Pfv.VIII.21.303/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a Schreckné dr. Juhász Judit jogtanácsos (Gépjármű Kárrendezési Iroda; 1062 Budapest, Aradi u. 65-67.) által képviselt ........... felperesnek a dr. Samu István ügyvéd (5420 Túrkeve, Petőfi u. 3.) által képviselt .............. alperes ellen megtérítés iránt a Mezőtúri Városi Bíróságon 2.P.20.048/
- számon megindított, és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróság 2.Pf.20.060/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében melybe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Jászter Tímea jogtanácsos által képviselt biztosító társaság beavatkozott - az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján
- október
- napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : A perbeli egyedi típusú gépjármű tulajdonosa az alperes, aki
- február 12-i kockázatviselési kezdettel kötött a beavatkozónál kötelező felelősségbiztosítási szerződést. A gépjármű
- március 4-én összeütközött egy másik járművel. Az ennek következtében keletkezett károkat az alperes kötelező felelősségbiztosítási szerződésének nem létében a felperes térítette meg a károsultnak. Ezt követően előterjesztett keresetében 1.079.683 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperes kötelezését. Az alperes védekezése szerint a
- évre esedékes biztosítási díjat
- január 28-án a beavatkozó által küldött csekken fizette meg. Ezt a beavatkozó önkényesen könyvelte el egy másik számlájára, melyről az alperest nem tájékoztatta. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Megállapította, hogy a biztosító pontatlan adminisztrációja következtében a biztosítási kötvény a gépjármű forgalmi engedélyében foglalt adatoktól több pontban is eltért. A biztosító elfogadta az alperestől az első díj esedékességét követő, közel két hónappal később fizetett díjat, a
- január 28-i díjfizetéséhez pedig maga küldte meg a csekket az alperesnek. Nem értesítette arról az alperest, hogy a
- évi díjfizetést a felperessel kötött más felelősségbiztosítási szerződésre könyvelte el, és arról sem tájékoztatta, hogy az alperes
- június 18-i díjfizetését megelőzően
- január 31-el már a szerződést díj nem fizetés hiányában megszűntnek tekintette. Mindezek következtében az alperes alappal bízhatott abban, hogy
- évben érvényes gépjármű felelősségbiztosítással rendelkezik a perbeli gépkocsira is, ezért nem kötött újabb szerződést. A beavatkozó a Ptk. 277.§-ának
(4)és
(5)bekezdésében foglalt együttműködési kötelezettségének megszegése miatt nem rendelkezett az alperes a károkozás időpontjában érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel. A felperes és a beavatkozó fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet megváltoztatta és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 60 nap alatt 1.079.853 forintot és annak 2006. január 1-től számított késedelmi kamatait. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a káresemény időpontjában az alperes nem rendelkezett érvényes felelősségbiztosítási szerződéssel, mert az a Ptk. 543.§-ának
(1)bekezdése, valamint a 190/
- (VI.8.) Korm.r.
- számú mellékletének 3.§
(4)bekezdése értelmében a díjfizetés esedékességét követő 30 nap elteltével, 2004. január 31-én megszűnt. Rámutatott arra is, hogy az utólagos díj befogadás nem hoz létre új szerződést, és a korábban megszűnt szerződést sem éleszti újra. A megszűnt szerződés kapcsán pedig nem lehet szó a szerződés teljesítése körébe tartozó együttműködési kötelezettség megszegéséről sem. Az alperest ezért a fenti indokkal kötelezte a felperes által a károsultnak nyújtott valamennyi ráfordítás és költség megtérítésére. A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az első fokú ítélet helybenhagyása érdekében az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a biztosító a Ptk. 4.§-ában foglalt kötelezettségét szegte meg, amikor átkönyvelte a befizetett díjat egy másik számlájára, melyről nem tájékoztatta. Ezért alappal hitte azt, hogy a perbeli gépjárműjére is fennáll a kötelező felelősségbiztosítási szerződés. A biztosítótól csekket sem kapott, ezért fizetési késedelembe sem eshetett. A biztosítási szerződés a biztosító késedelme idején a biztosított díjfizetésének elmulasztása címén nem szűnhet meg. A jogerős ítélet a Ptk. 277.§ának
(4)és
(5)bekezdését, továbbá a Ptk. 543.§-ában foglaltakat sérti. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. Hangsúlyozta, hogy a károkozó alperes kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkezett, melynek következményét viselnie kell. Amennyiben a felperesi beavatkozó felelős azért, hogy az alperes a szerződéskötési kötelezettségét nem tudta teljesíteni, vele szemben a követelést külön kártérítési perben érvényesítheti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A jelen ügyben alkalmazandó és a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról rendelkező 190/2004. (VI.8.) Korm.r. 14.§-ának
(1)bekezdése értelmében a károsult a biztosítási kötelezettség ellenére szerződéssel nem rendelkező üzembentartó gépjárműve által okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben is érvényesítheti. A károsult kárát a Kártalanítási Számla kezelője köteles megtéríteni. A perben nem vitatott tényállás értelmében a felperes mint a Kártalanítási Számla kezelője a fenti rendelkezés alapján térítette meg a károsult kárát, majd ugyanezen rendelet 15.§-ának
(7)bekezdésében biztosított jogosultságával élt, amikor visszakövetelte a megtérített összeget a gépjármű üzembentartójától. E megtérítési kötelezettsége alól az alperes akkor mentesülhet, ha bebizonyítja; a felperes térítési kötelezettsége hiányában teljesített, mert az alperesnek a beavatkozóval kötött felelősségbiztosítási szerződése a kár bekövetkezésének idején fennállt. A per adatai alapján kétség nélkül volt megállapítható, hogy a felperes nem alaptalanul térítette meg a kárt. A Korm.r. Általános Szerződési Feltételeit tartalmazó 1. számú mellékletének 3. pont 4. bekezdése értelmében - összhangban a Ptk. 543.§-ának
(1)bekezdésében foglaltakkal - a biztosítási szerződés a káresemény bekövetkezésekor megszűnt, mert a díj esedékességét követő 30 nap díjfizetés nélkül telt el akként, hogy az alperes nem kapott halasztást és a beavatkozó a díjkövetelését bírósági úton sem érvényesítette. A kötelező felelősségbiztosítási szerződés fennállta esetén az alperes követelhette volna a felperesi beavatkozótól az általa okozott kárnak a károsult részére való megtérítését. Erre nézve azonban peradat nem merült fel. Az a beavatkozói magatartás, amely az alperesben a szerződés fennálltának a látszatát keltette, nem alapozza meg az alperes mentesülését. A fenti indokokkal a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sértette a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért a támadott határozatot a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése értelmében hatályában fenntartotta. A Pp. 270.§-ának
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest a felperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíjából álló és a 32/2003. (VIII.22.) IM.r. 3.§
(5)bekezdése alapján meghatározott felülvizsgálati perköltségének megfizetésére. Budapest,
- október
- Dr. Horeczky Károly a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő