Kfv.III.37.113/2011/4.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Milus Gábor ügyvéd által képviselt M. és D. Kft. felperesnek a Fejér Megyei Kormányhivatal Földhivatala alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perben a Fejér Megyei Bíróság
- október
- napján kelt 21.K.20.738/2010/
- számú jogerős ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fejér Megyei Bíróság 21.K.20.738/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000.- /azaz húszezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget, továbbá fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 36.000.- /azaz harminchatezer/ forint felülvizsgálati illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I N D O K O L Á S A 010/21 hrsz-ú külterületi ingatlan egy perben nem álló személy tulajdonában áll. Az alperes szerve helyszíni eljárás során
- július
- napján észlelte, hogy az ingatlan egy részén homokbányászat folyik. Az összesen 2 ha 384 m²-t kitevő területre vonatkozóan több határozatban kötelezte a bányászati művelést végző felperest az eredetileg termőföldnek minősülő ingatlan eredeti állapotának helyreállítására. Ezek a határozatok időközben jogerőre emelkedtek. Ezt követően, mintegy tíz év múlva a felperessel szemben felszámolási eljárás kezdődött, mely az abban hozott egyezségre való tekintettel a felperes megszűntetése nélkül
- évben befejeződött. Az elsőfokú hatóság
- évben ismét helyszíni szemlét tartott, ahol megállapította, hogy a termőföld eredeti állapotának helyreállítása nem történt meg, ezért kötelezte határozatával a felperest az eredeti állapot helyreállítására. Az alperes
- január
- napján kelt 10024-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot megsemmisítette. Álláspontja szerint az évekkel azelőtt jogerőre emelkedett, az eredeti állapot helyreállítására kötelező határozatokra tekintettel a felperes újabb kötelezésére nem kerülhetett volna sor. A felperessel szemben a határozat értelmében végrehajtási eljárás keretében kell eljárni. A határozat felülvizsgálata iránt a felperes nyújtott be keresetet, melyben annak megsemmisítő rendelkezését nem támadva, annak indokolása megváltoztatását kérte. Kérte továbbá az illetékes földhivatal által korábban jogerőre emelkedett határozatok megsemmisítését is. Keresetében arra hivatkozott, hogy vele szemben a felszámolási eljárás során az alperes az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó követelést nem érvényesített, így az igény csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény /a továbbiakban: Csődtv./
- §-ának /1/ bekezdése rendelkezése miatt az eljárás befejezését követően nem érvényesíthető. A megyei bíróság a keresetet elutasította. Indokolása szerint az 1990-es évek végén jogerőre emelkedett határozatok jelen ügyben nem támadhatók. Hivatkozott a megyei bíróság arra is, hogy a felperes kötelezése nem minősül hitelezői igénynek, ezért jogszerűen döntött az alperes akkor, amikor annak végrehajthatóságára utalt. A megyei bíróság álláspontja szerint a végrehajtási eljárásra tartozó kérdésnek kell tekinteni azt, hogy a felszámolás befejeződése után érvényesíthető-e a felperessel szemben a termőföld eredeti állapotának helyreállítása iránti igény. Az ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak és az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, a korábban első fokon jogerőre emelkedett helyi földhivatali határozatokat is beleértve. Arra hivatkozott, hogy vele szemben pénzben kifejezett vagyoni követelése van az alperesnek, amelyet nevezettnek felszámolási eljárásban kellett volna érvényesíteni. Jogszabálysértésként a Csődtv.
- § /1/ bekezdésének c/ pontját,
- §-ának h/ pontját és
- §-ának /1/ bekezdését jelölte meg. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában fenntartását kérte. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Legfelsőbb Bíróságnak az ügyben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy pénzben kifejezett vagyoni követelésnek tekinthető-e a felperessel szemben több mint tíz évvel ezelőtt megállapított termőföld eredeti állapotának helyreállítására vonatkozó kötelezettség. A Legfelsőbb Bíróság megjegyzi, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében a korábbi határozatok hatályon kívül helyezésének igényével kapcsolatban jogszabálysértést nem jelölt meg. A felperes által hivatkozott Csődtv.
- § /1/ bekezdésének c/ pontja értelmében egyéb feltételek fennállása esetében hitelező az, akinek az adóssal szemben lejárt pénz vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van. A megyei bíróság e jogszabályhely értelmezésénél helyesen állapította meg azt, hogy az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség sem pénzkövetelésnek nem tekinthető, sem olyan vagyoni követelésnek nem, ami pénzben ki van fejezve. A felperest korábban a határozatokkal pénzösszeg megjelölése nélkül kötelezték az eredeti állapot helyreállítására. Ennélfogva nincs jelentősége annak, hogy a Csődtv.
- § h/ pontja értelmében a felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti az ingatlanügyi hatóságot is, mert ennek az értesítésnek az indoka nem elsősorban az ingatlanügyi hatóságnak a felperessel szemben fennálló pénzbeni vagy pénzben kifejezett vagyoni követelésének érvényesítése, hanem más ok. Ugyancsak nem áll meg a Csődtv.
- § /1/ bekezdésére való hivatkozás sem, mely szerint az eljárás befejezését követően az adóssal szemben a hitelezők követelésüket már nem érvényesíthetik, mert az alperesnek a felperessel szemben nem olyan követelése volt, ami a felszámolási eljárásban érvényesíthető lett volna. Minderre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./
- §-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp.
- §-a alapján köteles az alperes Pp.
- §-a szerint felszámítható költségei megtérítésére. A Legfelsőbb Bíróság a pervesztes felperest az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény
- §-ának /1/ bekezdésébe, a 39-
- §aiba foglaltaknak megfelelően és a
- §-a szerint alkalmazandó a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986./VI.26./ IM rendelet
- §-ának /2/ bekezdése alapján kötelezte a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték megfizetésére. A per során az alperes személyében jogutódlás következett be, amelyet a Legfelsőbb Bíróság a Kfv.III.37.113/2011/2-I. számú végzésével megállapított. Budapest,
- november
- Bauer Jánosné dr. sk. a tanács elnöke, dr.Kovács Ákos sk. előadó bíró, dr.Kovács András sk. bíró