Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.069/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Péterfi Tamás ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Doma István ügyvéd által képviselt alperes ellen, megbízási díj megfizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- március
- napján meghozott, 9.G.41.336/2008/
- számú ítélete ellen, az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 1.400.000 (egymillió-négyszázezer) forint másodfokú perköltséget és térítsen meg az államnak felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes papírgyár beruházást tervezett, amit 7.000.000.000 forint banki hitelből kívánt finanszírozni. A felperes, mint megbízott és az alperes, mint megbízó
- január 26-án megbízási szerződést kötöttek. A szerződésben a felperes arra vállalt kötelezettséget, hogy elkészíti a hitelszerződés megkötéséhez szükséges üzleti tervet, összeállítja a hitelkérelmet és kitölti a bank formanyomtatványait. A felek a dokumentumok bankhoz való benyújtásának a határidejét
- február 15-ében, a hitelszerződés megkötésének a határidejét
- április 30-ában határozták meg. A megbízás teljesítésének az ellenértékeként 6.000.000 forint + ÁFA egyszeri költségtérítést, valamint a hitelszerződés megkötése esetére a finanszírozási összeg 6 %-ának megfelelő sikerdíjat kötöttek ki. Úgy rendelkeztek, hogy a sikerdíj megfizetését külön megállapodással rendezik. A bank
- április 27-én indikatív ajánlatott tett az alperesnek, amit az alperes elfogadott. A peres felek a megbízási szerződésüket
- május 18-án kiegészítették, és a hitelszerződés megkötésének a határidejét
- június 30-ra módosították. Kinyilvánították, hogy a szerződéses nyilatkozataik egyúttal a sikerdíj folyósítására vonatkozó külön megállapodásnak is minősülnek, így további külön megállapodás kötésére nincs szükség. A sikerdíj összegét 350.000.000 forintban jelölték meg. Az alperes vállalta, hogy a hitelígérvény kibocsátásakor a sikerdíj összegét elkülöníti, és biztosítja az összeghez való hozzáférést a felperesnek. Az alperes törvényes képviselője a felperes törvényes képviselőjéhez intézett,
- június 29-én kelt levelében úgy nyilatkozott, hogy a megbízási szerződésben és az annak kiegészítésében foglaltakat teljesítettnek tekinti. A bank
- augusztus 3-án újabb kötelező érvényű ajánlatot tett az alperesnek, amit az alperes elfogadott. A bank az ajánlattétellel egyidejűleg közölte a hitelszerződés megkötésének és a hitel folyósításának a feltételeit. A peres felek
- január 5-én ismét kiegészítették a megbízási szerződést. A kiegészítésben az alperes egyoldalúan kijelentette, hogy a felperes a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ezért a sikerdíjra jogosult. Kötelezettséget vállalt arra, hogy 350.000.000 forint sikerdíjat a hitel folyósításakor megfizet a felperesnek. A felperes a megbízási díj iránti követeléséből 60.000.000 forint sikerdíj követelést dr. F. I.-ra, a fennmaradó részt a 'B' Zrt-re engedményezett. Az alperes ebből 6.000.000 forintot teljesített dr. F. I.-nak. Megfizetett ezen kívül a felperesnek 3.000.000 forint költségtérítést. A 'B' Zrt.
- február 20-án közölte a felperessel, hogy az engedményezési szerződést egyoldalú nyilatkozattal, azonnali hatállyal meg kívánja szüntetni. A felperes megbízási díjról kiállított számláinak a kiegyenlítését az alperes több alkalommal is megtagadta. A felperes a keresetében 348.000.000 forint tőkének, utána
- június 1-jétől a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamatnak, valamint a perrel felmerült költségeinek a megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Előadta, hogy a megbízást eredményesen teljesítette, a bank megkötötte a hitelszerződést az alperessel, ezáltal jogosulttá vált a sikerdíjra. Az alperes ellenkérelmében foglaltakkal kapcsolatban tagadta, hogy a megbízási szerződés alapján kötelessége volt a környezetvédelmi engedély és szándéknyilatkozatok beszerzése. Álláspontja szerint a 'B' Zrt-vel kötött engedményezési szerződés az engedményes egyoldalú nyilatkozatával hatályát vesztette, emiatt a megbízási díj követelésére a felperes jogosult. Hivatkozott arra, hogy az alperes a tartozását elismerte. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben marasztalására irányult. Okfejtése szerint a megbízási szerződés teljesítése
- augusztus 16-án lehetetlenné vált, és mindkét fél szabadult a kötelezettsége alól. Állította, hogy a felperes szerződéses kötelezettsége kiterjedt környezetvédelmi engedély és szándéknyilatkozatok beszerzésére is. Előadta, hogy a felperes ezeket a kötelezettségeit nem teljesítette. A
- január 5-én kelt szerződéses nyilatkozatát megtámadta. A megtámadást azzal indokolta, hogy a felperes megtévesztette annak a valótlan állításával, hogy a környezetvédelmi engedélyt és a szándéknyilatkozatokat megszerezte. Az alperes álláspontja szerint a
- június 29-én kelt nyilatkozata nem tekinthető a felperesi teljesítés elismerésének. A nyilatkozatból csak az a következtetés vonható le, hogy az ügyellátás folyamatban van, de nem volt befejezett a kötelezettség teljesítése. Állította azt is, hogy a hitelszerződés megkötéséhez szükséges iratanyag a felperes tevékenysége nélkül is a rendelkezésére állt, azt maga készítette elő, és nyújtotta be a bankhoz. Tagadta, hogy a hitelszerződés megkötésére a felperes tevékenységének az eredményeként került sor. A felperes és a 'B' Zrt. között létrejött engedményezési szerződésre tekintettel vitássá tette, hogy a felperes jogosult érvényesíteni a követelést. Az elsőfokú bíróság az ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 348.000.000 forintot és ennek
- június 1-jétől a kifizetés napjáig járó, a gazdálkodó szervezetek egymás közti jogviszonyában irányadó mértékű késedelmi kamatot, valamint 2.900.000 forint perköltséget, továbbá térítsen meg az államnak felhívásra 900.000 forint illetéket. Ítéletének indokolásában megállapította, hogy a felperes, mint megbízott és az alperes, mint megbízó között a Ptk.
- §
(1)bekezdésében nevesített megbízási szerződés jött létre. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy foglalt állást, hogy az alperes jogos ok nélkül tagadta meg a megbízási díj kifizetését, ezért a felperes a Ptk. 313. §-a és 300. §
(1)bekezdése értelmében követelheti a teljesítést. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a 'B' Zrt. a
- február 20-án kelt nyilatkozatával elállt a felperessel kötött engedményezési szerződéstől. Az elállást a felperes elfogadta, ennek következtében az engedményezési szerződés a hatályát vesztette, és a megbízási díj iránti követelés jogosultja ismét a felperes lett. A Ptk.
- §-ában meghatározott tartozás elismerésnek minősítette az elsőfokú bíróság az alperes
- június 29-én és
- január 5-én tett nyilatkozatait. Az alperesi nyilatkozatokat megerősítő tényként értékelte azt, hogy az alperes dr. F. I. engedményesnek sikerdíj jogcímén teljesített 6.000.000 forintot. Az elsőfokú bíróság okfejtése szerint az alperes a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján őt terhelő kötelezettség ellenére nem bizonyította, hogy a felperes szerződéses kötelezettsége, és a sikerdíj megfizetésének a feltétele volt a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése. Az alperes azt sem tudta eredményesen bizonyítani, hogy a megbízási szerződés teljesítése lehetetlenné vált. Nem találta az elsőfokú bíróság bizonyítottnak azt sem, hogy a felperes megtévesztette az alperest a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése tekintetében. Emiatt az alperes megtámadási kifogását megalapozatlannak ítélte. Arra a következtetésre jutott, hogy a felperes teljesítése az indikatív ajánlat kiadásával vált befejezetté, és a hitelszerződés megkötésére az alperes és a bank között a felperes megbízotti eljárásának az eredményeként került sor. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes terjesztett elő fellebbezést. Okfejtése szerint az elsőfokú bíróság tévesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy a felperes a szerződésben vállalt kötelezettségeit szerződésszerűen teljesítette, és a sikerdíjra jogosult. Kifejtette, hogy a megbízási szerződés módosításai nem érintették a sikerdíj kifizetésének az eredeti feltételét, ami a hitelszerződés aláírása volt. Ezért a sikerdíjat a felperes kizárólag a hitelszerződés aláírása után szerezhette meg. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság ettől eltérően a hitelígérvény kibocsátását fogadta el a megbízási szerződés teljesítéseként. Fenntartotta azt az érvelését, ami szerint nem került sor hitelszerződés megkötésére az alperes és a bank között a felperes tevékenységének az eredményeként. Ennek az oka az volt, hogy a felperes nem tett eleget maradéktalanul a szerződésben vállalt kötelezettségeinek, nem szerezte be a környezetvédelmi engedélyt és a szándéknyilatkozatokat. Rámutatott, hogy tanúkkal bizonyította, hogy a felperes szerződéses kötelezettsége kiterjedt az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésére is. Az alperes állította, hogy a teljesítési igazolásokat a felperes csalárd módon íratta alá, mert a teljesítés igazolások aláírása megelőzte a teljesítést, a bank hitelígérvényének a kiadását. Fenntartotta azt az állítását is, hogy a felperes megtévesztette a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése tekintetében. Ismét előadta, hogy a hitelszerződés aláírásához szükséges dokumentumokat az alperes és a megbízottai készítették. Sérelmezte, hogy az ezt alátámasztó bizonyítékokat az elsőfokú bíróság nem értékelte megfelelően. Tagadta, hogy dr. F. I.-nak sikerdíj jogcímén teljesített. A felperes fellebbezési ellenkérelme helybenhagyására irányult. az elsőfokú bíróság ítéletének a A Fővárosi Ítélőtábla megállapította, hogy a fellebbezés nem megalapozott. A perbeli jogvita elbírálása során az elsőfokú bíróság helyesen indult ki abból, hogy a sikerdíj megfizetésének a megbízási szerződésben meghatározott feltétele, a hitelszerződés megkötése az alperes és a bank között megtörtént. Indokoltan tulajdonított kiemelkedő jelentőséget azoknak, a jogvita eldöntése szempontjából jelentős tényeknek, hogy az alperes a 2005. június 29-én tett nyilatkozatával a megbízási szerződésben és az annak kiegészítésében foglaltakat a felperes részéről teljesítettnek tekintette, továbbá a 2006. január 5-én kelt szerződés kiegészítésben egyoldalúan kijelentette, hogy a felperes a megbízási szerződésben vállalt kötelezettségét maradéktalanul teljesítette, ezért a sikerdíjra jogosult. Ezen felül kötelezettséget vállalt a sikerdíj megfizetésére is, ezzel a tartozását elismerte. A Ptk. 242. §
(1)bekezdése szerint a tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. A Ptk.
- §-a értelmében egyoldalú nyilatkozatból csak a jogszabályban megállapított esetekben keletkezik jogosultság a szolgáltatás követelésére; az egyoldalú nyilatkozatokra - ha a törvény kivételt nem tesz - a szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Az alperes a felperes teljesítését és sikerdíjra jogosultságát, valamint a tartozást elismerő egyoldalú nyilatkozataihoz kötve volt. A Ptk.
- §
(1)bekezdésében és a Ptk.
- §-ában foglaltakra figyelemmel az alperes csak akkor szabadulhatott a sikerdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a megbízási szerződés vagy az elismerő nyilatkozatai érvénytelenek, a sikerdíjat már megfizette, vagy a felperes sikerdíj iránti követelése bírósági úton nem érvényesíthető. Az alperes a védekezésében az elismerő nyilatkozatainak az érvénytelenségére hivatkozott. Állította, hogy a felperes megtévesztette őt a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése tekintetében, és ezzel érte el, hogy az alperes a teljesítést, a sikerdíjra való jogosultságot és a tartozást elismerő nyilatkozatot tegyen. Az elismerő nyilatkozatait a megtévesztés miatt megtámadta. A Ptk.
- §
(1)bekezdése kimondja, hogy aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette. A Pp. 164. §
(1)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Ennek a törvényi rendelkezésnek az alapján a perben az alperest terhelte annak a kétséget kizáró bizonyítása, hogy a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése a teljesítés és a tartozás elismerése szempontjából lényeges körülmény volt. Az alperes azt is köteles volt bizonyítani, hogy a felperes őt ennek a lényeges körülménynek a tekintetében megtévesztette. Ehhez az alperesnek elsősorban azt kellett bizonyítania, hogy az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzése a felperesnek a megbízási szerződés alapján szerződéses kötelezettsége, a sikerdíjra való jogosultságának a feltétele volt. Ennek a bizonyítási kötelezettségének az alperes nem tudott eleget tenni. A megbízási szerződésben a felperes nem vállalt kötelezettséget a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésére. Az alperes sem a kihallgatott tanúk vallomásával, sem más módon nem tudta bizonyítani azt, hogy a megbízási szerződést más, írásbeli vagy szóban tett megállapodással kiterjesztették a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésére is. Sem a megbízási szerződésből, sem az elismerő nyilatkozatokból nem tűnik ki az, hogy a peres felek a megbízási szerződés teljesítését vagy a sikerdíj megfizetését az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzéséhez kötötték. A Pp. 3. §
(3)bekezdése értelmében a bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának a jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége, törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. Ennek a rendelkezésnek az alapján a perben a bizonyítás sikertelenségét az alperes terhére kellett értékelni. Erre irányuló szerződéses kötelezettség hiányában az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésének elmaradása nem befolyásolhatta a megbízási szerződés teljesítését és a felperes sikerdíjra való jogosultságát, és nem volt lényeges körülmény a szerződés teljesítésének az elismerése szempontjából. A felperes a környezetvédelmi engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésének valótlan állításával nem téveszthette meg az alperest a megbízási szerződés teljesítése körében. Ez a valótlan tényállítás önmagában nem tehette indokolatlanná és okszerűtlenné a felperes teljesítésének és sikerdíjra való jogosultságának az elismerését. Az engedély, valamint a szándéknyilatkozatok beszerzése vagy annak elmaradása és a megbízási szerződés teljesítésének az elismerése között ugyanis nem áll fenn ok-okozati összefüggés. A perben rendelkezésre álló bizonyítékok vagy egyéb adatok nem támasztották alá azt, hogy az alperes a felperes teljesítésének és sikerdíjra való jogosultságának az elismerését kifejezett, a felperes számára is felismerhető módon az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésétől tette függővé. Ezt egyébként - mivel a felperes szerződéses kötelezettsége nem terjedt ki az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzésére - nem is tehette volna meg jogszerűen. Ha az alperes a megbízási szerződés teljesítését, a felperes sikerdíjra való jogosultságát, valamint ezek elismerését az engedély és a szándéknyilatkozatok beszerzéséhez kötötte, akkor ez az alperes olyan titkos fenntartása volt, ami a Ptk. 207. §
(5)bekezdése értelmében mind a megbízási szerződés, mind az elismerő nyilatkozatok érvényessége szempontjából közömbös. A megtévesztésre alapított megtámadás csak akkor lehet eredményes, ha a megtévesztés a szerződéskötés vagy az egyoldalú nyilatkozat megtétele szempontjából lényeges volt. Mivel az alperes az elismerő nyilatkozatait olyan körülmény miatt támadta meg, ami a nyilatkozatainak a megtétele szempontjából nem volt lényeges, a megtámadás eredménytelen. Ezért az alperes az elismerő nyilatkozataihoz kötve marad, és viselnie kell az elismerésének a jogkövetkezményeit - köteles megfizetni a felperesnek a megbízási szerződésben kikötött sikerdíjat. Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 239. §-a szerint alkalmazott Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest másodfokú perköltség megfizetésére, míg a feljegyzett fellebbezési eljárási illeték viseléséről az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése és a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. ,
- november
- . Molnár Ambrus s. k. a tanács elnöke, Dr. Lente Sándor s. k. előadó bíró, Dr. Csóka István s. k. bíró