Pfv.VIII.21.808/2007/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a dr. Schreckné dr. Juhász Judit ügyvéd (1062 Budapest, Aradi u. 65-67.) által képviselt ................ felperesnek a dr. Kása Gábor ügyvéd (2760 Nagykáta, Szabadság tér 7.) által képviselt ............. alperes ellen kártérítés iránt a Nagykátai Városi Bíróságon 2.P.20.560/
- számon megindított és a Pest Megyei Bíróság 2.Pf.20.236/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében - melybe a felperes pernyertessége érdekében a dr. Láng-Mitichky Balázs jogtanácsos (1519 Budapest, Pf.: 338.) által képviselt biztosító társaság beavatkozott - az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme alapján
- november
- napján megtartott nyilvános felülvizsgálati tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az illetékes adóhatóság felhívására az államnak 70.600 (Hetvenezerhatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az alperes a saját felülvizsgálati eljárási költségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az alperes
- május
- napján délután 13 óra 45 perckor a
- számú autóúton Gyöngyös irányába közlekedett a Renault
- típusú személygépkocsijával. Elsőbbségi jogáról lemondva kívánta elősegíteni a L. I. által vezetett és bal oldalról az autóútra kanyarodó gépjármű forgalomba való bekapcsolódást, ezért gépkocsiját körülbelül 8-10 km/óra sebességre lelassította. Az alperes gépjárműve után haladó Sz. Zs. által vezetett Ford Tranzit gépkocsi az alperesi magatartást észlelve lassítás és irányjelzés nélkül kivágott a belső forgalmi sávból a külső sávba. A Ford Tranzit mögött haladó M. Gy. által vezetett Renault
- típusú személygépkocsi az alperes gépjárművét észlelve fékezett, azonban megállni nem tudott és ütközött az alperesi gépjárművel. M. Gy. mögött G. K. közlekedett személygépkocsival, aki maga is ütközött az előtte haladó gépjárművel. A megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság a felperes keresetét - amelyben 3.343.870 forint és ennek
- június 19-től járó késedelmi kamata megfizetésére kérte a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező alperes kötelezését - elutasította. A polgári peres eljárásban beszerzett, Deli Kálmán által készített szakértői véleményt összevetve a M. Gy. ellen közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt indult és a vádlott felmentésével végződő büntető ügyben Szabó József igazságügyi szakértő által készített szakvéleménnyel, a perben kirendelt szakértő szakvéleményét fogadta el, mely a baleset rekonstrukcióját is tartalmazta. Megállapította, hogy ha M. Gy. által vezetett gépjármű a Ford gépjármű mögött 15 méterre halad, haladéktalan fékezés megkezdése esetén az ütközési sebesség 1-3 km/órára csökkenhet, ha pedig a két gépjármű között 20-30 méter a távolság M. Gy. által vezetett gépjármű még ütközés előtt megállítható lett volna. Hangsúlyozta, hogy Szabó József igazságügyi szakértő szakvéleménye szerint a Ford Tranzit gépkocsi és a Renault
- típusú gépkocsi között a feltárt sebességadatok mellett a megfelelő követési távolság 24-25 méter lett volna. Mindezekből arra következtetett, hogy a károsult volt az aki a biztonságos közlekedéshez szükséges követési távolságot nem tartotta be, és ez a körülmény idézte elő a baleset bekövetkezését. A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az első fokú ítéletet részben megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.176.000 forintot és annak
- június
- napjától a kifizetés napjáig számított törvényes mértékű kamatait. Rámutatott, hogy a perbeli jogvita elbírálása során a 346.§
(1)bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, miszerint a károkozók egymás közti viszonyában a felelősség általános szabályai irányadóak a Ptk. 339.§
(1)bekezdésében foglaltaknak megfelelően. Deli Kálmánnak a balesetben részes valamennyi fél mozgására is kiterjedő, továbbá a peres felek által sem támadott szakértői véleményét elfogadva megállapította, hogy az alperes terhére a KRESZ 27. §
(1)bekezdésének és 37.§-ának
(4)bekezdése szerinti szabályszegés is megállapítható. Ugyanakkor a szakvéleményből az is kitűnik, hogy a károsult M. Gy. sem tartotta meg a Ford Tranzit jármű mögött szükséges követési távolságot, mert ez esetben meg kellett volna tudni állnia. Az alperes és valamennyi részes előadása alapján azt is megállapíthatónak találta, hogy a Ford Tranzit gépjármű vezetője kellő körültekintés és irányjelzés nélkül váltott ki a belső sávból, magatartásával a sorozatos összeütközéshez maga is hozzájárult. Mindezekből megállapíthatóan az alperes, M. Gy. és Sz. Zs. közlekedési szabályszegése együttesen vezetett a baleset bekövetkezéséhez, ezért az alperes felelősségét 1/3-ad mértékben állapította meg a kár keletkezésében. A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Előadta, hogy a jogerős ítélet jogszabálysértő, mert olyan szakértői véleményre alapozta a döntését, amellyel összefüggésben bizonyítási indítványt sem tudott előterjeszteni. Az Egri Városi Bíróság előtt folyamatban volt büntető ügyben került kirendelésre a szakértő, akinek szakvéleményével szemben észrevételezési lehetősége nem volt, mivel ebben az eljárásban ő maga nem vett részt. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálat Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott korlátai között vizsgálva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. Az elsőfokú bíróság az eljárásában beszerezte a közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt M. Gy. ellen indult 15.B.1180/1998. számú iratokat. E büntető eljárásban terjesztette elő Szabó József igazságügyi műszaki szakértő a szakvéleményét. Az elsőfokú bíróság a peres eljárásban Deli Kálmán Sándor igazságügyi műszaki szakértő szakvéleményét szerezte be, majd jogerős ítéletében ítélkezése alapjául ez utóbb szakértői véleményt fogadta el. A fentiekből következően alaptalanul hivatkozik az alperes arra, hogy a felülvizsgálni kért határozat Szabó József által elkészített igazságügyi szakértői véleményt vette alapul, továbbá azon hivatkozása is megalapozatlan, hogy a szakértői véleményre észrevételeit nem terjeszthette elő. Az alperest az elsőfokú eljárásban beszerzett büntető iratok között elfekvő szakértői véleményre történő észrevételezési illetőleg nyilatkozattételi jogosultságában a bíróság nem korlátozta. A jogerős ítéletében a másodfokú bíróság megalapozott tényállás alapulvételével jogsértés nélkül marasztalta az alperest. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett indokokkal a jogerős ítéletet a Pp. 275.§-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Pp. 270.§
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78.§-ának
(1)bekezdése értelmében kötelezte az alperest a per tárgyi illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. Budapest,
- november
- Dr. Horeczky Károly a tanács elnöke s.k., Csánitzné Dr. Csiky Ilona előadó bíró s.k., Dr. Kiss Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: tisztviselő