Kfv.II.38.082/2010/12.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tóth Krisztián ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Kiss Imre László ügyvéd által képviselt Megyei Kormányhivatal I.r. és dr. Krivik Gábor ügyvéd által képviselt II.r. alperesek ellen bányaszolgalmi jog tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
- március
- napján kelt -
- sorszám alatt kijavított - 8.K.27.770/2009/
- számú jogerős ítélete ellen a II.r. alperes által
- és
- sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 8.K.27.770/2009/
- számú végzésével kijavított 8.K.27.770/2009/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (azaz harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a II.r. alperest, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. I n d o k o l á s A hrsz-ú szántó művelésű ágú ingatlan a felperes kizárólagos tulajdonában áll, míg a hrsz-ú szántó művelésű ágú ingatlan 7558/10000 tulajdoni hányada képezi a felperes tulajdonát. A II.r. alperes kérelmet nyújtott be az I.r. alpereshez a két ingatlanra vonatkozóan szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalról történő kiváltása () és a szénhidrogén szállítóvezetékhez kapcsolódó fáklya udvar területének a magántulajdonban álló ingatlanokra történő elhelyezése céljából elhelyezési szorgalmi jog alapítása iránt. Az I.r. alperes a közigazgatási eljárásban igazságügyi szakértőt rendelt ki az elhelyezési bányaszolgalmi jog alapítása miatti kártalanítás összegének megállapítása érdekében, majd a szakértői véleményre is figyelemmel a
- augusztus
- napján kelt B– 15447/6/2009, B-15448/5/
- számú határozatában a két ingatlanra elhelyezési bányaszolgalmi jogot alapított, egyidejűleg kötelezte a Zrt-t, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a hrsz-ú szám alatti ingatlanon a bányaszorgalmi jog létesítéséért 1.699.710 forint, illetve hrsz-ú szám alatti ingatlanon a bányaszorgalmi jog létesítésért 408.456 forint kártalanítási összeget fizessen meg a felperes részére. A felperes módosított keresetében a kártalanítás összegszerűsége körében az I.r alperes határozatának megváltoztatását, illetőleg a tényfeltárás elmaradása miatt az I.r alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az I.r alperes új eljárásra kötelezését kérte állítva, hogy az elhelyezési szorgalom alapításának törvényi feltételei nem álltak fenn, tekintettel arra, hogy szállítóvezetéket, fáklyavezetéket, fáklyát a perbeli ingatlanokon nem helyeztek el. Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében az I.r alperes határozatát hatályon kívül helyezte és az I.r alperest új eljárásra kötelezte. Megállapította , hogy a II.r alperes kérelme szénhidrogén szállítóvezetékek nyomvonalról történő kiváltása és a kapcsolódó fáklya területének elhelyezése végett szolgalmi jog alapítására irányult, ugyanakkor a közigazgatási eljárás során a szállítóvezetékek üzemeltetője úgy nyilatkozott, hogy az elhelyezési szorgalmi jog alapítása az ingatlanokon nem indokolt, mivel azokon nem végeznek olyan munkát, amihez a területrész jogszerű használatának biztosítása szükséges lenne. Rögzítette továbbá, hogy a II.r alperes által csatolt területkimutatás szerint a perbeli ingatlanokat kizárólag a fáklyakert biztonsági övezete érinti. Kifogásolta az elsőfokú bíróság, hogy az I.r alperes a kérelem, illetőleg a közigazgatási eljárás során tett üzemeltetői nyilatkozat ellenére a határozatban szénhidrogén szállítóvezeték elhelyezése mellett fáklya elhelyezésére is elhelyezési bányaszorgalmi jogot alapított a felperes két ingatlanán, holott a rendelkezésre álló vázrajz szerint fáklya elhelyezésére sem a hrszú, sem hrsz-ú számú ingatlanokon nem került sor. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a hatósági eljárás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50.§-ának rendelkezését sértette, mert az I.r. alperes a döntéshozatalhoz szükséges tényállást nem tisztázta. Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásra előírta annak vizsgálatát, hogy a két ingatlanon történt-e szénhidrogén szállítóvezeték és fáklya elhelyezése, a vezetékek nyomvonalának áthelyezése, illetőleg annak megállapítását is fontosnak tartotta, hogy a fáklya mely ingatlanon helyezkedik el és annak védőövezete milyen ingatlanokat érint. A megismételt eljárásban a szolgalmi jog bejegyzéséhez készített változási vázrajzok és más műszaki dokumentáció beszerzését, valamint a tervező, a kivitelező és az üzemeltető nyilatkozatának bekérését is szükségesnek tartotta az érdemi döntés meghozatalát megelőzően. A jogerős ítélet ellen a II.r alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet melyben állította, hogy az elsőfokú bíróság a döntés meghozatala során megsértette a Polgári eljárásról szóló 1952 évi. III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 206.§-ában foglalt követelményeket és indokolatlanul helyezte hatályon kívül az I.r alperes határozatát annak ellenére, hogy módjában állt az elsőfokú bíróságnak szakértőt kirendelni a kártalanítási összegének megállapítására. Hivatkozott arra, hogy a szakértői bizonyítás lefolytatása felelt volna meg az ügyek gyors és megnyugtató elintézésének, így a bíróság eljárása ellentétes a Pp. 2.§
(1)bekezdésében foglalt alapelvvel. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte fenntartva, hogy az I.r alperes nem tett eleget a tényállás tisztázási kötelezettségének és nem vizsgálta a szolgalmi jog alapításának törvényi feltételeit. Az I.r alperes a felülvizsgálati eljárás során észrevételt nem terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el és a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. A felülvizsgálati kérelem – az alábbiak szerint - nem alapos. A jogerős ítélet nem sérti a Pp. 206.§
(1)bekezdését, mert az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényeket feltárta, és az I.r. alperes határozatának törvényességét megalapozottan kifogásolta az alábbiak szerint. Az elsőfokú bíróság a közigazgatási eljárás lényeges szabályának – a tényállás tisztázási kötelezettség - megsértése miatt találta törvénysértőnek az I.r. alperes határozatát, megállapítva, hogy az I. r. alperes az elhelyezési bányaszolgalom alapítása iránti kérelem és a szállítóvezeték üzemeltetője, mint II. r. alperes érdekkörében eljáró személy nyilatkozata közötti ellentmondás feloldása nélkül, a tényleges igénybevételre utaló adatok hiányában döntött a két ingatlan vonatkozásában az elhelyezési bányaszolgalmi jog alapításáról. A II.r. alperes ezen ítéleti megállapítást a felülvizsgálati kérelmében nem cáfolta, a két ingatlan igénybevételének szükségességét és e körben a rendelkezésre álló adatok egyértelműségét, a tényállás feltárását az elsőfokú eljárásban nem bizonyította, továbbá felülvizsgálati kérelmében is csak általánosságban és konkrét hivatkozás nélkül utalt a bizonyítékok helytelen értékelésére. A Legfelsőbb Bíróság EBH2008.1848. számú döntésében is kimondta, hogy a Bt. 38.§
(3)bekezdése szerinti, az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó szállítóvezetékek,... berendezések elhelyezése céljából az építés... végzéséhez, annak befejezéséig igényelt szolgalom ideiglenesen alapítható, a jogosult ezzel az építés idejére, az építéshez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére válik jogosulttá. Mindebből az következik, hogy a szolgalom jogszerűen akkor alapítható, ha a hatóság pontosan ismeri, hogy az adott ingatlant mennyiben érinti az építési tevékenység, mert enélkül az igénybevétel szükséges mértéke sem határozható meg. A kérelmező
- augusztus 13-án úgy nyilatkozott, hogy a és hrszú ingatlanokat az építési munkák nem érintik. A közigazgatási eljárásban kirendelt szakértői vélemény
- oldal
- bekezdésében az a megállapítás szerepel, hogy az elhelyezési szolgalom kapcsán az ingatlanok érintetlenek maradnak, az ingatlanokon korlátozást a szállítóvezeték lefúvatására szolgáló fáklya hőhatás övezete okoz. A fentiekre figyelemmel helytálló az az ítéleti megállapítás, hogy az építési tevékenység egyértelmű leírása, az igénybevétel kereteinek tisztázása nélkül a II.r. alperes kérelmére, illetve azon túlmenően meghozott hatósági döntés kellően alá nem támasztott, megalapozatlan, ezáltal törvénysértő. Az elsőfokú bíróság eljárása a szakértői bizonyítás mellőzésével nem sértette a Pp. 206.§
(1)bekezdését, de a Pp. 2.§
(1)bekezdését sem, mert az eljárási kifogás tekintetében alapos kereseti kérelem folytán az elsőfokú bíróság a határozat hatályon kívül helyezéséről, és a hatóság új eljárásra kötelezéséről döntött, és így az ügy érdemi elbírálására – ezen belül is a kártalanítás mértéke törvényességének vizsgálatára - nem került sor. Az eljárási szabálytalanság folytán meghozott határozat érdemi bírósági felülvizsgálatára nincs mód, az érdemi vizsgálódás hiányában a szakértői bizonyítás lefolytatása felesleges. A fentiekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a jogerős ítélet nem jogszabálysértő a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott okokból, így a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270.§
(1)bekezdése folytán a felülvizsgálati eljárásban is alkalmazandó Pp. 78.§
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. r. alperest a felperes felülvizsgálati eljárási költségeinek megfizetésére, melynek összegét a perben kifejtett ügyvédi tevékenységre figyelemmel és a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alapján állapította meg. A II.r. alperes az 1990. évi XCIII. törvény 50.§
(1)bekezdése szerinti mértékű felülvizsgálati illeték viselésére köteles a 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13.§
(2)bekezdése alapján. Budapest,
- augusztus
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Tóth Kincső sk. előadó bíró, Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró