millió forint foglalót és 24 millió forint kötbért. Ugyanezen szerződés megszűnése következménye volt a tulajdonfenntartással történő eladás ténye törlésére vonatkozó nyilatkozat kiadása is. Így mindezek nem állnak okozati összefüggésben a felperes által megkötni remélt újabb szerződés létrejöttének elmaradásával. Emiatt a kártérítés általános feltételei sem állapíthatóak meg. (Ptk.318.§., 339.§.
(1)bekezdés) Biztatási kár (Ptk.6.§. ) jogcímén szintén a törvényi feltételek hiányában tartotta alaptalannak a megyei bíróság a keresetet. Kiemelte, hogy a felperes nem az új szerződés megkötésében bízva mondott le a foglaló, illetve a kötbér igényéről, hanem azt már az első szerződés feltételei folytán veszítette el. A harmadlagos, megyei önkormányzati határozat jogellenessége, illetve érvénytelensége megállapítása iránti kereset esetében a polgári perben eljáró megyei bíróság az Ötv.98.§.
(4)bekezdése alapján tartotta megállapíthatónak a hatáskörét. Úgy értékelte, hogy az alperes jogszerűen vonta vissza az utóbbi, 153/
- MÖK határozatával a megelőző 100/
- zárt versenytárgyalást kiíró MÖK határozatát, mivel a felperes alperesi felhívás ellenére nem igazolta, hogy a vele szemben indult felszámolási eljárás megszűnt volna. A felszámolás alatt álló céggel való szerződés pedig ütközött volna az alperes ellenkérelmében felhozott Áht.104.§.
(3)bekezdésével szabályozott, felelős gazdálkodás törvényi követelményébe. Egyetértett a bíróság az alperes védekezésével abban is, hogy az adásvételi előszerződés tervezet felperes általi megküldésével nem jött létre a felek között szerződés, mivel az több feltételben is eltért az alperes által közölt tervezettől. Így az előszerződés tervezete csak új ajánlatnak minősült, melyet az alperes nem fogadott el. Végül kiemelte, hogy a pályázati kiírás csak ajánlattételre való felhívásnak minősül, a kiírónak azonban a felperes felé szerződéskötési kötelezettsége nem keletkezett. Ez ellen az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a keresetének való helyt adás; míg másodlagosan annak hatályon kívül helyezése iránt. Fellebbezési érvelése szerint az elsőfokú bíróság téves álláspontot foglalt el, amikor azt állapította meg, hogy a
- augusztus
- napján kelt adásvételi szerződés az alperes jogszerű elállása folytán megszűnt. Arra hivatkozott, hogy az elállási nyilatkozatot az alperes „maga sem vette komolyan", hiszen ő is a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló tervezetet küldött a felperesnek. Fenntartotta azon álláspontját, hogy a felek az új adásvételi szerződés feltételeiben megállapodtak, mivel a felperes elfogadta az alperes 100/
- MÖK határozatában meghatározott szerződéskötési feltételeket. Vitatta, hogy a kiíró alperes a 153/
- MÖK határozattal jogszerűen vonta volna vissza a zárt versenytárgyalás kiírására vonatkozó korábbi határozatát. Álláspontja szerint az Áht.104.§.
(3)bekezdésében meghatározott elvárt felelős gazdálkodás elvének nincs köze a perbeli esethez. Másfelől a felperes felszámolása csupán a korábbi már megszűnt adásvételi szerződés alapján kiszabott vagyonátruházási illeték meg nem fizetése miatt indult a felperessel szemben. Ez a felszámolási eljárás pedig utóbb megszűnt, mivel a vagyonszerzési illeték kiszabására is jogsértően került sor. A 153/
- MÖK határozat valótlan indokot tartalmazott, az ingatlanok értékesítésének feltételei nem változtak meg. Csak a peres eljárás során derült ki a visszavonó határozat másik indoka, az ingatlanok internetes hirdetése. Ez a hirdetés még a
- évből származik és annak elhelyezésére a felperes senkinek sem adott megbízást. Kifogásolta azt is, hogy az alperes a Vr.16.§.
(4)bekezdése sérelmével folytatta le a nyilvános versenytárgyalást, mivel kikiáltási ár alatti pályázatot fogadott el. A nyilvános versenytárgyalás jogellenesen került megtartásra, mivel a felperest az alperes jogsértő módon zárta ki a pályázók közül. Fenntartotta azt az érvelését is, hogy a 100/
- MÖK határozat feltételeinek elfogadásával a felek között írásba foglalás nélkül ingatlan adásvételi szerződés jött létre. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltségben marasztalását kérte. Érvelése szerint az alperes eredeti szerződéstől való elállása ténykérdés, melyen nem változtat az, hogy a felek a szerződés közös akarattal megszüntetéséről is tárgyaltak. Vitatta, hogy a felperes teljesítette volna a 100/
- MÖK határozat feltételeit. A zártkörű versenytárgyalást emiatt is jogszerűen vonta vissza. Ennek oka a feltételek teljesítése elmaradása mellett a felperes ellen indult felszámolási eljárás, illetve az ingatlanközvetítői hirdetés volt. A felperes pedig az utóbb kiírt, nyílt versenytárgyalásról önhibájából maradt távol. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg és abból helyes érdemi jogkövetkeztetésre jutva tartotta alaptalannak a felperes keresetét. A fellebbezésben a felperes iratellenesen hivatkozott arra, hogy a felek között
- augusztus
- napján létrejött - utóbb többször módosított - adásvételi szerződés nem az alperes elállásával, hanem más módon, így közös megegyezéssel szűnt volna meg. Az, hogy a felek korábban más megszüntetési módokról is tárgyaltak, még nem jelenti azt, hogy azokra nézve egyező akaratnyilvánítás (Ptk. 319.§
(1)bekezdés, 205.§.
(1)bekezdés) jött volna létre közöttük. Az alperes
- december
- napján kelt elállása jogszerű volt, mivel a felperes a vételárrész megfizetésére nyitvaálló határidőt nem vitásan elmulasztotta. Helyes ezért az elsőfokú bíróság azon megállapítása is, hogy a felperes nem az alperes jogellenes magatartása, hanem az elállás folytán megszűnt adásvételi szerződés kifejezett rendelkezései folytán veszítette el a 26.200.000.Ft foglalót és a 24.000.000.Ft meghiúsulási kötbért. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felperes utóbb maga is lemondott a foglaló és a kötbér visszaköveteléséről, mintegy elismerve, hogy az alperes a jogszerű szerződési rendelkezések alapján őt megillető elállás után jutott az összegekhez. (így pl.: a
- február
- napján kelt felperesi levél - 1/F/13.) A kártérítés általános feltételei (Ptk.339.§.
(1)bekezdés), jogellenes alperesi magatartás hiányában így a felperes kártérítés címén nem követelheti vissza az együtt 50.200.000.Ft foglalót és kötbért. A biztatási kár (Ptk.6.§.) jogcímén előterjesztett - vagylagos jogcímű - keresetében a felperes tévesen érvelt azzal, hogy az alperes 2010. április 22. napján kelt (a 100/2010. MÖK határozatba foglalt) pályázati kiírása szerződéskötési ajánlatnak (Ptk.211.§.
(1)bekezdés) minősült, melyhez - egyrészt - az alperes kötve volt, - másrészt - annak elfogadásával a felek között - okiratba foglalás nélkül - adásvételi szerződés jött volna létre. A pályázati kiírást a kimunkált bírói gyakorlat (pl. EBH 2003/939.) ugyanis a kiíró (pályáztató) ajánlattételre felhívásának (Ptk.212.§.
(1)bekezdés) tekinti, amelyre éppen a pályázók teszik meg az ajánlatukat. A szerződés létrejöttére ezután a Ptk. szerződéskötésre vonatkozó általános szabályait (Ptk.205.§.
(1)-
(2)bekezdés) kell alkalmazni, tehát: a szerződés akkor jön létre, ha a felek a lényeges és bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben megállapodtak. Tehát a pályázati feltételeknek megfelelően benyújtott pályázat győztesének kihirdetésével sem jön létre a pályázat kiírása folytán megkötni kívánt szerződés; valójában a kiíró és a pályázat nyertese minden lényeges kérdésre kiterjedő konszenzusa hozhatja létre utóbb a szerződést. A pályázat kiírója ajánlati kötöttsége hiányában - eltérő pályázati feltétel hiányában - a kiírt pályázatot ezért vissza is vonhatja. (Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.041/2011/7. szám) A pályázat kiírása ezért szerződéskötési kötelezettséget nem teremt, így nem volt akadálya annak sem, hogy a kiíró alperes a zártkörű versenytárgyalást (Vr.16.§.
(5)bekezdés) visszavonja és az önkormányzati vagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalást írjon ki. (Vr.16.§.
(1)bekezdés) A Ptk.6.§-a alapján ezért csak azt lehetett vizsgálni, hogy a helység 1-i ingatlanok zártkörű versenytárgyalás útján történő értékesítése pályázati kiírása után az alperes szándékosan keltette-e azt a látszatot, hogy a felperessel kíván szerződést kötni és ezzel okozati összefüggésben a felperes jóhiszeműen és alapos okból olyan magatartást tanúsított, melyből őt önhibáján kívül károsodás érte. (Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.489/2008/
- szám) A konkrét esetben a zártkörű versenytárgyalási értékesítés
- április 22-i kiírása és a
- augusztus 5-i visszavonása között eltelt viszonylagosan rövid (három és fél havi) időben nem merült fel olyan felperesi kiadás, amely igazoltan az alperes által keltett szándékos szerződéskötési látszat miatt keletkezett a felperesnél. Nyilván nem ilyen a korábbi,
- augusztus
- napján kelt szerződés meghiúsulása folytán a felperest terhelő foglaló és kötbér összege. A felperes alappal legfeljebb a zártkörű tárgyalási értékesítés kiírása és visszavonása közötti időben a pályázat benyújtásával és a pályázaton való részvétellel kapcsolatos költségei megtérítését (az ún. negatív interessét )kérhette volna (BH 2005/364.), ilyen kiadásokat azonban nem állított és nem is igazolt. A felperes harmadlagosan annak megállapítása (Pp.123.§.) iránt terjesztett elő keresetet, hogy a zártkörű versenytárgyalási kiírást visszavonó 153/
- (VIII.5.) MÖK határozat „jogellenes illetve érvénytelen". Az ún. egyéb megállapításra irányuló keresetnek a Pp.123.§. II. fordulata szerint csak akkor van helye, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges és a felperes a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból teljesítést nem követelhet. A már kifejtettek szerint a zártkörű versenytárgyalás útján történő értékesítés kiírása csak ajánlattételre felhívásnak minősül, melyből a kiíró alperest szerződéskötési kötelezettség nem terhelte. A felperes jogszerűen ezért egyéb megállapítási kereset útján sem kérheti mindezek ellenkezője bírósági megállapítását, ahhoz jogmegóvási érdeke nem fűződhet. Másfelől a 153/
- (VIII.5.) MÖK határozatot az alperes közgyűlése nem hatósági hatáskörében, hanem a megyei önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogosítványait gyakorolva hozta meg. Az önkormányzati vagyon értékesítését érintő határozatra - a határozat meghozatalakor hatályos Ötv.98.§.
(3)bekezdés a/ pontja és 98.§.
(5)bekezdése szerint - kiterjed a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogköre. A közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében - végső soron - a törvénysértő önkormányzati határozat bíróság felülvizsgálatát kezdeményezheti. (Ötv.99.§.
(1)-
(2)bekezdés b/ pont) Az alperes 153/2010. MÖK határozata felülvizsgálatára a Pp.324.§.
(2)bekezdés b/ pontja alapján tehát a közigazgatási perekben eljáró bíróság hatásköre terjed ki, de a kötelmi jogvitában eljáró, általános hatáskörű bíróság (Pp.1.§. ) hatásköre nem. (KGD 2004/183., KGD 2001/56.) Ezért a megyei bíróság ítéletében a megyei önkormányzati határozat felülvizsgálatát illetően tévesen állapította meg a hatáskörét, és ezért tévesen vizsgálta érdemben annak jogszerűségét is. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§.
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A fellebbezés eredményre nem vezetett, ezért a Pp.78.§.
(1)bekezdése szerint a felperes viselni köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült - ügyvédi munkadíjból álló perköltségét, valamint a személyes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket. (Itv.59.§.
(1)bekezdés) Az alperes másodfokú jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjat az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§.
(2),
(5)-
(6)bekezdései alapján az áfával növelt 875.000.Ft-ban határozta meg. G y ő r ,
- november
- Dr. Szalai György sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül kiadó: Dr. Ferenczy Tamás sk. előadó bíró Dr. Bajnok István sk. bíró