Pf.21102/2011/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(3)bekezdése alapján az alperes társadalmi szervezetként való továbbműködésének érintetlenül hagyásával az alperesi párt működése megszűnésének a megállapítását kérte. Az alperes a kereset elutasítását indítványozta. Nem vitatta, hogy a

1. és
2. évi választásokon jelöltet nem állított, azonban hivatkozott a választásokon részvételét lehetetlenné tevő körülményekre és kérte a soron következő választásokon részvételének biztosítását. Az elsőfokú bíróság az ítéletében, társadalmi szervezetként való működésének érintetlenül hagyásával megállapította a Fővárosi Bíróság
3. október
4. napján kelt Pk.60.654/2003/
5. sorszámú végzésével 10661 szám alatt nyilvántartásba vett alperes neve alperes megszűnését. Megállapította, hogy a le nem rótt 27.000 forint kereseti illetéket az állam viseli. A jogerős ítélet egy példányát tájékoztatásul megküldeni rendelte a Fővárosi Bíróságnak .... hivatkozási számra. Az ítélet indokolása értelmében az alperes a
6. és
7. évi általános országgyűlési választásokon jelöltet nem állított. Kiemelte az elsőfokú bíróság, hogy a Ptv.
8. §

(3)bekezdése nem tesz említést arról, hogy a megszűnés megállapítása bármely körülmény fennállása esetén mellőzhető lenne, így az alperes ellenkérelmének teljesítésére nem volt mód. Ezért az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva a társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával megállapította az alperes működésének megszűnését. A felperes perköltségre nem tartott igényt, így a Pp. 78. §

(2)bekezdés alapján nem rendelkezett arról az elsőfokú bíróság, míg a le nem rótt kereseti illetékről az 1990. évi XCIII. tv. 5. §

(1)bekezdés d) pontja, a Pp. 78. §

(1)bekezdése és a 6/

1. (VI. 26.) IM. rendelet
2. §

(1)bekezdés és

1. § szerint határozott. Az elsőfokú ítélet ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a alperes neve a soron következő országgyűlési választásokig folytathatja tevékenységét és ennek keretében jelöltindítási jogosultsággal rendelkezik, amennyiben jogosultságát nem realizálja a soron következő választások alkalmával, úgy tevékenysége a kapott feltétel meghiúsulása folytán megszűnik. Hivatkozott arra, hogy a párt a
2. évi választások időszakában számos zaklatásnak, fiktív rendőrségi eljárás indításának volt kitéve, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy nem került sor jelölt állításra. Utalt végrehajtási eljárásra, abban hozott határozatra, arra, hogy a párt normális működése
3. tavaszától
4. elejéig e körülmények között szünetelt, amely jogsértésekből anyagi kára is keletkezett. A
5. évi választások tekintetében előadta, hogy a dezorganizált apparátussal nem sikerült a jelölt állítás. A
6. évi eseményeket olyan súlyúnak tartotta, amely a kérelmét megalapozza figyelemmel a népi írók gondolatait hirdető mozgalomnak a demokratikus állami berendezkedés és a politikai rendszer továbbfejlesztésében értékelhetőségére. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását indítványozta, tárgyalás tartását nem kérte. Kiemelte, hogy a fellebbezésben előadott körülmények a kereset megítélése szempontjából nem relevánsak, figyelemmel arra, hogy a Ptv. hivatkozott rendelkezése alkalmazásában a felróhatóság hiánya nem vizsgálható, a bíróságnak nincs mérlegelése jogköre abban, hogy mi volt a jelöltállítás akadálya. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 256/A. §

(1)bekezdés f) pontja alapján figyelemmel arra, hogy a felek nem kérték tárgyalás tartását, tárgyaláson kívül bírálta el az ítélet elleni alperesi fellebbezést. Sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem volt vitatott tény, hogy az alperesi párt a 2006. és 2010. évi, azaz egymást követő két általános országgyűlési képviselőválasztáson nem állított jelöltet. A Ptv. 3. §

(3)bekezdése taxatíve és egzaktan meghatározza mely esetben állapítja meg a bíróság a párt működésének megszűnését társadalmi szervezetként való további működésének érintetlenül hagyásával. A törvényi rendelkezés nem ad lehetőséget a bíróságnak mérlegelésre és nem tesz különbséget abban sem, hogy mi volt az oka a jelöltállítás elmaradásának. A törvényi feltétel, miszerint két egymást követő általános országgyűlési képviselőválasztáson a párt jelöltet nem állított olyan objektív tény, amelynek bizonyítása a felperest terhelte. Ezen objektív tény fennállását az alperes maga sem vitatta. Mindebből következően a bíróság nem vizsgálhatja, és nem is mérlegelheti döntése során, hogy mi volt az oka annak, hogy a párt két egymást követő általános országgyűlési képviselőválasztáson nem állított jelöltet. Az alperes e körben tett tényelőadásainak ügydöntő jelentősége nem volt, a jelöltállítás hiányának, mint objektív ténynek a megdöntésére az alperes által előadottak nem voltak alkalmasak. A törvényi rendelkezés nem ad lehetőséget méltányosság gyakorlására sem. Mindezek alapján a fellebbezési kérelem teljesítésének törvényi lehetősége nem áll fenn. A Fővárosi Ítélőtábla a kifejtettek értelmében az elsőfokú bíróság indokai alapján megalapozott érdemi döntését a Pp. 256/A. §

(6)bekezdés alapján alkalmazandó Pp. 253. §

(2)bekezdés értelmében a Pp. 254. §

(3)bekezdésre is figyelemmel helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a másodfokú perköltség viseléséről a Pp. 78. §

(1)bekezdés alapján határozott figyelemmel arra, hogy az alperes fellebbezése eredménytelen volt és a felperesnek költsége nem merült fel. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési illetékről az 1990. évi XCIII. tv. 74. §

(3)bekezdés alapján alkalmazandó 6/

1. (VI. 26.) IM. rendelet
2. §

(1)bekezdés és

1. § szerint rendelkezett. Budapest,
2. október
3. . Németh László sk. a tanács elnöke . Merőtey Anikó sk. sk. előadó bíró Dr. Molnár Ágnes bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző