Pfv.VIIII.21.191/2011/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága az ... Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Újvári Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek (felperes címe) a ... Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Kiss Klára Viktória ügyvéd) által képviselt alperes (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 2.P.92.799/
- számon megindított, és a Fővárosi Bíróság
- február 11-én 56.Pf.637.606/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében az alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezi és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.P.92.799/2009/
- számú ítéletét helybenhagyja. A másodfokú ítélet perköltség rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget, és az államnak az illetékes adóhatóság külön felhívására 74.300 (Hetvennégyezerháromszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket. I n d o k o l á s : A felperes
- április 23-án a tulajdonát képező ... forgalmi rendszámú ... típusú gépjárműjével ...en a ... utca és a ... utca kereszteződésben balesetet szenvedett, mivel az alperes biztosítottja ... figyelmetlen vezetése miatt nem adta meg az elsőbbséget. Ennek következtében a felperesi gépjárműnek ütközött és azt egy oszlopnak lökte. Az ...i Rendőrkapitányság mint szabálysértési hatóság a határozatában a károkozó felelősségét megállapította. A felperes a Ptk. 346.§
(1)és a 339.§
(1)bekezdésére, valamint a 190/2004. (VI.8.) Korm. rendelet 7.§
(1)bekezdésére hivatkozással módosított keresetében 4.955.990 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperesi biztosító kötelezését. Az alperes ellenkérelme a módosított kereset elutasítására irányult. Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 4.955.990 forintot és ennek
- április
- napjától számított kamatait, valamint rendelkezett a perköltségről. A bíróság a kártérítés alapjául szolgáló tényállást lényegében a kereseti előadással egyezően állapította meg. ... kirendelt igazságügyi szakértő szakvéleménye és ... tanú vallomásának mérlegelésével leszögezte, hogy a felperes az ütközést nem tudta elkerülni. Az aggálytalannak ítélt szakértői vélemény alapján megállapította, hogy a felperesi gépjármű kárkori értéke 10.373.000 forint, a várható nettó javítási költség 4.955.990 forint, amely nem haladja meg a kárkori forgalmi érték 70%-át, így a felperesi gépjármű gazdaságos javíthatóságának az értékhatárát. Ezért úgy ítélte, hogy a felperes vagyonában bekövetkezett értékcsökkenést mint felmerült kárt a károkozó gépjármű üzembentartójának kötelező felelősségbiztosítása alapján az alperesi biztosító köteles megtéríteni a felperesnek. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezést, a felperes csatlakozó fellebbezést terjesztett elő. A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte, hogy az elsőfokú bíróság által megítélt 4.955.990 forint nettó kártérítési összeg után a másodfokú bíróság kötelezze az alperest 25% ÁFA megtérítésére is. A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését alaptalannak találta. A felperes csatlakozó fellebbezését a Pp. 247.§
(1)bekezdésének b) pontja szerinti kereset felemelésnek tekintette. Ennek folytán az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a marasztalási összeget 6.194.987 forintra felemelte. Rendelkezett a perköltségről, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az első fokú ítélet részbeni megváltoztatását a Ptk. 355.§
(1)bekezdésére és a Ptk. 360.§
(1)bekezdésére utalással azzal indokolta, hogy a kárért felelős személy a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Az alperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezésével az őt terhelő marasztalást a nettó javítási költség összegére kérte leszállítani. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a felperes követelését a bruttó javítási költség összegére felemelte annak ellenére, hogy a felperes a gépjármű javításáról javítási számlával nem rendelkezik. Ebből következően a felperes kizárólag a javítási költség nettó összegére tarthat igényt, mivel ebben az esetben a javítási költség ÁFA-tartalmát az állam részére nem fizette meg, ilyen jogcímen a felperesnek kára nem keletkezett. Ezért a jogerős ítélet a Ptk. 355.§
(4)bekezdésébe, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2.§ a) pontjába, a 159.§
(1)bekezdésébe ütközik, és ennek folytán jogszabálysértő. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte annak helyes indokaira tekintettel. A felülvizsgálati kérelem megalapozott. Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást, vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nemvagyoni hátrány csökkentéséhez, vagy kiküszöböléséhez szükséges [Ptk. 355.§
(4)bekezdés]. A törvény idézett rendelkezése értelmében a felperes az őt ért hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges javítási, illetve kijavíttatási költségei megtérítését igényelheti. Ez utóbbi esetben a költségekről a szakszerviz számlát állít ki, amelynek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 2.§ a) pontja és 159.§-a értelmében tartalmaznia kell a javítási költségre felszámított általános forgalmi adó összegét is. A számla kiállítással az adóalanynak adóbefizetési kötelezettsége keletkezik az állammal szemben. Ezt hárítja át a károsultra, akinél ily módon az ÁFA összege költségként jelentkezik. Az adott ügyben kirendelt ... igazságügyi gépjárműszakértő szakvéleményében megállapította, hogy a baleset következtében sérült gépkocsi várható teljes javítási költsége az úgynevezett Audatex rendszer alapján nettó 4.955.990 forint. A perben javítási számla nem állt rendelkezésre, így a kijavítási költség ÁFAterhe kizárólag feltevésen alapszik. Nem igazolt, hogy ilyen befizetés az állam részére megtörtént. A perbeli esetben a felperes nem bizonyította [Pp. 164.§
(1)bekezdés], hogy az állított összegű bruttó javítási költsége keletkezett. Az ÁFAfizetéssel nem járó esetben pedig nem igényelhette annak a költségnek a megtérítését, ami a gépjármű károsodásával kapcsolatban nem merült fel. Mindezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet felülvizsgálattal támadott részében a Pp. 275.§
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú ítélet perköltség rendelkezései megfelelnek a fenti érdemi döntésnek, ezért azokat a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme eredményre vezetett. Ezért a felperes a Pp. 270.§
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján köteles az alperesnek a felülvizsgálati eljárásban ügyvédi munkadíjként felmerült perköltségét megtéríteni. Köteles továbbá az előzetesen le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére az illetékes adóhatóság külön felhívása alapján [6/1986. VI.26.) IM. rendelet 13.§
(2)bekezdés és 15.§
(1)bekezdés]. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274.§
(1)bekezdése felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el. alapján a Budapest,
- november
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Benkő Csilla bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző