Pf.20010/2011/3 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.V.20.010/2011/3.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Győri Ítélőtábla a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen jó hírnév megsértése iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2010.november

1. napján kelt 4.P.21.280/2008/
2. számú ítélete ellen a felperes részéről
3. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a felperes naplójának tartalmát "A"-val ismertette, megsértette a felperes magántitokhoz fűződő személyiségi jogát. A felperes által a Magyar Államnak fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 16.000,(Tizenhatezer) forintra leszállítja. Köteles az alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 5.000,- (Ötezer) forint feljegyzett kereseti illetéket. A felperes által 15 napon belül az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 14.000,(Tizennégyezer) forintra leszállítja. Ezt meghaladóan a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Köteles a felperes az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 18.000,- (Tizennyolcezer) forint, az alperes 6.000,- (Hatezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. I n d o k o l á s: Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelmét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes és az alperes házastársak voltak. Házasságuk felbontása, gyermekelhelyezés, gyermektartás és kapcsolattartás kérdésében az Esztergomi Városi Bíróságon elsőfokú ítélete ellen előterjesztett fellebbezés folytán a KomáromEsztergom Megyei Bíróságon eljárás van folyamatban. A házasság felbontására irányuló elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi pszichológus szakértői vélemény exploráció részében tett, az alperes által a felperes személyére és a felperes szexuális kapcsolataira tett kijelentések a felperes jó hírnevét nem sérthették, mert a bírósági tárgyaláson vagy a szakértőnek előadottak nem alkalmasak a közösség értékítéletének befolyásolására. A házasság felbontására és a gyermekelhelyezésre irányuló perben a felek személyiségjegyeinek feltárása szükséges volt, ezért az alperes a per tárgyához kapcsolódóan és nem szükségtelenül mondta el a szakértőnek a kereseti kérelemben sérelmezett kijelentéseket. Utalt arra, hogy az explorációban előadottak részben olyan véleménynyilvánítások voltak az alperes részéről, amelyek alkalmatlanok voltak a szakértő, illetőleg a bíróság véleményének befolyásolására vagy megváltoztatására. Hangsúlyozta, hogy a felek a szakértői eljárásnak alávetették magukat. Megállapította, hogy az alperes a házasság felbontása iránti perben az elsőfokú eljárás során csatolta a felperes által vezetett naplót. Rögzítette, hogy a napló a felperes szexuális kapcsolataira utaló feljegyzéseket tartalmazott, így az a magántitok körébe tartozik. Álláspontja szerint a házasság megromlásához vezető okok, illetve a gyermeknevelésre való alkalmasság perbeli vizsgálata során az alperes szükségszerűen és a per tárgyával összefüggésben csatolta be a felperes által vezetett naplót, ekként személyiségi jogsértés a napló csatolásával nem valósult meg. Utalt arra, hogy a házassági bontóperben becsatolt bizonyíték nyilvánosságra hozottnak egyébként sem minősült, mert a házassági bontóperben a tárgyalás nyilvánossága nem általánosan érvényesül. Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a
4. október 13-ai tárgyalás szünetében, illetőleg
5. december 13-án az "B" játszótéren az alperes a felperesi napló tartalmát más személyek számára ismertette. Hangsúlyozta, hogy az e körben meghallgatott tanúk a felperes, illetőleg az alperes közeli hozzátartozói, így ők - különös tekintettel a peres felek között kialakult rendkívül rossz kapcsolatra - nem tekinthetők elfogulatlannak, "C" tanúvallomása pedig nem támasztotta alá a felperesnek a
6. október 13-ai tárgyalási szünetben történtekkel kapcsolatos előadását. Rögzítette, hogy a felperes által hivatkozott videofelvétel önmagában ugyancsak alkalmatlan volt annak bizonyítására, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott alperesi személyiségi jogsértés ítéleti bizonyossággal megállapítható legyen. Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a felperesi kereseti kérelemnek való helyt adást és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a per folyamán keresetét pontosította és így az eredeti kereseti kérelmen túl személyiségi jogsértésként jelölte meg azt is, hogy az alperes a napló tartalmát ismertette saját testvérével, "A"-val. Hangsúlyozta, hogy a napló tartalmának közlését illetően a nyilvánosságra hozatalt szűken kell és lehet értelmezni. Rámutatott, hogy "A" tanúvallomása e körben egyértelműen alátámasztja és bizonyítja az alperes jogsértő magatartását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet semmilyen megállapítást nem tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a napló tartalma az alperes testvére számára ismertté vált, aki azt 2008.év elején a "D" főirodáján is ismertette, valamint a megismert információkat a perben nem álló "E"-nek is továbbadta. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal, hogy a perbeli napló tartalma a házasság felbontása szempontjából nem releváns időszakra vonatkozott, ekként pedig annak csatolása jogellenes volt az alperes részéről. Álláspontja szerint az elsőfokú eljárás során bizonyította azt is, hogy a napló tartalmát az alperes a
7. október 13-i tárgyalás szünetében, illetőleg
8. december 13-án a "B" játszótéren más személyeknek ismertette. Az alperes ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Fenntartotta azt az álláspontját, hogy a felperesi kereseti kérelemben foglaltak nem felelnek meg a valóságnak. A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos: Helytállóan hivatkozott fellebbezésében a felperes arra, hogy a
9. május
10. napján kelt, az elsőfokú bírósághoz
11. sorszám alatt
12. május 13-án érkeztetett beadványában alperesi jogsértő magatartásként jelölte meg azt is, hogy a felperes által vezetett napló tartalmát az alperes a perben nem álló testvérével, "A"-val ismertette, aki az így megszerzett információkat egyrészt a perben nem álló "E"-nek átadta, másrészt azokat a "D" főirodáján is nyilvánosságra hozta. Alappal sérelmezte fellebbezésében a felperes, hogy az ekként módosított és kiegészített kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú ítélet konkrét megállapításokat nem tartalmaz. Az eljárás során az nem volt vitatott, hogy a felperesi naplót az alperes találta meg és csatolta a peres felek között a házasság felbontása, a gyermekelhelyezés és kapcsolattartás tárgyában folyó eljárás során. Azt helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a napló tartalma a BH
13. 103.számú jogesetben írtakra is figyelemmel a felperesi magántitok körébe tartozik. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta értékelni "A" tanúvallomását (
14. sorszám alatti jegyzőkönyv és
15. sorszám alatti jegyzőkönyv), mely szerint a tanú az alperes által megszerzett napló tartalmáról az alperes révén szerzett tudomást egyrészt úgy, hogy az abból kimásolt oldalakat az alperes neki megmutatta, másrészt annak tartalmából az alperes telefonon több részletet is ismertetett a tanúval. Kétségtelen, hogy "A" az alperes testvéreként nem tekinthető elfogulatlan tanúnak az elsőfokú ítéletben is értékelt körülmények miatt. Nyilvánvaló azonban az is, hogy ez az elfogultság a tanú részéről az alperesre nézve lehet kedvezőbb. Ebből következően ez a tanúvallomás ítéleti bizonyossággal, kétséget kizáróan alátámasztja a felperesi módosított kereseti kérelemben előadottakat. A Ptk.81.§.