B.73/2010/26 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat

1. B. 73/2010/
2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmaton, a
3. év június hó 17., szeptember hó 13., december hó 13.,
4. év február hó
5. és március hó
6. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t: A
7. év február hó
8. napjától
9. év február hó
10. napjáig, majd
11. év március hó
12. napjától
13. év szeptember hó
14. napjáig előzetes fogva-tartásban,
15. év szeptember hó
16. napjától
17. év december hó
18. napjáig házi őrizetben, ezt követően
19. február
20. napjáig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt volt ... vádlott b ű n ö s: - emberölés előkészületének bűntettében (Btk.
21. § /1/ és /3/ bekezdése) garázdaság vétségében (Btk.
22. § /1/ bekezdése) és testi sértés vétségében (Btk.
23. § /1/ bekezdése). A bíróság ezért halmazati büntetésül 1 (Egy) év börtönbüntetésre ítéli. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását 3 (Három) év próbaidőre felfüggeszti. A felfüggesztett felügyeletét. szabadságvesztés büntetés próbaidejére elrendeli pártfogó A szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetére a börtönbüntetésbe a vádlott által az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt beszámítja úgy, hogy 4 (Négy) nap házi őrizet 1 (Egy) nap szabadságvesztésnek felel meg és ezzel 23 (Huszonhárom) nap börtönt letöltöttnek tekint. Az eljárás során lefoglalt és a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalában Bj. 66/
24. szám alatt bűnjelként kezelt 1 (Egy) darab fekete markolatú, Fiskars feliratú kést elkobozza és megállapítja, hogy az elkobzott dolog tulajdonjoga az államra száll, míg a másik - a Nógrád Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalánál Bj. 89/
25. szám alatt bűnjelként kezelt - 1 (Egy) darab nikkelezett étkező kés lefoglalását megszünteti és elrendeli annak megsemmisítését. Az eljárás során felmerült bűnügyi költségből 200.000.- (Kettőszáz-ezer) forintot a vádlott köteles az államnak megfizetni a Nógrád Megyei Bíróság felhívására és számlaszámára, a további 328.889.(Háromszázhuszonnyolcezernyolcszáznyolcvankilenc) forintot az állam viseli. I n d o k o l á s: ... vádlottal szemben - a Nógrád Megyei Főügyészség B. 320/2010/1-I. BTÖ számú vádiratával az apja sérelmére
26. február 5-én elkövetett, a Btk.
27. § /1/ és /3/ bekezdése szerinti emberölés előkészületének bűntette miatt indult büntetőeljárás a Nógrád Megyei Bíróságon
28. B. 73/
29. számon. - a Balassagyarmati Városi Ügyészség B. 522/2010/
30. számú vádirata alapján a
31. március
32. napján elkövetett, a Btk.
33. § /1/ bekezdése szerinti garázdaság vétsége és - a ... sérelmére elkövetett - Btk.
34. § /1/ bekezdése szerinti testi sértés vétsége miatt indult büntetőeljárás a Balassagyarmati Városi Bíróságon
35. B. 273/
36. számon. A Nógrád Megyei Bíróság a
37. július
38. napján kelt,
39. augusztus
40. napján jogerős
41. Bkk. 173/2010/
42. számú végzésével a Balassagyarmati Városi Bíróságon
43. B. 273/
44. szám alatt indult büntetőügyet a Nógrád Megyei Bíróságon
45. B. 73/
46. számon folyamatban lévő ügyhöz egyesítette. A megyei bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott az általános iskola után elvégezte a gimnáziumot és érettségi vizsgát tett. Nőtlen családi állapotú, gyermeke nincs. Rokkant nyugdíjas, a nyugdíjának havi összege 69.000.- forint. Az OTP-ből felvett kölcsön tartozása után havi 19.000.- forint fizetési kötelezettsége van. Vagyontalan, büntetve nem volt. ... vádlott kb. 21 éves korától epilepsziás betegségben (ismétlődő tudatzavarok) szenved, melyhez súlyos fokú epilepsziás személyiségzavar társul, szélsőséges indulatokkal, tapadó szenzitivitással, túlértékelésekkel. Betegségére többféle gyógyszert - Sertagen, Depakine, Lamolep, Rivotril, Antaethyl - kell szednie. A vádlott a betegségét nehezen tudja elfogadni. 2008-ban a bal szeme megsérült, a többszöri műtét ellenére a bal szemével rosszul lát, csak fényt érzékel. A vádlottnak szinte gyermekkorától rossz volt a kapcsolata az apjával, ami az utóbbi években kifejezetten ellenségessé vált. A vádlott az utóbbi években nem a szüleivel közös lakásban, hanem a nagyanyjánál lakott a ... szám alatti lakásban. A vádlott több esetben bántalmazta az apját, id. ... sértettet, aki azonban emiatt soha nem tett feljelentést a fiával szemben. I. A vádlott
47. február 5-én reggel a gyógyszereit bevette, majd délelőtt elindult ...ra azért, hogy a pszichiátrián szakorvosi javaslatot szerezzen ahhoz, hogy a háziorvos a számára szükséges gyógyszereket fel tudja írni. A vádlott azonban nem utazott el ...ra, hanem az anyjától útiköltségre és gyógyszerekre kapott pénzt a vasútállomáson lévő italboltban szeszes italra költötte. Megivott - ma már pontosan meg nem határozható mennyiségű, de - legalább 8 - 10 üveg sört, amitől 15 óra körüli időben ittas állapotba került. A vádlott 15 óra 20 perc körüli időben érkezett a szülei ... szám alatti lakásba, ahol csak az anyja volt otthon. A vádlott közölte az anyjával, hogy ha hazatér az apja, - id. ... sértett - megöli őt és magával is végez. Magához vett a konyhaszekrényből egy 19,5 cm pengehosszúságú konyhakést és azt anyja kérésére nem tette le és nem adta át részére, az apja megölésének szándékáról nem mondott le. A vádlott anyja a lakásból eltávozott azért, hogy értesítse a férjét és a rendőrséget a fia szándékáról. Az értesítésre a rendőrjárőr 15 óra 50 perckor érkezett ki a ... szám alatti lakásba. A rendőrök kopogására a vádlott nyitott ajtót úgy, hogy a kezében egy dobozos sör volt. A vádlott a rendőrök kérdésére azt válaszolta, hogy „az édesanyja a szomszédban lakó nagyszülőknél van, az édesapja pedig a munkából még hála istennek nem ért haza, mert ha hazajön, rögtön belevágja a kést”. További kérdésre, hogy van-e nála szúróvagy vágóeszköz, a vádlott nemleges választ adott. A rendőrök közölték a vádlottal, hogy ruházat átvizsgálást fognak végrehajtani. A vádlott ekkor a pulóverét felhúzta és a rajta lévő farmernadrág jobb zsebe felé nyúlt azért, hogy az ott lévő kést megfogja. Az egyik intézkedő rendőr kiütötte a vádlott kezéből a kést, majd a vádlott kezét hátracsavarva megbilincselték ...t. A rendőrök által ismételten feltett arra a kérdésre, hogy „a késsel mi volt a szándéka?” a vádlott azt válaszolta, hogy „az apámat akarom megölni vele”. A vádlottól elvett kést az eljárás során lefoglalták és őt a Rétsági Rendőrkapitányságra előállították, ezzel ... vádlottat az ölési cselekmény végrehajtásában megakadályozták. A vádlott által magánál tartott, az eljárás során bűnjelként lefoglalt kés pengéjének hossza 19,5 centiméter, kihegyezett, éles, jól kézben tartható, nagy erő kifejtésére alkalmas. Megfelelő testtájékra - nyakra, mellkasra vagy artériára - irányuló, megfelelő erőbehatással történő szúrás esetén különösen alkalmas emberélet kioltására. A vádlott tudata a beszámítási képessége korlátozottsága ellenére az eszköz ölésre alkalmasságát átfogta. ... vádlottat a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a 12000/34/2010/bü. számú határozatával őrizetbe vette. A vádlott
48. február 5-én 23.30 órától
49. február 8-án 14.45 óráig őrizetben volt, majd szabadlábra lett helyezve. (A Nógrád Megyei Főügyészség B. 320/2010/1-I. BTÖ számú vádiratával vád tárgyává tett cselekmény, alapügy). II. ... vádlott
50. március 12-én napközben az általa szedett gyógyszerekre ...on, egy sörözőben sört és pálinkát ivott, majd ...ba utazott autóbusszal ... nevű barátjához és vitt magával 4 liter bort, amit együtt megittak. ... észlelte, hogy ... már ittas állapotban van, emiatt nem tud hazautazni, de mivel nála nem tudja tölteni az éjszakát, ezért ... lakásából együtt elindultak egy ismerős lakására, ahol ... szerint a vádlott az éjszakát eltölthette volna. A ... lakásáról történt elindulás után ... még inni akart egy sört, ezért a ... ba mentek. A ... ba történő megérkezés előtt a vádlottnak epilepsziás rohama volt. A ittas állapotban lévő vádlott és a szintén ittas állapotban lévő ... 22 óra 10 perc körüli időben érkezett meg a ... szám alatt lévő ... ba. Megérkezésükkor a pult mögött a padlót mosta a fogadóban felszolgálóként dolgozó ... sértett, akitől a vádlott aziránt érdeklődött, hogy ehetnének-e valamit. ... közölte a vádlottal, hogy záróra van, ezért már nincs kiszolgálás, majd folytatta a padló felmosását. ... ekkor az egyik asztalról felvett egy étkezőkést, majd a felmosó vödröt átlépve „Na akkor ...” kezdetű kijelentéssel ... támadt. Ennek során a vádlott bal kezével megfogta a sértett kezében lévő felmosófát, miközben a jobb kezében lévő késsel ... felé szúrt. ... úgy hárította el az őt ért támadást, hogy megfogta a vádlott jobb kezét, miközben igyekezett ...t magától távol tartani. A vádlott betolta a sértettet a pult mögött lévő mosogató helyiségbe, majd amikor elérték ennek hátsó falát, a sértett le akart szaladni a pincébe vezető lépcsőn, azonban a vádlott a sértett ruháját fogva húzta őt vissza, aminek következtében mindketten lezuhantak a lépcsőn. A vádlott a kést a pincébe történő leesés közben elejtette, az a hűtőszekrény alá csúszott be. Az esés után ... sértett kiment a pincéből és a „... kocsma” néven ismert szomszédos vendéglátó helyiségbe ment segítséget kérni. A ... kocsmában tartózkodott a szolgálatban lévő rendőrjárőr. A sértett a két szolgálatban lévő rendőrrel ment vissza a ... ba. A rendőrjárőr intézkedése során észlelte a vádlott ittas állapotát, ezért az előállítása után az ügyeletes orvossal megvizsgáltatták. Az ügyeletes orvos vizsgálatát követően ...t a balassagyarmati kórház pszichiátriai osztályára utalta be. A Rétsági Rendőrkapitányság a
51. március
52. napján kelt 12040/100-8/2010/bü. számú határozatával a vádlott őrizetbe vételét rendelte el. A ... biztonsági kamerái által készített DVD felvételeket és a vádlott által eszközként használt étkező kést lefoglalták. A vádlott által eszközül használt kés teljes hosszúsága 20 centiméter, pengehosszúsága 10 centiméter. A kés pengéje körívszerű, tompa hegyben végződik. Az egyélű penge vágóélén annak hegyétől 0,5 cm-re 7 centiméter hosszan fogazott, a többi részen a kés éle tompa. Ezzel a késsel kisebb erejű erőbehatással súlyos, életveszélyes sérülés nem hozható létre. Nagy erejű erőbehatással, megfelelő testtájékra - mellkas vagy hónalj területére - irányzott nagy erejű szúrással súlyos, életveszélyes, vagy akár halált okozó sérülés is létrehozható. Ez a kés a vádlott által alkalmazott módon - jobb oldalról, vállmagasságból, legfeljebb közepes erejű szúró mozdulattal - még abban az esetben, ha a sértett nem tudja kivédeni, súlyos vagy életveszélyes sérülés okozására nem alkalmas. Amennyiben a szúrás a sértett arcát vagy a szemét éri, 8 napon túli gyógytartamú arckoponyacsont vagy szemsérüléssel járó sérülés keletkezésének a reális lehetősége fennállt volna. A szemsérülés esetén akár maradandó látáskárosodással járó, maradandó fogyatékosságot eredményező sérülés is keletkezhetett volna. A vádlott cselekményét ... sértetten kívül ..., a ... dolgozója, ..., a vádlott barátja, és két vendég; ... és ... - észlelte. A vádlott cselekménye a fogadóban tartózkodókban ...ben, ...ban és ...ban - megbotránkozást, riadalmat keltett. ... sértett a vádlott támadásának következtében 8 napon belül gyógyuló a jobb felkar zúzdását szenvedte el. A sérülés keletkezhetett a jobb felkar erőteljes megragadásától, de létrejöhetett a pince lépcsőjéről történt lezuhanástól is. ... a sérelmére elkövetett cselekmény miatt a vádlottal szemben a magánindítványát
53. március
54. napján joghatályosan megtette (Nyom. ir.
55. oldala). (A Balassagyarmati Városi Ügyészség B. 522/2010/
56. számú vádiratával vád tárgyává tett cselekmény, egyesített ügy). ... vádlott a
57. február 5-i cselekménye idején közepes-súlyos fokú, a
58. március 12-i cselekménye idején súlyos fokú alkoholos befolyásoltság állapotában volt. ... vádlott által elfogyasztott szeszes ital nála mindkét esetben szokványos ittassághoz vezetett. A rendszeres és nagymértékű alkoholfogyasztás klinikai jelei nála nem találhatóak meg, a vádlott nem alkoholista. A
59. február 5-i cselekménye előtt nem volt epilepsziás rosszulléte, azonban az epilepsziás személyiségzavar a cselekmény és az elmeorvos szakértői vizsgálata idején fellelhető volt, a cselekmény kialakulásához hozzájárult és a beszámítási képességét közepes mértékben korlátozta. A vádlottnak a
60. március 12-i cselekménye előtt epilepsziás rohama volt, emiatt ködös, roham utáni, nem teljesen feltisztult állapotban volt. Ez hozzájárult a cselekménye kialakulásához és a beszámítási képességét közepes mértékben korlátozta. A vádlott által szedett gyógyszerekre tilos az alkoholfogyasztás, azonban e tiltás megszegése önhibából eredő következménynek tekinthető. ... vádlott a megyei bíróságon
61. B. 73/
62. számon indult ügyben
63. február 5én 23.30 órától
64. február 8-án 14.45 óráig őrizetben volt. A vádlott a Balassagyarmati Városi Bíróságon
65. B. 273/
66. számon indult ügyben
67. március 22-én 09.30 órától őrizetben, majd
68. március 24-től előzetes letartóztatásban volt. A vádlott előzetes letartóztatását a Nógrád Megyei Bíróság a
69. szeptember
70. napján tartott tárgyalásán kihirdetett
71. B. 73/2010/11-II. számú végzésével megszüntette és elrendelte házi őrizetét. A megyei bíróság végzését a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a
72. október
73. napján kelt és jogerős 2 Bkf. 10.995/2010/
74. számú végzésével helybenhagyta. A megyei bíróság a vádlott házi őrizetét a
75. december
76. napján kelt és jogerős
77. B. 73/2010/21-I. számú végzésével megszüntette és vele szemben lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, amelyet a
78. február 23-i tárgyaláson hozott és jogerőre emelkedett
79. B. 73/2010/24-II. számú végzéssel szüntetett meg. A vádlott szabadlábra helyezését követően a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megtartotta, életvitelében pozitív változás következett be, az orvosi kezeléseken megjelenik, a gyógyszereit beveszi, nem fogyaszt szeszes italt, az apjával korábban fennállott kifogásolható kapcsolatát rendezte. A megyei bíróság a bizonyítási eljárás során kihallgatta a vádlottat, tanúként megidézte a vádlott apját, id. ... sértettet és a vádlott anyját, ...nét. A vádlott apja és anyja a bíróság tárgyalásán élt a Be.
80. § /1/ bekezdésének /a pontja szerinti mentességi jogával, nem kívánt vallomást tenni, ezért a Be.
81. § /2/ bekezdése alapján a korábban tett vallomásuk felolvasására nem volt lehetőség és nyomozás során tett vallomásukat nem lehetett bizonyítási eszközként figyelembe venni. Id. ... sértett megindokolta, hogy azért nem kíván vallomást tenni, mert a fiának megbocsátott (
82. sz. Tjkv.
83. oldala). A megyei bíróság tanúként hallgatta ki a
84. február 5-i cselekmény során intézkedő rendőrjárőr tagjait; ...t és ...t, a
85. március 12-én történt cselekmény sértettjét, ...t, valamint ..., .... és ... tanút. Meghallgatta az ügyben szakértői véleményt előterjesztő dr. Béla Árpád és dr. Juhász Tamás igazságügyi elmeorvos- és orvosszakértőt, megtekintette az eljárás során bűnjelként lefoglalt késeket és a március 12-i cselekmény során a ... kamerái által rögzített DVD felvételeket, ezen túlmenően ismertette a nyomozás során keletkezett iratokat, köztük az őrizetbe vételre, az előzetes letartóztatásra és a házi őrizetre vonatkozó határozatokat. A megyei bíróság
86. június 17-én tartott tárgyalásán a B. 320/2010/1-I. BTÖ számú vádirat ismertetése után ... vádlott azt nyilatkozta, hogy „a vádat megértettem, de nincs hozzáfűzni valóm” (
87. sz. Tjkv.
88. oldala). Az ezt követő törvényes figyelmeztetések után ... élt a terhelti jogaival és nem kívánt vallomást tenni a
89. február 5-i cselekményről. A bíróság ezért a Be.
90. § /1/ bekezdése alapján felolvasással ismertette a vádlott nyomozás során tett vallomásait. ... gyanúsított első kihallgatása
91. február 5-én 22 óra 52 perckor kezdődött a Rétsági Rendőrkapitányság hivatalos helyiségében. Az alapos gyanú közlésére azt válaszolta, hogy a gyanúsítást „Értettem. Panaszt nem teszek, mert nincs miért” (Nyom. ir.
92. oldala). Ezt követően élt a terhelti jogaival és nem tett vallomást. A gyanúsított második kihallgatására
93. március
94. napján került sor, amikor a törvényes figyelmeztetések után már tett vallomást (Nyom. ir. 197-
95. oldalig). Vallomása során előadta, hogy a gyanúsításban megjelölt napra már csak részletekben emlékszik, mert gyógyszer hatása alatt állt és a gyógyszerekre alkoholt is fogyasztott. Vallomásában arra vissza tudott emlékezni, hogy milyen gyógyszereket vett be és hogy a helyi italboltban nagyobb mennyiségű - kb 8-10 üveg - sört ivott. Előadta, hogy az apjával konfliktusos a viszonya, ezért már kb 10 éve a nagyanyjával lakik. Józan állapotban gondosan kerüli a találkozást, apjával még csak nem is beszélget. A gyanúsításban szereplő cselekményre halványan emlékszik. Arra még vissza tud emlékezni, hogy a szülei házában csak az anyja volt otthon, az apja nem, azonban azt nem tudja, hogy ezután mi történt. A következő mozzanat, amire vissza tud emlékezni, hogy a rendőrök a zsebeit kipakoltatják, majd hogy a rendőrségen van megbilincselve. A vádlott a nyomozás során tett és felolvasással ismertetett vallomásait felismerte és fenntartotta. A bíróság tanúként hallgatta ki az intézkedő rendőrjárőr tagjait. ... tanú volt a járőrparancsnok, aki a bíróság
96. június 17-én tartott tárgyalásán tett vallomásában (
97. sz. Tjkv.
98. oldala) - a rendőri intézkedésről készült jelentéssel egyezően - előadta, hogy az ügyeletestől kapott utasításra jelentek meg a vádlott szüleinek a lakásában. 15 óra 50 perckor érkeztek meg a vádlott szüleinek ... szám alatti lakásába. Ekkor csak a vádlott tartózkodott a lakásban, akinek a kezében egy dobozos sör volt. Aziránt érdeklődtek, hogy hol vannak a szülei, mire ... azt felelte, hogy „az édesanyja a szomszédban lakó nagyszülőknél van, az édesapja pedig a munkából még hála istennek nem ért haza, mert ha hazajön, rögtön belevágja a kést”. Ezt követően ... kétszeri felszólításra - miszerint szúró- vágóeszközeit, ha van nála adja elő - azt válaszolta, hogy nincs nála semmi. Közölték vele, hogy ruházat átvizsgálást fognak végrehajtani, majd amikor ... felhúzta a pulóverét, a rendőrök meglátták azt, hogy a vádlott jobb zsebében egy kés van. ... kiütötte ... kezéből a kést, majd megbilincselték. Arra a kérdésre, hogy a késsel mi volt a szándéka, ... megismételte hogy „az apámat akarom megölni vele”. ... tanú volt az intézkedő rendőrjárőr másik tagja. ... a bíróság
99. június 17-i tárgyalásán történt kihallgatása során (
100. sz. Tjkv. 11-
101. oldalig) már nem nagyon tudott pontosan visszaemlékezni a történtekre, azonban az intézkedésről készült rendőri jelentések ismertetése után azok tartalmát fenntartotta. ... tanú az ismertetések után mindenben megerősítette a ... által tett vallomást. A Rétsági Rendőrkapitányság
102. február
103. napján kelt 12040/500241/2010/id. számú hivatalos feljegyzése (nyom. ir.
104. oldala) tanúsítja, hogy a vádlott anyja, ...né ezen a napon 15 óra 40 perckor zaklatott, ijedt állapotban tett bejelentést és kért gyors rendőri segítséget azért, mert a gyógyszerek és alkohol hatása alatt álló fia „magához vett egy kést és kijelentette, hogy megkeresi az apját és megöli”. A hivatalos feljegyzés tartalmazza az intézkedő rendőröknek azt a közlését is, hogy megtalálták a kést ...nál, aki az intézkedés során többször tett olyan kijelentést, hogy „ha az apja megy haza előbb, megölte volna őt”. Dr. Juhász Tamás igazságügyi orvosszakértő az írásban előterjesztett szakvéleményében (Nyom. ir. 59 -
105. oldala) és a tárgyaláson történt meghallgatása során véleményt adott a vádlottól lefoglalt és bűnjelként kezelt, majd általa megvizsgált késről és a kés használata lehetséges következményeiről. Véleménye szerint a vádlottól elvett kés 32 cm teljes hosszúságú, a pengéje 19,5 cm hosszú, a markolatnál 3 cm széles. A penge a vágóél és a fok felől egyaránt keskenyedő hegyben végződik. Az egy élű kés kedvezőtlen esetben, megfelelő erőbehatással, megfelelő testtájékot érő szúrás esetén az emberélet kioltásával járó sérülés létrehozására alkalmas. ... átlagos fizikumú, aki „nagy-erejű szúrásra is képes fizikai adottságai alapján” (
106. sz. Tjkv.
107. oldala). A vádlottól lefoglalt késsel megfelelő testtájékot, megfelelő erőbehatással érő szúrással képes lett volna az apja, id. ... életének kioltására. A kés pengehosszúsága miatt különösen alkalmas az emberélet kioltására (
108. sz. Tjkv.
109. oldala). A megyei bíróság
110. december 13-án tartott tárgyalásán, a B. 522/2010/
111. számú vádirat ismertetését követően ... vádlott a
112. március 12-én elkövetett cselekményeiben részben érezte bűnösnek magát (
113. sz. Tjkv.
114. oldal). Vallomása szerint csupán addig tud visszaemlékezni a történtekre, hogy a ...ban kiszolgálást kért a felszolgálótól. Az emlékezetkiesését azzal indokolta, hogy a fogadóba történt megérkezése előtt epilepsziás rohama volt és ezen a napon a gyógyszereire nagyobb mennyiségű szeszes italt fogyasztott. A bíróság a vádlott elé tárta a nyomozás során történt kihallgatásairól készült jegyzőkönyveket. A nyomozás során az első kihallgatására
115. március 22-én 10 óra 55 perckor került sor. A vádlott nem élt panasszal a garázdaság vétsége miatti alapos gyanú közlésével szemben és vallomást tett. Vallomásában - noha hivatkozott arra, hogy csak nagyon homályosan emlékszik a történtekre - beismerte azt, hogy a ... ban kiszolgálást kért a felszolgálótól, aki azt válaszolta neki, hogy „már nincs szakács”. Nehezen tudja elviselni, ha valaki ellentmond neki, ilyenkor agresszív. Felvett egy kést és nekiment a kiszolgálónőnek. Dulakodtak, majd valahova leestek és megütötte a térdeit. Jöttek a rendőrök, orvoshoz majd a kórházba vitték (Nyom. ir. 353.,
116. oldala). Második kihallgatására
117. április
118. napján 9.55 órakor került sor. Ekkor a garázdaság vétsége és a könnyű testi sértés vétsége alapos gyanúját közölték vele. A vádlott ekkor kijelentette, hogy csak a védője jelenlétében kíván vallomást tenni. A gyanúsítás közlésével szemben panasszal nem élt, azonban hivatkozott arra, hogy nem emlékszik a történtekre. A korábban tett vallomásait pontosította azzal, hogy -
119. február 5-én - nem csupán az apját, hanem magát is meg akarta ölni (Nyom. ir.
120. és
121. oldala). ... sértett a bíróság
122. december 13-i tárgyalásán (
123. sz. Tjkv. 4-
124. oldala) és a nyomozás során tett vallomásaiban (Nyom. ir. 229-
125. oldala) lényegében egyezően adta elő, hogy
126. március 12-én este a ... ban dolgozott pincérként. Záróra után miközben ő a pult mellett a padlót mosta - bejött a fogadóba két férfi. Az egyik - a vádlott - aziránt érdeklődött, hogy lehet-e enni, amire közölte, hogy már zárva van a konyha, ezért nem lehet ételt fogyasztani. Ezután kb. 2-3 másodperc elteltével a vádlott átlépve a felmosó vödröt odament hozzá és „na akkor...” - megkezdett de be nem fejezett mondattal - nekitámadt úgy, hogy megfogta a felmosófát és a bal kezét, miközben ő védekezésül ösztönösen maga elé emelte a kezeit, hogy így távol tartsa magától a támadót. Eközben látta azt, hogy a támadó jobb kezében valami fémes tárgy megcsillan, amivel vállmagasságban szúró mozdulatot tett. A mozdulat nem volt erőteljes, azt bal kézzel sikerült elhárítania. Dulakodás közben a támadó tolta hátra a mosogató helyiségben, majd a hátsó falnál jobbra fordulva igyekezett kiszabadulni, hogy a pincén keresztül elmeneküljön. A támadó fogta a ruháját, ment vele a lépcsőn és közben húzta vissza, így mindketten lezuhantak a lépcsőn. Az esés közben a támadó elengedte őt, ekkor a pincéből kimenekült és a szomszédos ... kocsmába ment segítséget kérni. A .. kocsmában tartózkodott két szolgálatban lévő rendőr, velük együtt tért vissza a ...ba. A Rétsági Központi Orvosi Ügyeleten
127. március 13-án 02 órakor jelent meg, sérüléseiről orvosi látlelet készült (Nyom. ir. 61-
128. oldala). A Rétsági Rendőrkapitányságon
129. március 12-én feljelentést tett, kérte a támadó felelősségre vonását (Nyom. ir. 13-
130. oldalig). ... sértettnek 8 napon belül gyógyuló - jobb felkar zúzódása - sérülése keletkezett. ... tanú a ... szakácsa, aki a nyomozás során (Nyom. ir. 251-
131. oldala) és a bíróság tárgyalásán (
132. sz. Tjkv. 11 -
133. oldala) tett vallomásában a
134. március 12-én a ...ban történteket ... sértettel egyezően adta elő. Vallomása szerint igyekezett a sértettnek segíteni, de minden olyan gyorsan történt, hogy már csak a pince lépcsőjének alján érkezett a közelükbe, de akkor a sértett már nem volt ott, a támadója pedig ott feküdt. Kérdőre vonta a vádlottat, aki zavartan viselkedett. A nyomozás során tett vallomása szerint a vádlott „kérdőn nézett rám, a kezeit is kitárta, mintha nem értené, hogy mi van és közben úgy tett, mintha nem emlékezne semmire (Nyom. ir.
135. oldala). A vádlott zavarodottságára vonatkozó előadását a bíróság tárgyalásán tett vallomásában is megerősítette (
136. sz. Tjkv.
137. oldala). ... tanú
138. március 12-én este barátjával, ...ral együtt vendégként tartózkodott a ...ban. A tanú a nyomozás során (Nyom. ir. 271-
139. oldala) és a bíróság tárgyalásán (
140. sz. Tjkv. 14-16 oldala) tett vallomásában ... sértettel egyezően adta elő a történteket. Vallomása szerint a vádlott magatartásától „nagyon megijedt” (
141. sz. Tjkv.
142. oldal
143. és
144. bekezdése). A rendőri intézkedés során a vádlott „nagyon zavarodottan viselkedett” (
145. sz. Tjkv.
146. oldal
147. bekezdése). ... a vádlott barátja, aki a nyomozás során (Nyom. ir.
148. oldala) és a bíróság tárgyalásán tett vallomásában (
149. sz. Tjkv. 9-
150. oldala) a
151. március 12-én történteket a vádlottal egyezően adta elő, azonban a ...ban történt tettlegességről nem tudott vallomást tenni, mert - vallomása szerint - annyira ittas volt. A tanú arra vissza tudott emlékezni, hogy mielőtt a ...ba megérkeztek volna, ... nak „rohama volt, le kellett fektetnem a földre” (Nyom. irt.
152. oldal
153. bekezdése). A tanú vallomása szerint a fogadóban leült egy székre, ittassága miatt talán el is aludt és már csak a kiabálásra lett figyelmes, aminek az okát nem tudja. A megyei bíróság
154. december 13-án tartott tárgyalásán lejátszatta azokat a lefoglalt és az iratoknál kezelt DVD felvételeket, amelyek a
155. március 12-én este történteket a ... különböző helyen felszerelt kamerái rögzítettek. A felvételek a ... sértett, ... és ... által tett vallomásokat erősítették meg. A megyei bíróság a
156. február 23-i tárgyalásán meghallgatta dr. Béla Árpád iü elmeorvos-szakértőt, aki a vádlott elmeállapotára és ittasságára vonatkozóan társszakértő bevonásával - adott szakvéleményt. Dr. Béla Árpád elmeorvos szakértő a tárgyaláson (
157. sz. Tjkv. 2-
158. és
159. sz. Tjkv.
160. oldala) történt meghallgatása során szakvéleményeit (Nyom. ir. 95-
161. oldala,
162. B. 73/2010/24.), és annak kiegészítését (Nyom. ir. 119-
163. oldala) az írásbelivel egyezően adta elő, azokat kiegészítette és az elsőként adott szakvéleményben technikai hiba folytán keletkezett oda nem illő megállapítását (Nyom. ir.
164. oldal utolsó kezdése) helyesbítette. A megyei bíróság a feltárt bizonyítékokat az alábbiak szerint értékelte; A személyi rész adatait a vádlott által a tárgyalásokon tett - kétségbe nem vont - (
165. sz. Tjkv.
166. oldala és
167. sz. Tjkv.
168. oldala) vallomása alapján állapította meg, mert a vádlott erre vonatkozó nyilatkozatait a nyomozás során tett vallomásai (Nyom. ir.
169. és
170. oldala), valamint az erkölcsi bizonyítványok (Nyom. ir.
171. és
172. oldala) is megerősítik. A történeti tényállás mindkét pontja vonatkozásában elfogadta a vádlottnak azt a mentségét, amely szerint a cselekmények bizonyos részeire nem emlékszik, mert az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye megerősítette, hogy a vádlott által elfogyasztott szeszes ital - ami súlyos fokú szokványos, de nem kóros, vagy csökevényes kóros - ittasságot eredményezett és emlékezetkiesést okozhatott (
173. sz. Tjkv.
174. oldal utolsó bekezdése). A megyei bíróság elfogadta a vádlott vallomásának azt a részét, amely a tényállás II. pontjában meghatározott cselekményei - a ... ba történt megérkezése - előtti epilepsziás rohamára vonatkozott, mert ezt ... vallomása (
175. sz. Tjkv.
176. oldal
177. bekezdése) is megerősítette. A vádlott a tényállás történeti részében írt cselekményei elkövetését lényegében beismerte, azonban mentségül arra hivatkozott, hogy nem emlékszik a történtekre. A megyei bíróság a
178. február 5-én 15 óra után a vádlott szüleinek ... szám alatti lakásán, az apja sérelmére megvalósított cselekményére vonatkozóan elfogadta az intézkedésben részt vett rendőrök - ... és ... - tanúk vallomását, mert azokat a rendőrségre történt bejelentésről készült hivatalos feljegyzés (Nyom. ir.
179. oldala), valamint a vádlott
180. március 11-i (Nyom. irt. 197-
181. oldala) és
182. április 21i vallomása (Nyom. irt.
183. oldala) is megerősíti. Id. ... sértett és ...né tanú (a vádlott apja és anyja) a bíróság tárgyalásán mentességi jogával élt, ezért a nyomozás során tett vallomásaikat nem lehetett értékelés körébe vonni. A megyei bíróság a
184. március 12-én 22 óra után ...ban, a ... szám alatt lévő ... ban történt cselekményre elfogadta ... sértett, ... és ... tanú vallomását, mert azokat a fogadó biztonsági kamerái által rögzített DVD felvételek egyértelműen megerősítik. A megyei bíróság a
185. március 12-én történt cselekmény előzményeire - a vádlott epilepsziás rohamára - a vádlott és ... tanú által tett vallomást elfogadta, mert azt dr. Béla Árpád elmeorvos szakértő véleménye, ... és ... tanú vallomása is megerősítette. A megyei bíróság a bűncselekmények során a vádlott által eszközként használt eszközök - kések - fizikai jellemzőire, az emberélet kioltására való alkalmasságára, ... sérülésének keletkezésére és annak gyógytartamára vonatkozóan elfogadta dr. Juhász Tamás iü orvosszakértő szakvéleményeit és azok tárgyalásokon tett kiegészítéseit (alapügy: nyom. ir. 59-65 oldala,
186. B. 73/2010/
187. sz. Tjkv. 5-8 oldala, egyesített ügy:
188. B. 73/2010/
189. és /
190. sz. Tjkv. 7-8 oldala). A megyei bíróság elfogadta dr. Béla Árpád iü elmeorvos szakértőnek a vádlott ittasságának mértékére, egészségi állapotára, személyiségzavarára, az általa szedett gyógyszerek és a szeszes ital együttes hatására, valamint a beszámítási képességének korlátozottságára vonatkozó - kétségbe nem vont - megállapításait (Nyom. ir. 95-
191. oldala,
192. sz. Tjkv. 2-7 oldala, /
193. sz. Tjkv. 2-7 oldala és a
194. február 23-i tárgyaláson becsatolt kiegészítő elmeorvos-szakértői véleménye). Az előzetes fogvatartásra és házi őrizetre vonatkozó adatokat a bíróság az őrizetbe vételi, az előzetes letartóztatás elrendelésére, meghosszabbítására, megszüntetésére és házi őrizet elrendelésére, valamint annak megszüntetésére vonatkozó határozatok és bv intézeti értesítő (alapügy: nyom. ir. 171-
195. és
196. oldala, egyesített ügy: nyom. ir. 303-
197. oldala, 317-321, 323-324, 333-335 é 337-
198. oldala,
199. B. 73/
200. iratok /11-II., /
201. /21-I. szám) alapján állapította meg. A Balassagyarmati Városi Ügyészség a B. 522/2010/
202. számú vádiratában a
203. március 12-én 22 óra után a ... szám alatt lévő ... ban elkövetett cselekményre indítványozta tanúként megidézni ...t. A megyei bíróság ... tanút tárgyalásra megidézte, az idézés azonban nem vezetett eredményre. E cselekményről több kameraállásból készültek DVD felvételek, amelyek ... sértett, ... és ... tanú vallomásával együtt kétséget kizáróan bizonyítják a vád tárgyává tett cselekmény elkövetését. Erre tekintettel sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem ragaszkodott ... tanú kihallgatásához. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy e cselekmény tényállása ... tanú vallomása nélkül is kétséget kizáróan megállapítható, a tanú kihallgatásához való ragaszkodás csupán az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, ... tanú kihallgatását ezért mellőzte. ... vádlott a tényállás I. pontjában írt cselekményével - azzal, hogy az élet kioltására különösen alkalmas, 19,5 cm pengehosszúságú kést magához vette és anyja kérése ellenére magánál tartott abból a célból, hogy a vele hosszabb idő óta rossz viszonyban lévő apját megölje, az emberölés büntette elkövetésének feltételét biztosította és ezáltal - megvalósította a Btk.
204. § /1/ és /3/ bekezdése szerinti emberölés előkészületének bűntettét. A tényállás II. pontjában írt kihívóan közösségellenes cselekményével - azzal, hogy nyilvános helyen a magához vett késsel ... sértettre támadt, vele szemben erőszakot tanúsított, majd a sértett védekezése következtében kialakult dulakodás során neki 8 napon beül gyógyuló testi sérülést okozott és magatartásával az azt észlelő személyekben riadalmat keltett - megvalósította a Btk.
205. § /1/ bekezdése szerinti garázdaság vétségét és a Btk.
206. § /1/ bekezdése szerinti testi sértés vétségét. A megyei bíróság ezért a Be.
207. § /1/ bekezdése alapján - a Nógrád Megyei Főügyészség B. 320/2010/1-I. BTÖ számú és a Balassagyarmati Városi Ügyészség B.522/2010/
208. számú vádiratával egyezően - ... vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
209. § /1/ és /3/ bekezdése szerinti emberölés előkészületének bűntettében, a Btk.
210. § /1/ bekezdése szerinti garázdaság vétségében és a Btk.
211. § /1/ bekezdése szerinti testi sértés vétségében. A megyei bíróság a büntetés kiszabása körében az alábbi bűnösségi tényezőket értékelte; A vádlott terhére súlyosítóként a kettőnél több bűnhalmazatot, az önhibából eredő ittas állapotban történő elkövetést, az élet és testi épség, valamint a köznyugalom elleni bűncselekmények országos és helyi gyakoriságát, az emberölés előkészülete bűntette esetében azt, hogy az általa alkalmazni kívánt eszköz az emberélet kioltására különösen veszélyes, hogy közeli hozzátartozója sérelmére valósította meg, a családon belüli erőszak országos és helyi gyakoriságát, a garázdaság vétsége esetén azt, hogy e cselekménye az azt észlelő személyekben riadalmat keltett, a testi sértés esetén azt, hogy nő sérelmére valósította meg. További súlyosító tényező a garázdaság és a testi sértés vétsége esetén az, hogy e cselekményeket az emberölés előkészületének bűntette miatt már folyamatban lévő büntető eljárás hatálya alatt követte el. A vádlott javára enyhítőként a bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, a tárgyalás közvetlensége folytán tanúsított megbánását, büntetlenségét, a sértettek megbocsátását, hogy az emberölés előkészülete bűntettének sértettjével, az apjával a kapcsolatát rendezte, hogy epilepszia betegsége a cselekmények kialakulásában közrehatott és a beszámítási képessége közepes mértékben korlátozott volt. A vádlott cselekményei egy eljárásban lettek elbírálta, azok egymással bűnhalmazatban állnak (Btk.
212. § /1/ bekezdése). A Btk.
213. § /3/ bekezdése az emberölés előkészülete bűntettére 5 évig terjedő szabadságvesztés büntetés, a Btk.
214. § /1/ bekezdése a garázdaság vétségére és a Btk.
215. § /1/ bekezdése szerinti testi sértés vétségére 2 évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabását rendeli. A Btk.
216. § /1/ bekezdése rendelkezik arról, hogy bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni. A /2/ bekezdés értelmében a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. A /3/ bekezdés alapján ha a törvény bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztést rendel, a /2/ bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa a felével emelkedik, de az nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. E szabályok figyelembe vételével a vádlott cselekményeire alkalmazható büntetési tételkeret 2 hónaptól 7 évig terjedő szabadságvesztés. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben halmazati büntetésül a Btk.
217. §-ában meghatározott büntetési célok elérése érdekében szabadságvesztés büntetés alkalmazása szükséges. A Btk.
218. § /1/ bekezdésében meghatározott büntetés-kiszabási elvek - az elbírált bűncselekmények és a vádlott társadalomra veszélyessége, valamint az értékelt bűnösségi tényezők - értékelése alapján a megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy a Btk.
219. § /2/ bekezdése szerinti törvényi minimumot meghaladó, de a halmazati büntetés kiszabásakor irányadó emelt büntetési tételkeret középmértéktől jelentősen elmaradó tartamú szabadságvesztés büntetés alkalmazása szükséges ... vádlottal szemben a büntetési célok elérése érdekében. A szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a Btk.
220. §/a pontja alapján börtön, mert az bűntett miatt lett kiszabva. A megyei bíróság vádlott beszámítási képessége korlátozottságára és a személyi körülményeiben a büntető eljárás során bekövetkezett kedvező változására figyelemmel úgy ítélte meg, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető, ezért annak végrehajtását a Btk.
221. § /1/ bekezdése alapján - a /2/ bekezdés szerinti kereteken belüli aránylag hosszabb próbaidőre - felfüggesztette. A megyei bíróság megítélése szerint a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés próbaideje eredményes elteltéhez a vádlott rendszeres figyelemmel kísérése szükséges, ezért vele szemben a Btk.
222. § /1/ bekezdés /d pontja alapján intézkedésként pártfogó felügyeletet rendelt el. A megyei bíróság a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtásának elrendelése esetére a vádlott által előzetes fogvatartásban és házi őrizetben töltött időt a Btk.
223. § /1/ - /3/ bekezdése alapján a szabadságvesztés büntetésbe teljes egészében beszámítani rendelte. A megyei bíróság az eljárást befejezte, ezért az eljárás során lefoglalt bűnjelekre - a késekre - már nincs szükség. A vádlott a tényállás I. pontjában írt cselekménye során a családja tulajdonát képező 19,5 cm pengehosszúságú kést bűncselekmény elkövetésének eszközéül szánta, ezért azt a Btk.
224. § /1/ bekezdés /a pontja alapján el kellett kobozni és a Btk.
225. § /7/ bekezdése alapján meg kellett állapítani, hogy annak tulajdonjoga az államra száll. A tényállás II. pontjában írt cselekmény során eszközül használt kés nem a vádlott, hanem a ... tulajdona, azonban az annak képviselőjeként nyilatkozó sértett - mivel az számukra jelentős értéket nem jelentő fogyóeszköz - arra nem tartott igényt. A ... tulajdonában lévő késre sincs már szükség a eljárás érdekében, a megyei bíróság ezért a Be.
226. § /1/ bekezdése annak lefoglalását megszüntette és a /8/ bekezdés alapján elrendelte annak megsemmisítését. A megyei bíróság a az eljárás során felmerült bűnügyi költségről a Be.
227. § /1/ - /2/ és /4/ bekezdése alapján az alábbiak szerint határozott: A vádlottat bűnösnek mondta ki a vád tárgyává tett cselekmények elkövetésében, ezért a nyomozás és bírósági eljárás során felmerült költség viselésére kötelezni kellett. A bírósági eljárás során a vádlotton kívül álló ok miatt a
228. november 16-i tárgyalást el kellett halasztani, az ezen a tárgyaláson felmerült költség viselésére mert az nem a vádlott mulasztása folytán, következésképpen szükségtelenül merült fel - nem lehetett a vádlottat kötelezni. A helyi bíróságon indult büntetőügy a megyei bíróság előtt folyamatban lévő ügyhöz lett egyesítve. Ennek következtében az igazságügyi orvos- és elmeorvos szakértőt is két tárgyaláson kellett meghallgatni annak ellenére, hogy körültekintőbb nyomozati eljárás esetén egy tárgyaláson is előadhatták volna szakvéleményeiket. A szakértők kétszeri meghallgatása és így az egyik tárgyaláson történt megjelenéssel kapcsolatos költség a vádlott szempontjából szükségtelenül merült fel, ennélfogva a szakértői költség egy részének viselésére sem lehetett a vádlottat kötelezni. Az eljárás során a fenti tételeken (klts. jegyzék 10 - 13.,
229. és
230. tétele) túlmenően is igen jelentős bűnügyi költség keletkezett. A vádlott rokkant nyugdíjas, jelentős OTP tartozása van, betegsége miatt jelentős összeget kell gyógyszerre költenie. A megyei bíróság úgy ítélte meg, hogy fennmaradó rész az elbírált bűncselekmények súlyához képest aránytalanul nagy, ezért a vádlottat a bűnügyi költség egy része megfizetése alól a Be.
231. § /4/ bekezdése alapján mentesítette és megállapította, hogy azt a Be.
232. § /1/ bekezdése alapján az állam viseli. Balassagyarmat,
233. év március hó
234. napján. Dr. Lente István sk. a tanács elnöke, az aláírásban akadályozott Fazekasné Gáspár Anna és Dobrocsi János ülnökök helyett is.