B.222/2010/27 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

1. B. 222/2010/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a
3. március hó 29., 30., 31.; április hó 1.; május hó 26., 27.; június hó 6., 23.,
4. és július hó
5. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő ítéletet: A
6. december
7. napjától
8. december hó
9. napjáig bűnügyi őrizetben,
10. december hó
11. napjától pedig előzetes letartóztatásban lévő: ... vádlott bűnös: a Btk.
12. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés c/, d/ és f/ pontja szerint minősülő és büntetendő aljas indokból, különös kegyetlenséggel és több emberen elkövetett emberölés bűntettében. Ezért életfogytig tartó fegyházra és 10 /tíz/ év közügyektől eltiltásra í t é l i . Megállapítja, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. A vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. ... magánfél polgári jogi igényének az érvényesítését egyéb törvényes útra utasítja. A Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál a Bj. 24/
13. szám alatt bűnjelként kezelt tárgyak közül a
14. tételszám alatti 49 cm pengehosszúságú, bozótvágó kést e l k o b o z z a. A lefoglalás megszüntetése mellett az
15. tételszám alatti zöld színű rövid ujjú férfi pólót; az
16. tételszám alatti szürke színű hosszú ujjú férfi pulóvert; az
17. tételszám alatti barna színű zoknit; az
18. tételszám alatti „Hend” feliratú 41-es méretű férfi sportcipőt; az
19. tételszám alatti „Nike” feliratú melegítő nadrágot; az
20. tételszám alatti fehér színű „Lottó” feliratú L méretű patentos aljú dzsekit kiadja ... vádlottnak, mint tulajdonosnak. Az
21. tételszám alatti ásványvizes palack; a 2-
22. tételszám alatti vérgyanús szennyeződés; a 4-5-
23. tételszám alatti fólin rögzített lábbeli nyomtöredék; a
24. tételszám alatti borítékban elhelyezett világosbarna hajszálak; a
25. tételszám alatti vérrel szennyezett szövetdarab; a
26. tételszám alatti borítékban elhelyezett világosbarna hajszálak; a 12-13-
27. tételszám alatti vérgyanús szennyeződés; a
28. tételszám alatti ajakápoló rúzs; a 16-17-18-19-20-21-22-23-24-25-26-
29. tételszám alatti vérgyanús szennyeződések; a 28-29-30-
30. tételszám alatti véres lábbeli nyomtöredék; a 32-33-34-35-
31. tételszám alatti vérgyanús szennyeződés; a
32. tételszám alatti véres lábnyom töredék; a
33. szám alatti induktív zseblámpa; a
34. tételszám alatti gézlap; a
35. tételszám alatti vérnek látszó szennyeződés; a
36. tételszám alatti üres gyógyszeres dobozok; a 44-
37. tételszám alatti vérnek látszó szennyeződés; a
38. tételszám alatti 42-es méretű férfi cipő; a
39. tételszám alatti férfi kabát; a
40. tételszám alatti fekete színű kapucnis férfi pulóver; a
41. tételszám alatti fehér színű férfi póló; az
42. tételszám alatti 3 db papír zsebkendő; az
43. tételszám alatti 3 db üres Rivoxat gyógyszeres levél, az
44. tételszám alatti vérrel szennyezett fekete orkán kabát, a
45. tételszám alatti vérrel szennyezett lila női ujjatlan kötött garbó; a
46. tételszám alatti vérrel szennyezett csipkés női felsőruházat, a
47. tételszám alatti vérrel szennyezett kék farmer; a
48. tételszám alatti vérrel szennyezett fehér melltartó; a
49. tételszám alatti vérrel szennyezett női tanga; a 65-
50. tételszám alatti ujjnyomat lap; a 67-
51. tételszám alatti körömnyiradék; a 69-70-71-72-
52. tételszám alatti hajminta; a
53. tételszám alatti hüvelykenet; a 75-
54. tételszám alatti fólin rögzített ujjnyomat megsemmisítését rendeli el; a
55. tételszám alatti talpas borítékban elhelyezett 6 db CD lemez és
56. tételszám alatti iwiw-es üzenetek vonatkozásában elrendeli azok csatolását a bűnügyi iratokhoz. A megyei bíróság gazdasági hivatalánál a 104/
57. szám alatt az
58. tételszám alatti sapka;
59. tételszám alatti női zokni és a
60. tételszám alatti női cipő lefoglalást megszünteti és elrendeli azok megsemmisítését. Kötelezi a vádlottat 1.386.314./egymillió-háromszáznyolcvanhatezerháromszáztizennégy/ forint bűnügyi költség Magyar Állam javára történő megfizetésére. Indokolás: I. A vád A Nógrád Megyei Főügyészség a
61. október hó
62. napján kelt B.2532/2009/30-I. számú vádiratában ... vádlott ellen a Btk.
63. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés a/, d/ és f/ pontja szerint minősülő előre kitervelten, különös kegyetlenséggel és több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat. A Nógrád Megyei Főügyészség a
64. június hó
65. napján kelt B.2532/2010/
66. BTŐ. számú átiratában a vádat módosította: A vádirati tényállás
67. oldalának utolsó bekezdését a következők szerint módosította: „... gyanúsított azonban ezt követően sem tudta elfogadni azt a tényt, hogy a barátnője elhagyta, és ... hoz költözött, emiatt több alkalommal próbálta felvenni telefonon a kapcsolatot ... sértettel annak érdekében, hogy a lánnyal a kapcsolatukat helyreállítsa, ... szakítsa meg a kapcsolatát ... sértettel, a lány azonban elzárkózott ez elöl. Ez dühítette a gyanúsítottat, úgy érezte, ... elvette tőle a barátnőjét, és elhatározta, hogy emiatt - a korábban vázolt fenyegetéseinek megfelelően - bosszút fog állni.” A vádirati tényállás fenti korrekciójára tekintettel az ügyész a vádat akként változtatta meg, hogy ...t a Btk.
68. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /2/ bekezdés a/, c/, d/ és f/ pontja szerint is minősülő és büntetendő előre kitervelten, aljas indokból, különös kegyetlenséggel és több emberen elkövetett emberölés bűntettével vádolta. Végindítványában az ügyész a vádat módosított tartalommal egyezően tartotta fenn. II. A tényállás ... magyar állampolgár, érettségi vizsgát tett, és pénzügyi számviteli ügyintézői végzettséggel rendelkezik. Nőtlen, gyermektelen, vagyontalan. Letartóztatása előtt a ...nál állt alkalmazásban, mint esélyegyenlőségi koordinátor, ahol elmondása szerint nettó 75.000.- Ft összegű keresetet ért el. Büntetlen előéletű. ... vádlott elmebetegségben, tudatzavarban, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben nem szenved és a bűncselekmény elkövetése idején sem szenvedett. A vádlott csökkent frusztrációs toleranciájú, irritabilis, érzelmileg-indulatilag labilis, impulzivitásra, agresszivitásra és ezek következményeinek figyelmen kívül hagyására hajlamos, felelősségelhárító, önértékelési problémákkal küszködő, valódi kötődésre, bűntudat érzésére képtelen személyiség. Intellektusa korának, életkörülményeinek, iskolai végzettségének megfelelő, ám emocionálisan sekélyes, nárcisztikus és diszharmónikus személyiség. A vádlott korábbi sérelmeit magában hordozza egészen a megtorlásig, szenzitív személyiség, ám ennek szintje nem éri a paranoiditás szintjét. A vádlott egocentrikus gondolkodású, sajátos moralitású személy; jellemző rá mások hibáztatásának tendenciája. Kapcsolatában kisajátító vonások is megfigyelhető, amelyet akár fizikai erőszak formájában is érvényre juttat. Ellentmondást nem tűrő, mások szükségleteit figyelmen kívül hagyó személyiség, aki érzelmileg megterhelő konfliktus- helyzetben hisztrionikus jellegű, manipulatív szándékú autoagresszív megoldásokkal reagál. ... vádlott személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető, ám ez nem olyan mértékű, amely a kóros elmeállapottal egyenértékű lenne. ● ... és ... sértett
69. őszén ismerkedtek meg, kapcsolatuk rövid időn belül elmélyült, szerelemmé alakult, majd a vádlott a sértetthez, a családja ... szám alatti lakásába költözött. A vádlott és a sértett kapcsolata 2009-ig kiegyensúlyozottnak volt nevezhető; ámde
70. nyarán kezdett megromlani, a sértett egyre inkább elhidegült a vádlottól. Ennek hátterében az állt, hogy munkahelyén, a ... Kft-nél a sértett megtetszett a főnökének, ... nak. ... közeledését ... is viszonozta, közöttük a kapcsolat egyre szorosabbá vált, szerelemmé alakult, ám ezt a kapcsolatot ... titkolta a vádlott elől. Ennek ellenére azonban a vádlott tudomást szerzett erről a kapcsolatról, ezt több esetben számon kérte ... sértetten és egy alkalommal bántalmazta is, megpofozta a sértettet. Noha ... egyre inkább meg akarta szakítani a kapcsolatot a vádlottal, ezt nem merte megtenni, mert ... gyakran veszekedett vele és tartott az agresszív természetű vádlottól. A vádlott kijelentette: csak akkor szakíthatnak, ha ő (mármint a vádlott) is úgy akarja. Miután a vádlott tudomást szerzett arról, hogy ... a munkatársi kapcsolaton túlmutató érdeklődést tanúsít ... iránt, az iwiw közösségi portálon keresztül fenyegető leveleket küldött ... sértettnek.
71. június 9-én a vádlott közölte ... sértettel: „volna egy kis problémám…. azt hallom, hogy rá vagy kattanva a nőmre, de nagyon, egész nap rajta lógsz… akarsz tőle valamit, vagy mi a tököm van, mi? Nem szeretném azt hallani megint senkitől, hogy egésznap csak rajta lógsz, nem jó embernek a nőjét kóstoltad be barátom, nagyon nem jó embernek, te nem ismersz engem, hogy milyen vagyok, egyszer szólok érte, remélem érthető, többször nem fogok, velem ne akarj ujjat húzni, mert csak esélyed nem lesz, azt garantálom. Ha bekattanok, abból nagy baj lesz, de nagyon. És nem kell sok hozzá, hagyd békén ...t... Szállj le róla és kész… Nem a drágád, nem kellene SMS-t küldözgetni neki. Ezt nagyon komolyan gondoltam, ha nem akarsz nagy balhét magadnak, akkor vegyél vissza a tempóból, de sürgősen.”
72. június 15-én azt írta a vádlott: Látja, hogy ... jobb belátásra tért ...t illetően, és kérte, hogy a kettőjük között folyt levelezést küldje át a részére a tisztánlátás érdekében.
73. augusztus 6-án a vádlott egy igen durva, agresszív hangvételű levelet küldött ... sértettnek. Ebben a levélben gerinctelen féregnek nevezte a sértettet és azzal fenyegette: „egyesével fogom eltörni az ujjaidat, … érezheted, hogy nagy a baj, ami nagy most számodra. … Mehetsz a rendőrségre, mehetsz akárkihez, nem érdekel… Két választásod van: az egyik, ami számodra egyetlen elfogadható és kedvező. Leszállsz a nőmről, békén hagyod, rá sem nézel, nem érsz hozzá, és ami a legfontosabb, átrakatod másik műszakba! Veled többet egy műszakban nem lehet… É akkor ígérem, nem esik bántódásod, nem lesz bajod belőle, elfelejtelek örökre, meg te is engem, meg ...t. A másik választásod, hogy ilyen maradsz, s amiért az én magánéletembe bezavartál és szart kavartál, és ezt nem először tetted, és ígértél valamit, amit gyorsan elfelejtettél, de én nem! Megmondtam már, hogy velem ne merjél ujjat húzni, mert rá fogsz baszni, az életemre megesküszöm neked, hogy senki és semmi nem fog megmenteni tőlem… Bemegyek a munkahelyedre és az igazgató előtt fogok cirkuszolni és előtte verem szét a fejed és eltöröm a gerinced, ami neked nincs, és örök életedre tolószékbe juttatlak, úgy szétverem a fejed, hogy fogyatékos leszel, azt garantálom, ha kell, a börtönt is vállalom, hogy kicsináljalak az életemből, amiért megkeserítetted az enyémet. … Lehet, hogy a munkahelyed előtt egyszer csak, vagy a házad előtt, tudom, hogy merre laksz, vagy akárki vagy akármi előtt, nem fog érdekelni semmi, de én is tönkre teszem az életedet, erre mérget vehetsz, nagyon remélem, hogy okos döntést hozol és nem akarsz mindkettőnknek bajt, mert én megesküdtem, hogy megteszem, ha nekem még egyszer keresztbe teszel. … Az életeddel játszol. Most remélem, okosan döntesz, s átrakod másik műszakba, és leszállsz róla, békén hagyod, a te érdeked is, ha nem akarsz bajt és bocsánatot kérsz, amiért másodszor is az életembe avatkoztál. ..Dönts okosan, azt ajánlom és intézkedj mielőbb, hogy átkerüljön másik műszakba, ezen múlik a hátralévő életed, hogy éled . Én nem viccelek, most teljesen végképp kiakasztottál a pofátlanságoddal. Írj vissza, hogy döntöttél, ne akard, hogy én keresselek fel személyesen, mert az nem biztos, hogy az egészségedre válik. Lépj ki az életemből, és nem lesz bajod, megígérem.” ... a vádlott fenyegetésétől tartva, intézkedett az iránt, hogy ... egy másik műszakba kerüljön.
74. augusztus 6-án ... megelégedésének adott hangot emiatt, ugyanakkor mihez tartás végett megírta, hallani sem szeretne róla, hogy ... közelébe megy ... ; többször erre nem fogja figyelmeztetni. Noha a vádlott féltékeny volt a barátnőjére, ebben az időszakban több esetben létesített szexuális kapcsolatot egy ...on lakó fiatal nővel. A fentiekben említett iwiw üzenetek hatására a sértettek kifejezetten tartottak a vádlott fenyegetésétől, .., bár titokban folytatta viszonyát... nal, továbbra is együtt élt ... vádlottal. A sértettek együttesen próbáltak megoldást találni arra, hogyan tudná ... véglegesen megszakítani kapcsolatát a vádlottal anélkül, hogy az beváltaná a fenyegetéseit. ... sértett is tartott a vádlottól, ezért állandóan viperát tartott magánál, ... pedig folyamatosan tájékoztatta a vádlott viselkedéséről ...t. Minthogy ... és a vádlott kapcsolata egyre inkább megromlott, ...
75. november végén úgy döntött, hogy véget vett ennek a kapcsolatnak és ... hoz költözik. Ezért ... , amikor
76. november 28-án a délutáni órákban ...ből megérkezett a ...i autóbuszállomásra, nem az őt váró vádlotthoz, hanem ... hoz ment, aki elvitte őt taxival a helyszínről. ... közölte a vádlottal, hogy szakít vele, emiatt a vádlott indulatba jött, és ennek során vita, majd dulakodás és kisebb verekedés alakult ki a két férfi között, ebbe a vitába azonban... ismerősei beavatkoztak és annak véget vetettek. A vádlott, mielőtt a gépkocsijával eltávozott a helyszínről, megfenyegette a sértetteket kijelentve, hogy „erre még rá fogtok baszni”. A vádlott nem tudta elfogadni a barátnője döntését, ezért még aznap, miután küldött neki egy szöveges üzenetet, hogy megöli magát, mert még mindig szereti, nagy mennyiségű gyógyszert vett be. A vádlott édesanyja azonban észlelte a történteket, ... t kórházba szállították, majd a ... Osztályán kezelték
77. december
78. napjáig. Miután a vádlottat hazabocsátották a pszichiátriai osztályról, továbbra sem tudta elfogadni azt a tényt, hogy barátnője elhagyta és ... hoz költözött. Emiatt több alkalommal próbálta felvenni telefonon a kapcsolatot ... sértettel, ám ő elzárkózott ez elöl. Ez elkeseredetté és dühödtté tette a vádlottat, a sértetteket egyre inkább meggyűlölte. Úgy érezte, hogy... elvette tőle a barátnőjét. ● Ilyen előzmények után érkezett el
79. december
80. napja. A vádlott a kora reggeli órákban - 6 óra körül - elment a sértettek munkahelyére azért, hogy megnézze, együtt mennek-e dolgozni. A vádlott látta a sértetteket akkor, amikor a munkahelyükre bementek. Ez a tény felzaklatta, indulatossá tette a vádlottat. Ezután a vádlott a Tesco-áruházban süteményt vásárolt, a tónál sétált, majd pedig hazament, és internetezett. A délelőtti órákban értesítette interneten keresztül ..t, a salgótarjáni uszoda úszómesterét, hogy az esti órákban úszni megy. A vádlottban a délelőtt folyamán kialakult az a gondolat, hogy vagy sikerül ... vel az élettársi kapcsolatot visszaállítani, vagy amennyiben ez elöl elzárkózik, bosszút áll a sértetteken és megöli őket. Ezért a délelőtt folyamán a 10 óra 30 perc körüli időben bement a ... úton található ... boltba, ahol vásárolt egy, a vevők által nem látható helyen, a pultban elhelyezett 49 cm pengehosszúságú, 5-7 cm pengeszélességű igen éles bozótvágó kést, és betette az általa használt, az édesapja tulajdonában lévő ... típusú személygépkocsi csomagtartójába. Ezt követően a vádlott munkahelyére ment, a nap folyamán az édesapja biztosítással kapcsolatos ügyét is intézte, és három alkalommal is hazatért, ám a bozótvágó kést a gépkocsiból nem tette ki, azt magánál tartotta. ... vádlott ... belterületén a ... úton haladva, a ... út kereszteződésébe érkezett, amikor 19 óra 20 perc körüli időben észlelte, hogy ... és ... sértett, akik néhány perccel korábban a közeli ... üzletben vásároltak, a ... úton gyalogosan haladtak a városközpont irányába. A vádlott intett a sértetteknek, hogy álljanak meg, ezzel egyidejűleg a ... út - ... út kereszteződésében a gyalogátkelőhely előtt gépkocsijával leparkolt az úttesten, kiszállt az autóból és odament a sértettekhez. Az ezt követő események, történések pontosan már nem rekonstruálhatók, ám az megállapítható, hogy a vádlott ... től számon kérte miért hagyta el, miért nem hívta fel születésnapján a testvérét, és sérelmezte azt is, hogy miért nem látogatta meg őt a kórházban az öngyilkossági kísérletét követően. E beszélgetésbe ... is bekapcsolódott, emiatt szóváltás történt a sértettek és a vádlott között, illetve a vádlott és ... között egy dulakodás is kialakult. 19 óra 26 perckor ... mobiltelefonján felhívta ... barátját és segítséget kért tőle. Amikor az iménti vitának vége szakadt, a sértettek elindultak visszafelé a ... üzlet irányába, a vádlott pedig a gépkocsijához ment, kivette a csomagtartóból a bozótvágó kést és a sértettek után szaladt. 19 óra 26 perc 56 másodperckor ... ismét hívta ...t, ám már nem tudott vele beszélni; ... ekkor azt kiabálta: „szaladj ... , szaladj”. A vádlott bosszúvágytól vezérelve és indulattól eltelve, a bozótvágó késsel először ... ra csapott le nagy erővel a kés élével több esetben, szinte teljesen átvágta a sértett jobb csuklóját és megvágta a fejét is. Ezután ... a vádlott elöl az üzletbe menekült. ... ekkor ... sértett fejét kezdte el nagy erővel vagdosni a bozótvágó késsel, annak élével több esetben sújtott le a sértett fejére. A vágások a sértett kezét, karját is érték, amelyet védekezésül emelt a fej fölé. Miután ... a földre esett, tovább vagdosta késsel a sértett fejét, illetve a tarkóját. Összességében mintegy 20 rendbeli ütést mért a vádlott ... fejére a bozótvágó késsel, túlnyomórészt nagy erővel. Ezután a vádlott az üzletbe menekülő ... sértett után ment. Az üzletbe érve, ... az előtérben elesett, segítséget kért a bolti dolgozóktól: kérte őket, értesítsék a mentőket, mert „levágták a kezét.”... megszólította a boltban tartózkodó ismerősét, ...t is, aki néhány lépést tett a sértett irányába. Amikor az üzletbe beért a vádlott, a bozótvágó késsel ... irányába tett egy mozdulatot, irányába szegezte a macsétát és fenyegetőleg kijelentette: „vissza”, ... megtorpant, nem mert segítséget nyújtani ... sértettnek. Ezután a vádlott a bozótvágó kést két kézzel a feje fölé emelve, két erőteljes ütést mért annak élével a sértett felső testére. ... nak azonban sikerült kirúgnia a vádlott kezéből a macsétát. Miután a vádlott felvette a padlóról a bozótvágó kést, nagy erővel megvágta a sértett lábát. Ezután a több sebtől vérző ... bemenekült a polc sorok közé, ahová a vádlott követte őt. A vádlott a polcok között utolérte a sértettet, egy alkalommal fejen ütötte a kés élével, ekkor a sértett hanyatt esett, és védekezésképpen a vádlott irányába rugdosott.... ekkor megfogta ... lábát, megkerülte őt úgy, hogy közvetlenül a feje mellett legyen, és összesen hétszer sújtott le nagy erővel a bozótvágó késsel a védekezni már alig tudó ... fejére. Ezt követően a vádlott határozott, lassú léptekkel kiment az üzletből, elhaladt a haldokló ... sértett mellett és azt a megjegyzést tette: ”sajnálom, nem akartam, hogy így történjen”, majd beszállt az autójába és eltávozott a helyszínről. Hazament, mintegy félmillió forint készpénzt, valamint gyógyszereket vett magához és gépkocsijával a ... várhoz hajtott. A ... várban megvagdosta a karját, kisebb vérző sérüléseket okozva magának a bűncselekmény elkövetéséhez használt macsétával, és bevette a gyógyszereket. A 20 óra körüli időben felhívta barátnőjét, ...t és higgadtan közölte vele, hogy megölt két embert. 20 óra 52 perckor ... r. ezredessel folytatott mintegy 35 perces beszélgetést, akinek elmondta: „megöltem őket, összevágtam annak az arcát, a fejét, akit szerettem”. A vádlottat a ... Csoport tagjai fogták el a 21 óra 25 perc körüli időben. ● A vádlott bántalmazása következtében ... sértett · a tarkón, a hajas fejbőr területén 19 cm hosszúságú, az agy állományába is behatoló sérülést; · ugyanezen a területen egy 6 cm hosszúságú, a koponyacsontot is átvágó harántirányú sérülést; · a tarkó bal oldalán egy 10 cm-es, koponyacsontot átvágó sérülést; · egy 6 cm-es a koponyaüreget is megnyitó vágott jellegű sérülést; · a tarkón egy 9 cm hosszúságú, a koponyacsont felső lemezén áthatoló vágott sérülést; · egy X alakú, 14 cm hosszúságú, koponyaüreget is megnyitó vágott sérülést; · bal oldalt a halántéktájékon 15 cm-es hosszúságú, az agy burkait is megnyitó, az agy állományába hatoló sérülést; a bal fülkagyló alsó harmadát átvágó sérülést; · az arc bal oldalán H betűt formázó, a koponyaüreget és az arcüreget megnyitó, mélyre hatoló vágott sérülést /ezen belül egy 14 cm hosszúságú, az agy állományában végződő vágott sérülést; egy 19 cm hosszúságú vágott sérülést és egy 13 cm hosszúságú harántirányú, arcüregig hatoló vágott sérülést/; · az állkapocscsúcsot is levágó, 6 cm-es sérülést; az állcsúcs környékén egy 2,5 cm hosszúságú, az állkapocs csontot is megvágó sérülését; · a nyakon elöl, a gége fölött 3 cm-es vágott sérülést; · a jobb V. ujj alapperc feszítő felszínén 4 cm hosszú, mélyre hatoló sérülést; · a jobb kéz III. ujj középperce feletti 1 cm-es felületes vágott jellegű sérülést; · a bal felkar középső harmadán 7 cm-es az izomzat blőnyéjét is érő sérülést; · a bal könyök feszítő felszínén a csontokat is átvágó, 9 cm hosszú mélyre hatoló sérülést; · ez alatt egy 10 cm hosszúságú, az alkart alkotó csontokat részben átvágó sérülést, míg ez alatti területen egy cm-es, az orsócsontot átvágó sérülést; · a bal csukló szinte teljes átvágását és a bal kézfejen 12 cm-es hosszúságú, vágott sérülést szenvedett el. ... sértett 20 óra 15 perckor bekövetkezett halála az élettel összeegyeztethetetlen mértékű, többszörös, súlyos koponyaűri sérülés miatt következett be. A nagy számú, rendkívül súlyos, többszörös nyílt koponyasérülés és a jobb felső végtagot ért többszörös, mélyre hatoló, a legtöbbször a csontokat is átvágó sérülések alapján megállapítható, hogy ... sértett szenvedése az élet kioltásával általában együtt járó szenvedést jelentősen meghaladta. Az elszenvedett sérülések és a halál bekövetkezése között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. ... sértett · a fej bal oldalán 7 rb. vágott és 1 rb. repesztett sérülést; · a jobb csukló csaknem teljes átvágását; · a bal kéz és a kézujjak mély vágott sérüléseit, a bal kezén az I. és V. ujj csonkolását; · a jobb alkar kisebb vágott sérülését; · a mellkas baloldali hátsó részén vágott jellegű sérülést, · a bal térdhajlat mélyebb, vonalas hámsérülését; · darabos, nyílt koponyacsonttörést; · a bal halánték-izom átvágását; · az arckoponya és az agykoponya csontjainak többszörös vágott sérülését; · az agy vágott és roncsolt sérüléseit; · valamint koponyaűri vérzést szenvedett el. A sértettet legalább 14 rb. erőbehatás érte. Az elszenvedett sérülések és a sértett 22 órakor bekövetkezett halála között közvetlen okozati összefüggés mutatható ki. A nagy számú, rendkívül súlyos, többszörös nyíl koponyasérüléssel, többszörös csonkolással járó sérülések következtében a sértett szenvedése meghaladta az élet kioltásával általában együtt járó szenvedést. ● ... vádlottat a személyiségzavara nem korlátozta és nem zárta ki cselekménye következményeinek a felismerésében, illetve e felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában. A vádlott a bűncselekmény elkövetésekor indulatos állapotban volt, ez az indulat azonban éplélektani alapon alakult ki, vagyis nem volt kóros jellegű. A vádlottnál a cselekménykor tudatborulás nem volt megállapítható. III. A bizonyítékok értékelése ... vádlott mindkét sértett tekintetében beismerte az ölési cselekmény elkövetését, bűnösnek is érezte magát, ám hangsúlyozta, hogy a cselekményre előzetesen nem készült, és azt „szerelemből” tette. A vádlott a tárgyaláson részletesen beszámolt a ... sértettel fennállott kapcsolatáról; elmondta, hogy
81. november 8-án ismerkedett meg a sértettel és a kapcsolatuk olyannyira elmélyült, hogy
82. körül ...ra, a sértett szüleinek a lakásába költözött, és tulajdonképpen
83. november 28-ig együtt élt ... vel. Kapcsolatuk
84. májusáig zavartalan volt, ebben az időben tudomást szerzett arról, hogy ... főnöke, ... közeledik a barátnőjéhez, és megpróbál vele közelebbi kapcsolatot létesíteni. A vádlott elismerte, hogy a tényállásban foglalt fenyegető tartalmú iwiw üzeneteket ő írta ... nak, ám hangsúlyozta, ahogy ezekkel az üzenetekkel csupán az volt a célja, hogy ... a továbbiakban ne foglalkozzon a barátnőjével, illetőleg tegye át egy másik műszakba.... a felhívásának eleget is tett, ... egy másik műszakba került.
85. november
86. napjáig ... vel való kapcsolata jónak volt mondható, ő /mármint a vádlott/ ebben a kapcsolatban semmiféle problémát nem észlelt. Előadása szerint „az egész november olyan jó volt, hogy abszolút nem gondoltam volna, hogy ... és ... között egyáltalán lehet valami.” /
87. sorsz. tjkv.
88. oldal utolsó mondat/. Éppen ezért teljesen váratlanul érte, amikor
89. november 28-án ... az egri főiskoláról a ... buszpályaudvarra érkezve, nem hozzá, hanem ... hoz ment. Elmondta, hogy ekkor vita, illetőleg kisebb verekedés bontakozott ki közte és az ittas állapotban lévő ... között, ám azt tagadta, hogy ő... t, illetve ... t megfenyegette volna. Megítélése szerint ez már csak azért is életszerűtlen, mert ... erőfölényben volt, hiszen a barátai is a helyszínen tartózkodtak. A szakítás őt olyannyira megviselte, hogy miután hazatért, gyógyszert vett be. Ezután őt kórházba szállították és néhány napig a ... Osztályán kezelték. Ezután megpróbálta telefonon felvenni a kapcsolatot ... vel, ám ez nem sikerült, illetve csak néhány másodpercig tudott vele beszélni. Öngyilkossági kísérletét követően egyébként ... őt nem kereste, és a kórházban sem látogatta meg. A vádbeli napon,
90. december 14-én a kora reggeli órákban elment a Tesco áruházba a kisöccse részére süteményt vásárolni. Ekkor felmerült benne az a gondolat, hogy elmegy ... munkahelyére „hátha tud ott ... vel beszélni.” Ám későn ért oda, mert akkor ... és ... már befelé mentek, így volt barátnőjével beszélni nem tudott. Ekkor már nem csak az volt egyértelmű számára, hogy megszakadt a ... vel a kapcsolata, hanem az is, hogy most már ... és ... egy pár. /
91. sorsz. tjkv.
92. oldal/. Miután a megvette a süteményt, hazament, otthon internetezett, kiment a közeli tóhoz sétálni. Ekkor felmerült benne az a gondolat, hogy vásárol egy bozótvágó kést, amely „horgászhely kialakítására majd jó lesz.” A bozótvágó kést tehát azért vette meg, mert a 2010-es horgászidényben, vadvízi horgászaton kívánt részt venni és saját horgászhelyet szeretett volna kialakítani. Ezért került sor arra, hogy a vádbeli nap délelőttjén betért a horgászboltba, ott megvásárolta a bozótvágó kést. A horgászboltban egyébként szétnézett, saját megfogalmazása szerint „a boltnak a legelejétől bementem a hátsó részéig”, és kb. 10-15 percig tartózkodott az üzletben. A bozótvágó kés árát nagyon kedvezőnek tartotta. A bozótvágó kést, miután annak élét az eladó becsomagolta, betette a gépkocsijának a csomagtartójába. Bár a nap folyamán többször is hazament - a tárgyaláson azt állította, hogy kétszer, a nyomozati vallomásából viszont az tűnik ki, hogy háromszor -, a bozótvágó kést nem vette ki a csomagtartóból, mivel arra gondolt, hogy ott biztonságban van. Tartott ugyanis attól, ha a lakásban helyezi el, a kisöccse számára esetleg veszélyt jelent ez az eszköz. Ezen a napon internetes kapcsolatot létesített ...val, a ... uszoda úszómesterével és megbeszélték, hogy - szokásának megfelelően - az esti órákban úszni megy. A negyed nyolc óra körüli időben, miután a munkahelyéről eltávozott, gépkocsijával a ... út és a ... út kereszteződésébe érkezett, amikor megpillantotta ... t és ... t, akik a ... utcán gyalogosan haladtak a városközpont irányába. Intett nekik, az útkereszteződésben leállt a gépkocsijával, ... hez ment azért, hogy megbeszélje a történteket. Megkérdezte ... től, hogy „ezt miért csinálta, ez most mi volt”, amíg élettársak voltak, „lefeküdt-e ... nal”. Az utóbbi kérdésre ... először nemleges választ adott, később azonban elismerte, hogy intim kapcsolatba került ... nal, de hozzátette, hogy „már a barátom”. A vádlott szemrehányást tett ... nek amiatt, hogy öngyilkossági kísérlete után a kórházban nem látogatta és születésnapján a kisöccsét sem köszöntette fel, illetőleg azt is felrótta a vádlott, hogy miután
93. november 28-án sms-ben közölte öngyilkossági szándékát a sértettel, sms-ben azt a választ kapta: „tedd azt”. Ezután megsimogatta ... arcát és közölte vele, hogy még mindig szereti. A beszélgetés során ... néhányszor közbeszólt, majd nekitámadt, lökdöste őt, dulakodás alakult ki közöttük, majd ... „eljátszott”, hogy neki fáj a válla, majd a közeli villanyoszlopba kezdte veregetni a vállát. /A nyomozás során utóbbi mozzanatról a vádlott nem tett említést, ekkor azt állította, hogy a sértett fájlalta és masszírozta a vállát/. Ezután ... mobiltelefonon hívta a barátait, majd elment. Előadása szerint: „... szaladt volna utána, mint egy kiskutya, én meg csak odamentem ... hoz, hogy visszahúzzam egy kicsit, hogy maradjon már, mert ... is el akar menni, én meg beszélni akarok vele. Ekkor ... valamivel le akart fújni…” /
94. sorsz. tjkv.
95. oldal/. „… Én szerettem őt, ez nem úgy működik, hogy egyik pillanatról a másikra kiszeretek a másikból, azért mert a másiknak pénze van, ahhoz megyek. Amikor ... felém fújt, én elszaladtam az autóhoz, elfordultam, ahogy visszanéztem, láttam, hogy kézen fogva mentek el.” /
96. sorsz. tjkv.
97. oldal/. Ezután a csomagtérben lévő kallantyú benyomásával kinyitotta a csomagtartót, kivette abból a bozótvágó kést, leszakította róla az újságpapírt. Vallomása szerint: „Utána elborult az agyam, én nem akartam bántani senkit. Nem tudom megmondani, hogy mi történt utána. Valószínűsítem, hogy én ... nak mentem, biztos, hogy nem a ... nek. Arra nem is nagyon emlékszem, hogy én bántanám ... t… Én őt soha nem akarnám bántani. Nem is értem az egészet, hogyan történhetett. /
98. sorsz. tjkv.
99. oldal/. A vádlott elismerte, hogy ... sérüléseit ő okozta, illetve ő ölte meg ...t is úgy, ahogy az a kamerafelvételeken látható. Arra a kérdésre, hogy miért hajtotta végre az ölési cselekményt, pontos választ adni nem tudott, csak arra hivatkozott: „egyszerűen jött belém egy ilyen indulat. Ezt az indulatot az a szituáció váltotta ki bennem, ami akkor történt, abban a pillanatban. Hogy ... nem akarta elismerni a dolgokat, hogy ... nekem támadt, utána ő telefonálgatott, beszólogatott; meg hogy ellenem fordította... t azzal, hogy ... felém lépett fel támadólag, felém fújt, utána kézen fogva egyszerűen elmentek.” /
100. sorsz. tjkv.
101. oldal/. A cselekmény konkrét lefolyásával kapcsolatban kiemelendő, hogy az első két nyomozati vallomásában a vádlott egyáltalán nem tett említést arról, hogy a vita során ... őt bármivel lefújta volna, sőt, a nyomozás során azt nyilatkozta: „Nem tudom, hogy kié lehetett a gázspray, az enyém biztos, hogy nem… Azt nem tudom, miként kerülhetett oda a spray. Én olyat nem észleltem, hogy valaki lefújt volna engem, vagy valami is csípte volna a szemem.” /nyom. ir.
102. oldal/. Vallomása szerint a bűncselekményt követően a helyszínről gépkocsival eltávozott, hazament, ahol nagyobb mennyiségű készpénzt és gyógyszert vett magához, majd a ... várhoz ment azzal, hogy ott öngyilkosságot követ el. Mielőtt felment a várba, a nála lévő gyógyszereket bevette. Az ezután történt mozzanatokra - állítása szerint egyáltalán nem tudott visszaemlékezni, így arra sem, hogy vele ... rendőrkapitány telefonbeszélgetést folytatott. Vallomása szerint nincsenek emlékképei a
103. december
104. napján történt elmeorvos-szakértői vizsgálattal kapcsolatban sem. ● A fenti tényállást a megyei bíróság a vádlott beismerő vallomásának alapvető elfogadásával, ...
105. sorszámú tjkv. 77-
106. o.), id. ... (
107. sorszámú tjkv. 81-
108. o.), ... (
109. sorszámú tjkv. 96-
110. o.), ... (
111. sorszámú tjkv. 105-
112. o.), ... (
113. sorszámú tjkv. 111-
114. o.), ... (
115. sorszámú tjkv. 118-
116. o.), ... (
117. sorszámú tjkv. 128-
118. o.), ... (
119. sorszámú tjkv. 141-
120. o.) (
121. sorszámú tjkv. 150-
122. o.), ... (
123. sorszámú tjkv. 156-
124. o.), ... (
125. sorszámú tjkv. 169-
126. o.), ... (
127. sorszámú tjkv. 176-
128. o.), ... (
129. sorszámú tjkv. 181-
130. o.), ... (
131. sorszámú tjkv. 188-
132. o.), ... (
133. sorszámú tjkv. 192-
134. o.), (
135. sorszámú tjkv. 197-
136. o.), ... (
137. sorszámú tjkv. 202-
138. o.), ... (
139. sorszámú tjkv. 205-
140. o.), ... (
141. sorszámú tjkv. 212-
142. o.), ... (
143. sorszámú tjkv. 224-
144. o.), ... (a
145. május
146. napján megtartott tárgyalásról szóló jegyzőkönyv 2-
147. o.) tanúk vallomása, dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértő, Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakértő szakvéleménye (
148. sorszámú tjkv. 17-
149. o.), dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő és dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő szakvéleménye (a
150. május 26-i tárgyalási jegyzőkönyv 5-
151. o.), a ... a cselekményről készített felvételek (a
152. május 26-i tárgyalási jegyzőkönyv 2-5 oldal.), a tárgyalás anyagává tett nyomozati iratok: az iwiw üzenetek (nyomozati iratok 703., 707.,
153. o.), helyszíni szemléről szóló jegyzőkönyvek (nyomozati iratok 245-
154. oldal), ... telefonjában tárolt adatokról készített értékelő jelentés (nyomozati iratok 1139-
155. oldal), ... telefonjának híváslistája és elemzése (nyomozati iratok 1425-
156. oldal) alapján állapította meg. ● ..., ... sértett édesanyja, és ..., a sértett testvére sem a cselekmény előzményeiről, sem magáról a vád tárgyává tett cselekményről érdemben nem tudott nyilatkozni. ... , ... sértett édesapja sem tett érdemi vallomást a vádbeli cselekményről. A tanú a vádlottat önző emberként jellemezte, aki saját magán kívül nem szeretett soha senkit, az öngyilkossági kísérletét pedig mesterkéltnek és jól előkészített dolognak tartotta. ... tanú - aki a cselekményről szintén semmit sem tudott mondani -, ... t, mint a család, illetve a fia legjobb barátját ismeri, és... t segítőkész, szolgálatkész fiatalembernek nevezte. Megfogalmazta azt a véleményét, hogy
157. november végén a vádlottnak ... vel jó volt a kapcsolata. ... tanú a vádlott elfogásával kapcsolatban tett vallomást. Előadta, hogy mielőtt a salgói várnál elfogták a vádlottat, megvágta a kezét és a vér a padozaton keresztül nagymennyiségben ömlött le. Kétségtelen, hogy a vádlott sebet ejtett a kezén, ám ez a seb dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő szerint csak felületes volt, a helyszínen pedig nem találtak nagymennyiségű vérszennyeződést, így a megyei bíróság megítélése szerint ... nyilatkozata a vérzés mennyisége tekintetében eltúlzottnak tekinthető. ● A megyei bíróság a vádlott személyi körülményeivel kapcsolatos tényállási mozzanatokat a vádlott nyilatkozatára alapozta. Ami pedig a vád tárgyává tett cselekmény távolabbi előzményeit, a vádlott és ... sértett kapcsolatának alakulását illeti, ezeket a ténybeli mozzanatokat a megyei bíróság döntően szintén a vádlott vallomása alapján állapította meg. Azt, hogy miután a vádlott számára ismerté vált, hogy a munkatársi kapcsolaton túlmutató érdeklődést tanúsít ... iránt ... sértett, és a vádlott emiatt ... t megfenyegette, egyértelműen bizonyítják a tárgyalás anyagává tett fenyegető tartamú iwiw üzenetek. Ezen üzenetek írását és a sértett részére történt megküldését a vádlott elismerte, ám azt hangsúlyozta, hogy a levelekben foglalt fenyegetéseket nem állt szándékában valóra váltani. Azt, hogy a vádlott ...t megfenyegette, tanúvallomásában ..., ... munkatársa, illetve ..., ... barátja is megfelelően alátámasztotta. ... arról számolt be, hogy az iwiwen érkező fenyegető tartalmú leveleket megmutatta neki ... , aki tartott a vádlott fenyegetésétől, minthogy a fenyegetés hatására ..t másik műszakba tette át.... neki elmondta, hogy „... otthon eléggé fenyegetve van”. A sértett arról is említést tett neki, hogy a vádlott őket telefonon is fenyegeti. Amikor pedig a vádbeli napon ... megjelent a munkahelyén, ideges és feldúlt volt, és azt mondta, hogy úgy látszik ... volt barátját kiengedték a kórházból, mert a gyár előtt megjelent. ... egyébként a fenyegetés hatására viperát tartott magánál. ... tanú előadta, hogy a fenyegető leveleket ő is megtekintette, ám azokat csak felületesen olvasta el. ... arról panaszkodott neki, hogy a kapcsolata ... val már megromlott, ám ... azt hangoztatja „csak akkor lehet vége a kapcsolatuknak, ha azt ő /mármint a vádlott/ úgy akarja.” ... azt mondta neki, hogy már „nincsenek együtt ... val, azonban nem tudnak szétmenni.” A tanú arról is beszámolt, hogy egy alkalommal ... arcán látott sérülést, egyszer pedig a munkahelyén tartózkodott, amikor fültanúja volt annak, hogy a vádlott felhívta telefonon ..t és megfenyegette őt. ... egyébként elmondta neki, hogy mivel félnek a vádlottól, vett egy gázsprayt ... nek, hogy meg tudja magát védeni szükség esetén. A megyei bíróság, figyelemmel ... fentiekben idézett vallomására is, bizonyított tényként fogadta el, hogy
158. júniusában egy alkalommal a vádlott ...t bántalmazta, pofon ütötte, hiszen ezt maga a vádlott is elismerte. A megyei bíróság nem fogadta el valónak a vádlott azon állítását, mely szerint
159. őszén illetőleg novemberében ... vel fennálló kapcsolata minden szempontból problémamentes volt, minthogy ... - akivel a vádlott
160. őszén a szexuális kapcsolatra is kiterjedő baráti viszonyban volt - szerint
161. őszén a vádlott arra panaszkodott, hogy barátnőjével nincsenek már együtt, őt már nem szereti, mert barátnője „jóban van a főnökével.” A kapcsolatuk megromlásának tényét támasztja alá a ... telefonjában tárolt adatokról készített értékelő jelentés is. Az értékelő jelentés lényegében ... és ... közötti smseket tartalmazza. Ezek az sms-üzenetek egyértelműen a szóbanforgó kapcsolat megromlásáról árulkodnak. A
162. november 28-án történt eseményeket a megyei bíróság döntően a vádlott vallomása alapján rekonstruálta. Az e napon történtekkel összefüggésben nyilatkozott ... tanú. A tanú vallomásának lényege szerint ... kérésére taxijával a ... autóbusz állomásra mentek, ahol ... barátnőjét várták. Amikor ... az autóbusszal megérkezett, nem a szintén ott várakozó vádlotthoz, hanem ... hoz ment, és mintegy őt választotta. Ebből szóváltás, majd kisebb tettlegesség alakult ki a vádlott és az enyhe fokban ittas, spicces ... között. Amikor a vádlott gépkocsijával eltávozott a helyszínről, megfenyegette a sértetteket, kijelentve, hogy „erre még rá fogtok baszni.” A vádlott fenyegetés tényét nem ismerte el, ezen vallomásbeli ellentétet szembesítés révén sem sikerült feloldania a megyei bíróságnak. Minthogy ... következetesen és határozottan állította azt, hogy a szóbanforgó fenyegető kijelentés a vádlott részéről elhangzott, és ez a fenyegető kijelentés maradéktalanul illeszkedik a vádbeli cselekmény logikájába, a megyei bíróság mérlegeléssel ... vallomását fogadta el valónak. ● Ami pedig a vádbeli cselekmény aznapi előzményeit illeti, a megyei bíróság a vádlott vallomása alapján rögzítette azt, hogy a vádlott
163. december
164. napján a kora reggeli órákban a sértettek munkahelyéhez ment azért, hogy megnézze, együtt mennek-e dolgozni, és amikor meglátta őket, zaklatottá és indulatossá vált. A bozótvágó kés megvásárlásával kapcsolatos mozzanatokat a megyei bíróság ... tanú vallomásának a maradéktalan elfogadásával állapította meg. ... tanú előadta, amíg a vádlott az üzletben 10-15 percig várakozott, „végig egy helyben állt”, nem nézelődött, s meg sem nézte az üzletben kiállított horgászfelszereléseket. Kézbe véve a macsétát, elkezdte forgatni, majd megnézte annak élét is, és meg is kérdezte tőle /mármint tanútól/, hogy éles-e. A bozótvágó kés nem volt akciós. A nyugta másolat alapján megállapítható, hogy a vádlott 2.900.- Ft-ért 10 óra 38 perckor vásárolta meg a bozótvágó kést. Furcsa volt a vádlott magatartásában az is, hogy nem érdeklődött más horgászcikkek iránt. A vádlott és ... tanú vallomásában csupán egy tekintetben volt ellentét: a tanú állításával szemben ... a tárgyaláson azt állította, hogy az üzletben járkált és szét is nézett. A megyei bíróság ebben a kérdésben a vádlott vallomását elvetve ... tanú vallomását fogadta el valónak, mert az érdekelten tanú vallomása a nyomozati szaktól kezdődően következetes és határozott volt. A vádlott a büntetőeljárás során azt állította, hogy a bozótvágó kést azért vásárolta meg, mert a
165. évi horgászidényben a vadvízi horgászat alkalmával horgászhely kialakításához kívánta használni. Tekintettel arra is, hogy a vádlott még ezen a napon az esti órákban ezzel az eszközzel oltotta ki a sértettek életét, behatóan vizsgálta a megyei bíróság: a vádlotti magyarázat elfogadható-e. A vádlott vallomása szerint ő és a családja olyan hobbykerttel nem rendelkeznek, ahol a bozótvágó kést rendeltetésszerűen használhatta volna. ..., a vádlott barátjának tanúvallomásából kitűnik, hogy „a vádlott nagyon ritkán horgászott, évente 3-4 alkalommal, és a kiépített horgászhelyeket szerette, ahol telepítve volt a hal.” ... szerint
166. nyarán és őszén szóba került köztük, hogy a ... tóra mennek horgászni, október, november táján viszont erről már nem beszéltek. Jóllehet, a vádlott azt állította, azért vásárolta meg a bozótvágó kést, mert a következő évben vadvízi horgászaton kívánt részt venni, nincs ésszerű, életszerű magyarázat arra: a vádlott miért vásárolta meg télen, 4-5 hónappal a horgászidény megkezdése előtt a tényállásban, illetőleg a ... tanú vallomásában említett módon a bozótvágó kést. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a vádlott, noha a nyomozati vallomása szerint ezen a napon háromszor is hazament, a gépkocsiban hagyta a bozótvágó kést és ezzel az eszközzel a vádbeli alkalommal hajtotta végre az ölési cselekményt mégpedig azt a személyt ölte meg, akit az iwiwen írt üzenetében már életveszélyesen megfenyegetett. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy
167. november 28-án mindkét sértettet megfenyegette, amikor kijelentette: „erre még rá fogtok baszni.” Mindezen körülményeket mérlegelve a megyei bíróság álláspontja szerint a vádlottnak a bozótvágó kés megvásárlásával kapcsolatos magyarázata a józan emberi gondolkodás szabályai alapján nem elfogadható. A fenti bizonyítási adatokat mérlegelve a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a vádlott tudatában legkésőbb a bozótvágó kés megvásárlásának időpontjában felmerült az a gondolat: amennyiben a sértettekkel összetalálkozik és ... nem ad kielégítő magyarázatot a szakításra, illetve nem mutat hajlandóságot a kapcsolatuk rendezésére, illetőleg visszaállítására, a sértettekkel szemben ezt a bozótvágó kést használni fogja. A vádlott szándékának az alternativitását igazolja az is, hogy a vádlott nem a találkozás alkalmával nyomban támadta meg macsétával a sértetteket, hanem csak akkor, amikor a beszélgetés nem a vádlott elvárásai szerint alakult, ... megtagadván a kapcsolat helyreállítását, barátjával eltávozott a helyszínről. Nem lehetett tényként megállapítani a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, hogy a vádlott a vádbeli cselekmény előtt gépkocsijával követte a sértetteket, illetőleg kifejezetten kereste a sértettekkel való találkozást. ... tanú, a ... tanuszoda úszómestere ugyanis megerősítette a vádlott azon állítását, miszerint megbeszélték, hogy az esti órákban a vádlott úszni megy, és az is vitathatatlan tény volt, hogy a helyszíni szemle során a vádlott gépkocsijában az úszófelszerelését megtalálták. Ezen bizonyítékok figyelembe vételével nem lehetett megcáfolni azt, hogy ez a találkozás lényegében véletlenszerű volt. ● A cselekmény közvetlen előzményeivel összefüggő ténybeli mozzanatok meghatározásánál a megyei bíróság abból indul ki, hogy etekintetben voltaképpen csak a vádlott vallomása állt rendelkezésre, hiszen a sértettek a bűncselekmény elkövetése után röviddel elhaláloztak, és a cselekményt megelőző konfliktusnak közvetlen szemtanúja nem volt. Ezért a megyei bíróság behatóan vizsgálta a vádlotti vallomás hiteltérdemlőségét. A megyei bíróság bizonyított tényként fogadta el, hogy a vádlott nem nyomban támadt a sértettekre, az ölési cselekményt a sértettek, illetőleg a vádlott részéről mindenképpen egy vita, egy konfliktus előzte meg. Ezt egyértelműen alátámasztja ... és ... (... sértett barátai) vallomása. ... arról számolt be, hogy
168. december 14-én az esti órákban ... lakásában tartózkodott, amikor felhívta őt ... azzal, hogy menjenek a ... utcába ha tudnak, mert segítségre van szüksége. Később visszahívta ... ... t. Ekkor már nem tudott vele beszélni, a telefonon keresztül csak azt hallotta, hogy ... azt kiabálta barátnőjének „szaladj ... , szaladj!”. A fentieket ... tanú minden tekintetben alátámasztotta. A telefonhívások pontos időpontja a híváslisták adatai alapján egyértelműen rekonstruálható volt. A megyei bíróság nem fogadta el a vádlott azon állítását, amely szerint vele szemben ... spray-t alkalmazott, vagyis spray-vel lefújta. A vádlott ugyanis csak a harmadik nyomozati vallomása során tett erről említést. Második nyomozati vallomásában, amikor megkérdezték tőle, hogy mit tud a helyszínen lefoglalt spray-ről azt nyilatkozta, hogy arról semmit sem tud nyilatkozni. A megyei bíróság megítélése szerint, ha a sértett valóban lefújta volna a vádlottat, a vádlott már az első, illetőleg a második nyomozati kihallgatása során is említést tett volna erről. Minthogy erről a mozzanatról nem számolt be, a megyei bíróság a vádlott vallomását etekintetben elvetette, és a vádlott szóban forgó tényállítását csupán célszerű védekezésnek tekintette. A megyei bíróság megítélése szerint ezzel próbált a vádlott magyarázatot adni az ölési cselekményének az indítékára. A megyei bíróság a vádlott vallomására alapozta azt a tényállásbeli mozzanatot, hogy a vádlott kocsijához ment, az utastérből egy kallantyúval kinyitotta a csomagtartót, abból kivette a bozótvágó kést, majd a sértettek után szaladt. A vádlott ugyan maradéktalanul beismerte a terhére rótt cselekményt, ám azt állította, hogy arra egyáltalán nem tud visszaemlékezni. A megyei bíróság a vádlott ezen állítását nem fogadta el, azt célszerű védekezésnek tekintette, figyelemmel dr. Tóth Mária szakértő etekintetben nyilvánított véleményére és arra, hogy a vádlott a szakértő előtt részletesen beszámolt a cselekményről. A megyei bíróság a cselekmény konkrét lefolyását a vádlott beismerő vallomásán túlmenően a ... ipari kamerája által készített felvételek, dr. Berecz András és dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértők véleménye, illetve a ...ban tartózkodó alkalmazottak és a vevők vallomása alapján határozta meg. A vádlott vallomása alapján rögzítette azt, hogy először ... nal szemben alkalmazta a bozótvágó kést, aki bemenekült a ...ba, és ezt követően az utcán tartózkodó ...t a bozótvágó késsel összevagdosta. Ez a tényállítás megfelel az egyéb bizonyítékok tartalmának is. A boltban tartózkodó tanúk ugyanis arról számoltak be, hogy ... már sérülten szaladt be a boltba, és a vádlott csak néhány másodperc elteltével követte őt oda. Dr. Juhász Tamás szakértő előadta, hogy ... sérülései nagy erejű vágások következtében jöttek létre. A sérülések keletkezési sorrendje pontosan már nem állapítható meg, ám valószínűsíthető, hogy a felső végtagokon leírt védekezési sérüléseknek megfelelő sérülések a fejsérüléseket megelőzően keletkezhettek. A sérülések közül a felső végtagok sérülései (külsérelmi nyomok 16-
169. pontjai) védekezési sérüléseknek felelnek meg. A sértett holttestét összesen 21 olyan sérülés volt fellelhető, amely különálló, nagyrészt nagy erejű erőbehatásoktól keletkezhettek. Ezen 21 sérülésből 16 sérülés volt olyan, amely nagy erejű erőbehatástól származott. A 21 sérülésből 8 rendbeli sérülés volt védekezési sérülés, 2 sérülést a jobb kézen, a bal kézen illetőleg a felkaron pedig 6 védekezési jellegű sérülést találtak. A tarkón, a hajas fejbőr területén 6 rendbeli sérülés különíthető el, ebből 5 volt olyan, amely megnyitotta a koponyát, egy sérülés volt olyan, amely a koponyacsont felső lemezén áthatolt, de a koponyát nem nyitotta meg. Egy sérülés volt a bal halánték, a hajas fejbőr és a tarkótájékon; ez is egy nagyon nagy erejű erőbehatástól származott, voltaképpen végigvágta az agyvelőt. A többi sérülés is az agyállományig hatolt. Az arcon 5 sérülés volt, ebből egy „H” alakú sérülés elől, ez a sérülés mélyen beterjedt a koponyába, egy sérülés pedig az állcsontot vágta teljesen át. A külsérelmi nyomok
170. pontja alatt leírt sérülés egy 19 cm hosszúságú, a tarkón a hajas fejbőr területén lévő sérülés, amely gyakorlatilag megnyitotta a koponyaüreget. Ez hátulról előrefelé irányuló nagy erejű vágástól származott. Összességében az arcon elől 5 rendbeli sérülés volt. A bal halántéktájon lévő sérülés szintén nagyon mélybe terjedt. A szakértő szerint a fentiekben részletezett sérüléseket ... álló testhelyzetben, szemből szenvedhette el. Valószínűsíthető, hogy szemből több, mint 10 rendbeli ütést mért a vádlott a sértettre. A 8 rendbeli védekezési sérülést is a sértett ebben a testhelyzetben szenvedte el. Ezen védekezési jellegű sérülések ott a helyszínen eszméletvesztést még nem okoztak. Az eszméletvesztést az a sérülés okozta, ami a bal halántékán a sértett agyát is érte. Miután a sértett az eszméletét elvesztette előreesett és ekkor még a vádlott 6 rendbeli ütést mért a sértettre, a sértett ekkor szenvedhette el a tarkótáji sérüléseit. Ezen sérülések elszenvedésekor a sértett már elvesztette az eszméletét. Dr. Juhász Tamás szakértő szerint a sértett sérülései alapján megállapítható, hogy a sértett szenvedése az élet kioltásával általában együtt járó fájdalmat, szenvedést jelentősen meghaladta. A védekezési jellegű karsérülések nagy intenzitású fájdalomérzettel jártak együtt. ... sértett bántalmazásának mikéntje az alábbiakban részletezett tanúvallomásokon túlmenően a tárgyaláson lejátszott ipari kamera által készített DVD felvételek alapján is rekonstruálható: Amikor a vádlott bement az élelmiszerüzletbe, a földön fekvő sértettre több ütést mért a bozótvágó késsel. Amikor pedig a boltban tartózkodó idősebb férfi (... tanú) néhány lépést tett a sértett felé, a vádlott kb. 45°-os szögben felemelte a macsétát figyelmeztetésként, ezután a tanú megtorpant, majd eltávolodott. A vádlott ezután szintén ütést mért a sértettre, ám a sértettnek sikerült kirúgni a vádlott kezéből a bozótvágó kést. A vádlott felemelte a bozótvágó kést, közben a már vérző fejű sértett feltápászkodott. A sértett ekkor egy rúgó mozdulatot végzett a vádlott irányába. Ekkor a vádlott a bozótvágó késsel ütést mért a sértett lábára. Amikor a sértett a polcsorok közé szaladt, követte őt a vádlott a bozótvágó késsel, s egy esetben ütést mért a sértett fejére. A sértett elesett, ekkor a vádlott két kézzel fogva a bozótvágó kést 2 rendbeli ütést mért a sértett fejére. A sértett megpróbált a lábával védekezni, a vádlott a sértett lábához ment, megfogta a lábát, átment a másik oldalára, s jobb kézzel fogva a macsétát a sértett fejét vette célba, a sértett fejére összesen 5 csapást mért. Ezután a vádlott lassú léptekkel eltávozott az üzletből. ... háziorvos tanú elmondta: noha a cselekménykor az üzletben tartózkodott, magát a cselekményt nem látta. A cselekmény bevégeztével a sértetthez ment és megpróbált neki segítséget nyújtani. A sértettnek olyan súlyos sérülései voltak, hogy el kellett fordítani a fejét, nem tudta nézni a sérüléseket. Orvos létére „borzasztóan rossz hatást váltott ki” benne a cselekmény. A cselekménynek számos szemtanúja volt, a megyei bíróság ezen tanúk aggálytalan vallomását is figyelembe vette a tényállás megállapításánál. ... tanú előadta:
171. december 14-én este vevőként a ...ben tartózkodott, amikor sikítozást, ordítozást hallott, s látta, hogy az alkalmazottak közül többen is szaladnak hátrafelé. Először arra gondolt, hogy valamilyen rablótámadás történt, ennélfogva ő is megijedt. Amikor előrement, hogy megnézze mi történt, látta, hogy egy vérző férfi segítséget kért. Ez a férfi azt kiabálta, hogy hívják a mentőket, hívjanak orvost, mert el fog vérezni. A sértett az egyik lábával térdelt, egy kicsit össze volt rogyva és a két keze a mellkasa előtt keresztbe volt téve. Ezután a vádlott megjelent kezében a bozótvágó késsel, a sértett pedig folyamatosan beszélt hozzá, kérlelte őt, hogy „beszéljék meg” a dolgot, mert ezt „meg lehet oldani másképp is”. A vádlott ezt figyelmen kívül hagyta, mert lecsapott a sértettre a bozótvágó késsel. A tanú előadta, látta amint a sértett és a vádlott a polcok közé ment, magát a sértett bántalmazását nem látta, csak a sértett ordítását és a csapások hangját hallotta. A tanú előadta, hogy miután kiment az üzletből, látta a vádlottat eltávozni. A vádlott nem állt meg a sértett mellett, csak lassította lépteit és jól hallhatóan azt mondta „nem akartam, hogy így történjen, sajnálom”, majd tovább ment. ... kijelentette, amikor a vádlott megjelent a bozótvágó késsel a boltban tartózkodó személyek közül sokan „sokkos állapotba” kerültek, sikoltoztak, jajgattak és hátrafelé futottak; az emberek elmenekültek, igyekeztek eltávolodni a sértettől és a vádlottól. ... tanú, aki a vádbeli napon szintén vevőként tartózkodott az üzletben, előadta: arra lett figyelmes, hogy valaki segítséget kérve tőle a nevét mondta: „... bácsi”. Ekkor visszafordult és ismerősét, ... t látta a földön; látta amint testéből spriccelt a vér. Ekkor lépett be a vádlott és a kezében lévő macsétával tett egy mozdulatot, a macsétát fenyegetőleg irányába szegezte. Ez olyan hatást váltott ki benne, hogy megtorpant, vagyis nem nyújtott ... nak segítséget. Felmerült benne ugyanis az a gondolat, hogy ne menjen tovább, mert akkor a vádlott őt is bántalmazhatja. A sértett bántalmazása egyébként azt eredményezte, hogy az üzletben lévő nők sikoltoztak, illetőleg „sokkos állapotba” kerültek. Elmondta továbbá a tanú, hogy a vádbeli cselekményt „nem lehet elfelejteni, ép eszű ember nem csinál ilyet”. ... tanú, aki a vádbeli időben az üzletben pénztárosként tevékenykedett elmondta: amikor a sértett visszatért az üzletbe, azt kiabálta „hívjanak mentőt, segítsenek, mert levágták a kezemet”. Ekkor ő (mármint a tanú) nagyon megijedt és sikítani kezdett. Csak azt a mozzanatot látta, hogy a vádlott felemelte az eszközt, ám a bántalmazás mikéntjét nem látta, mert akkor már ő bemenekült a raktárba. Előadta a tanú, hogy „kegyetlen hatást gyakorolt rá ez a látvány”. ... tanú - aki a vádbeli estén szintén pénztárosként dolgozott - arról számolt be, hogy amikor a sértett bejött a boltba, letérdelt, fogta a már levágott kezét és a fején is volt már egy vágás. Megkérte őt arra, hogy „segítsél, légy szíves hívjad a mentőt, mert levágta a kezemet”. Ekkor ő (mármint a tanú) sikított és segítséget kért, mert a vádlott nyomban megjelent a sértett mellett és a macsétával lecsapott rá. A sértett be akart jönni a pénztárok melletti forgón, majd egyszer kirúgta a bozótvágó kést a sértett kezéből. Ezután a vádlott felvette a kardot és a sértett lábára sújtott le. A sértett a polcok közé ment, a vádlott követte őt és „ott ment a kaszabolás”. A vádlott úgy bántalmazta a sértettet, hogy „két kézzel felemelte a feje fölé és úgy sújtott le ... ra”; „minden erejével” sújtott. A tanú nem hallotta, hogy ... bármit is mondott volna a vádlottnak, ám azt hallotta, hogy amikor az idősebb férfi, ... megpróbált a sértett segítségére menni, a vádlott azt mondta a jelenlévőknek, hogy „vissza”. Amikor a sértettet a mentő elszállította, látható volt, hogy mind a két keze le volt vágva, az arca is szét volt szabdalva, a szeme kint csüngött „rajta emberi kép nem volt”. Az üzletben a bűncselekmény következtében nagymennyiségben vérfoltok keletkeztek, ezt a bolti dolgozók takarították össze, ám még a következő napon is találtak levágott ujjdarabokat. A tanú kijelentette: a cselekmény óta egy nyugodt perce sincs, azóta nyugtatón él. ... tanú, aki a vádbeli estén műszakvezetőként dolgozott, előadta, miután sikításra lett figyelmes, nagyon megijedt és a raktárba menekült, a cselekményt nem látta, arról beszámolni nem tud, s a cselekmény óta fél hazamenni a sötétben. ... (bolti alkalmazott) tanú elmondta, hogy amikor a vádbeli estén beszaladt a sértett, annyit mondott: „tessék rajtam segíteni, mert elvérzek, levágta a kezem”. Ekkor ő (mármint a tanú) olyan ideges lett, hogy megpróbálta elővenni a zsebéből a mobiltelefonját, ám idegességében nem tudta ezt megtenni. A vádlott ezután két kézzel feje felé emelve a kardot „jó erővel” sújtott le a sértettre. Ez a boltban tartózkodó személyekben nagyfokú félelmet váltott ki. A tanú előadta, hogy az eset óta vérnyomás problémái vannak, és a cselekmény után 1-2 hónapig szorongva mentek dolgozni. ... (bolti alkalmazott) tanú előadta: amikor a vádlott a bűncselekményt végrehajtotta „mérhetetlen nyugalom volt rajta, nem a kapkodás volt rá jellemző. Nyugodtan jött be, nyugodtan ment ki.” A tárgyaláson is fenntartott nyomozati vallomása szerint amikor megtekintette a felvételeket a cselekményről „akkor láttam, hogy milyen borzasztó volt az egész, hogy az elkövető milyen nyugodt, higgadt volt a tette elkövetésekor”. ... tanú a vádbeli időben szintén a boltban dolgozott. Előadta, hogy a hentespultnál tevékenykedett, amikor a kolléganője kiabált, hogy „gyertek, mert levágták a kezét”. Amikor odament, azt látta, hogy a vádlott egy nagy kardszerűséggel vagdossa a sértettet, még pedig úgy, hogy két kézzel felemelte a kardot és lesújtott a sértettre. Ezután ő hátra bement az öltözőbe, hogy értesítse a mentőket, illetőleg a rendőrséget. A tanú előadta: „ez a látvány mindenkire sokkolóan hatott. Én is megijedtem, halálfélelmünk volt. Nem tudtuk, hogy mit akar az elkövető, arra gondoltunk, hogy esetleg mást is meg akar ölni, nem tudtuk, hogy miért történik az egész”. Amikor a cselekmény után a sértettet megnézte, látta, hogy az egyik keze le volt teljesen vágva, a másik keze pedig félig, az ujjai hiányoztak, és a feje is szét volt vágva, az egyik szeme pedig ki volt fordulva. ... előadta, a vádbeli alkalommal a boltban dolgozott, ám magát a cselekményt nem látta. Sikoltozásra lett figyelmes, arra, hogy kolléganői eltorzult hangon sikoltoztak, „szörnyülködve” sikoltoztak. Azt kiabálták, hogy „azonnal szaladjatok, hívjátok a mentőt.” Amikor a bűncselekmény után kilépett az üzletből, látta, hogy az üzlet előtt feküdt egy nő, a haja le volt vágva, akkor még élt, mert minden ízében reszketett, de senki nem segített rajta, ott feküdt vérbe fagyva. Amikor a mentősök ellátták a sértetteket, ők is nagyon fel voltak zaklatva és azt hangsúlyozták, hogy „ilyet ők még nem láttak”. Dr. Berecz András igazságügyi orvosszakértő előadta, a bűnjelként lefoglalt bozótvágó kés /macséta/ egy meglehetősen hosszú, súlyos, erős, masszív, széles eszköz, amely metszett, vágott sérülések létrehozására, illetve az élet kioltására egyértelműen alkalmas. ... boncolásánál 15 olyan sérülést észleltek, amely a vádbeli cselekmény következtében jött létre. A fej bal oldalán elkülöníthetően 7 rb. vágott sérülés, a homlokon 1 repesztett fejbőr sérülés; a bal csukló csaknem teljes átvágása, a bal kéz és a kézujjak mélyebb vágott sérülései, a bal kéz I. és V. ujjcsonkolása, a jobb alkaron kisebb vágott sérülés és felületes hámhorzsolás, a mellkas baloldali hátsó részén a bőr rétegeire terjedő vágott jellegű sérülés és a bal térdhajlatban egy mélyebb vonalas sérülés volt megállapítható. Ezen kívül belső sérülésként darabos koponyacsonttörést észleltek, a csonttöréses sérülések között egyértelműen vágásra utaló sérülések is voltak. Ilyen esetben nem csak a vágott sérülés, hanem a csontok törése is bekövetkezik. Ez a darabos csonttörés ráterjedt a bal oldali elülső és középső koponyagödörre is. A bal halánték izom volt átvágva, bal oldalon az agykoponya csontjai is átvágásos sérülést szenvedtek, hiszen a fejsérülések részben az arc területét is érték. A boncolás során az agyállománynak a vágott és a roncsolt sérüléseit, koponyaüri vérzést észleltek. A sértett sérülései és a halála egyértelműen a koponya és az agysérülések miatt következett be, közvetlen oki összefüggésben a bántalmazással. A felső végtagoknak a sérülései, vagyis a csukló levágása, a kézujjaknak az amputálása jellegzetes védekezési sérüléseknek felelnek meg. A sértett sérüléseinek nagy része nagy erejű erőbehatásra keletkezett, vagyis a bűncselekmény eszköze, a bozótvágó kés nagy erővel érte a sértett testét. A sértett a tudat elvesztéséig érzett fájdalmat, a videó felvételek alapján az állapítható meg - mutatott rá a szakértő -, hogy a sértett percekig érzett fájdalmat. A sértett által érzett fájdalom az élet kioltásával általában együttjáró fájdalmat, szenvedést meghaladta. ● A bűncselekmény utáni tényállásbeli mozzanatokat a megyei bíróság ..., , ..., ..., ... tanú vallomása, a vádlott vallomása, illetve id. ... vallomása alapján állapította meg. ... előadta, hogy amikor ... segélykérése nyomán a helyszínre érkeztek, észlelték, hogy a ... üzlet előtt nagy tömeg volt, és az üzlet előtt valaki feküdt a földön. Kiszállva a gépkocsiból, észlelte, amint a vádlott „kisétált” az üzletből, utána elkezdett szaladni a város felé. ... a vádlott után ment, ő, mármint /... tanú/ látta, hogy ... a földön feküdt, rengeteg vér volt a feje körül és a haja le volt vágva. A sértett látványa „szörnyű benyomással” hatott rá. Az üzletben pedig egy valóságos „mészárszék” volt, mindenütt vércseppek, vérfoltok voltak, az üzlet közepén pedig ott feküdt ... . Nagyon megviselte ez a látvány, sokkolóan hatott rá. ... előadta, hogy amikor a helyszínre értek, ő a boltból távozó vádlott után ment. Amikor az üzlet előtt a földön meglátta a vérző fejű... t, megtorpant, majd futott a vádlott után. Látta, amint a vádlott beugrott a sarkon lévő autójába és elhajtott. A vádlott kezében ekkor egy szamuráj kard szerű eszközt látott. Amikor visszatért a bolt elé, ... még lélegzett és pislogott. A boltban a földön feküdt ... , azonnal megállapítható volt, hogy halálos sérülést szenvedett, hiszen az agyvelőjét is látta, és a fejénél nagy vértócsa volt. Id. ... tanú, a vádlott édesapja előadta, hogy a vádbeli napon a 19 óra 30 perc - 19 óra 45 perc körüli időben a lakásán betegen feküdt az ágyában, amikor hazajött a fia. A vádlott a szobába belépve, odament a szekrényhez, onnan kivett valamit, és halkan motyogva a következő kijelentést tette: „megöltem a ... t és a barátját”, majd nyomban el is távozott a szobából. Ezután felhívta ...t, a salgótarjáni rendőrkapitányt és tájékoztatta őt a történtekről. ... vádlott telefonja híváslistájának elemzése alapján megállapítható, hogy ... vádlott 19 óra 57 perckor felhívta ...t, és vele 47 másodperces telefonbeszélgetést folytatott /nyom. ir.
172. oldal/. Erről a telefonbeszélgetésről ... tanú a tárgyaláson is fenntartott nyomozati vallomásában a következőképpen nyilatkozott. ”Erre a telefonbeszélgetésre most is nagyon jól emlékszem és még nagyon sokáig emlékezni fogok. Ekkor ... hívott fel engem és nagyon nyugodt, normális, érthető hangon azt közölte velem, hogy egy darabig most nem fogunk találkozni, mert megölt egy embert. Utána még azt is mondta, hogy megölte a barátnőjét és annak barátját. Amikor én azt mondtam neki, hogy „ezt nem hiszem el”, azt felelte, hogy akkor majd megtudom a hírekből, illetve még annyit mondott, hogy vigyázzak magamra. E telefonbeszélgetés során legfőképpen csak ... beszélt, én a döbbenettől nagyon szólni sem tudtam, kérdéseket sem tudtam feltenni, így azt sem tudtam tőle megkérdezni, hogy pontosan mit és miért mondott. Az általa elkövetett cselekményről egyéb részleteket ő sem mondott nekem. Kérdésre elmondom, hogy ekkor nekem ... semmi olyat nem mondott, hogy ő a cselekménye után most öngyilkos lesz. /nyom. iratok
173. oldal/ 20 óra 52 perc 42 másodperc kezdettel ... rendőrezredes ... vádlottal egy közel 35 perces telefonbeszélgetést folytatott. /nyom. iratok
174. oldal/ ... elmondta, a vádlott a telefonbeszélgetés során sírva közölte vele: „Megöltem őket, összevágtam annak az arcát, a fejét, akit szerettem.” A beszélgetés alkalmával kétségbeesést tapasztalt a vádlottnál, a vádlott sírt, később azonban elmúlt a sírása. A vádlott kezdetben öngyilkossággal fenyegetőzött, kijelentve, „leugrom a várfalról, minek éljek, úgyis börtönbe kerülök”. Éppen ezért megpróbálta a vádlott figyelmét az öngyilkosságról elterelni. A tanú személyes benyomásként azt nyilatkozta, hogy „nem igazán érezte azt, hogy ... öngyilkos akar lenni”. ● A megyei bíróság ítélkezése alapjául maradéktalanul elfogadta dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértőnek, dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértőnek és Komóczi Mihály igazságügyi pszichológus szakértőnek a vádlott személyiségével, elmeállapotával és kifogástalan beszámítási képességével kapcsolatban a nyomozás során előterjesztett és a tárgyaláson kellőképpen, minden részletkérdésre kiterjedően megmagyarázott szakvéleményét /a
175. május 25-i tárgyalás jegyzőkönyvének
176. oldala, illetve a
177. május
178. napján megtartott tárgyalás jegyzőkönyvének
179. oldala/. Minthogy a vádlott édesapja, id. ... a tárgyalási kihallgatása során arra hivatkozott, hogy a vádlott kisgyerek korában pszichiátriai kezelés alatt állt, a megyei bíróság megkereste a vádlott gyermekkori orvosát, illetőleg a ... Ideggondozóját a vonatkozó orvosi dokumentumok megküldése végett. A megyei bíróság a beszerzett orvosi dokumentumokat megküldte dr. Tóth Mária igazságügyi orvosszakértőnek annak érdekében, hogy a tárgyaláson ezen orvosi dokumentációk ismeretében nyilváníthasson véleményt. Dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértő kifejtette: A részére megküldött orvosi dokumentációnak a szakvélemény érdeme szempontjából semmiféle jelentősége nincsen, azt módosítani nem indokolt; a gyermekkorban fellépő bizonytalan jellegű rosszullétek, ideges panaszok, amelyet a gyermekkori orvosi dokumentáció tartalmaz, a vádlott cselekménykori elmeállapotának a megítélése szempontjából közömbösek. A szakértő kiemelte, hogy a vádlott gyermekkori orvosi dokumentációjában szakmai szempontból egy érdekes dologra figyelt fel. Abban megtalálható a 10 éves vádlottnak egy rajza, amely a nárcisztikus személyiségzavarral foglalkozó szakembereknek egy tanulmányhoz felhasználható mozzanat lehet. A vádlott által készített rajzon ugyanis jól látható, hogy a vádlott saját magát rajzolta legnagyobbként a családban, mégpedig női ruhában. Ez a tény a szakértő szerint arra utal, hogy a nárcisztikus személyiségvonások a vádlottnál már a gyermekkorban megjelentek. Dr. Tóth Mária és dr. Juhász Tamás szakértő a vádlottat
180. december
181. napján megvizsgálta, a vádlott nyilatkozatát az exploráció keretében szó szerint rögzítette. /nyom. iratok 1541-
182. oldal/. A szakértői megállapítás szerint a vádlott az elkövetett cselekményre kellőképpen visszaemlékezett, minden lényegesebb részletet felidézett. Ehhez képest az a védekezése, miszerint a bűncselekmény elkövetésének a lefolyására, egyáltalán nem tud visszaemlékezni, a vádlott módszeres védekezési stratégiájának a részét képezi. Az azonban elképzelhető - mutatott rá a tárgyaláson a szakértő -, hogy a tudatszűkület folytán a vádlott a cselekmény egyes mozzanataira valóban nem tud visszaemlékezni. A szakértők szerint a vádlott csökkent frusztrációs toleranciájú, irritabilis, érzelmileg, indulatilag labilis, impulzivitásra, agresszivitásra, ezek mind rövid, mind hosszú távú következményeinek a figyelmen kívül hagyására hajlamos, felelősségelhárító, önértékelési problémákkal küszködő, valódi kötődésre, bűntudat érzésére képtelen személyiség. Hiányos önismeretű, korábbi tapasztalataiból nem tanul, korábbi sérelmeit sokáig magában hordozza egészen a megtorlásig. A vádlott szenzitív személyiség, ám szenzitivitása a paranoiditás szintjét nem éri el. Egocentrikus gondolkodású, erre épülve, sajátos moralitású személy. Jellemző rá a mások hibáztatásának a tendenciája, vagy hihető racionalizációja annak a viselkedésnek, amely miatt konfliktusba kerül a környezetével, a társadalommal. Kapcsolatában kisajátító vonások is megfigyelhetők, amelyet akár erőszak /fizikai bántalmazás/ formájában is érvényre juttat. Ellentmondást nem tűrő, mások szükségleteit figyelmen kívül hagyó, érzelmi-indulati labilitásán alapuló agresszív, impulzív személyisége konfliktus helyzetben a verbális megoldást partnere és közte megnehezíti. Érzelmileg megterhelő konfliktus helyzetben hisztrionikus jellegű, manipulatív szándékú autoagresszív megoldásokkal reagál /öngyilkossági kísérletek/. ... vádlott személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető. Olyan mértékű személyiségzavar a vádlottnál, amely a kóros elmeállapottal egyenértékű lenne /elmezavart állapot/ sem a vizsgálatkor, sem a terhére rótt cselekmény elkövetési idejét tekintve nem volt kimutatható, így személyiségzavara sem korlátozó, sem kizáró tényezőként nem vehető figyelembe a terhére rótt cselekmény vonatkozásában. Személyiségzavara nárcisztikus személyiségzavarként értékelhető. Az öngyilkossági kísérletek is a nárcisztikus személyiségzavar megnyilvánulásainak tekinthetők, és nem valódi öngyilkossági szándékot tükröznek, hanem demonstratív jellegűek voltak. Ez a megállapítás dr. Tóth Mária szakértő szerint a legutóbbi,
183. februárjában végrehajtott öngyilkossági kísérletre is vonatkozik. Kiemelendő, hogy dr. Juhász Tamás társszakértő mindenben egyezően nyilatkozott dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértővel, kijelentette, hogy a vádlott nárcisztikus személyiségzavara sem korlátozó, sem kizáró tényezőként nem vehető figyelembe, a vádlott önzőségének a fokát /nem pedig a nárcisztikus személyiségét/ kórosnak tartotta. A vádlott öngyilkossági kísérletei nem valódi öngyilkossági szándékot tükröznek, azok demonstratív jellegűek voltak. Dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértő nyomozás során nyilvánított szakvéleményében kifejtette, hogy a vádlott „cselekmény előtti, alatti, utáni magatartása folyamatos volt. Cselekményét összerendezetten, célirányosan, a két célszemély vonatkozásában hajtja végre. Tudatborulás esetén ez nem volna lehetséges, cselekménye kuszává, töredezetté, rendezetlenné válna. Bár tudata igen nagy valószínűséggel beszűkült, de a cselekmény elkezdésekor észleli, hogy az áldozatok felfigyelnek támadó jellegű viszonyulására, valamint később érzékeli azt a külső megnyilvánulást, mely cselekménye végrehajtásában akadályozná, ez irányban elhárító mozdulatot tesz. A cselekmény elmondásakor kielégítően felidézi mind a későbbi áldozatok, mind saját cselekmény alatti mozgását, cselekedeteiket a támadás-védekezés vonatkozásában. A cselekmény kezdetén, annak motivációjában kóros indíték nem volt kimutatható. Cselekményét korábbi vélt vagy valós sérelmeire, az aktuális konfliktus-szituáció kiváltotta újabb kudarcélménnnyel motiválta. Fentiek alapján tudatborulás, egyben a kóros indulat fennállta részéről kizárható… A rövidzárlati cselekmény kritériumai szintén nem voltak kimutathatók nevezettnél. A viselkedését motiváló tényezők normál pszichológiai alapon jól értelmezhetők. A cselekmény nem minősíthető én-idegennek, figyelembe véve a gyanúsított korábbi verbális vagy fizikai agresszív-impulzív megnyilvánulásait, valamint az áldozatokhoz viszonyuló érzelmi viszonyulását. A cselekedet brutális jellege arra utalhat, hogy ... nál a cselekmény végrehajtása során öngerjesztő folyamatok léphettek fel, az indulat augmentálódott, tovább szűkítve a tudatot. A tudatszűkület éplélektani alapon alakult ki, vagyis nem volt kóros jellegű. ... részéről a cselekmény idejére alkohol, gyógyszer, vagy egyéb élvezeti szervtől való befolyásoltság szakértői szempontból kizárható.” /Nyom. iratok 1565-
184. oldal/. Dr. Tóth Mária igazságügyi elmeorvos-szakértő a nyomozás során nyilvánított kiegészítő szakvéleményben kifejtette: ha a cselekmény kezdetén exkulpálcióhoz vagy korlátozottsághoz vezető motivációt nem lehetett megállapítani, akkor a cselekmény közbeni öngerjesztő indulatfokozódás során fellépő tudatszűkületfokozódás vagy esetleges tudatborulás már nem ad lehetőséget a korlátozott beszámítási képesség megállapítására. /Nyom. iratok
185. oldal/. A szakértő a tárgyaláson kifejtette, a vádlott magatartása célirányos, folyamatos, összerendezett volt, s viszonylag megtartott volt az emlékezete is. Erre tekintettel kijelentette, hogy a vádlottnál nem volt tudatborulás. Ezt követően a szakértői véleményét akként pontosította, hogy ha volt is vádlottnál a cselekmény során egy pillanatos tudatborulás, ez a körülmény a szakvélemény érdemét nem érinti, az esetleges, a cselekmény folyamán fellépő tudatborulásnak nincsen jelentősége, minthogy a szakirodalom /Huszár-Kuncz Elemér/ szerint a cselekmény kezdete alapján kell megítélni a beszámítási képesség esetleges korlátozottságát. A szakértő a tudatborulás lehetőségét a vádbeli esetben voltaképpen csak elvi szinten vetette fel. /
186. sorsz. tjkv.
187. oldal/. A megyei bíróság maradéktalanul egyetértett dr. Tóth Mária kellőképpen pontosított és megmagyarázott iménti megállapításával. A megyei bíróság a rendelkezésre álló teljes bizonyítási anyag alapján arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottnál a cselekménykor tudatborulás nem volt, ez a kérdés csak legfeljebb elvi szinten vethető fel. A tudatborulás hiányát a következő tényezők igazolják: · Az üzletben lévő kamerafelvétel többszöri gondos megtekintése alapján leszögezhető, hogy a vádlott célirányos, összerendezett magatartást tanúsított a ... sérelmére megvalósított cselekmény során. Amikor ... megpróbált segíteni a sértettnek, a vádlott tett egy figyelmeztető mozdulatot ... felé, ezzel mintegy kifejezésre juttatta, hogy tartsa magát távol. ... nak az üzletben történő üldözése és bántalmazása, szintén összerendezettséget, sőt, nagyfokú elszántságot és célszerűséget tükröz. A bántalmazást követően láthatóan higgadtan és lassú léptekkel távozott el a vádlott az üzletből. · ... szemtanú szerint a vádlott „mérhetetlen nyugalommal”, higgadtan hajtotta végre a bűncselekményt. · Amikor a cselekmény bevégeztével a vádlott elhaladt a haldokló... mellett, azt a megjegyzést tette: „sajnálom, nem akartam, hogy így történjen”. · A .. rendőr alezredessel folytatott mintegy 35 perces telefonbeszélgetés során ... tanú szerint a vádlott azt mondta neki: „megöltem őket, összevágtam annak az arcát, fejét, akit szerettem”. Ez a kijelentés azt igazolja, a vádlott tisztában volt azzal, amit elkövetett. · ... tanú szerint pedig a vádlott „nagyon nyugodt, normális, érthető hangon” azt közölte vele, hogy egy darabig most nem fognak találkozni, mert megölt egy embert, illetve megölte a barátnőjét és annak a barátját. /Nyom. iratok
188. oldal/. Minthogy a megyei bíróság dr. Tóth Mária szakértőnek a tárgyaláson kellő részletességgel kifejtett és megmagyarázott véleményét aggálytalannak, minden szempontból megalapozottnak tartotta, nem volt törvényes lehetőség a védelem által indítványozott szakértői vélemény kiegészítésére /Be.
189. §/, de nem volt lehetőség más szakértő kirendelésére sem. /Be.
190. § /1/ bek./ Ezért a megyei bíróság a védelmi bizonyítási indítványokat elutasította. Komóczi Mihály pszichológus szakértő a nyomozás során nyilvánított szakvéleményét változatlanul fenntartotta. Írásbeli véleményében kifejtette, hogy a vádlott személyiségszerkezetét súlyos érzelmi labilitás és szenzitivitás elsődlegességét mutató személyiségzavar jellemzi. Ezen személyiségszerkezet tükrében a bűnismétlés lehetősége folyamatosan fennáll. Az ölési cselekmény hátterében nagy valószínűséggel a személyes sértettség okozta indulati feszültség áll, a veszteségélményt nem tudja szocializált módon kezelni. /
191. oldal/ Komóczi Mihály a tárgyaláson a pszichoanalitikus irodalom alapján részletesen ismertette a nárcisztikus személyiségszerkezet, illetve személyiségzavar mibenlétét. Kimutatta, hogy a vádlott nárcisztikus személyiségszerkezete úgynevezett nárcisztikus düh képében nyilvánult meg, illetőleg abban, hogy a vádlott képtelen adekvát módon bűntudatot, gyászt megélni. /A
192. május 25-i tjkv. 67-
193. oldal./ ● A megyei bíróság a védő indítványa ellenére nem tette tárgyalás anyagává a védő által becsatolt, a vádlott által a családtagjainak írt leveleket. Nincs ugyanis semmiféle jelentősége annak, hogy a cselekmény elkövetése után a börtönből milyen tartalmú leveleket írt a vádlott a családtagjainak. A levelek tartalma sem a cselekmény jogi megítélését, sem a büntetés kiszabását semmilyen módon nem befolyásolhatja. Ugyanezen okból nem játszotta le a tárgyaláson a megyei bíróság a családi eseményt, a vádlott és ... sértett korábbi kapcsolatát rögzítő videofelvételt sem. IV. A jogi indokolás A megállapított tényállás alapján a megyei bíróság következtetést vont le... vádlott bűnösségére, és a vádlott cselekvőségét a Btk.
194. §