alábbi í t é l e t e t A Legfelsőbb Bíróság a Vas Megyei Bíróág 1.K.20.099/2010/26. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, a felülvizsgálati kérelemmel támadott részét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
alperesnek 15 napon belül 190.000 /
az százkilencvenezer/ forint felülvizsgálati perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak - külön felhívásra - 631.600 /
az hatszázharmincegyezer-hatszáz/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s A felperes
Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a felperesnél 2005.-
elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a revízió megvizsgálta
adózó 2005-2007. évi anyag- és árubeszerzéseit, nyitó- és zárókészleteit, és - figyelmen kívül hagyva a dohánytermékek a PB gázpalackok beszerzéseinek, leltárértékeinek és bevételeinek
értékét elvégezte
árualapra vetített haszonkulcs kalkulációt, illetve a bevallási adatok alapján kiszámolta
egyes évek vonatkozásában számítható átlag haszonkulcsokat. Ezt követően kiszámította
adózó által évenként alkalmazott tényleges haszonkulcsokat, és miután a kiszámolt bevalláson illetve a leltárakon alapuló haszonkulcsok között nagyságrendi volt
eltérés,
adózó által vallott bevételt - helytállóan - nem fogadta el, és a bevételek megállapítására
adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 108.§-a alapján becslési eljárást alkalmazott.
eljárás további szakaszában
elsőfokú hatóság
árualap és a leltárak alapján számolt átlaghaszonkulcs figyelembe vételével meghatározta
t a bevételt, amelyet
adózó bevallani elmulasztott, majd a bevallani elmulasztott bevételek összegével
adózó egyéni vállalkozói tevékenységéből származó eredményét megnövelte, és
egyes évekre megállapította
szja fizetési kötelezettséget. A többlet árbevételre jutó áfa összegét pedig
általános forgalmi adóról szóló
áfa összegét -
adózó számára kedvező módon - a IV. negyedévre állította be, ugyanis a bevétel eltitkolás éven belüli megoszlását nem volt lehetséges meghatározni, és miután arra nem csak
I. negyedévben kerülhetett sor, a késedelmi pótlékot nem lehetett olyan fizetési kötelezettségre előírni, amely nem
adott időszakban /pl.: I. negyedévben/ valósult meg. A felperes keresetében
adóhatározatok hatályon kívül helyezését és
elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Vitatta a becslési eljárás jogalapját és annak összegszerűségét is.
elsőfokú bíróság jogerős ítéletével
alperes határozatát megváltoztatta,
adóhiánynak minősülő adókülönbözetet 10.527.458 Ft-ra,
adóbírságot 5.264.729 Ft-ra, a késedelmi pótlékot 4.125.067 Ft-ra elutasította. szállította le, a keresetet ezt meghaladóan A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen
ítélet és a jogerős határozat hatályon kívül helyezését, másodlagosan
ítélet megváltoztatását vagy annak hatályon kívül helyezésével
elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte. Kérelmét hat pontba foglalta össze: 1./Álláspontja szerint a becslés jogalapja körében
elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény /a továbbiakban: Pp./ 206.§-át, 339/A.§-át,
.§109.§-át, okszerűtlenül következtetett a becslés jogalapjának bizonyítottságára. A becslés alapjául 2006. január 1-jétől csak a szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi mutatóktól való eltérés szolgálhat, és ha a törvény a becslés jogalapját mennyiségi vagy minőségi /szakértői mutatók/ ismérvhez köti,
okat nem lehet figyelmen kívül hagyni. A becslés alapjául szolgáló adatok körében /2. pont/
elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 164.§-át, 177.§-át, 206.§-át, a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelte, a felek haszonkulcs számításaihoz nem
onos követelményeket rendelt.
elsőfokú ítélet sérti a Pp. 206.§-át, 213.§-át, 221.§ /1/ bekezdését /
on tényt, hogy
anyag-, áru-, göngyöleg beszerzést
adóhatóság nem a könyvelés, hanem a bevallás alapján vette tévesen figyelembe, amennyiben pedig
ért hiányzik
ítéletből, mert
elsőfokú bíróság
t nem értékelte bizonyítottnak, úgy nem tér ki
indokolás arra, hogy miért nem bizonyított. A
ítélet sérti a Pp. 164.§-át,
.§-át, mivel
alperes nem bizonyította, hogy
utolsó negyedévre esett volna a teljes eltitkolt bevétel, illetve, hogy a IV. negyedévre történt előírása
adózóra kedvezőbb. A felperes szerint
elsőfokú bíróság véleményével ellentétben /5. pont/
.§ /5/ bekezdésébe ütköző lényeges eljárási jogszabálysértés a becslési eljárás lefolytatásáról való tájékoztatás elmaradása.
elsőfokú bíróság megsértette a Pp. 213.§ /1/ bekezdését /
adóhatóság a becslés feltételeit nem a törvényi feltételeknek megfelelően /minden időszakra és adónemre vonatkozóan/ bizonyította.
alperes érdemi ellenkérelmében
ítélet hatályában fenntartását kérte. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§-ának /1/ bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság a jogerős határozatot csak a felülvizsgálati kérelem keretei között, és a megjelölt jogszabályok alapján vizsgálhatja felül /Pp. 272.§ /2/ bekezdés, 275.§ /2/ bekezdés, BH2002. 490., KGD2002. 262./.
alperes felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be, a felperes felülvizsgálati kérelmében a keresetének helyt adó ítéletrészeket nem vitatta, amelyek meghatározták a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálatának terjedelmét.
adóhatóság rendszeresen ellenőrzi
adózókat és
adózásban részt vevő más személyeket.
ellenőrzés célja
adótörvényekben és más jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása [Art. 86.§ /1/ bekezdés].
adóhatóság
ellenőrzés célját
.§-ának /1/ bekezdés a/-f/ pontjaiban meghatározott fajtájú ellenőrzésekkel valósítja meg. A felperesnél a revízió
a/ pont szerinti bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott. A bevallás utólagos ellenőrzése során
.§-ának /1/ bekezdése értelmében
adóhatóság
adózó adó-megállapítási, bevallási kötelezettsége teljesítését vizsgálhatja adónként, támogatásonként és időszakonként vagy meghatározott időszakra több adó és támogatás tekintetében. Ellenőrzési fajta /típus/ tehát a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, amelynek bizonyítási eljárási szakaszában
adóhatóság becslést alkalmazott.
.§-ának /1/ bekezdésében foglalt meghatározás szerint a becslés bizonyítási módszer, amely a törvényeknek megfelelő, a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapját valószínűsíti. Alapelvi követelmény, hogy
adóhatóság
adózónak a törvények megtartásához szükséges tájékoztatást megadja /Art. 1.§ /5/ bekezdés/, konkrét előírás, hogy
adózóval
ellenőrzés megindítását - a szabályozott kivételekkel - közölni kell,
adóellenőr pedig köteles /többek között/
adózót
ellenőrzés típusáról, tárgyáról és várható időtartamáról tájékoztatni /Art. 97.§ /1/ bekezdés/. A felperes olyan tartalmú jogszabályhelyet, amely szerint
adóhatóságnak
ellenőrzés során alkalmazott bizonyítási módszerről értesítési kötelezettsége lenne, nem jelölt meg. A tájékoztatási kötelezettség alapelvi szintű szabályozása nem fogalmaz meg mulasztást arra
esetre, ha
adóhatóság a becslésről, annak alkalmazását megelőzően,
tájékoztatja. A felperes eltérő álláspontja téves. adózót nem
pontja szerint becslés alkalmazható, ha
adóhatóság rendelkezésére álló,
ok száma vagy tartalma miatt jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény alapján alaposan feltételezhető, hogy
adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására. A /4/ bekezdés szerint a /3/ bekezdés c) pontja alkalmazásában jelentősnek tekinthető adat, tény, körülmény különösen a számla (egyszerűsített számla), nyugtaadási kötelezettség adóéven belüli ismételt elmulasztása, igazolatlan eredetű áru forgalmazása, be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá
adózó tevékenységével, eredményével összefüggő iratok, nyilatkozatok és
adott tevékenységre vonatkozóan szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi, élőmunka- és anyagszükségleti mutatók, standardok közötti lényeges eltérés. A becslésnél
adóalap megállapítása szempontjából lényeges, rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, bizonyítékokat, nyilatkozatokat kell figyelembe venni és együttesen értékelni.
elsőfokú bíróság helytálló jogértelmezéssel fejtette ki, hogy
pontjában meghatározott
on jelentősnek tekinthető adatnak, ténynek, körülménynek, amely alapján alaposan feltételezhető, hogy
adózó iratai nem alkalmasak a valós adó, illetve költségvetési támogatás alapjának megállapítására, és ezért becslés alkalmazható. Felperesnél a becslés alkalmazását saját nyilvántartásainak ellentmondásossága alapozta meg, ezért a becslés jogalapját a "szakértők által kidolgozott jövedelmezőségi mutatók"ra való hivatkozással alaptalanul vitatja. A közigazgatási perben is a /Pp. 324.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó/ Pp. 164.§-ának /1/ bekezdése alapján a per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy
okat a bíróság valónak fogadja el. A Legfelsőbb Bíróság egyet értett
elsőfokú bírósággal abban, hogy a becslés összegszerűsége vonatkozásában /is/ felperesnek a keresetét bizonyítania kellett, amelyhez a Pp. 177.§-a alkalmazásával a szakértői bizonyítás megfelelő eszköz lett volna,
onban a felperes szakértő kirendelését nem indítványozta.
on kijelentése pedig, hogy "a számítás alapjául felhasznált adatokból látszik, hogy
okat nem bizonyította
adóhatóság, vagy téves adatokat használtak fel" vonatkozó bizonyíték nélküli bizonyítatlan állítás maradt.
elsőfokú bíróság a Pp. keresetváltoztatást szabályozó 335/A.§ának helytálló értelmezésével és alkalmazásával értékelte felperesnek a becslés összegszerűségére vonatkozóan a per során benyújtott számításait, és a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként
t állapította meg, hogy felperes a becslés módszere és összegszerűsége tekintetében
álláspontját nem bizonyította, ezért a kapcsolódó keresetrészt - a megváltoztatott részek kivételével - elutasította. A Pp. 213.§-ának /1/ bekezdése szerint
ítéletben foglalt döntésnek ki kell terjednie a perben érvényesített valamennyi kereseti kérelemre.
elsőfokú bíróság nem sértette meg sem e jogszabályhelyet, sem a Pp-nek
indokolás tartalmi elmeit szabályozó 221.§ /1/ bekezdését
zal, hogy felperesnek minden egyes bizonyítatlan tényállítását szó szerint nem idézte be
ítéletbe, illetve, hogy a bizonyítékoknak a Pp. 206.§ /1/ bekezdésében foglaltaknak megfelelő értékelése után összességében állapította meg a becslés összegszerűségére vonatkozó kereseti kérelem megalapozatlanságát. A 2005. évre megállapított bevétel többletnek a IV. negyedévre történt telepítése kapcsán
alperes rendelkezését részletesen és
elsőfokú bíróság álláspontja szerint okszerűen megindokolta. Közigazgatási perben a határozatok jogszabálysértő voltát a felperesnek kell bizonyítania, ugyanis a Pp. 164.§ /1/ bekezdése a félre /akinek érdekében áll/ telepíti a bizonyítás kötelezettségét.
elsőfokú bíróság nem sértette meg e jogszabályhelyet
zal, hogy a felperes vonatkozó keresetrészét /amely kimunkálatlan és bizonyítatlan/ elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a Pp. 275.§-ának /1/ bekezdése alapján a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt; a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének, további bizonyítás felvételének nincs helye. Jogszabálysértést a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen vagy a logika szabályaival ellentétes mérlegelése megalapozhat,
onban ilyen jogsértést a felperes felülvizsgálati kérelme a becslés jogalapja és összegszerűsége vonatkozásában nem tartalmazott.
elsőfokú bíróság ítéletében nem iratellenes, precíz és részletes tényállást rögzített, logikusan és okszerűen értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, megindokolta a keresetet elutasító döntését, amelyet a Legfelsőbb Bíróság aggálytalanul elfogadott. A felülvizsgálati kérelemben foglaltak felülvéleményezést nem alapoztak meg. Mindezek folytán a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet, amely a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályhelyeket nem sértette meg, a Pp. 275.§-ának /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 270.§-ának /1/ bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 78.§-ának /1/ bekezdése alapján kötelezte
alperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati illeték viseléséről a Legfelsőbb Bíróság
illetékekről szóló
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.