alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Csongrád Megyei Bíróság 5.K.21.994/2010/8. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy alperesnek 10.000 /
az perköltséget. fizessen tízezer/ meg 15 forint napon belül
felülvizsgálati Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Dél-alföldi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a
adózás rendjéről szóló
adózó terhére értékelte, hogy adózási gyakorlattal rendelkezik, több éve hatályos, egyértelmű jogszabályi rendelkezést hagyott figyelmen kívül, és nem minősül “első mulasztónak”, mert három éven belül vele szemben már sor került mulasztási bírság kiszabására.
elsőfokú hatóság nem talált olyan körülményt, amely a bírság kiszabásának mellőzésére okot adott volna, ilyet
adózó sem adott elő, ezért a maximális kiszabható 500.000 Ft mértékből
adózó terhére 350.000 Ft mulasztási bírságot szabott ki. A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2010. június 8. napján kelt számú határozatával
elsőfokú határozatot helyben hagyta. Indokolása szerint
elsőfokú adóhatóság eleget tett a törvény által előírt mérlegelési kötelezettségének, a kiszabott mulasztási bírság összege arányban áll
elkövetett mulasztással,
eset összes körülményének figyelembe vétele alapján túlzottnak nem tekinthető. A felperes keresetében
adóhatározatok megváltoztatását, és a bírság törlését kérte. Vitatta a mulasztási bírság jogalapját és annak összegszerűségét is. A per első tárgyalásán vezető képviselője akként nyilatkozott, hogy keresetét
írásbeli egyezően fenntartja, majd a tárgyalás során
elsőfokú bíróság kérdésére előadta, hogy /
onban álláspontja szerint
alperesi határozatban kiszabott 350.000 Ft mulasztási bírság eltúlzott mértékű. E mulasztás után nem volt indokolt ekkora összegű bírság kiszabása.”
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy felperes a tárgyaláson a keresetét megváltoztatta, mulasztását elismerte, a jogszabálysértést abban látta megvalósultnak, hogy a vele szemben kiszabott bírság eltúlzott mértékű.
elsőfokú bíróság
t állapította meg, hogy a felperes terhére a mulasztás súlyához igazodó,
adózási érdeksérelemmel arányos bírság kiszabására került sor. A felperes sem a keresetlevelében, sem a tárgyaláson egyéb olyan új körülményre vagy tényre nem hivatkozott, amelyek alapot adtak volna a bírság összege tekintetében annak megállapítására, hogy
megalapozatlan, törvénysértően eltúlzott mértékű lenne. A felperes felülvizsgálati kérelmében
ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset teljesítését, illetve a bírság mértékének mérsékelését kérte. Álláspontja szerint
elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek /a továbbiakban: Pp./
ítélet indokolásának tartalmi elemeit szabályozó 221.§ /1/ bekezdését, mert a mulasztás jogalapja körében
indokolás hiányos: tényeket nem állapít meg, és mellőzésük indokát sem adja, ahogyan annak sem, hogy a könyvszakértői bizonyítási indítványnak miért nem adott helyt. A felperes kijelentette, hogy
elsőfokú bíróság tévesen állapította meg, miszerint a keresetét megváltoztatta volna, mert
t nem módosította. A szabályzatok hiányának megállapítása
elsőfokú bíróság részéről bizonyítékok nélküli, a felperesi cáfoló ténymegállapításokat nem is értékelte, nem jelölte meg
t a jogszabályhelyet, amely szerint a korábbi mulasztási bírságnak nem
összege, hanem a ténye értékelendő, továbbá, hogy rövid lejáratú kötelezettségei valójában tagi kölcsönök.
ítélet sérti
.§ /21/ bekezdését, ügyében adózási érdeksérelem nem történt.
alperes ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Pp. 3.§-ának /1/ bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő.
adóhatóság jogkövetkezményt: mulasztási bírságot akkor szabhat ki, ha
adózó
A felperes keresetében vitatta, hogy elkövetett volna
.§ában szabályozott,
adóhatóság által megállapított olyan magatartást, amely alapján szankcionálható lenne, és kifogásolta a terhére kiszabott mulasztási bírság mértékét is. A Pp. közigazgatási pereket szabályozó XX. fejezetének 335/A.§ /1/ bekezdése alapján a felperes a keresetét legkésőbb
első tárgyaláson változtathatja meg. A /2/ bekezdés értelmében
/1/ bekezdésben foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a fél a keresetét felemelhesse vagy leszállíthassa.
elsőfokú bíróság a perben egy tárgyalást tartott, amelynek során felperes a mulasztás tényét elismerte, e jognyilatkozatát a tárgyalásról készített jegyzőkönyv tartalmazza. A jegyzőkönyvben röviden le kell írni
eljárás menetét és
annak során történteket; ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős,
t szó szerint kell jegyzőkönyvbe venni; különösen fel kell tüntetni a jegyzőkönyvben: a felek által előadott vagy a periratokból felolvasott lényeges kérelmeket és nyilatkozatokat, ideértve a felek tényállításait és bizonyítási indítványait, valamint a keresetváltoztatást /Pp. 117.§ /1/ bekezdés, /2/ bekezdés b. pont/. A felperes nem kérte a jegyzőkönyvben foglaltaknak a Pp. 118.§ /2/ bekezdése alkalmazásával történő módosítását. Miután a bíróság a Pp. 3.§-ának /2/ bekezdése alapján - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van, és felperes a tárgyaláson /a jegyzőkönyvben is rögzítetten/ a mulasztási bírság jogalapját képező mulasztást elismerte,
elsőfokú bíróságnak a megváltoztatott kereset alapján kellett a továbbiakban eljárnia. A bíróság a per érdemében ítélettel határoz /Pp. 212.§ /1/ bekezdés/.
ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre, a döntés
onban nem terjedhet túl a kereseti kérelmen /Pp. 213.§ /1/ bekezdés, 215.§/.
elsőfokú bíróság a felperes megváltoztatott kereseti kérelmén nem túlterjeszkedve döntött arról, hogy a mulasztási bírság összegszerűsége körében jogszerűek-e
adóhatározatok, ítéletének a rendelkező része, és a Pp. 221.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelően indokolásának tényállása és jogi indokolása a mulasztási bírság összegszerűségét vitató kereseti kérelemre vonatkozik. A felperes kereseti kérelmének megváltoztatásával okafogyottá vált a szakértő kirendelésére irányuló bizonyítási indítvány is.
pontja szerint
adózó 500.000 Ft-ig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a jogszabályokban előírt bizonylatok kiállítását, illetve könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja, a bizonylatokat
előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan vagy
előírásoktól eltérően vezeti vagy a számviteli törvényben meghatározott pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket megsérti. A /21/ bekezdés értelmében a mulasztási bírság kiszabásánál
adóhatóság mérlegeli
eset összes körülményét,
adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, továbbá
t, hogy
adózó, illetve intézkedő képviselője, alkalmazottja, tagja vagy megbízottja
adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el. A körülmények mérlegelése alapján
adóhatóság a mulasztás súlyához igazodó,
adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi. E jogszabályhelyek alkalmazásával
adóhatóság felperest -
általa elismert mulasztás miatt - 350.000 Ft mulasztási bírsággal sújtotta.
.§-ának /2/ bekezdése alapján
adózó és
adóhatóság e törvénynek és más törvényeknek megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. Ha a törvény
adóhatóságot mérlegelésre jogosítja fel,
t csak a felhatalmazás céljának megfelelően, a törvényes keretek között gyakorolhatja.
elsőfokú bíróságnak eljárása során figyelemmel kellett lennie a Pp. 339/B.§ára, amely szerint mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta,
eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik. A bíróság közigazgatási perben, a mérlegelési jogkörben hozott határozat felülvizsgálata során
eljárási szabályok érvényesítését, a tényállás kellő feltárását, a bizonyítékok okszerű mérlegelését, és ezeknek a határozat indokolásában történő megjelenítését vizsgálja felül. A bíróság tehát e körben nem jogosult méltányossági jogkört gyakorolni, a Pp. 339/B.§-ában meghatározottakat kell vizsgálnia a határozat jogszerűsége szempontjából.
elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy
alperes a közigazgatási eljárás teljes anyagát értékelte, a kellő mértékben feltárt tényállás elemeit, a tényeket, körülményeket, bizonyítékokat mérlegelte, határozatában a mérlegelés szempontjait is rögzítette, indokolásából mérlegelésének okszerűsége megállapítható.
.§ /21/ bekezdésében tényállási elem a mulasztás gyakorisága, amelyet
elsőfokú bíróság és
alperes helyesen vizsgált. A felperes nem hivatkozott
adóhatóság által el nem bírált tényre vagy körülményre, önmagában pedig
a körülmény, hogy felperes
adózási érdeksérelemhez mérten a mulasztási bírságot eltúlzottnak értékelte, sem
alperesi határozat, sem a jogerős ítélet jogsértő voltának megállapításához nem vezethet. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a felperes magtartásának törvényes jogkövetkezménye /Art. 172.§ /1/ bekezdés e. pont/ volt a mulasztási bírsággal való szankcionálás
elsőfokú bíróság által helytálló döntéssel a bírság összegszerűsége körében is jogszerűnek minősített alperesi határozat alapján. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felperes a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján köteles
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A felperes felülvizsgálati kérelmén a felülvizsgálati eljárási illetéket lerótta, ezért annak viseléséről a Legfelsőbb bíróságnak rendelkeznie nem kellett. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.