Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.680/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla dr. Kovátsits László ügyvéd (címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, dr. Papp Gábor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen, sajtó-helyreigazítás iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- június
- napján meghozott, 33.P.22.027/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, és a keresetet teljes egészében elutasítja. A felperes kereseti illeték megfizetésére vonatkozó kötelezését mellőzi és megállapítja, hogy a 27.000 (huszonhétezer) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. Ezt meghaladóan a per főtárgya tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 45.000 (negyvenötezer) forint + áfa első-és másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési, valamint a 18.000 (tizennyolcezer) forint csatlakozó fellebbezési illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A alperes neve alperes által működtetett ... internetes hírportál ... napján „..." címmel közölt cikket. A felperes neve felperes sérelmezve a cikkben közölteket, sajtó-helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy valótlanul állította, illetve sugallta az alperes az írásban és annak címében, hogy ... olyan részvényekkel rendelkezik, amelyekből a ... Kft. is vásárolt. Az alperes valótlanul azt sugallta, hogy az önkormányzati cég azért vett meg egy bizonyos részvényt, mert a cégnek ... polgármester is részvényese. Ezzel szemben a valóság az, hogy ... birtokában semmilyen részvény nincsen, és nem is volt az említett vásárlás idején. A felperes annak közlését is kérte, hogy az alperes rossz hírét keltette a polgármesternek. Valótlanul állította továbbá az alperes, hogy a ... Kft. szervezeti felépítéséről, döntéseiről és ezek megalapozottságáról a képviselőknek nincs információjuk. A valóság ezzel szemben az, hogy a társaság vezetése rendszeres időközönként részletesen tájékoztatja a képviselő-testület tagjait. Szintén valótlan volt az alperes azon állítása, hogy a ... Kft-nek nincs beszámolási kötelezettsége a képviselő-testület irányába. Ezzel szemben a való tény az, hogy a beszámolási kötelezettséget mind a jogszabályok, mind a kft. belső szabályzatai is előírják. Az alperes kérte a felperes keresetének teljes elutasítását. Valamennyi, a felperes által a kereset tárgyává tett közléssel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy ezek esetében a felperes érintettsége hiányzik. Kifejtette, hogy a cikk címe egy összefoglaló jellegű újságírói fordulat, amiben az újságíró a véleményét fejtette ki, és nem hordozott olyan tartalmat, mint amelyet ennek a felperes tulajdonított. A részvényvásárlással kapcsolatos közlésnek a felperesi önkormányzatra nézve semmifajta sértő jellege nincsen. Tény azonban az, hogy ... polgármester rendelkezett ezekkel a részvényekkel, mint ahogy azt a parlament honlapjáról letölthető vagyonnyilatkozata is mutatja. Ilyen értelemben valótlan tényállítás nem történt a részéről, ez azonban a felperes szempontjából közömbös, mivel a sérelmezett közlés nem érinti a személyét. A további két sérelmezett közlés szintén nem érinti a felperes személyét, mert azok a megfogalmazásból következően egyértelműen a ... Kft-re vonatkoznak. Ezek a kitételek egyébiránt véleménynyilvánításnak minősülnek, melynek során ... kerületi ...-s képviselő fejtette ki álláspontját. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az általa kiadott .... internetes oldalon a ... napján közzétett „..." című cikkel azonos helyen, a cikk címe fölött a cikk elérhetőségéig, törlése esetén legalább 30 napig a cikk korábbi helyén tegye közzé az alábbi közleményt „Helyreigazítás: Cikkünkben valótlanul állítottuk, hogy a ... olyan részvényeket vásárolt, amilyen részvényeknek a vásárlás időpontjában ... polgármester is a tulajdonosa volt. A valóság ezzel szemben az, hogy az ilyen részvényét ... már a vásárlást megelőzően, mintegy egy hónappal eladta." Kötelezte az elsőfokú bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 10.000 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 18.900 forint kereseti illetéket. Kötelezte továbbá az alperest, hogy szintén külön felhívásra fizessen meg az államnak 8.100 forint kereseti illetéket. Az elsőfokú bíróság ítéletében ismertette az Alkotmány
- §
(1)bekezdését, 61. §
(1),
(2)bekezdéseit, a sajtószabadságról és médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §
(1),
(2),
(1),
(2)bekezdéseit, a Legfelsőbb Bíróság PK 12., 13.,
- és
- számú állásfoglalásait, valamint az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.) AB és a 36/
- (VI. 24.) AB határozatait. Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a ... Kft. dönt az önkormányzat befektetéseiről. Ugyanakkor nem a saját vagyonával, hanem az önkormányzatéval gazdálkodik, ilyen értelemben a felperest, a befektetésekkel kapcsolatosan a kereshetőségi jog megilleti. Abból indult ki, hogy a perbeli bizonyítás alátámasztotta azt a tényt, mely szerint a részvényvásárláskor ... már nem rendelkezett az értékpapírokkal. Ebben a vonatkozásban alaposnak tartva a felperes keresetét, az alperest helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte. Alaptalan ugyanakkor a felperesnek azon igénye, hogy a közleménynek tartalmaznia kellene ... irányában elégtételadást. Rámutatott az elsőfokú bíróság, hogy ... a jelen pernek nem felperese, ezért az önkormányzatnak ilyen alapos helyreigazítási igénye nem lehet. Megjegyezte, hogy a cikk teljes tartalmát figyelembe véve a sérelmezett közlés nem tekinthető pontatlanságnak. Nem volt azonban olyan tartalma az írásnak, hogy az önkormányzati cég azért vett meg bizonyos részvényt, mert ennek a cégnek ... is tulajdonosa. E tekintetben, hamis látszat keltésének helyreigazításként való megállapítására, az elsőfokú bíróság nem látott lehetőséget. A további felperesi igényekkel kapcsolatosan az elsőfokú bíróság osztotta az alperes jogi álláspontját. Kifejtette, hogy a ... Kft. önálló személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, a rá vonatkozó közlések tekintetében kizárólag ezt a kft-t illeti meg a kereshetőségi jog, nem pedig a felperesi önkormányzatot. Osztotta továbbá azt az alperesi álláspontot is, hogy a közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és ezzel szemben sajtó-helyreigazításnak nincs helye. Megállapította továbbá, hogy a kft. beszámolási kötelezettségével összefüggésben az önkormányzatot kereshetőségi jog nem illeti, mert személyes érintettsége hiányzik. Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést nyújtott be. A felperes fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát, míg a keresetének helyt adó rész tekintetében, pedig az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Nem értett egyet az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásával abban a tekintetben, hogy a cikknek ne lett volna olyan tartalma, ami azt sugallta, hogy a cég azért vett volna meg bizonyos részvényt, mert ennek a cégnek ... is tulajdonosa volt. A cikkbeli közlést nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy azért vásárolt az önkormányzat részvényeket, mert ebben a cégben a polgármester is tulajdonos volt. Kifejtette, hogy a részvényvásárlásról való tudomásszerzéssel és az önkormányzat tulajdonában álló cég beszámolásával kapcsolatos állítások, egyértelműen a képviselő-testületre vonatkoznak, melyek esetében a felperes kereshetőségi joga kétséget kizáróan megállapítható. Hivatkozott arra, hogy ugyanezen cikkel összefüggésben indított másik perben, melyben a felperes ... volt, a kereshetőségi jog fennálltát az eljáró bíróság megállapította. Amennyiben a polgármester kereshetőségi joga fennállt az adott közlés tekintetében, akkor annak alapján, hogy a kft. az önkormányzat tulajdona, melynek törvényes képviselője a polgármester, az önkormányzat kereshetőségi joga is fennáll. Kifejtette továbbá, hogy az általa sérelmezett közlés nem minősül véleménynyilvánításnak. A kifogásolt nyilatkozatok egyértelműen tények, és ezek pedig nem felelnek meg a valóságnak. A ... Kft. vezetése a részvényvásárlási tranzakciót illetően részletes tájékoztatást adott az önkormányzati képviselők részére. A
- március
- napján tartott tájékoztató ülésre levélben valamennyi képviselőt meghívták, a tranzakciókat követően pedig szintén tájékoztatták a képviselő-testület tagjait. Általánosságban sem felel meg a valóságnak, hogy a ... Kft. nem tartozik beszámolási kötelezettséggel a képviselő-testület felé. Mindezek alapján a kifogásolt közlések tekintetében sajtó-helyreigazítás elrendelése szükséges. Az alperes csatlakozó fellebbezésében kérte a felperes keresetének teljes elutasítását. Álláspontja szerint tévesen jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy sajtó-helyreigazítási kötelezettség terheli. Elsősorban arra hivatkozott, hogy a perbeli cikk alapvetően nem a felperesről, hanem a ... Kft. tevékenységéről és gazdálkodásáról számolt be. A PK
- számú állásfoglalás I. pontjára hivatkozással rámutatott arra, hogy sajtó-helyreigazítást csak az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény utal, vagy akinek a személye abból felismerhető. A sérelmezett kitétel egyértelműen ...et jelöli meg, ezért a közlés tekintetében legfeljebb a polgármesternek állhat fenn kereshetőségi joga. Az a körülmény, hogy a ... Kft. az önkormányzat vagyonával gazdálkodik, kereshetőségi jogot még nem biztosít a felperesnek abban a tekintetben, hogy ... egy adott pillanatban rendelkezett-e a részvényekkel vagy sem. Utalt ugyanakkor arra, hogy a polgármester vagyonnyilatkozatának
- január
- napi állapota azt mutatta, hogy 2000 db ... részvénnyel rendelkezett. A felperes által való tényként rögzítendő nyilatkozat félrevezető, mert a részvények eladása és a kft. részvényvásárlása között rendkívül rövid idő telt el. Nincs jelentősége annak, hogy időközben ... eladta ezeket a részvényeket, a cikk írója is annak tulajdonított jelentőséget, hogy létezett kapcsolat a felperes és a szóban forgó részvénytársaság között. Lényegtelen és közömbös az a körülmény, hogy ... a ... Kft. által megvalósított részvényvásárlás előtt néhány nappal már értékesítette a részvényeit. A felperes fellebbezése nem alapos, míg az alperesi csatlakozó fellebbezés megalapozott. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak a sajtó-helyreigazítási kötelezettséget megállapító ítéleti rendelkezésével nem értett egyet, ezért az elsőfokú ítéletet ebben a részben, a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta. Az Smtv. 12. §
(1)bekezdése alapján, ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy vele kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, követelheti olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és ehhez képest melyek a való tények. A PK
- számú állásfoglalás I. pontja szerint, sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek a személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A másodfokú bíróság elsősorban arra mutat rá, hogy sajtó-helyreigazítási igény elbírálásakor elsődlegesen az a körülmény vizsgálandó, hogy a felperes az eredeti helyreigazítási kérelmében, melyet a sajtószervnek eljuttatott, pontosan milyen tartalommal kívánta a helyreigazítást. A sajtószerv, mint esetleges helyreigazításra kötelezett ennek a kérelemnek az alapján döntheti el, hogy helyt ad-e az igénynek, vagy azt elutasítja. Jelen esetben a felperes eredeti helyreigazítási kérelme és a keresetben foglalt helyreigazítási igény megegyeztek. A felperes (önkormányzat) ezekben arra hivatkozott, hogy ... (polgármester) olyan részvényekkel rendelkezik, amelyekből a ... Kft. is vásárolt. Ebből kitűnik, hogy már maga a keresetlevélben megjelölt helyreigazítás szövege sem érintette a felperesi önkormányzat személyét. A cikk úgy fogalmaz, hogy maga az önkormányzat vált meg ... részvényeitől és a pénzből részben ... részvényeket is vásároltak, amelyekkel a polgármester is rendelkezett. A felperes azonban olyan helyreigazító szöveg közzétételét kérte, amely nem az önkormányzatra, hanem magára a polgármesterre vonatkozott. Tévedett tehát az elsőfokú bíróság, amikor helyreigazításra kötelezte az alperest, mivel a felperes helyreigazítási közleményében foglaltak nem álltak összhangban a sérelmezett közlésekkel. Jogszerűen mellőzte tehát az alperesi sajtószerv a helyreigazítás közlését. A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Helyes volt az elsőfokú bíróság döntése a további felperesi igények elutasításával kapcsolatosan. A felperes által igényelt további helyreigazítás az alperesi cikk olyan közléseivel volt kapcsolatos, amelyek egyértelműen a ... Kft-re vonatkoztak, nem pedig a felperesi önkormányzatra. Utal a másodfokú bíróság arra, hogy nincs jelentősége annak, hogy a kft-nek az önkormányzat a tulajdonosa, mert elkülönült jogi személyiségekről van szó, melyek jogaikat elkülönítetten gyakorolhatják. Ez különösen a személyüket érintő közlések miatt indított sajtó-helyreigazítási eljárásokra vonatkozik a PK
- számú állásfoglalás és a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján. A ... Kft. szervezeti felépítésével, döntéseivel és beszámolási kötelezettségével összefüggő közlések nem a felperesi önkormányzat személyét érintették, hanem a megnevezett gazdasági társaságot, ezért helytálló az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéleti döntése. Tévedett az elsőfokú bíróság abban, hogy a felperesi önkormányzatot, mint személyes illetékmentes felet az illeték lerovására kötelezte, e tekintetben a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét szintén megváltoztatta és úgy rendelkezett, hogy a kereseti illetéket is a Magyar Állam köteles viselni, figyelemmel a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-ára. A felperes fellebbezése eredménytelen maradt, míg az alperes csatlakozó fellebbezése eredményes, ezért a másodfokú bíróság a Pp. 239. §-ának utaló szabálya és a Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint a felperest kötelezte az alperes elsőés másodfokú perköltségének viselésére. A perköltség az alperesi jogi képviselőt a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. § alapján megillető ügyvédi munkadíj összege. A le nem rótt fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §-a szerint az állam viseli. Budapest,
- október
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke . Kisbán Tamás s.k.. Győriné dr. Maurer Amália s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró