Pf.22002/2011/4 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.22.002/2011/

1. A Fővárosi Ítélőtábla I. rendű, II. rendű perújított felpereseknek, dr. Szemes Marianna pártfogó ügyvéd által képviselt perújító alperes ellen indított perújítási ügyében, a Fejér Megyei Bíróság
2. június
3. napján meghozott 3.P.20.726/2009/
4. sorszámú ítélete ellen, az alperes részéről
5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyja. A teljes mértékben pervesztes perújító alperes pártfogó ügyvédjének (Szemes Marianna) munkadíját és a le nem rótt 32 000 (harminckétezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A perújítással támadott jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság kötelezte a perújító alperest, hogy fizessen meg a perújított felpereseknek mint egyetemleges jogosultaknak 150 000 forintot és ezen felül a perújított I. rendű felperesnek további 384 000 forintot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A megállapított tényállás szerint a perújító alperes a perújított I. rendű felperestől 1999 őszén kölcsön kért egy használt, 60 000 forint értékű halászhálót és egy 90 000 forint értékű, házilagosan készített, 1,5 m3 űrtartalmú haltartó tartályt, amelyeket felszólítás ellenére a perújított felpereseknek nem adott vissza. Ezért a perújított I. rendű felperes halászati vállalkozását nem tudta folytatni, így üzleti vesztesége keletkezett. Az elsőfokú bíróság kármegosztást alkalmazott, mivel a perújított I. rendű felperes csaknem öt évig nem tett semmit a munkaeszközei visszaszerzése, illetve vállalkozása folytatása érdekében. Ezért a perújított alperest 384 000 forint kártérítés megfizetésére kötelezte a perújított I. rendű felperes javára. A perújító alperes perújítási kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy a közelmúltban egy halszállító kocsin felismerte a perbeli haltartó tartályt, és tudomást szerzett arról, hogy azt 2000-ben XX megvásárolta a perújított I. rendű felperestől egy jelképes összegért. A fellebbezéssel támadott ítéletével az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Az ítélet indokolása szerint a perújító alperes az eljárás során csupán annyit tudott bizonyítani, hogy a perbeli haltartó tartály XXon keresztül jutott YY tulajdonába és az jelenleg hol található. Azonban azt minden kétséget kizáró módon nem tudta bizonyítani, hogy a haltartó tartályt XX a perújított I. rendű felperestől vásárolta meg. Kiemelte a bíróság, hogy a haltartó tartály azonosítása érdekében elrendelt helyszíni szemlén a perújított felperesek nem kívántak részt venni, az egyoldalú szemlének a bíróság jelentőségét nem látta, ezért a haltartó tartály azonossága kérdésben a perújító alperesi álláspontot fogadta el valónak. A perújító alperes által bejelentett további tanúk meghallgatását az elsőfokú bíróság mellőzte, figyelemmel arra, hogy a tanúk a haltartó tartály egyik járműről a másik járműre történő átemelésén kívül egyéb ismerettel nem rendelkeznek, annak tulajdonjogáról nyilatkozni nem tudnak. Mindezen adatokból az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a perújító alperes a rá kedvezőbb tényállás megállapításához elegendő bizonyítékot nem szolgáltatott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a perújító alperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatásával a perújítási kérelmével egyező döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az általa feltárt új bizonyítékokat tévesen értékelte. Utalt arra, hogy YY és XX tanúvallomása egyértelműen az ő előadását támasztották alá. Hangsúlyozta, hogy ZZ, MM és AA esetében kizárólag az elsőfokú bíróság rábeszélése folytán állt el a meghallgatásuktól. Kérte, hogy a másodfokú bíróság értékelje, hogy a helyszíni szemlét a felperesek megtagadták. Sérelmezte, hogy elfogadta az elsőfokú bíróság azon perújított I. rendű felperesi nyilatkozatot, hogy a kérdéses időben Barkas gépjárművel nem rendelkezett, annak ellenére, hogy a tanúk az ellenkezőjét állították. Iratellenesnek tartotta az ítélet azon megállapítását, hogy nem kizárt, hogy a bodakajtori eladók az alperes emberei voltak, ez a bíróság kizárólagos feltételezésén alapul. A perújított felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyását kérték. Hivatkoztak arra, hogy az eljárás során említett Barkas teherautót a perújító alperes vásárolta meg tőlük, mely tényt a tárgyaláson elismert. Utaltak XX tanú előadására, miszerint nem tőlük vásárolta meg a haltartó tartályt. Előadták, hogy válságos egészségi állapotuk miatt nem tudtak a bíróság újabb időpontra kitűzött helyszíni szemléjén megjelenni, kórházi kezelés alatt álltak. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 256/A.§