Pfv.IV.20.058/2008/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Udvarhelyi Olivér ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r. és az V.r. felpereseknek az Albáné dr. Feldmájer Lívia ügyvéd által képviselt I.r., II.r. és III.r. alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Bács-Kiskun Megyei BÍróság előtt 14.P.21.096/
- számon megindult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.160/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperesek által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal nem támadott rendelkezését nem érinti, felülvizsgálattal támadott azon rendelkezéseit, amellyel az I-IV.r. felperesek személyhez fűződő joga megsértését megállapította, az alpereseket elégtétel adására kötelezte, és amelyben az I-IV.r. felperesek, valamint az alperesek perköltség viseléséről rendelkezett, hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságnak az I-IV.r. felperesek keresetét elutasító és őket első fokú perköltségben marasztaló rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az I-IV.r. felpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak, 20.000 (húszezer) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 36.000 (harminchat-ezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az I-IV.r. felperesek kötelesek az államnak, külön felhívásra, egyetemlegesen megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet az I-IV.r. felperesek keresetének részben helyt adva megállapította, hogy az alperesek megsértették jóhírnévhez fűződő személyiségi jogaikat azáltal, hogy a
- május 26-án megjelent .. című hetilapban „Egy éve hunyt el Pongrátz Gergely" című, fényképekkel illusztrált „újságcikken" azt sugallták, hogy az I-IV.r. felperesek szélsőjobboldali, antiszemita nézeteket képviselnek. Kötelezte az alpereseket, hogy az .. című hetilap következő lapszámának
- oldalán jelentessenek meg az ítélet rendelkező részének megfelelő tartalmú közleményt. Megállapította, hogy az I.r. felperes és az alperesek perköltségeiket maguk viselik. Az alpereseket kötelezte a II-IV.r. felperesek javára személyenként 10.000 forint elsőfokú és 10.000 forint másodfokú perköltség egyetemleges megfizetésére. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás lényegi tartalma szerint az I.r. alperes által kiadott .. című hetilap, amelynek főszerkesztője a II.r. alperes, a
- május 26-án megjelent számában „Egy éve hunyt el Pongrátz Gergely" címmel közölte a III.r. alperes tudósítását az V.r. felperes által Kiskunmajsán,
- május 20-án, Pongrátz Gergely halálának évfordulóján tartott megemlékezésről. Az újságcikk az események ismertetésén túlmenően, elkülönített, dőltbetűs szedéssel közölte a szerző személyes gondolatait, a rendezvény összefoglaló értékelését. E szerint a megemlékezés „telítve volt a szélsőjobb eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal". E következtetés alapjául szolgáló tényként ismertette a cikk szerzője az egyes szónoklatok tartalmát, a résztvevő szervezeteket, valamint a rendezvényen jelen lévők ruházatát, az azokon található feliratokat. Ennek megfelelően arról tájékoztatott, hogy a szélsőjobboldal képviselői szervezetileg is jelen voltak: a MIÉP-en kívül a Hatvannégy Vármegye Ifjusági Mozgalom, a Magyar Önvédelmi Mozgalom, a Tiltott Magyar Ellenállás, illetve a Magyar Nemzeti Front több tagja vett részt a rendezvényen. Többen álldogálltak „Goj vagyok, ne piszkáljatok sorstalanok" feliratot tartalmazó pólóban, mellyel a cikk szerzője szerint az érintettek a nem zsidóságukat hangsúlyozták. Végül felvetette a kérdést, hogy az ország egyetlen, kimondottan 56-os múzeuma a jövőben a szélsőjobb kultikus zarándokhelyévé válik-e. Az újságcikk a megemlékezésről készült három fényképfelvételt is közölt, amelyből az egyik fotón, mások mellett, az I-IV.r. felperesek is látszanak a „Magyar Önvédelem" transzparens előtt, míg a harmadikon egy fiatalember van fekete pólóban, amelyen a „Magyar Ellenállás" felirat és logó látható. A felperesek keresetükben becsületük és jóhírnevük megsértésének megállapítását, egyéb objektív szankciók alkalmazását és az alperesek 500.000 forint nem vagyoni kártérítésben marasztalását kérték. A keresetet elutasító első fokú ítéletet az I-IV.r. felperes vonatkozásában részben megváltoztató jogerős ítélet indokolása szerint az az újságírói vélemény, amely szerint a megemlékezés telítve volt a szélsőjobboldal eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal és amely szerint a szélsőjobboldal szervezetileg is jelen volt, képmásuk közlése folytán az I-IV.r. felperesekre is vonatkoztatható és azt a látszatot kelti, hogy a felvételen látható személyek is azonos nézeteket vallanak. A szélsőjobboldali, antiszemita jelző ilyen általánosító használata a Ptk.
- §-ába ütközően sértő az I-IV.r. felperesekre nézve. Ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdés
- a)pont alapján az alperesek terhére a jogsértés elkövetését megállapította és a
- c)pont szerint kötelezte az alpereseket megfelelő elégtétel adására. A jogerős ítélet ellen az alperesek nyújtottak be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és az I-IV.r. felperesek keresetének a teljes elutasítását. Álláspontjuk szerint a jogerős ítélet a Ptk. 78. §-át tévesen alkalmazta és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az újságírói véleménnyel az alperesek megsértették a felperesek jóhírnevét. Az I-IV.r. felperesek a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérték. A jogerős ítéletnek a felperesek meghaladó keresetét elutasító és az V.r. felperest illeték megfizetésére kötelező rendelkezését a felülvizsgálati kérelem nem érintette. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alapos. A Ptk. 78. §
(1)bekezdés alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdés szerint a jóhírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk.
- §-a szerint a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti a becsület és az emberi méltóság megsértése. E rendelkezések alapján a jóhírnév sérelmét általában a valótlan és a közfelfogás szerint sértő tény állítása (híresztelése, való tény hamis színben való feltüntetése), a becsület sérelmét pedig a tényektől függetlenül, önkényesen alkotott, a más személyét kifejezésmódjában is indokolatlanul bántó (becsmérlő, megalázó) vélemény okozza. Az I-IV.r. felperesek által kifogásolt sajtóközlemény Pongrátz Gergely halálának évfordulóján tartott rendezvényről, a megemlékezők által tartott beszédekről, a jelenlévő szervezetekről valósághűen tudósított és a megemlékezőkről készült felvétel is valósághűen ábrázolja a jelenlévőket, köztük az I-IV.r. felperest. A sajtóközlemény az I-IV.r. felperesről semmilyen tényt nem állított, ezért valótlan tényállítás hiányában az alperesek nem sértették meg az I-IV.r. felperesek jóhírnevét. Az újságcikk szerzője az elhangzott beszédek tartalmát elemezve jutott arra a következtetésre, hogy „a tiszteletadás telítve volt a szélsőjobb eszmeköréből származó gondolatokkal, antiszemitizmussal". E véleményét a szerző azáltal is igazoltnak látta, hogy a rendezvényen szélsőjobboldali felfogásúnak ismert szervezetek voltak jelen és egyes személyek ruházatán levő felirat kifejezetten a nem zsidósághoz való tartozást hangsúlyozta. Az újságírónak a rendezvényről alkotott véleménye ezáltal nem függetlenedett a tényektől, nem volt önkényes és az I-IV.r. felperesekre nézve nem volt becsmérlő, annál kevésbé, mert az újságcikk őket meg sem nevezte. A sajtóközlemény nem az I-IV.r. felperesek személyét minősítette. A rendezvényen tapasztalt tények alapján a rendezvényről alkotott elmarasztaló vélemény miatt ezért az I-IV.r. felperesek a becsületük megsértését is alaptalanul állították. Személyiségvédelemre az sem adott alapot, hogy a rendezvényen való jelenlétükre utaló csoportkép illusztrálta az újságcikket. A nyilvános rendezvényen résztvevő felperesek ugyanis a képmásuk közzétételét a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján nem kifogásolhatják. A kifejtettekből következően a jogerős ítélet tévesen jutott arra a következtetésre, hogy az alperesek megsértették az I-IV.r. felperesek jóhírnevét. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését a Pp. 275. §
(4)bekezdés alapján hatályon kívül helyezte, és ebben a keretben a Pp. 253. §
(2)bekezdés megfelelő alkalmazásával az elsőfokú bíróságnak az IIV.r. felperesek keresetét teljesen elutasító és őket perköltségben marasztaló ítéletét helybenhagyta. A pervesztes I-IV.r. felperesek a Pp. 78. §
(1)bekezdés alapján kötelesek az alperesek jogi képviseletével felmerült másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget megtéríteni, valamint kötelesek a tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM. r. 13. §
(2)bekezdés alapján az államnak megtéríteni. Budapest,
- szeptember
- Dr. Völgyesi Lászlóné sk. a tanács elnöke, dr. Mészáros Mátyás sk. előadó bíró, dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő