Pfv.IV.21.700/2009/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Csomós Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Szkaliczki Zsolt ügyvéd által képviselt alperes ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Békés Megyei Bíróság előtt 5.P.20.259/2008.számon indult és a Szegedi Ítélőtábla Pf.II.20.182/2009/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezéseit hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.000 (tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak - külön felhívásra - 36.000 (harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s : A jogerős ítélet elutasította a felperes keresetét, amelyben személyhez fűződő joga megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, valamint elégtételadásra és 500.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. A felperest kötelezte, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 forint másodfokú perköltséget, az államnak pedig külön felhívásra 36.000 forint másodfokú eljárási illetéket. A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a felperes 1994-től 2006-ig Orosháza polgármestere volt.
- óta országgyűlési képviselő, az MSZP frakció tagja. Az alperes az MDF tagja,
- óta a helyi szervezet elnöke. ..-én az alperes a .. elnevezésű hirdetési újságban egy egész oldalas hirdetést jelentetett meg, amely egy fényképen a felperest és ..-et ábrázolja, amint kezet fognak egymással. A hirdetés szövege a következő volt: "Tönkretették a falvakat, városokat, kórházakat, iskolákat és a családokat. Tönkretették az egész országot!", „Vigyázat! Még mindig hazudnak!". A felperes keresetében előadott jogi álláspontja szerint az alperes a hirdetésben foglaltakkal megsértette a Ptk.
- §-ában védett jóhírnevét a személyét érintő valótlan és sértő tényállításokkal. A jogerős ítélet ezzel szemben kifejtette, hogy a hirdetésben megjelentek általános jellegű, konkrétumokat nélkülöző megfogalmazást tartalmaznak, amelyek az alperes értékítéletét fejezik ki Magyarország kedvezőtlen helyzetéről, és ezt a kormánynak valamint az őt támogató politikai erőknek tulajdonítják. A hirdetés szövege nem a felperest személy szerint teszi felelőssé a helyzet kialakulásáért. A felperes közszereplőként köteles eltűrni, hogy politikai ellenfelei személyét, tevékenységét kedvezőtlen színben feltüntető kritikát fogalmaznak meg. A jogerős ítélet bár túlzónak ítélte a hirdetés kifejezésmódját, azt nem tartotta indokolatlanul bántónak, sértőnek, lealázónak. Ezen túlmenően pedig megállapította, hogy az nem nélkülöz minden ténybeli alapot, mivel vannak olyanok, akikre nézve a kormány intézkedései hátrányosak. A jogerős ítélet ellen - jogszabálysértésre hivatkozással - a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben annak hatályon kívül helyezését és jóhírneve megsértésének megállapítását, az alperes további jogsértéstől való eltiltását, valamint elégtételadásra kötelezését kérte. Nem vagyoni kártérítés iránti igényét nem tartotta fenn. Álláspontja szerint a hirdetésben megjelentek tényállítást tartalmaztak, amelyek valótlanok és egyben sértőek a személyére nézve. Tévesnek tartotta a jogerős ítélet érvelését, miszerint csupán véleménynyilvánítás történt az alperes részéről. Hivatkozott arra, hogy valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás esetén a közszereplő ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre, mint az átlagemberek. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A Legfelsőbb Bíróság a Pp.275.§
(2)bekezdésének megfelelően a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között bírálta felül. A Ptk.78.§
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jóhírnév védelmére is. A
(2)bekezdése értelmében a jóhírnév sérelmét jelenti különösen a más személyére vonatkozó, azt sértő valótlan tény állítása, híresztelése vagy a való tény hamis színben való feltüntetése. Ebből következően a jóhírnév sérelmének megállapítására általában a valótlan és a közfelfogás alapján az érintett hátrányos megítélését kiváltó, tehát sértő tény állítása, híresztelése, hamis színben való feltüntetése alkalmas. A perbeli jogvita elbírálásánál ügydöntő kérdés az, hogy a felperes által sérelmezett közlés tartalmaz-e reá vonatkozó tényállítást. Helyesen állapította meg a jogerős ítélet, hogy a per tárgyát képező alperesi hirdetés nem konkrét magatartásra, megtörtént eseményre utalt, hanem általánosságban minősítette a hatalmat gyakorló személyek tevékenységét. Ebből jogszabálysértés nélkül vonta le azt a következtetést, hogy a felperes által kifogásolt szöveg nem tényállítás, hanem politikai véleménynyilvánítás. A peres felek pártpolitikusként a helyi illetve az országos közéletben aktívan résztvevő közszereplők. A politikai közéleti szereplőknek számolniuk kell azzal, hogy tevékenységüket kritikával illetik, amelynek helytállóságát a bíróság nem vizsgálhatja. A megjelentek kifejezésmódjukban sem voltak indokolatlanul bántóak, sértőek, lealacsonyítóak, így a véleménynyilvánítás jogsértő jellege sem állapítható meg. Mindezeknek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, a Pp. 275. §
(3)bekezdése alapján, hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdése szerint kötelezte a pervesztes felperest az alperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdésének megfelelően meghatározott felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. A le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(3)d., pontja, az 50. §
(1)bekezdése, valamint a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Budapest,
- február
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. bíró, Dr. Csőke Andrea sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő