A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.562/2011/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- november
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A közúti baleset okozásának vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Tolna Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Szekszárdi Városi Bíróság 9.Fk.628/2010/
- számú ítéletének a próbára bocsátás elrendelésére és a pártfogó felügyelet megállapítására vonatkozó rendelkezését mellőzi. Egyebekben az elsőfokú bíróság határozatát hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmerült 3.750.- (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Szekszárdi Városi Bíróság
- december
- napján kihirdetett és jogerőre emelkedett 9.Fk.628/2010/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét közúti baleset okozásában (Btk.187.§
(1)bek.) állapította meg, ezért őt 2 év próbára bocsátotta és 1 évre eltiltotta a közúti járművezetéstől. Megállapította, hogy a fiatalkorú terhelt a próbára bocsátás alatt pártfogó felügyelet alatt áll. A városi bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen BF.B.519/2011/1I. számon a Tolna Megyei Főügyészség nyújtott be a terhelt javára a Be.416.§
(1)bekezdés b) pontja felhívásával felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítványban foglaltak szerint a Btk.70.§
(1)bekezdés 2. pontja szerinti próbára bocsátás intézkedés, amely a
(2)bekezdés értelmében önállóan, büntetés helyett alkalmazható. A Btk.38.§
(1)bekezdés e) pontja szerint járművezetéstől eltiltás ugyanakkor büntetés. A városi bíróság a próbára bocsátás intézkedés és a járművezetéstől eltiltás büntetés együttes kiszabásával megsértette az intézkedés alkalmazására, illetve a büntetés kiszabására vonatkozó anyagi jogi rendelkezéseket. A megyei főügyészség a jogerős ítélet akként történő megváltoztatását indítványozta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a próbára bocsátás intézkedést mellőzze, és a terhelttel szemben a közúti járművezetéstől eltiltás büntetést tekintse kiszabottnak. A Legfőbb Ügyészség Gyermek- és Ifjúságvédő Önálló Osztálya Fk.BF.1498/2011. számú átiratában a Tolna Megyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát alaposnak tartotta. Rámutatott, hogy sem az elbírált cselekmény elkövetésekor, sem pedig a cselekmény jogerős elbírálásakor hatályos Btk. rendelkezései nem adtak lehetőséget a próbára bocsátás intézkedés és a járművezetéstől eltiltás büntetés egymás mellett történő alkalmazására. Ezen anyagi jogszabálysértést a Legfőbb Ügyészség megismételt eljárásban látta kiküszöbölhetőnek, ezért a Szekszárdi Városi Bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati indítványban és az átiratukban foglaltakat fenntartotta és indokolta. A terhelt védője felszólalásában egyetértett azzal, hogy a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozat törvénysértő, a törvénysértés kiküszöbölését a jogerős határozat megváltoztatásával indítványozta akként, hogy a terheltet érintő joghátrányként a próbára bocsátás maradjon hatályban. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.423.§
(4)és
(5)bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati indítványban foglalt okból és a Be.416.§
(1)bekezdés c) pontjában írt hivatalból vizsgálandó eljárásjogi felülvizsgálati okokból vizsgálta felül. Megállapította, hogy a jelzett körbe tartozó eljárási szabálysértés nem történt, azonban a büntetés kiszabása, illetve intézkedés alkalmazása során a bíróság a büntető anyagi jog rendelkezéseit megsértette. A terhelt által 2009. augusztus 27-én elkövetett cselekmény elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alapján történt elbírálása során a városi bíróság nem megfelelően alkalmazta az elkövetéskor hatályos Btk.38.§
(2)és
(3)bekezdésében, illetve 70.§
(1)és
(2)bekezdésében foglaltakat. A Btk.38.§
(2)bekezdésének 3. pontja szerinti a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés, amely főbüntetés mellett, vagy a
(3)bekezdés értelmében önállóan, főbüntetés kiszabása helyett (Btk.88.§) is alkalmazható, ha alkalmazásának törvényi feltételei fennállnak. A Btk.70.§
(1)bekezdésének 2. pontja értelmében a próbára bocsátás intézkedés, amely a
(2)bekezdés értelmében önállóan, büntetés helyett alkalmazható. E rendelkezéseket önmagukban, de egybevetve vizsgálva is megállapítható, hogy a törvényi szabályozás a járművezetéstől eltiltás mellékbüntetés és a próbára bocsátás intézkedés egymás mellett történő alkalmazására nem ad lehetőséget. A városi bíróság szankció meghatározása ezért a büntető anyagi jog rendelkezéseit sérti. (A teljesség kedvéért megjegyzendő, hogy a felhívott törvényhelyek közül a Btk.38.§-át a
- évi LXXX. tv.
- május 1-jei hatállyal megváltoztatta, azonban a járművezetéstől eltiltás és a próbára bocsátás egymás mellett történő alkalmazására továbbra sincs törvényes lehetőség.) A Legfelsőbb Bíróság ezért a felülvizsgálati indítványt alaposnak találta, azonban a Legfőbb Ügyészség által indítványozott hatályon kívül helyezést nem tartotta szükségesnek. A rendelkezésre álló adatokból kialakíthatónak találta azt az álláspontot, hogy a terhelttel szemben a büntetés céljai a közúti járművezetéstől eltiltás önálló alkalmazásával is elérhetők, ezért a Be.427.§
(1)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatta és maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, akként, hogy a jogerős határozatnak a próbára bocsátás és a pártfogó felügyelet alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit mellőzte, egyebekben pedig a határozatot hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költség a Be.429.§
(1)bekezdése értelmében az államot terheli. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416. §-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be. 418. §-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416. §
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be. 421. §-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival, azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2011. november 17. Dr. Katona Sándor s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné