Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.259/2007/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Dr. Jakab János ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperes a Dr. Balatonfüredi Ügyvédi Iroda (ügyintéző dr. Balatonfüredi Sándor ügyvéd, ügyvédi iroda címe) és Dr. Kollár László ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen 11.000.000,Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a Baranya Megyei Bíróság 15.P.20.565/2006/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 572.000,(ötszázhetvenkettőezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest - a felperesi keresettel egyezően - arra, hogy fizessen meg a felperesnek 11.000.000,Ft-ot és kamatait, valamint az elsőfokú perköltséget. Megállapította, hogy a felperes a szerencsejáték szervezéséről szóló
- évi XXXIV. törvény V. fejezete értelmező rendelkezései 37.§
- pontja szerinti játékosnak minősült az alperes által üzemeltetett játékautomata hármas, négyes, és ötös játékhelyén, mivel a hatos játékhelyen meglévő kreditpontjai megfelelő fedezetet biztosítottak a további játékhelyeken történő játékhoz. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes jelentett be fellebbezést, fellebbezésében az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatását, és 1.475.600,- Ft-ot meghaladóan a felperesi kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint a felperes az ötös játékhelyen részben, a hármas és négyes játékhelyen pedig teljes egészében pénz befizetése nélkül, hitelben játszott. Hivatkozott arra, hogy a különböző automatákon (több játékhelyes automata esetében, a különböző játékhelyeken) lévő kreditpont nem ad játékjogot másik automatára, vagy másik játékhelyre, és, hogy a szerencsejáték-törvény végrehajtási rendeletének 2/i. pontja azt jelenti, hogy egy játékos adott játékteremben több játékhelyen nem játszhat, ezért a felperes által játszott játék nem tekinthető érvényesnek. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság ítéletének tényállásából a másodfokú bíróság mellőzi a
- oldal első, második és harmadik bekezdését „a felperes a játékot a fentiek szerint végigjátszotta" mondattal bezárólag, valamint mellőzi a
- oldal utolsó bekezdését. E helyett tényként azt állapítja meg, hogy a kulcsoslány a felperes részére - az ötös és hatos játékhelyre korábban bekulcsoltakon kívül - az ötös játékhelyre 1 óra 50 perckor 230.000,- Ft-ot, a négyes játékhelyre 2 óra 39 perckor 300.000,- Ft-ot, 2 óra 41 perckor újabb 300.000,- Ft-ot, a hármas játékhelyre pedig 1 óra 45 perckor 600.000,- Ft-ot kulcsolt be. Az összes kikulcsolás összege a négy játékhelyen 13.750.260,- Ft volt, melyből 11.000.000,- Ft-ról a felperes részére nyereményigazolást állítottak ki, mert azt részére készpénzben kifizetni nem tudták. Az így módosított tényállás alapján is helyes érdemben az elsőfokú bíróság ítélete, ezért azt a másodfokú bíróság a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján - az alábbi indokbeli módosításokkal - helybenhagyta: Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/
- (IX. 16.) PM rendelet
- szeptember 14.-i időpontban hatályos
- számú melléklet 2/i. pontja úgy rendelkezik, hogy a játékteremben elhelyezett pénznyerő automatán előzetesen, illetve a játék befejezését követően, a játékos részére sem a teremfelügyelő, sem a más személy közreműködése révén a további játék lehetősége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, amennyiben a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehető tételt meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésőbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell kiadni. A felperes részére az idézett rendelet szerinti igazolást az alperes képviseletében eljáró T. É. és R. K. kiállították, e személyek az igazolás kiállítására az alperes által sem vitatottan, de a Ptk. 220.§
(1)bekezdése értelmében is, mint az alperesi jogi személy képviselői jogosultak voltak. Közömbös e tekintetben az, hogy a nyilatkozat aláírásakor magukat tanúként tüntették fel, hiszen az igazolás kiadása és kiállítása általuk történt meg, azért azt az alperes nevében kiállítottnak kell tekinteni. A fenti PM rendelet hivatkozott rendelkezése értelmében kiállított igazolás a Ptk. 242.§
(1)bekezdése szerinti tartozás-elismerés, mely tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírói úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. E perben tehát az alperest terhelte a fentiek bizonyítása, melynek körében arra hivatkozott, hogy a felperes nem játszhatott volna egy játékautomata több helyén egyszerre, mégpedig az idézett PM rendelet 2 számú melléklet 2/i. pontja értelmében, valamint arra, hogy a felperes által játszott játék részben a szerencsejáték-törvény rendelkezéseibe ütközik, ugyanis a felperes az értelmező rendelkezések 37.§ 1 pontja szerinti tétet nem fizette meg, ezért a 37.§
- pontja szerinti játékosnak nem minősül, a szerencsejátékra jogot nem szerzett, nyereményre igényt nem tarthat. A PM rendelet
- számú melléklet 2/i. pontjával kapcsolatos hivatkozással összefüggésben a másodfokú bíróság azzal egészíti ki az elsőfokú bíróság ítéletének jogi indokolását, hogy az idézett rendelkezésből a másodfokú bíróság álláspontja szerint arra a következtetésre jutni, hogy egy játékgép több játékhelyén egyszerre ne lehetne tétet tenni és játszani nem lehet. E rendelkezés csupán annyit jelent, hogy a játék befejezését követően - ha az több játékhelyen történik egyszerre, akkor is - a le nem játszott kreditpontok értékét ki kell fizetni, és hogy a játékhelyet lefoglalni, mást a játékhely használatában akadályozni nem lehet. Ezzel egyező álláspontra helyezkedett a Szerencsejáték Felügyelet is, amikor az alperesi játékteremben e tárgyban elhelyezett feliratot kifogásolta. Nem osztotta a másodfokú bíróság az alperesnek azt a jogi álláspontját sem, hogy a felperes a játékban való részvételhez tétet nem fizetett, és ezért nyereményre nem jogosult. A kiegészített tényállásból kitűnően a felperes részére minden érintett (hármas, négyes, ötös) játékhelyre az alperes által elismert tétek kerültek bekulcsolásra. Azzal, hogy a játékautomatába az alperes képviseletében jelenlévő személy (kulcsoslány) a téteknek megfelelő kreditpontokat bekulcsolta, a felperes részéről a játékban való részvételhez szükséges tét fizetése megtörtént. Annak a ténynek, hogy a felperes a tét fedezetét hogyan és milyen módon biztosította - még ha az alperes által nyújtott hitelből is -, a perbeli jogvita elbírálása körében nincs jelentősége, ez az alperest - az elismeréssel megerősített - fizetési kötelezettsége alól nem mentesíti. Az esetleges, alperes által a játékhoz nyújtott hitel az alperes és felperes közti külön jogviszony tárgya, a felperes nyereményigényét azonban nem érinti. A fellebbezés sikertelen volt, ezért a Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján az alperes köteles a felperes részére másodfokú eljárási költséget fizetni, melynek összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(5)bekezdése alapján állapította meg. Pécs,
- november
- Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Kovács Ildikó s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró