Pfv.VIII.21.026/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Barati Béla ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Boós Tibor ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen lakás kiürítése iránt a Sátoraljaújhelyi Városi Bíróság előtt 7.P.20.335/
- számon megindított, és a BorsodAbaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- február 10-én 2.Pf.20.003/2011/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívüli eljárásban meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati perköltséget. Az alperes a felülvizsgálati perköltségét maga viseli. Az alperes személyes költségmentesség folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. I n d o k o l á s : A felperes jogelődje
- szeptember 10-én lakásbérleti szerződéssel - határozatlan időre - az alperes édesanyjának bérbe adta a cím alatti lakást. Az alperes
- júniusában költözött az ingatlanba, amit azóta is használ élettársával és hat gyermekével. Az alperes édesanyja 2007 novemberében meghalt. Az alperes a lakbér fizetési kötelezettségének
- márciusától nem tett eleget. A felperes ezért két alkalommal is felszólította az alperest a felhalmozott díjhátralék megfizetésére, majd
- március 12-én kelt levelében
- április 30-ra felmondta a bérleti szerződést. A felperes keresetében az alperes ingatlan kiürítésére való kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy a bérleti jogviszonyt jogszerűen mondta fel, mert az alperes a lakás bérleti díját
- januárjától nem fizette. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint lakbér tartozása azért keletkezett, mert a felperes - az alperes kérése ellenére - nem ismerte el az alperes bérleti jogviszonyát. Hivatkozott arra is, hogy a felperes bizonytalan eredetű, az alperessel előzetesen nem közölt összegű bérleti díj megfizetését követelte tőle, ezért nem fizette azt meg. Az elsőfokú bíróság a másodfokú bíróság által helybenhagyott ítéletével kötelezte az alperest a perbeli ingatlan kiürítésére. Az elsőfokú ítélet indokai szerint az alperes édesanyja halála után bérlőként lakott a perbeli lakásban. A lakások és helyiségek bérletéről szóló
- évi LXXVIII. törvény (Ltv.)
- §
(1)bekezdése alapján köteles volt a bérleti díjat a felperesnek megfizetni. Figyelemmel az alperes által sem vitatott tényre, hogy bérleti díjhátraléka keletkezett, a felperes jogszerűen mondta fel az Ltv. 24. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a szerződést. Az alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság a fellebbezés indokaira tekintettel hangsúlyozta, hogy az alperes az édesanyja halálát követően több hónapon át fizette a lakbért. Ez arra utal, hogy az alperes tudta, milyen összegű bérleti díj terheli és azt hogyan kell teljesíteni. A lakbér fizetési kötelezettség elmaradását nem lehetett kimenteni azzal, hogy a felperes nem biztosította az alperes és családtagjai számára az ingatlanba való bejelentkezés lehetőségét. A jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes mint jogosult késedelembe esett, amikor az alperessel nem kötött új bérleti szerződést, illetve nem járult hozzá az alperesnek és hozzátartozóinak a perbeli ingatlanba való bejelentkezéséhez. A jogerős ítélet ezért a Ptk. 4. §
(1)és
(4)bekezdéseiben, az 5. §
(1)és
(2)bekezdéseiben és
- §-ában foglalt alapelvekbe és a
- § b) pontjába,
- §
(2)bekezdés c) pontjába és
(3)bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályában fenntartására irányult. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A peres felek között nem volt vitatott annak ténye, hogy a bérleti szerződés az alperes édesanyja és a felperes között jött létre. Az eljárt bíróság megalapozottan állapította meg, hogy az Ltv. 32. §
(2)bekezdése alapján az alperes a lakásbérleti szerződés folytatására jogosult volt, mivel a bérlő a lakásba befogadta és annak halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott. Ebből helyesen következtetett arra, hogy a felperesnek nem kellett újabb bérleti szerződést kötnie az alperessel, hanem ugyanazokkal a jogosultságokkal és kötelezettségekkel folytathatta a felperessel a bérleti jogviszonyt. A Legfelsőbb Bíróság nem találta megállapíthatónak, hogy a felperes nem tett eleget az alperessel szemben fennálló együttműködési, tájékoztatási kötelezettségének. A felperes több alkalommal, írásban hívta fel az alperest a lakbér hátralék megfizetésére, amiből okszerűen következik, hogy bérlőként ismerte őt el. Az a tény, hogy az alperes több hónapig rendszeresen, majd 2009. márciusától egyáltalán nem fizetett bérleti díjat, arra utal, hogy díjfizetési kötelezettségét elismerte, de azt teljesíteni nem tudta. A Legfelsőbb Bíróság mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben állított jogszabálysértéseket. Ezért a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján a jogerős ítéletet - a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazott Pp. 254 §
(3)bekezdése értelmében annak helyes indokaira is utalással - hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte az alperest a felperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. Az alperes személyes költségmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- szeptember
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Harter Mária bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző