Pfv.21152/2011/4 – Kúria

Pfv.IV.21.152/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szabó Antal ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Palotás Ildikó ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása iránt a Fejér Megyei Bíróság előtt 27.P.20.386/

1. számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.766/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a keresetet teljes egészében elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 426.000 (négyszázhuszonhatezer) forint első-, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes ..-án a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztály Fegyver-engedélyügyi Alosztályához címzett levelében, annak közlésével, miszerint a felperes ön- és másokra veszélyes állapotban van, amely várhatóan ismétlődni fog, megsértette jóhírnevét. Annak megállapítását is kérte, hogy az alperes jogosulatlanul, a valóságot elferdítve hozta a rendőrkapitányság tudomására azt, hogy rosszulléte miatt orvosi ellátásban részesült. A jogsértésre tekintettel kérte az alperes eltiltását a további jogsértéstől, a jogsértés abbahagyására és 3.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes a felperesnek a magántitokhoz, valamint a jóhírnévhez fűződő jogát megsértette a levéllel. Az alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és a felperest feljogosította, hogy a jogerős ítélet jogsértést megállapító rendelkezését közölje a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztályával, valamint az .. rendészeti vezetőjével. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Feljogosította a felperest, hogy 270.000 forint illetékbélyegben lerótt kereseti illetéket visszaigényeljen. A felperes és az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy az alperes, .., a Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányságnak ..-án megküldött bejelentésében azon valótlan állítással, hogy a felperes .. ön- és másokat veszélyeztető állapotban volt, és ez nagy valószínűséggel ismétlődni fog, megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítést. Egyebekben a per fő tárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 180.000 forint együttes első- és másodfokú perköltséget. Feljogosította a felperest arra, hogy az Adó- és Vámhivataltól 90.000 forint illetékbélyegben lerótt kereseti illetéket visszaigényeljen. Az ezt meghaladó költségekről úgy rendelkezett, hogy azt a peres felek maguk viselik. A másodfokú bíróság határozata indokolásában megállapította, hogy az alperes bejelentése a felperes állapotára és annak ismétlődésére vonatkozóan nem felel meg a valóságnak. Amennyiben valakiről nem valós adatok kerülnek nyilvánosságra, nincs olyan magántitok, amelynek nyilvánosságra hozatala sértené a személyhez fűződő jogát, így az nem valósítja meg a személyes adatokkal való visszaélést. Ezért a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jogsértés megállapítását a másodfokú bíróság mellőzte. Kifejtette, hogy önmagában a feljelentés nem sért személyhez fűződő jogot, de ha az abban foglaltak tartalma meghaladja a bejelentés tárgyának szükséges mértékét, nyilvánvalóan okszerűtlen és alaptalan, akkor megvalósul a jogsértés. Az alperes csupán arról bír tudomással, hogy a felperes rosszul lett, kórházba került, majd saját felelősségére hazaengedték. Így az alperes megalapozatlan, ellenőrizetlen információk alapján kezdeményezte a rendőrségi eljárást. A felperes veszélyeztető állapotát az orvosi iratok nem igazolták. Így tehát a felperes egészségügyi állapotára vonatkozó bejelentési kötelezettség sem állt fenn. Különösen sértőnek ítélte annak közlését, hogy különböző fegyverekkel rendelkezik, illetve a ..i tragédiára való utalást azzal, hogy saját magára és másokra is veszélyeztető állapota nagy valószínűséggel ismétlődni fog. Az orvosi etikai vizsgálat során hozott határozat, illetve a Dunaújvárosi Városi Bíróság felmentő ítélete nem jelenti azt, hogy az alperes terhére a személyhez fűződő jog megsértése ne lenne megállapítható. Nem fogadta el azt a hivatkozást a másodfokú bíróság, hogy felperes olyan állapota és magatartása váltotta ki az alperes által jelzett aggodalmakat, amelyből az általa tett bejelentés okszerűen levezethető. A bizonyítékként hivatkozott felperesi levél tartalma egy sértő és agresszív alperesi fellépésre enged következtetni, és az arra adott válaszból a felperes fenyegető szándéka nem vezethető le. Mindezek alapján a jóhírnévsértés miatt állapította meg a jogsértést, a jogsértést általánosságban megállapító első fokú ítéleti rendelkezést megváltoztatva. A nem vagyoni kártérítés körében rámutatott, hogy az alperes bejelentésének tartalma nyilvánosságra került, annak jellegéből adódóan meg kellett küldeni a felperes munkahelyére, ahol vezető állást tölt be. Egy ilyen bejelentés köztudomású tényként megállapíthatóan a felperes környezetében beosztottai között szóbeszédet eredményez, a hitelét hátrányosan befolyásolja. Vizsgálat is folyt a felperessel szemben a fegyvertartási engedély tekintetében, ezek miatt a felperesnek magyarázkodnia kellett. A jogerős ítélet elfogadta, hogy munkavállalói és üzleti partnerei körében a felperes megítélése az alperes állításai nyomán negatívan megváltozott. A jogsértés tárgyi súlyára és a hasonló ügyekben kialakított bírói gyakorlatra tekintettel 1.500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezte az alperest. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, és a kereset elutasítását, másodlagosan a nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezésének mellőzését és felperesnek igazoltan megfizetett nem vagyoni kártérítés visszafizetésére kötelezését kérte. A BDT 2006/
4. döntésre hivatkozással kifejtette, hogy a sérelmezett közlések nem tényállítások, hanem következtetések, amelyek helytállóak, nem voltak indokolatlanul sértőek, megalázóak, ezért a jóhírnévsértés megállapítására nem alkalmasak. A rendőrkapitányságnak írt levél közérdekű bejelentésnek minősül, így önmagában személyiségvédelmi per megindítására nem adhat alapot. Utalt e körben az EBH 2002/
5. és a BH 2002/
6. döntésekre. A magántitok megsértése körében hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság a BH 2001/
7. számú eseti döntésére is, amely jelen ügyben is irányadó. Közérdekű bejelentése nem volt sem önkényes, sem öncélú, egy lehetséges veszélyhelyzet elhárítását célozta. Hiányzik tehát a nyilvánosságra hozatal vagy más visszaélés. Álláspontja szerint a bizonyítási eljárás során igazolást nyert, hogy veszélyeztető állapot állt fenn, amely ismétlődhet. A felperes az általa elszenvedett hátrányokat nem is valószínűsítette, így kártérítési igénye a jogsértés megállapítása esetén sem megalapozott. Abban nem volt szerepe, hogy a bejelentés tartalma szélesebb körben is ismertté vált, a rendőrhatóság és az .. biztonsági szolgálat járt el titoksértő módon. Kifejtette, hogy a kezelőorvosok írásbeli véleménye alátámasztotta, hogy a felperes ön- és másokat veszélyeztető állapotban volt. Tévesen ítélte a bíróság tényállításnak és valótlannak azt a megfogalmazást, hogy a kóreset „nagy valószínűséggel" ismétlődni fog. Ez nem tényközlés, a jövőre vonatkozó vélemény tényleg leíró közlésnek ugyanis nem tekinthető. Előadta, hogy véleménye megalapozottságát a kórházigazgató bíróság megkeresésére adott válasza is alátámasztotta, mivel ismétlődésről számol be. Ez rögzítette, hogy a TGA-t(transiens globális amnesia) kiváltó veszélyeztető tényezők: a stressz, az alacsony légnyomás, a vérnyomás kiugrás, amelyek a felperesnél fennállnak. Tehát a levélben rögzített vélemény nem áll ellentétben a felperesnél alappal feltételezhető diagnózistól, annak valószínű ismétlődésével. A nem vagyoni kártérítés tekintetében hivatkozott a BH 1996/304., illetve a BH 1995/
8. eseti döntésre. Sérelmezte, hogy a tárgyaláson nem figyelmeztették a köztudomású tények figyelembe vételére. Álláspontja szerint a felperest ért hátrány egy bizalmasan kezelendő iratban foglaltak alapján nem tekinthető köztudomásúnak. A rendőrkapitányság és az .., mint intézkedésre felhívott szerv szabálytalan eljárása, iratkezelése miatt került sor a nyilvánosságra hozatalra. A jogsérelem legfeljebb a munkavállalói titoksértés kapcsán következhetett be, a felperes üzletfelei is csak jogsértés révén juthattak ehhez az információhoz. Utalt a BDT 2000/
9. számú döntésre, amely szerint a jogsértés és a bekövetkezett hátrány közötti okozati összefüggés hiánya esetén, az egyéb okok miatt bekövetkezett hátrányok nem vonhatók a károkozók felelőssége körébe. Kifogásolta, hogy a mérlegelés szempontjai nem állapíthatók meg a nem vagyoni kártérítés összegszerűségét illetően, a bíróság ezzel nem tett eleget indokolási kötelezettségének. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. ítélet A Ptk. 75.§