Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.168/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla jogtanácsos által képviselt felperesnek, elnök által képviselt alperes ellen, ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- január
- napján kelt 29.P.25.447/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes pontosított keresetében az alperesi békéltető testület BBT/0395/2010 számú ajánlásának - mely szerint „a vállalkozás (felperes) az írásba foglalt ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül javítsa meg vagy cserélje ki a fogyasztó Karancs tűzhelyét; amennyiben ezekre nem képes, fizesse vissza annak 39.990 forintos vételárát a fogyasztónak" - a hatályon kívül helyezését kérte. Előadta, hogy - álláspontja szerint - az alperesi ajánlás jogszabályba és az általános kereskedelmi gyakorlatba ütközik, e körben hivatkozott a Ptk.
- §
(2)bekezdésének első fordulatára és a fogyasztóvédelemről szóló
- évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
- §
(4)bekezdésére. Kifejtette továbbá, hogy az alperes megsértette az Fgytv. 34. §
(3)bekezdésének a) pontjában foglalt rendelkezést, mivel az általa jelölt tag nélkül járt el. Továbbra is állította, hogy a fogyasztó által vásárolt termék kijavítását jogszabálysértés nélkül tagadta meg, mivel a fogyasztó a termék üzembe helyezéséhez nem szakszerviz szolgáltatását vette igénybe, így szerinte a jótállás alapján érvényesíthető jogai megszűntek. Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. §
(1)és
(2)bekezdéseire, a Ptk. 277. §
(1)bekezdésére, 305/A. §
(2)bekezdésére, 306. §
(1)bekezdésére. Előadta, hogy a Ptk. 248. §
(2)bekezdése alapján a jelen esetben a jótállást a Kormányrendelet keletkezteti, és a Kormányrendelet 1. §
(2)bekezdése értelmében a jótállás feltételhez nem köthető, annak korlátozása, illetve attól a fogyasztó hátrányára történő eltérés nem megengedett. Az elsőfokú bíróság a
- január 31-én kelt
- sorszámú ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperesnek az Fgytv.
- §
(1)bekezdésének a) pontjára alapított kifogása a 25. §
(1)bekezdése értelmében nem alapos, mivel a felperes a testület elnöke által kijelölt - a felperes által jelölt személytől eltérő - tag függetlenségét vagy pártatlanságát az alperes által lefolytatott eljárás során nem vitatta. Kifejtette, hogy a felperest a jelen esetben jogszabályon alapuló jótállási kötelezettség terhelte, amelynek terjedelmét és feltételeit a Kormányrendelet 1. §
(2)bekezdése szerint a felperesi vállalkozás nem jogosult egyoldalúan a fogyasztó hátrányára szűkíteni, mivel az ilyen rendelkezés semmis. Sem a Ptk., sem a Kormányrendelet nem ad továbbá lehetőséget a felperes számára arra, hogy a jogszabályban előírt jótállási kötelezettségét egy általa egyoldalúan alátámasztott feltétellel szűkítse. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint az alperes helyesen értelmezte a jótállásra vonatkozó jogszabályokat és a fogyasztói szerződést, helyes jogi következtetést vont le, ezért ajánlásának az Fgytv. 34. §
(4)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezésének nincs helye. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be fellebbezést, amelyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének történő helyt adást kérte. Álláspontja szerint a Kormányrendelet 3. §
(3)bekezdése és 5. §
(1)bekezdése értelmében a szakszervizek megjelölése, valamint a szakszervizek kötelező igénybevételének kikötése nem jelenti a fogyasztó jótállási jogának a korlátozását, a Ptk. 248. §
(2)bekezdése értelmében pedig lehetőség van arra, hogy a jótállás a kötelezettet a szolgáltatásra vonatkozó reklámban, így az üzletben kihelyezett vevőtájékoztatóban foglalt feltételek szerint terhelje. Hivatkozott továbbá a Gazdasági Versenyhivatal ....... számú eljárásban hozott határozatára. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását és a felperes másodfokú perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Fellebbezési ellenkérelmében lényegében az általa már korábban előadottakat ismételte meg. A fellebbezés nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A. §
(1)bekezdésének f) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapításához szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, az arra alapított érdemi döntésével a Fővárosi Ítélőtábla egyetért, azonban indokait az alábbiak szerint módosítja. Az Fgytv. 34. §
(4)bekezdése értelmében a vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését - az ajánlás részére történt kézbesítésétől számított tizenöt napon belül akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerint illetékes megyei bíróságtól, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében a bíróság az ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perekben kizárólag azt vizsgálja, hogy az ajánlás tartalma a jogszabályoknak megfelel-e. A Ptk. 306. §
(1)bekezdése értelmében hibás teljesítés esetén a jogosult
- a)elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
- b)ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a
(2)bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Az alperesi ajánlás teljes mértékben megfelelt a fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésnek, ezért annak hatályon kívül helyezésének nincs helye. Az ilyen perekben nem tartozik a bíróság hatáskörébe az ajánlás indokai megalapozottságának a vizsgálata, így a jelen ügyben nincs annak jelentősége, hogy a szakszerviz igénybevételének az elmulasztása esetén a felperest terhelte-e jótállási kötelezettség. A kifejtettek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét - az alperesi ajánlásnak az Fgytv. 34. §
(4)bekezdése alapján történő hatályon kívül helyezése tárgyában kifejtett indokok módosításával - a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte a felperes másodfokú perköltsége megfizetésére történő kötelezését, azonban annak alapjául szolgáló tényt egyáltalán nem adott elő, a Fővárosi Ítélőtábla pedig a per egyéb adatai alapján az alperes másodfokú perköltség igényét nem tartotta megalapozottnak, ezért a Pp. 79. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú perköltség tárgyában történő határozathozatalt mellőzte. Budapest,
- augusztus
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Merőtey Anikó sk. bíró