← Magyarország

Pf.20227/2007/7 – Szegedi Ítélőtábla

SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Pf.III.20.227/2007/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla dr. Sáringer József ügyvéd által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - dr. Megyesi Zoltán ügyvéd valamint dr. Madách Olivér ügyvéd által képviselt alperes neve (címe) alperes ellen kártérítés és foglaló visszafizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
  2. február
  3. napján kelt 16.P.21.620/2006/
  4. számú ítélete ellen az alperes által
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 480.000 (Négyszáznyolcvanezer) Ft másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy az alperes az illetékhivataltól 722.400 (Hétszázhuszonkettőezernégyszáz) Ft lerótt fellebbezési eljárási illeték visszaigénylésére jogosult. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes édesapja, ... volt a tulajdonosa a ... forgalmi rendszámú Mercedes S400 CDI típusú személygépkocsinak. Felperes édesapja a személygépkocsi értékesítésével megbízta a felperest, aki felvette a kapcsolatot az alperessel. Az alperesi cég korábban Mercedes márkakereskedésként tevékenykedett. A felperes
  6. áprilisában megrendelt az alperesnél egy Mercedes S500 típusú személygépkocsit. A felek úgy állapodtak meg, hogy az új személygépkocsi vételára 36.500.000 Ft lesz. A felperes által fizetendő vételárba beszámították a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi 24.500.000 Ft-os vételárát. A felperes 4.000.000 Ft-ot foglaló címén átadott az alperesnek, aki 2002 nyarára vállalta az új gépjármű szolgáltatását. -2- A ... forgalmi rendszámú gépjárművet a felperes
  7. júniusában az alperes birtokába adta. A ... forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában
  8. augusztus 5-i dátumozású adásvételi szerződés készült, amelyben vevőként az alperes szerepelt, míg eladóként a szerződést a tulajdonos felperes édesapja helyett a felperes írta alá. A felperes az eladott gépjármű törzskönyvét nem adta át az alperesnek, megállapodásuk szerint az új gépjármű megérkezésekor került volna sor a törzskönyv átadására. A felperes édesapja felperes.
  9. augusztus
  10. napján elhalálozott, törvényes örököse a Az MB. Kft és az alperesi cég között
  11. december
  12. napjáig állott fenn MercedesBenz típusú személygépjárművek értékesítésére és javítására vonatkozó márkakereskedői és márkaszervizi szerződés. Az MB. Kft az alperessel fennálló márkakereskedői szerződést
  13. szeptember 23-án kelt levelében felmondta.
  14. november
  15. napján arról tájékoztatta az alperest, hogy márkakereskedői tevékenységét
  16. december
  17. napjáig akkor folytathatja, ha a
  18. évben felvett olyan megrendeléseknél, melyek esetén a kiszállítás
  19. évben történik, csak a vételár 20 %-át kitevő foglaló befizetése ellenében fogadhat el megrendeléseket és valamennyi kiszállítandó jármű vételára a kiszállítás előtt teljes egészében jóváírásra kell hogy kerüljön az MB. Kft számláján. Az alperes a felperes felé vállalt határidőig a Mercedes gépjárművet nem szolgáltatta. Késedelme miatt az alperes vállalta, hogy ugyanazon kikötött vételár ellenében a korábbi megállapodáshoz képest jobb felszereltségű, négykerék meghajtású gépjárművet szolgáltat ki a felperesnek ugyanazon vételár mellett. Az alperes csak
  20. januárjában küldött megrendelést az MB. Kft felé a felperes által megrendelt gépjármű vonatkozásában. A megrendelőn feltüntették, hogy a gépjárművet
  21. március 15-ig kell kiszolgáltatni a felperesnek, aki 8.000.000 Ft vételár hátralékot köteles megfizetni, míg a vételár fennmaradó része már ki van egyenlítve. Az alperes
  22. májusára vállalta szóban az utolsó teljesítési határidőt, miután azonban ezen időpontig sem teljesített, a felperes
  23. május
  24. napján telefonon az alperesi képviselővel közölt bejelentésében a szerződéstől elállt. Az alperes
  25. május 28-i keltezésű levelében szintén elállt a szerződéstől és felhívta a felperest a ... forgalmi rendszámú gépjármű visszavételére, illetve a foglaló összegének átvételére. A felperes ettől elzárkózott, kérte, hogy az alperes fizesse ki az eladott Mercedes 24.500.000 Ft-os vételárát és fizesse vissza az átadott foglalót. Az alperes ezen igény teljesítésétől elzárkózott. A felperes feljelentése nyomán az alperesi társaság ügyvezetője ellen büntetőeljárás indult. A nyomozás során a ... forgalmi rendszámú személygépkocsit az alperesnél lefoglalták, majd a foglalást
  26. június 24-én megszüntették, az autót a felperesnek rendelték kiadni. Ennek ellenére az alperes a gépjárművet a felperes kifejezett igénye ellenére sem adta ki. A felperes
  27. június 24-től kezdődően folyamatosan kérte az alperestől a gépjármű kiadását. A ... forgalmi -3Pf.III.20.227/2007/
  28. szám rendszámú gépjárművet az alperes csak
  29. október
  30. napján adta ki a felperesnek a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó határozatát követően. A gépjárműben ezen időpontig 15.157.000 Ft összegű értékcsökkenés következett be. A felperes módosított keresetében 22.000.000 Ft és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Arra hivatkozott, hogy a felek között csereelemet is tartalmazó adásvételi szerződés jött létre, amelytől az alperes indokolatlan késedelme miatt a felperes elállt. Az elállásra az alperes szolgáltatott okot, ezért az átadott 4.000.000 Ft-os foglaló kétszeresét kell visszafizetnie. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a Ptk.
  31. § /1/ bekezdése alapján megfizetni tartozik a gépjármű 14.000.000 Ft-ra becsült időközbeni értékcsökkenését, miután az alperes
  32. május 29-től kezdődően jogalap nélkül birtokolta a ... forgalmi rendszámú gépkocsit. Az alperes azzal védekezett, hogy a felek között nem adásvétellel vegyes csereszerződés, hanem egy külön vételi és egy külön eladási bizományosi szerződés jött létre. A vételi bizomány azért hiúsult meg, mert a felperes felhívás ellenére sem egészítette ki a 4.000.000 Ft-os foglalót a vételár 20 %-ára, az eladási bizomány pedig azért hiúsult meg, mert a felperes felhívás ellenére nem bocsátotta rendelkezésre a ... forgalmi rendszámú gépjármű törzskönyvét, ezzel megakadályozva a gépjármű értékesítését. Az alperes azt nem vitatta, hogy 4.000.000 Ft foglaló visszafizetésére köteles. Előadta ugyanakkor, hogy
  33. május 29-től
  34. október 14-ig terjedő időszakra napi 5.000 Ft, azaz mindösszesen 4.390.000 Ft tárolási költsége merült fel, amelyet a felelős őrzés szabályai szerint a felperesnek kell viselnie. Az új Mercedesre vonatkozó jogügylet elmaradása folytán az alperest a vételár 10 %-át kitevő 3.650.000 Ft összegű bizományosi díj veszteség érte, elmaradt hasznát is a felperestől kéri. Az alperes összes perben érvényesített igénye 8.040.000 Ft, így a 4.000.000 Ft-os foglaló beszámítása után maradó 4.040.000 Ft erejéig a felperessel szemben viszontkeresetet terjesztett elő. A felperes a viszontkereset elutasítását kérte figyelemmel arra, hogy az alperes saját felróható magatartása alapján kialakult helyzetből adódó költségeit megalapozottan a felperesre nem háríthatja át. Az alperes indokolatlanul zárkózott el a gépjármű kiadásától, ezért sem követelhet összegszerűségében is eltúlzottnak tekinthető tárolási költséget. Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest 21.946.000 Ft és járulékai, valamint perköltség megfizetésére, ezt meghaladóan a keresetet és a viszontkeresetet is elutasította. Megállapította, hogy a peres felek közötti ügylet cserével vegyes adásvétel volt, melyet több perbeli adat alátámasztott, ezzel szemben az alperes által állított bizományosi szerződések létrejöttére még közvetetten sem lehetett következtetni. Egyértelműen a felperesi előadást támasztotta alá /tanú1/ tanúvallomása, továbbá, hogy a ... forgalmi rendszámú, alperesnek birtokba is átadott gépjármű teljes 24.500.000 Ft-os vételárát -4beszámították az új Mercedes gépkocsi 36.500.000 Ft-os vételárába. A felperes 4.000.000 Ft-ot foglaló címén átadott az alperesnek, arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre adat, hogy az alperes bármikor is a foglaló kiegészítésére hívta volna fel a felperest. Bizonyítatlan maradt az az alperesi hivatkozás is, hogy a gépjármű törzskönyvének átadására hívta volna fel a felperest és a törzskönyv hiányában hiúsult volna meg az érintett gépjármű további értékesítése. Az a perben nem volt vitatott tény, hogy az alperes az MB. Kft felé a felperes megrendelését nem továbbította, és miután nem igazolta, hogy a megrendelés továbbításának akadálya az volt, hogy a felperes esetleges foglaló kiegészítési késedelembe esett volna, így egyértelmű, hogy a szerződés meghiúsulásáért az alperes a felelős. Erre is figyelemmel a felperes jogszerűen követelte az alperestől az általa átadott foglaló kétszeresét. A keresetlevél benyújtását megelőzően erre a teljesítésre nem hívta fel, így késedelme csak a keresetlevél benyújtásának időpontjától kezdődik. Miután a perben kirendelt igazságügyi szakértő megállapította, hogy a gépjármű alperesnek történő átadásától annak felperes részére történő kiszolgáltatásáig a jármű forgalmi értéke 15.157.000 Ft-tal csökkent, így az elsőfokú bíróság alaposnak ítélte a szerződés nem teljesítése miatt a felperest ért és a perben 14.000.000 Ft-os összegben érvényesített, jármű vagyonvesztése miatti kártérítési igényt. Kimondta ugyanakkor, hogy az alperes a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint
  35. május
  36. napjától
  37. június
  38. napjáig terjedő időszakra igényelheti a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint a felelős őrzés költségeit. A tárolási költségek összegét mérlegeléssel napi 2.000 Ft összegben állapította meg, így összesen 54.000 Ft erejéig ítélte megalapozottnak az alperes beszámítási kifogását. Kimondta továbbá, hogy az alperes a lefoglalás megszüntetésére vonatkozó határozat kiadását követően nem volt jogosult a gépjárművet visszatartani, ugyanis a tárolási költségek beszámítására alkalmas 4.000.000 Ft felperesnek visszajáró foglaló összege rendelkezésére állt. Miután a peres felek közötti jogviszonyt nem az alperesi előadás szerinti bizományosi jogviszonyokban tudta megállapítani, ebből következően alaptalannak bizonyult az alperes bizományosi díj iránti igénye is. Az ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperesi kereset elutasítását és az alperesi viszontkeresetnek történő helytadást kérte. Változatlanul arra hivatkozott, hogy a peres felek közötti jogviszony minősítése helyesen egy eladási és egy vételi bizományi szerződéssel írható le. Tévedett az elsőfokú bíróság a jogviszony eltérő minősítését illetően és atekintetben, hogy az alperesi állításokat bizonyítékok nem támasztották alá. Előadta továbbá, hogy nem az alperes, hanem a felperes felelős a szerződések meghiúsulásáért, mert a bizományi szerződések teljesítéséhez szükséges feltételeket, nevezetesen a tulajdonjoga igazolását és a teljes vételár 20 %-ának megfelelő foglaló megfizetését nem biztosította, azaz alapvető együttműködési kötelezettségét nem teljesítette. Miután nem az alperesnek, hanem a felperesnek róható fel a szerződések nem teljesülése, ezért megalapozott kártérítési igénnyel sem élhet a felperes. Valójában a felperes okozott kárt az alperesnek, következésképpen kártérítésre nem az alperes, hanem a felperes kötelezhető. Állításai igazolására az elsőfokú eljárásban már hivatkozott érveit ismételte meg. -5Pf.III.20.227/2007/
  39. szám A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helyes indokai alapján történő helybenhagyását kérte. Megerősítette, hogy az elsőfokú bíróság a létrejött jogviszony tekintetében helyesen foglalt állást és a szerződés megszegéséért való felelősséget is helytállóan telepítette az alperesre. A szerződésszegéssel összefüggő kártérítési igényt a felperes indokoltan érvényesítette, annak összegszerűségét pedig szakértői vélemény egyértelműen alátámasztotta. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság határozatával helyesen döntött a peres felek közötti jogviszony minősítése tekintetében, helytállóan döntött a szerződés megszegéséért való felelősség kérdéséről is, és helyesen alkalmazta a foglaló szankciós jogkövetkezményét is. Helytálló az a megállapítás is, hogy a szerződés megszegésével összefüggésben felmerült és a gépjármű értékcsökkenésében megnyilvánuló kárért az alperest terheli felelősség, a felperes által érvényesített kártérítési igényt pedig a perben beszerzett igazságügyi szakértői vélemény egyértelműen alátámasztotta. Helyesen foglalt állást arról is, hogy az alperes mettől meddig terjedő időszakra jogosult tárolási díj igényt érvényesíteni, a tárolási díj összegszerűségét pedig megfelelő mérlegeléssel határozta meg. Az ítélőtábla álláspontja szerint a jogvita eldöntéséhez szükséges mértékben a bizonyítási eljárást lefolytatta, a felmerült bizonyítékokat megfelelően mérlegelte, lényeges tényállási kérdések tekintetében sem iratellenes megállapítás nem található az ítéletben, sem a logikus és okszerű bizonyíték-mérlegelés alappal nem támadható, így a másodfokú eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésére - és ennek folytán az alperes által állított eltérő tényállás megállapítására - szükség és lehetőség nincsen (BH 460/
  40. számú eseti döntés). A felmerült bizonyítékokból megfelelő mérlegeléssel megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság mindenben helyes jogi következtetést vont le, így alaptalan a fellebbezés azon hivatkozása, hogy a jogviszony minősítése vagy a szerződésszegésért való felelősség kérdése tekintetében az elsőfokú bíróságétól ellentétes jogi álláspontra lehetne helyezkedni a bizonyítékok alapján. A fentiekre tekintettel miután az ítélőtábla az elsőfokú ítélet érveit mindenben osztotta, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  41. § /3/ bekezdése alapján - helyes indokaira figyelemmel - helybenhagyta. A Pp.
  42. § /1/ bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a másodfokú eljárás költségeinek megfizetésére, amely áll a felperes jogi képviseletével kapcsolatosan felmerült és az ítélőtábla által a 32/
  43. (VIII. 22.) IM számú rendelet
  44. § /2/ bekezdés a./ és b./ pontja, valamint /4/, /5/ és /6/ bekezdése, illetve 4/A. § /1/ bekezdése alapján megállapított 400.000 Ft + 20 % ÁFA mértékű ügyvédi munkadíjból. Észlelte az ítélőtábla, hogy az alperes fellebbezésére 900.000 Ft összegű fellebbezési eljárási illetéket rótt le. Tekintettel arra, hogy ezen fellebbezés előterjesztésére megismételt elsőfokú eljárást követően került sor, amely eljárás alapját a Pp.
  45. § /2/ bekezdése képezte, így az
  46. évi XCIII. törvény
  47. § /1/ bekezdésére figyelemmel a fellebbező alperesnek jelen másodfokú eljárásban csupán a korábbi fellebbezése pertárgyértéke és jelen eljárásban érvényesített -6fellebbezése pertárgyértéke különbözeteként jelentkező összeg után lett volna illeték lerovási kötelezettsége, ami 177.600 Ft. Erre figyelemmel az ítélőtábla megállapította, hogy az alperes az illetékhivataltól milyen összegű szükségtelenül lerótt fellebbezési eljárási illeték visszatérítésére jogosult. Miután azonban az illeték visszatérítéséről határozni csak közigazgatási eljárás keretében lehet, ezért a megállapításon túl az ítélőtábla az illeték visszatérítése tekintetében nem rendelkezett, ilyen kérelmet az alperes az illetékhivatal előtt terjeszthet elő. Szeged,
  48. szeptember
  49. napján Dr. Kissné dr. Koch Ágnes sk. Dr. Simonné dr. Gombos Katalin sk. Dr. Lakatos Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.