SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Bhar.II.294/2007/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság Szegeden,
- november
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő ÍTÉLETET: A jövedéki adóbevételt jelentős mértékben csökkentő járulékkal visszaélés bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság
- június
- napján kihirdetett 1.Bf.567/2006/
- számú ítéletét m e g v á l t o z t a t j a az alábbiak szerint: A vádlott bűnös jövedékkel visszaélés vétségében. Ezért a vádlottat 180 (Egyszáznyolcvan) napi tétel pénzbüntetésre í t é l i. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 500 (Ötszáz) forintban állapítja meg. Az így kiszabott 90.000 (Kilencvenezer) forint pénzbüntetést - meg nem fizetése esetén - 180 (Egyszáznyolcvan) napi szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Kötelezi a vádlottat az eljárásban felmerült bűnügyi költségből 500.000.- (Ötszázezer) forint megfizetésére az államnak, a Bács-Kiskun Megyei Bírósági Gazdasági Hivatal felhívása szerint, míg 2.654.731.(Kettőmillió-hatszázötvennégyezerhétszázharmincegy) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb., jövedéki adóbevételt jelentős mértékben csökkentő jövedékkel visszaélés bűntettében. Ezért 8 hónap, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönre ítélte. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség kisebb részét a vádlottra terhelte, túlnyomó részéről megállapította, hogy azt az állam viseli. Az elsőfokú ítélet ellen a védő jelentett be fellebbezést a vádlott felmentéséért. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és a vádlottat az ellene 1 rb., jövedéki adóbevételt jelentős mértékben csökkentő jövedékkel visszaélés bűntette miatt emelt vád alól felmentette. Kimondta, hogy az összes bűnügyi költséget az állam viseli, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Megállapította a megtérítés feltételeit és felhívta az elsőfokú bíróságot, hogy ennek megfelelően intézkedjen. A másodfokú bíróság ítélete ellen az ügyész fellebbezett a vádlott terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség átiratában kifejtett álláspontja szerint a vádlott esetében - figyelemmel aggálytalanul megállapítható tudattartalmára - kizárólag szőlőbor előállításának szándékára és ehhez képest e magatartás büntetőjogi értékelésére lehet megalapozott következtetést levonni; ennek megfelelően kérte a másodfokú ítélet megváltoztatását az ügyészi fellebbezésnek megfelelően. A fellebbezést az ítélőtábla alaposnak ítélte. Anyagijogi jogszabályt sértett a másodfokú - és megjegyzendő, hogy az elsőfokú bíróság, amikor a jövedékkel visszaélés bűncselekmény keretdiszpozíciós jellegét alapul véve, az annak tartalmát ténylegesen kitöltő jogszabályi rendelkezés időbeli hatályát nem vizsgálta [Be.
- §
(1)bekezdés). Az időbeli hatály vizsgálata minden ügyben elengedhetetlen. A keretdiszpozíciós bűncselekmények esetében külön vizsgálni kell, hogy utóbb, az elbírálás idejére nem következett-e be oly mértékű változás a keretdiszpozíció tartalmát kitöltő jogszabályi környezetben, ami miatt az állam a büntetőjogi védelmet megszüntetné, vagy oly mértékben változtatná meg, aminek a büntetőjogi felelősség meglétére a Btk.
- §-a alapján feltétlen kihatása van [1/
- Büntető Jogegységi Határozat]. Ennélfogva az eljáró bíróságoknak minden esetben meg kell vizsgálniuk, Bhar.II.294/2007/
- hogy az elbíráláskor is fennállnak-e még a büntető felelősségre vonás feltételei, vagy sem. Tekintettel arra, hogy ezt a vizsgálatot a másodfokú bíróság sem végezte el, azt az ítélőtábla vizsgálta. A jövedéki termékekről szóló
- évi CIII. tv. (a továbbiakban: Jöt.)
- április 30-ig volt hatályban, azaz a vádbeli elkövetéskor még igen. E törvény rendelkezéseit
- május
- napjától - a „régi" Jöt. hatályon kívül helyezésével egyidejűleg - a
- évi CXVII. tv., az „új" Jöt. rendelkezései váltották fel, ennélfogva a jövedékkel visszaélés bűncselekményének kerettartalmát ez a jogszabály töltötte ki. A vizsgálat során megállapítható volt, hogy az új Jöt. valamennyi rendelkezése gyakorlatilag a régi, már hatályon kívül került Jöt. rendelkezéseivel azonos, tehát a jogalkotó a büntetőjogi védelmet nem szüntette meg. Ebből következően a bűncselekményt az elkövetésekor hatályban volt, un. jövedéki törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével kellett elbírálni. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet arra tekintettel változtatta meg, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság iratellenes megállapítást tett, amikor a vádlott meg nem cáfolt védekezését nem helyesen rögzítette az ítéletben, továbbá megállapított tényekből további tényre, nevezetesen a vádlott tudattartalmára és ehhez képest bűnösségére megalapozatlan következtetést vont le. Abban nem tévedett a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú tényállás kiegészítésére, helyesbítésére az iratok tartalma alapján - tehát bizonyítás nélkül is - van lehetőség, amennyiben a másodfokú bíróság az első fokon bűnösnek kimondott vádlottat felmenti. Nem hagyható ugyanakkor figyelmen kívül, hogy a másodfokú bíróság az így elvégzett tényállás-kiegészítés keretében helyesen azt a tényállást állapította meg, hogy a vádlott „csendestársként", kétmillió forint készpénzzel járult hozzá 30.000 liter szeszesital előállításához, ami a vádlott tudomása és szándéka szerint szőlőbor volt. Abban tehát nem tévedett a másodfokú bíróság, amikor a nem habzó, köztes alkoholtermék előállítását nem ítélte a vádlott terhére róhatónak. Kétségtelen tehát, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor azt állapította meg, hogy a vádlott nem habzó, köztes alkoholtermék előállításához járult hozzá, vált annak legalább résztulajdonosává, ilyen módon tettese az ezen alkoholtermék adótartalmának eltitkolását jelentő jövedékkel visszaélés bűncselekményének. A másodfokú bíróság viszont abban tévedett, hogy a vádlott egyáltalán nem felel büntetőjogilag semmiféle alkoholtermékhez kapcsolódó adó eltitkolásáért, mert szándéka szőlőbor előállítására irányult, szőlőbor pedig nem keletkezett, ennélfogva a vádlottat büntetőjogi felelősség nem terheli. Ez a tényekből történő jogkövetkeztetés megalapozatlan. A másodfokú bíróság maga állapította meg - helyesen - a tényállásban, hogy a vádlott szándéka a csendestársi anyagi hozzájárulással szőlőbor előállítására irányult. Az kétségtelen, hogy nem szőlőbor jött létre, hanem ún. nem habzó köztes alkoholtermék. Ebből azonban kizárólag arra vonható le következtetés a bűncselekmény alanyi oldalából - ellenkező bizonyítékok hiányában - hogy a vádlott tudattartalma bizonyíthatóan csupán azt fogta át, hogy társával szőlőbort állíttat elő és a későbbiekben azt fogják forgalomba bocsátani. Ebből pedig az következik, hogy a vádlott büntetőjogi felelőssége a szőlőborhoz kapcsolódó jövedéki adó eltitkolását célozta, azt valósította meg, hiszen adófizetési kötelezettségének a tudomása szerinti bor vonatkozásában sem tett eleget. Az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott tehát arra, hogy a vádlott jövedéki terméket birtokolt, azt a vádlott sem vitatta, hogy az az ő tulajdonát képezte. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt is, hogy ennélfogva a már hivatkozott régi Jöt. rendelkezéseinek alapul vételével az adófizetési kötelezettség a termék előállításakor, ha ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának időpontjában keletkezett, azaz legkésőbb
- június 24-én, a jövedéki adóellenőrzés foganatosításakor. Ebből következik, hogy a másodfokú bíróság tévedett, amikor a vádlottat az ellene emelt vád alól felmentette. A kifejtetteket alapul véve tehát a harmadfokú bíróság az ügyész fellebbezését alaposnak ítélve a másodfokú ítéletet a Be.
- §
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, és a vádlott bűnösségét a Btk. 311. §
(1)bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő jövedékkel visszaélés vétségében mondta ki, mert az 1997. év CIII. tv. 54/B. §
(2)bekezdés a) Bhar.II.294/2007/
- pontja alapján a szőlőborra literenként kivetett 5,- Ft alapul vételével a 30.000 liter alkoholtermék összesen 150.000,- Ft jövedéki adó elvonását eredményezte. A bűnösségi körülményeket vizsgálva enyhítőként az időmúlást és a hosszú büntetőeljárást értékelte az ítélőtábla, súlyosítóként a vádlott büntetett előéletét és a hasonló jellegű cselekmények helyi elszaporodottságát. Köztudomású ugyanis, hogy (település megnevezése)-en és környékén az un. „pancsolt" szeszesitalok előállítása nagymértékű és ahhoz mindig jövedéki adó eltitkolása kapcsolódik. Az megállapítható a vádlott által előadott személyi, vagyoni körülményekből, hogy a vádlott munkahelye az (társaság megnevezése), jövedelme és vagyona nem ismert. Tény ugyanakkor, hogy kétmillió forinttal járult hozzá a szeszesital előállításához. Ebből következik, hogy mindennapi megélhetését meghaladó jövedelemforrással rendelkezett. Az ítélőtábla úgy ítélte, hogy a vagylagosan szabadságvesztéssel, közérdekű munkával és pénzbüntetéssel is büntethető bűncselekmény miatt a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre, a megvalósult cselekmény jellegére és tárgyi súlyára, valamint a bűnösségi körülményekre figyelemmel a pénzbüntetés megfelelően szolgálja a Btk.
- §-ában írt célokat. Ezért a vádlottat a rendelkező részben meghatározott pénzbüntetésre ítélte, a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdése alapján. A napi tételek számát bűnössége fokához, az egy napi tétel összegét pedig kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz és életvezetéséhez mérten állapította meg. A pénzbüntetésnek szabadságvesztésre történő átváltoztatása lehetőségéről a Btk.
- §-a alapján határozott. A másodfokú ítélet megváltoztatása egyben azt is jelentette, hogy a vádlottat a bűnügyi költség egy részének viselésére kellett kötelezni. Az alkoholtermék tárolásával felmerült bűnügyi költség kisebb részének viselésére ezért a Be.
- §
(1)bekezdése alapján a bűnösnek kimondott vádlottat kötelezte, míg a
(4)bekezdésre tekintettel az aránytalanul magas bűnügyi költség nagyobbik részét az államra terhelte. *** A másodfokú ítélet felmentő rendelkezés megváltoztatásából egyenesen következik, hogy megszűnt a jogalapja a másodfokú bíróság megtérítéssel kapcsolatos felhívásának, ezért az értelemszerűen nem hajtandó végre. S z e g e d ,
- november
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. Dr.Katona Tibor sk. Dr.Mezőlaki Erik sk. a tanács elnöke a tanács tagja,előadó a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bhar.II.294/2007/
- számú ítélete és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 1.Bf.567/2006/
- számú ítéletének a jelen ítélettel meg nem változtatott része a mai napon jogerős és végrehajtható. S z e g e d ,
- november
- Gyurisné dr.Komlóssy Éva sk. a tanács elnöke