← Magyarország

Bhar.149/2007/4 – Pécsi Ítélőtábla

A Pécsi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Bhar.I.149/2007/

  1. szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
  2. évi október hó
  3. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A harmadfokú bíróság a tartozás fedezetének elvonása bűntette és más bűncselekmények miatt a vádlott és 2 társa ellen indult büntetőügyben a Baranya Megyei Bíróság 3.Bf.67/2007/
  4. számú ítéletének I.r. vádlottra vonatkozó részét akként változtatja meg, hogy a közbizalom elleni bűncselekményeit 6 rb. magánokirat-hamisítás vétségének minősíti, amelyből 3 rb. felbujtóként elkövetett. Egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat a harmadfokú eljárásban felmerült 3.600 (háromezer-hatszáz) forint bűnügyi költség megfizetésére. Indokolás Az elsőfokon eljárt Pécsi Városi Bíróság a
  5. évi november hó
  6. napján kelt 2.B.1560/2005/
  7. számú ítéletével I.r. vádlottat csődbűntett, 5 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége és számviteli fegyelem megsértése vétségének kísérlete miatt 5 hónap - végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Ezt meghaladóan a jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntettének és a gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása vétségének a vádja alól felmentette, valamint a tartozás fedezete elvonásának bűntette és a folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt indult eljárást megszüntette. E határozatot a Baranya Megyei Bíróság a
  8. évi április hó
  9. napján kelt 3.Bf.67/2007/
  10. számú ítéletével annyiban változtatta meg, hogy - a tényállás III. pontjához kapcsolódóan - e vádlott bűnösségét további folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében is megállapította. Ez utóbbi ítélet ellen - felmentés érdekében - I.r. vádlott és védője jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján a másodfokú bíróság ítéletének a megváltoztatását indítványozta; azzal, hogy a közbizalom elleni bűncselekmények elkövetésére nem folytatólagosan került sor. A harmadfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott másodfokú ítéletet a Be.387.§

(1)bekezdése alapján az azt megelőző első- és másodfokú bírósági eljárással együtt bírálta felül, melynek a Be.349.§
(1)bekezdése értelmében - figyelemmel a Be.385.§-ban foglaltakra - nem volt tárgya a másodfokú ítéletnek a II.r. és az V.r. vádlottakra vonatkozó része. Ezen túlmenően az I.r. vádlottat érintő felülbírálat - a Be.348.§
(2)bekezdésében írtak szerint - nem terjedhetett ki azokra a felmentő és eljárást megszüntető rendelkezésekre, amelyeket fellebbezéssel nem támadtak. Az első- és másodfokú eljárás lefolytatása a perrendi előírások megtartásával történt meg, nem merült fel olyan szabálysértés, amely az érdemi elbírálást akadályozta volna. Az ügy ténybeli és jogi megítéléséhez szükséges bizonyítékok rendelkezésre álltak, azok összetett értékelésére a logika szabályainak megfelelően került sor. A másodfokú bíróság a Be.352.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól mentes tényállást állapított meg, így az - a Be.388.§
(1)bekezdésében megfogalmazottak alapján - irányadó volt a harmadfokú eljárásban is. Következésképpen a felmentést célzó fellebbezések nem voltak megalapozottak. -----------------------E tényállásból az eljárt bíróságok okszerűen következtettek az I.r. vádlott büntetőjogi felelősségére. Cselekményeinek a minősítése azonban csak a gazdasági bűncselekményekre vonatkozó részében felel meg az anyagi büntető jogszabályoknak. A közbizalom elleni bűncselekményeket érintő tényállás rövid lényege szerint az I.r. vádlott több alkalommal is közreműködött valótlan tartalmú okiratok kiállításában, illetve felhasználásában. Előbb annak érdekében, hogy a fizetésképtelenné vált
  1. számú Kft. műszaki berendezéseit és tárgyi eszközeit más cégek vagyonaként lehessen nyilvántartásba venni. Ehhez először maga készített készpénzfizetési számlákat, majd további három esetben ugyanerre másokat vett rá; mindannyiszor úgy, hogy a szóban forgó okiratok kitöltését tényleges gazdasági esemény nem kísérte. Ily módon négy gazdasági társaság - sorrendben a 2.számú Bt., a
  2. számú Bt., a
  3. számú Kft. és a
  4. számú Kft. - könyvelésébe kerültek valótlan tartalmú számlák. Ezen túlmenően a vádlott - az
  5. számú Kft. működéséhez kapcsolódóan - hamis, illetve valótlan tartalmú taggyűlési jegyzőkönyvek, alapító okirat, tagjegyzék és üzletrész átruházásáról szóló szerződés létrehozásában is részt vett. Mindezeket
  6. évi szeptember hó
  7. napján és
  8. évi június hó
  9. napján - jogi képviselője nyújtotta be a cégbírósághoz, aki egyes okiratok tartalmi hiteltelenségéről nem tudott. Mindezekre tekintettel helyesen járt el a másodfokú bíróság, amikor - a különböző gazdasági társaságokkal összefüggésben felvázolt jogviszonyok számához és ahhoz igazodóan, hogy az utóbb említett cselekmények egymással homogén anyagi halmazatban állnak - a vizsgált közbizalom elleni vétségeket hat rendbelinek minősítette. Ugyanakkor az elkövetői alakzatokra történő utalás kis mértékben pontatlan. Az
  10. számú Kft. és a
  11. számú Bt. közötti - ............. és .......... sorszámú - számlákat e vádlott maga készítette és használta fel, amikor azokat
  12. szeptember 20-án átadta a könyvelőjének. Ezen túlmenően két alkalommal is úgy juttatott el valótlan tartalmú, illetve hamis beadványokat a cégbírósághoz, hogy azok jellegével az ügyben ténylegesen eljáró jogi képviselője maradéktalanul nem volt tisztában. A következetes ítélkezési gyakorlat szerint ilyen esetekben - ha a természetes egység körébe tartozó részcselekmények vonatkozásában az elkövető tettesként és részesként is közreműködött - a leghátrányosabb jogkövetkezményekkel járó magatartás szerinti minősítést kell egységesen alkalmazni (BH 1994/
  13. számú eseti döntés). A tényállás I., III. és IV. pontjában megjelölt cselekményeket tehát az I.r. vádlott tettesként valósította meg, míg a többit felbujtóként. E cselekmények folytatólagosan elkövetettkénti minősítésére - figyelemmel a Btk.12.§
(2)bekezdésére - akkor nyílna törvényes lehetőség, ha az egyes jogviszonyokban az okiratok felhasználására többször is sor került volna (BH 1982/
  1. számú eseti döntés I. pontja). Nincs jelentősége az elkészítés, a kiállítás időpontjának, hanem csak annak, hogy azokat - valamely jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására - egyszerre, avagy különböző alkalmakkor használták-e fel. Márpedig ez - az elsőfokú bíróság ítéletének
  2. oldal
  3. és
  4. bekezdéseiből, valamint a
  5. oldal
  6. és a
  7. oldal
  8. bekezdéseiből kitűnően - minden esetben egy alkalommal történt meg. Ekként az I.r. vádlott közbizalom elleni bűncselekményeinek a helyes minősítése a következő: - 6 rb. a Btk.276.§-ban meghatározott magánokirat-hamisítás vétsége, amelyből 3 rb. - a Btk.21.§
(1)bekezdése alapján - felbujtóként elkövetett. ------------------------ A büntetőjogi jogkövetkezményeket meghatározó tényezőket a másodfokú bíróság hiánytalanul számba vette. A megváltozott minősítésre tekintettel mindössze a folytatólagosságra történő utalást kellett mellőzni. A büntetési tételkeret alsó határához közelítő tartamú szabadságvesztés arányban áll a súlyosító és enyhítő körülményekkel, végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése is törvényes. További enyhítésre - a Btk.37.§-ban megfogalmazott célok sérelme nélkül - már nincs lehetőség. Ezért a harmadfokú bíróság - a Be.398.§
(1)bekezdése alapján - a másodfokú bíróság ítéletének I.r. vádlottra vonatkozó részét a bűncselekmények minősítését érintően megváltoztatta. Az egyéb rendelkezések törvényesek voltak, ezért azokat a Be.397.§-ban írtak szerint helybenhagyta. A harmadfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés - figyelemmel a Be.385.§-ban írtakra - a Be.381.§
(1)bekezdésén alapul. P é c s,
  1. október
  2. Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Túri Tamás s.k. előadó bíró, Dr.Halász Etelka s.k. bíró A Pécsi Városi Bíróság 2.B.1560/2005/
  3. számú ítéletének az I.r. vádlottra vonatkozó része - a Baranya Megyei Bíróság 3.Bf.67/2007/
  4. számú ítéletében, illetve a Pécsi Ítélőtábla Bhar.I.149/2007/
  5. számú ítéletében írt változtatásokkal - a
  6. évi október hó
  7. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.