SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.II.20.485/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Frank Edit ügyvéd által képviselt ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület felperesnek - a dr. D. Magyar László ügyvéd által képviselt alperes ellen szerzői jogdíj megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 9.G.40.089/2011/
- számú ítélete ellen az alperes
- sorszám alatt benyújtott fellebbezése alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 26.517,- (huszonhatezer-ötszáztizenhét) Ft-ot, valamint annak
- április
- napjától a kifizetés napjáig terjedően minden naptári félév teljes idejére az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7 %-kal növelt mértékű kamatát. Mellőzi az alperes perköltség fizetésére kötelezését, és kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 11.000,- (tizenegyezer) Ft elsőfokú perköltséget. Megállapítja, hogy a 20.000,- (húszezer) Ft elsőfokú eljárási illetéket a felperes köteles megfizetni a részére engedélyezett utólagos elszámolás alapján a Magyar Államnak. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 13.900,(tizenháromezer-kilencszáz) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül hivatalos lelet készítésének terhe mellett rójon le 500,- (ötszáz) Ft másodfokú eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. -2- INDOKOLÁS: Az alperes üzemelteti a (település neve, ingatlan címe) szám alatti (üzlet neve) elnevezésű kereskedelmi egységet. A
- február
- napján tartott ellenőrzés során kiállított adatszolgáltatási lap szerint az érintett helyiség 12 fő befogadóképességű, 67 m², 7-től 21 óráig tartó nyitvatartással üzemelő III. kategóriába sorolt üzlet, ahol gépzene (CD) útján történik zenefelhasználás. Az adatszolgáltatási lapot az üzletben tartózkodó alperesi alkalmazott aláírásával és az alperes cégbélyegzőjével látta el és annak egy példányát átvette. Az alperes
- február 1 -
- június
- között összesen 76.826,- Ft szerzői jogdíjat fizetett. A felperes
- június 1 -
- szeptember 30-ig terjedő időszakra 49.084,- Ft,
- július
- napján esedékes,
- október 1 -
- december 31-e közötti időtartamra ugyancsak 49.084,- Ft,
- október
- napján esedékessé vált jogdíjat számlázott ki. A számítás alapja a vendéglátóüzletek jogdíjközleményének (V.09.) az I.1.b. III. kategóriába tartozó 21 óráig nyitvatartó üzletekre vonatkozó díjtétele, valamint az I/
- pontja szerinti, annak további 23 %-át kitevő szomszédos jogi jogdíj, továbbá 25 % általános forgalmi adó. A
- január 1 - február 28-a közötti időtartamra a felperes 31.825,- Ft-ot számlázott ki az alperes részére jogdíj címén
- április 2-i esedékességgel. A díj a vendéglátóüzletek jogdíjközleményének (V.10.) az I.b., III. kategóriába tartozó 21 óráig nyitvatartó üzletekre vonatkozó alapdíjat, a III.
- pontja szerinti közös jogkezelő szervezetet megillető jogdíjat, valamint 25 % általános forgalmi adót tartalmaz. Az alperes a fentiekben írtak szerinti fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget, ezért a felperes, mint jogosult kérelmére a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Gpk.50.423/
- szám alatt fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben 98.168,- Ft, abból 49.084,- Ft után
- VIII. hó
- napjától, további 49.084,- Ft után
- XII.
- napjától járó késedelmi kamat, valamint a perköltség megfizetésére. Ezt követően (közjegyző neve) közjegyző újabb fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben 14037/Ü/307446/
- szám alatt 31.815,- Ft tőke és annak
- április
- napjától járó késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetése iránt. A kibocsátott fizetési meghagyások ellen benyújtott ellentmondásában az alperes, mint kötelezett arra hivatkozott, hogy a felperessel szerződéses jogviszonyban nem áll, az adatlapot aláíró alkalmazottja képviseleti jogosultsággal nem rendelkezett, vitatta továbbá a követelés összegszerűségét. -3- Pf.II.20.485/2011/
- szám A perré alakult és egyesített eljárásban a felperes keresetét, az alperes az ellentmondásban foglaltakat ellenkérelemként változatlanul fenntartotta. Az alperes viszontkeresetet terjesztett elő, amelyben 44.079,- Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezni a felperest jogalap nélküli gazdagodás jogcímén. Állítása szerint a felperes téves díjkategória alapján számlázta ki a jogdíj összegét, amikor a vendéglátó egységekre meghatározott díjtételt alkalmazta, tekintettel arra, hogy az általa működtetett üzlet kereskedelmi egység, „kenyér- és pékárú üzlet". Erre tekintettel a felperesnek a Magyar Közlöny
- évi
- számú Hivatalos Értesítője I/
- szerinti besorolást kellett volna alkalmaznia, az így számítható díjtétel az 1-50 m² alapterületű üzletek esetén alkalmazandó 1958,- Ft/hó alapdíj + az 50 m² feletti terület után m²-enként az alapdíj 1,67 %-a, azaz 17 x 33 = 561,- Ft, amely összesen 2.519,- Ft havonta, így mindösszesen 32.747,- Ft díjat kellett volna megfizetnie
- február 1-től
- február 28-a között, ehhez képest 76.826,- Ft-ot teljesített, következésképp 44.079,- Ft túlfizetése keletkezett. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 129.983,- Ft tőkét, abból 98.168,- Ft után
- október
- napjától, 31.815, Ft után
- április
- napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot, valamint 30.000,- Ft perköltséget, az alperes viszontkeresetét elutasította. Határozatának indokolása szerint a felperes, mint közös jogkezelő szervezet a zeneművek nyilvános előadásának engedélyezésére felhasználási szerződést köt a felhasználóval, ennek hiányában az engedély nélküli felhasználás megvalósulása esetén az Szjt.
- §
(1)bekezdése alapján köteles a jogosulatlan felhasználó legalább a jogdíj összegével azonos mértékű díj fizetésére. Megállapította, hogy a zenefelhasználást az alperes alkalmazottja által aláírt és cégbélyegzővel ellátott adatszolgáltatási lap igazolja. Rámutatott arra, hogy az alkalmazottat a Ptk. 220. §
(2)bekezdése értelmében az adatszolgáltatási lap aláírása tekintetében az alperes képviselőjének kell tekinteni, a felperesnek ugyanis nem volt tudomása az alkalmazott képviseleti jogosultságának esetleges korlátozásáról. Hangsúlyozta, az alperes a fizetési értesítőket mindvégig átvette, az ellen kifogást csak a perben emelt. Alaptalannak találta a díj összegét érintő alperesi kifogást is, kiemelte, hogy az üzlet működési engedélye büfé, illetve egyéb fagylaltozó üzemeltetésére is lehetőséget biztosít, jelen esetben egy térben működik a vendéglátó, illetve a kereskedelmi üzlet, ezért a felperes helyesen határozta meg a követelt díj összegét. Megfelelően értékelte a felperes a Magyar Közlöny 2009/5. számú Hivatalos Értesítője szerinti díjszabás III. 7. 1. pontjában foglaltakat is, nevezetesen azt a körülményt, hogy a felhasználás milyen mértékben szolgálja a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját. Utalt arra, az Szjt. 38. §
(1)bekezdés
- a)-
- f)pontjai rögzítik azokat az eseteket, amikor a felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, az alperesi felhasználás azonban -4- nem tartozik ezek körébe. Mindezek alapján nem lehetett az üzletet az alperes által megjelölt kategóriába sorolni, következésképpen így túlfizetése sem keletkezett, ezért viszontkeresete megalapozatlan. Az ítélet ellen benyújtott fellebbezésében az alperes elsődlegesen annak megváltoztatásával a kereset elutasítását, és a felperes viszontkeresete szerinti marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. Változatlan álláspontja szerint a felperesnek a közzétett hivatalos közleményei közül a KO9 jelű közlemény I. fejezet 1.1. pontjában foglaltak szerint kellett volna a díjat meghatároznia, tekintve, hogy a perbeli üzlet működési engedélyében első helyen megjelölt, fő üzletkör az áruk értékesítése, azaz az általa üzemeltetett üzlet kereskedelmi, nem pedig vendéglátó üzlet. A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Hivatkozott a K 09 díjközlemény I. fejezet 1.2. pontjának második mondatára, amely szerint, ha a központi zeneszolgáltatáson felül a vendéglátó üzlet üzemeltetője is szolgáltat zenét, a vendéglátó üzletekre vonatkozó díjközleményben megállapított jogdíjat kell fizetni. Ebből álláspontja szerint az következik, hogy amennyiben egy üzleten belül egy légtérben kereskedelmi és vendéglátó üzlet is működik, a vendéglátó üzletben végzett zenefelhasználás után a V 09 számú díjszabás szerinti tarifát kell alkalmazni. A fellebbezés részben alapos. A másodfokú eljárásban már nem volt vitatott a kereset jogalapja, nevezetesen az, hogy az alperes a nyilvános zenefelhasználásért az 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) 16. §
(5)bekezdése és 24.§
(3)bekezdése alapján szerzői jogdíj fizetésére köteles a felperes részére (Szjt. 25. §
(1)bekezdés) a
- február 1 -
- február
- közötti időszakra. Az alperes fellebbezésében a fizetendő jogdíj összegét vitatta, ezért az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes által fizetendő díj számításának alapja a felperes vendéglátó üzletekre és kereskedelmi szálláshelyekre (V 09, V 010), vagy az üzletekre és egyéb zenefelhasználókra (K 09, K 10) vonatkozó jogdíjközleménye lehet. Az ítélőtábla osztja az alperes azon álláspontját, miszerint az általa üzemeltetett üzlet vonatkozásában a fizetendő jogdíj összegét az üzletek és egyéb zenefelhasználók számára megállapított díjközlemény szerint kell fizetni. A
- évben hatályos K 09, illetve a
- évben hatályos K 10 közlemény I. fejezet
- pontja értelmében e díjközlemény alapján kell fizetniük a szerzői jogdíjat - többek között - azon kereskedelmi üzletek üzemeltetőinek, amelyek működési engedélyében meghatározott fő (jellegadó, első helyen megjelölt) üzletkör: áruk értékesítése a vendéglátó-kiszolgálás keretén kívül. Az alperes által működtetett üzlet e kategóriába sorolandó, miután működési engedélye fő -5Pf.II.20.485/2011/
- szám üzletkörként a „kenyér és pékáru üzlet" megjelölést tartalmazza. A K 09 jogdíjközlemény fellebbezési ellenkérelemben hivatkozott pontja az alperesi üzletre nem alkalmazható, az a bevásárlóközpontokban, illetve plázák területén működő önálló zenefelhasználást folytató, kifejezetten vendéglátó tevékenységet folytató üzletekre vonatkozik. Mindezek figyelembevételével az alperes által
- évben fizetendő szerzői jogdíj a K 09 megjelölésű jogdíjközlemény 1/
- pontja szerint 1.958,- Ft/hó + az 50 m² feletti terület után m²-enként az alapdíj 1,67 %-a (17 m² x 32,7 Ft), 555,9 Ft = 2.513,9 Ft/hó az ott írt kerekítési szabályok alkalmazásával. A perbeli üzletben gépzene-felhasználás történik (II. fejezet
- pont
- pont), ezért az alperesnek az I. fejezet
- pontja alapján a fentiekben megállapított szerzői jogdíj mellett annak további 23 %-át, az előadóművészek és hangfelvétel-előállítók közös jogkezelő szervezeteit megillető jogdíjat is meg kell fizetnie, ami 578,2 Ft/hó. Az így számított havi 3.092,1 Ft jogdíjat a II. fejezet
- pontja alapján 25 % általános forgalmi adó is terheli (773,03,- Ft). Mindezek alapján a
- évben fizetendő jogdíj összege havi 3.865,13,- Ft, amely
- II. hó
- - XII. hó 31-e közötti időszakra összesen 42.516,- Ft.
- évre a K 10 megjelölésű közlemény I. fejezet 1.
- pontja alapján 1.958,- Ft + az 50 m² feletti terület után m²-enként az alapdíj 1,67 %-a (17 m² x 32,7,- Ft), 555,9 Ft = 2513,9,Ft/hó. A
- alapján fizetendő szomszédos jogi jogdíj a fenti jogdíj 24 %-a, azaz 603,34,- Ft, összesen havi 3117,24 Ft, amit a II. fejezet
- pontja alapján ugyancsak 25 % általános forgalmi adó terhel, 779,31 Ft összegben. A
- évre fizetendő havi jogdíj 3896,55- Ft, vagyis
- I - II. hó 28-áig terjedő időre 7793,- Ft. A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperest a zenefelhasználás időszakára 50.309,Ft jogdíjfizetési kötelezettség terhelte, ehhez képest 76.826,- Ft-ot fizetett meg
- február 1-től június 30-áig terjedő időszakra, ezért 26.517,- Ft túlfizetése keletkezett, amelynek megtérítésére jogosult. A kifejtettek alapján az ítélőtábla a felperes keresetét elutasította, és a felperest kötelezte 15 napos teljesítési határidővel (Pp.
- §
(1)bekezdés) 26.517,- Ft és annak a Ptk. 301/A. §-a alapján fizetendő késedelmi kamata megfizetésére. A kamatfizetés kezdő időpontjaként a túlfizetéssel érintett időszak középarányos dátumát vette figyelembe (
- április 15.). -6- A felperes keresete jogalapjában megalapozottnak bizonyult, összegszerűségében azonban teljes egészében alaptalan, ezért a felperes köteles a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján az alperes részére perköltséget fizetni, amelynek összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, és
(6)bekezdése alapján 6.000,- Ft-ban állapította meg. Az alperesi viszontkereset vonatkozásában a felek pervesztességének pernyertességének aránya közel azonos, ezért a felperes perköltségként az alperes által lerótt illeték 50 %-át, azaz 5.000,- Ft-ot köteles az alperes részére megfizetni, míg e tekintetben a peres felek a jogi képviseletükkel kapcsolatos költségeiket maguk viselik. A felperes az Itv. 74. §
(5)bekezdése alapján a részére engedélyezett utólagos elszámolás alapján köteles összesen 20.000,- Ft elsőfokú eljárási illeték megfizetésére (Gpk.50.423/2010., 14.037/Ü/3746/2010. számú közjegyzői eljárás). Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. A másodfokú eljárásban a fellebbezési érték 174.062,- Ft volt (129.983 kereseti + 44.079,Ft viszontkereseti perérték), amelyhez képest az alperes fellebbezése 85 % arányban bizonyult megalapozottnak, így a felmerült 10.500,- Ft másodfokú eljárási illetékből a felperes 8.900,- Ft-ot köteles megtéríteni az alperesnek, továbbá a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja,
(5)bekezdése szerinti ügyvédi munkadíjat (5.000,Ft). Az ítélőtábla észlelte, hogy az alperes a fellebbezésére a fentiekben írtakhoz képest 500,Ft-tal kevesebbet, mindössze 10.000,- Ft-ot rótt le, ezért annak megfizetésére a 73/A. §
(3)bekezdése alapján hivatalos lelet készítésének terhével hívta fel (Pp. 253. §
(3)bekezdés). S z e g e d ,
- november
- Dr.Szeghő Katalin sk. Zanóczné dr. Ocskó Erzsébet sk. a tanács elnöke előadó bíró Bereczkyné dr. Lengyel Nóra sk. táblabíró