Pfv.IV.21.115/2011/8.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tábori Zoltán ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Hajdú Krisztina ügyvéd által képviselt alperes ellen szabadalmi licenciadíj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 3.P.21.674/
- számon megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.21.366/2010/
- számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 12.000 (Tizenkettőezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 900.000 (Kilencszázezer) eljárási illetéket a felperes köteles felhívásra - megtéríteni. forint felülvizsgálati az államnak - külön Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s A jogerős ítélet elutasította a szabadalom hasznosítási díj megfizetése iránt előterjesztett keresetet és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 forint elsőfokú és 12.500 forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra, összesen 1.800.000 forint első- és másodfokú eljárási illetéket. A jogerős ítélet alapjául szolgáló tényállás szerint a felperes munkáltatójánál benyújtott újítási javaslatai képezték az alapját a .. jogelődje által megvalósított „Üzemi távválasztó-távbeszélő hálózat" elnevezésű típusmegoldásnak. E műszaki megoldások szabadalmaztatására a .., mint a felperes munkáltatója nem tartott igényt, ezért a bejelentést a felperes tette meg. Így jogosultja lett a perben érvényesített licencia díjigény alapjául szolgáló hat szabadalomnak. A felperes
- december 5-én előterjesztett, majd módosított keresetében a szabadalmak hasznosítása után 30.000.000 forint szabadalmi licenciadíj és annak
- június 1-től járó kamata, valamint a gyártási dokumentáció felhasználása után know-how ellenértékének és 1969-től járó kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes érdemben a kereset elutasítását kérte, elsődlegesen a követelés elévülésére hivatkozva. A jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes az igényét a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján elévülés miatt bírósági úton nem érvényesítheti. A Pp. 164. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az igény érvényesítésének időpontjáig, a keresetlevél
- december 5-ig történt benyújtásáig az elévülés - annak megszakadása vagy nyugvása folytán - nem következett be. Az elévülés a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján utoljára a felperes
- október 30-án kelt, alpereshez intézett licenciadíj fizetésre felszólító levelével szakadt meg. Ehhez képest a felperes követelése
- október 31-én elévült. A felperes nem bizonyította azt az előadását, hogy e levelet követően, a
- március 8-án kelt levelével is felszólította díjfizetésre az alperest. Ennek igazolására az, hogy az alperes levele a felperes
- március 8-i díjfizetésre felszólító levelére adott válaszlevelet tartalmazott, az alperes részéről a felpereshez címzett,
- április 3-ai postai bélyegzővel ellátott levélboríték - egyéb támogató adat hiányában - nem alkalmas. A felperes eredménytelenül hivatkozott fellebbezésében az elévülés nyugvására is. A felperes megromlott egészségi állapota, illetve az: bízott abban, hogy a .. átvállalja az alperes fizetési kötelezettségét, a Ptk.
- §
(2)bekezdés alapján az elévülés nyugvását nem eredményezheti. Ezért a jogerős ítélet a keresetet a követelés elévülése miatt elutasította. A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezése és az első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása érdekében. Felülvizsgálati álláspontja szerint az eljárt bíróságok a Pp. 206. §
(1)bekezdését megsértve, a tényállás nem megfelelő feltárásával és iratellenesen állapították meg a követelés elévülését. Előadta, hogy az eredetileg előterjesztett keresetében az I.r. alperes és a II.r. alperesként megjelölt .. egyetemleges marasztalását kérte. Keresetleveléhez csatolta a .. vezérigazgatójának címzett,
- november 17-én kelt levelét, amelyben ismertette a per tárgyához kapcsolódó előzményeket, így az újítási és az első licenciadíj iránt folyamatban lévő pert. Ezeknek az eljárásoknak a befejezését követően vált csak lehetővé az I.r. alperessel szemben a hasznosítási díj iránti igény érvényesítése. Ezért a perbeli igény érvényesítésével ezeknek a pereknek a befejezését mindenképpen meg kellett várnia. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a
- október 30-án kelt levelében tájékoztatta az I.r. alperest arról, hogy vele szemben a díjigényét a .. ellen folyamatban lévő per befejezését követően fogja érvényesíteni. Miután ezek a peres eljárások a perbeli igény érvényesítésének előzményét képezték, az elévülés nyugvása megállapítható. Az alperes a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján. A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint alaptalan. A téves felülvizsgálati állásponttal szemben az eljárt bíróságok annak megállapíthatósága érdekében, hogy az alperes hivatkozása alapján a felperes követelése elévült-e, a tényállást megfelelően feltárták. Miután a Ptk.
- §
(1)bekezdés értelmében az elvülést kizárólag a jogosultnak a kötelezetthez intézett és a követelés teljesítésére irányuló felszólítása szakítja meg, nyilvánvaló, hogy a felperesnek a .. vezérigazgatójához címzett,
- november 17-i keltű levele az alperessel szemben támasztott követelés tekintetében az elévülést nem szakítja meg. Alaptalanul hivatkozott a felperes az elévülés nyugvására is. A Ptk.
- §
(2)bekezdés értelmében az elévülés nyugvása akkor állapítható meg, ha a jogosult a követelést menthető okból objektíve nem tudja érvényesíteni. A felperes - saját előadása szerint is - tudomással bírt arról, hogy az újításait és a szabadalmi oltalom alatt álló találmányait a .. mellett az alperes is hasznosítja. A felperes által a ..-val szemben megindított peres eljárások, illetve azok folyamatban léte nem tekinthető olyan körülménynek, amely a felperest az alperessel szemben az igénye érvényesítésében akadályozta. A felperes nem volt elzárva attól, hogy a ..-val szemben folyamatban lévő peres eljárások időtartama alatt követelését az alperessel szemben akár fizetési felszólítás útján, akár bírósági úton érvényesítse. Ezért a felperest terhelő bizonyítási kötelezettség mellett, egyéb bizonyíték hiányában jogszabálysértés nélkül állapította meg a Ptk. 324. §
(1)bekezdés alapján a jogerős ítélet, hogy a követelés elévült, így az a Ptk. 325. §
(1)bekezdés alapján bírósági úton nem érvényesíthető. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta és a pervesztes felperest a Pp. 78. §
(1)bekezdés szerint kötelezte az alperes ügyvédi képviseletével felmerült és a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdés alapján megállapított felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986.(VI.26.) IM. rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján a pervesztes felperes köteles az államnak megtéríteni. Budapest,
- november
- Dr. Mészáros Mátyás sk. a tanács elnöke, Dr. Kovács Zsuzsanna sk. előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin sk. bíró A kiadmány hiteléül: Vné tisztviselő