Pfv.III.20.907/2007/13.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr.Csernok Gyula pártfogó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr.Fekete Matild ügyvéd által képviselt I.r. és II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt a Kisvárdai Városi Bíróság előtt 6.P.20.588/
- szám alatt megindított és másodfokon a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 4.Pf.20.140/2007/
- számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes által
- és Pfv.
- sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálat kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját és költségeit 10.000 (Tízezer) forintban állapítja meg, amelyet a felülvizsgálati illetékkel együtt az állam visel. I n d o k o l á s A felperes
- március ágyneműtartóban elhelyezett, találta meg. 2-án a lakásában lévő, zárható lakásvásárlásra szánt pénzét nem Keresetében 4.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte az alperesek kötelezését arra hivatkozással, hogy testvére, az I.r. alperes tudott a pénz elhelyezéséről és a lakásban betörés nyoma nem volt észlelhető. Az I.r. alperes fia, a II.r. alperes pedig az általa vásárolt lakás vételárát, felújítási költségét, valamint a személygépkocsija vételárát csak ebből a pénzből finanszírozhatta. Az alperesek a kereset elutasítását kérték. A keresetet elutasító jogerős ítélet indokolása szerint a felperes nem tudta bizonyítani, hogy pénzét az alperesek valamelyike eltulajdonította volna, ezért a Ptk.
- §-ának
(1)bekezdésére alapított keresete alaptalan. A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a bíróság a tényállást iratellenesen és a bizonyítékok nyilvánvalóan okszerűtlen mérlegelése alapján állapította meg. A bíróság tévesen fogadta el az I.r. alperes vallomását a tekintetben, hogy a pénz együttes megszámolására a felperesnek a kórházból kijövetele után került sor, mert valójában ez azelőtt történt, hogy a felperes kórházba vonult. Okszerűtlenül értékelte továbbá a bíróság a felperesnek a feljelentésben és a tárgyaláson tett nyilatkozatait, illetőleg a II.r. alperes vagyoni helyzetével kapcsolatos bizonyítékokat, indokolatlanul mellőzve annak a tanúnak a meghallgatását, akitől a II.r. alperes az állítása szerint nagyobb összegű kölcsönt kapott. Az alperesek felülvizsgálati hatályban tartására irányult. ellenkérelme a jogerős ítélet A Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság azt vizsgálta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felperes a keresetét arra alapította, hogy 4.000.000 forintját az alperesek jogtalanul elvették. Ezt a tényt a perben a Pp. 164. §ának
(1)bekezdése alapján a felperesnek kellett bizonyítania. Önmagában az, hogy az I.r. alperes tudott a pénzről, illetőleg annak elhelyezéséről, valamint az, hogy a II.r. alperesnek 2005-ben különböző kiadásai merültek fel, még nem szolgál kellő bizonyítékul arra, hogy a követelt pénzösszeget az alperesek tulajdonították el a felperestől. A másodfokú ítélet indokolása helyesen utal arra, hogy ez még abban az esetben sem állapítható meg, ha az U-ban lévő személytől kapott kölcsön összege nem bizonyított, ezért a tanú meghallgatásának mellőzése nem eredményezi a jogerős ítélet megalapozatlanságát. A bíróság helytállóan értékelte az eredménytelen nyomozás adatait, valamint az iratok tartalmának megfelelően vette figyelembe azt a tényt is, hogy a felperes részben eltérő nyilatkozatokat tett
- március 3-án és március 4-én a pénznek az I.r. alperessel együtt történő megszámolása és elhelyezése tekintetében. A felperes nem vitatta továbbá, hogy testvérén kívül más személynek is említést tett a lakásvásárlás céljából otthon tartott pénzről, valamint azt sem, hogy lakása ajtaját nem mindig zárja be (6.P.20.268/2006/
- számú jegyzőkönyv
- oldal). Mindezeket is figyelembe véve a bíróság iratellenesség és a bizonyítékok okszerűtlen értékelése nélkül, megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget és a bizonyítási teher általános szabályából következően a bizonyítatlanság következményei az ő hátrányára esnek, ezért a keresetet elutasító jogerős döntés a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okok miatt nem jogszabálysértő. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
- §-ának
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül hozott határozatával a Pp. 275. §-ának
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alpereseknek a felülvizsgálati eljárásban perköltségigényük nem volt, így erről rendelkezni nem kellett. A felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a módosított 7/2002. (III.30.) IM rendelet 5. §-ának
(2)bekezdése alapján állapította meg, amelyet a rendelet 5. §-ának
(3)bekezdése alapján az állam visel, a díj kiutalásáról pedig a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Hivatala intézkedik. A felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §-ának
(1)bekezdése és
- §-a alapján az állam viseli. Budapest,
- október
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Udvary Katalin s.k. előadó bíró, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő