← Magyarország

Pfv.20411/2025/7 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Közérdekű adat kiadása iránti perben az adatkezelő csak létező, általa ténylegesen kezelt adat kiadására kötelezhető. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.411/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró A felperes: név (cím) A felperes képviselője: Dr. Kovács Eszter Ügyvédi Iroda (cím1; ügyintéző: dr. Kovács Eszter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros Kormányhivatala (1138 Budapest, Váci út 171-176.) Az alperes képviselője: Dr. Kiss Imre László Ügyvédi Iroda (cím2; ügyintéző: Dr. Kiss Imre László ügyvéd) A per tárgya: Közérdekű adat kiadása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Az alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 72.Pf.636.200/2024/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 18.P.51.293/2024/19-I. Rendelkező rész A Kúria a felperes eljárás szabálytalansága miatti kifogását elutasítja. Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 2 A Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 101.600 (százegyezerhatszáz) forint másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
  3. november 10-én közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez, amelyben az alábbi adatok kiadását kérte:
  4. Az Országos Szociális Információs Rendszerhez (a továbbiakban: OSZIR) milyen módon intézi a hozzáférési jogosultságok megszerzését.
  5. Mely osztálya intézi az OSZIR-hoz hozzáférési jogosultság kérelmeket.
  6. A Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: BFKH) V. kerületi hivatalától hány, az OSZIRhoz hozzáférési jogosultság intézésére irányuló kérést kapott. [2] Az alperes
  7. november 23-án az adatigény pontosítására hívta fel a felperest, amelynek nem tett eleget. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [3] A felperes a keresetben azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest az előzetes adatmegismerése iránti kérelme
  8. pontjában foglalt adatok kiadására. A kereset jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk

(3)bekezdését és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 26. §
(1)-
(3)bekezdését jelölte meg, valamint hivatkozott az Infotv.
  1. §
  2. és
  3. pontjára. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a felperes az adatigénylését nem pontosította, abból nem tűnik ki az adatigényléssel érintett időszak sem, az előterjesztett adatigény ezért nem teljesíthető. Kiemelte, hogy a népegészségügyi feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/
  4. (XII. 2.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.rendelet) alapján látja el, amely jogszabály alapján nem bírálhat el hozzáférési jogosultság iránti kérelmeket, az adatigénylés időpontjában hatályos jogszabályok alapján nem „intéz” hozzáférési jogosultságot az OSZIR-hoz. Az első- és másodfokú ítélet [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [6] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint a felperes a keresetlevelet nem az Infotv.
  5. §
(3)bekezdése szerinti perindítási határidőben terjesztette elő. A kereset Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 3 érdemben sem megalapozott, mivel a felperes az adatigényléssel érintett időszakot az adatigénylésben nem jelölte meg és azt az alperes felhívására sem pontosította. Rámutatott, hogy az alperes a népegészségügyi feladatait a Korm. rendelet alapján látja el, amely alapján nem bírál el OSZIR hozzáférési kérelmeket. Az alperes a kért adatot a tevékenységére irányadó jogszabály alapján nem kezeli, továbbá a felperes adatigénylése az adatigénylés időszakát illetően nem volt kellően pontos, ezért a felperes által indítványozott tanúk meghallgatása sem vezetett volna a perben jelentőséggel bíró tény bizonyítására. [7] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és kötelezte az alperest annak az adatnak a kiadására, hogy mely osztálya intézi az OSZIR hozzáférési jogosultság kérelmeket. [8] A jogerős ítélet indokai szerint az adatigénylés 1. és 3. pontja határozatlan volt, azonban kereset elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró, 2. pontban foglalt adatigénylés nem minősíthető határozatlannak. Az adatigénylés 2. pontja – az 1. és 3. pontban foglaltaktól függetlenül – megválaszolható, mert az egyes pontokban kért adatok nem függnek össze. Az adatigénylés 2. pontjára nézve válaszadási határidő eredménytelenül telt el, ezért az eljárás hivatalból történő megszüntetésének nincs helye, a felperes ugyanis a keresetet az Infotv. 31. §
(1)és
(3)bekezdésének megfelelő határidőn belül terjesztette elő. [9] A másodfokú bíróság kiemelte, hogy az alperes védekezése nem a keresettel kiadni kért adatokra irányult. Mivel a hozzáférési kérelmek „intézése” nem azonosítható a kérelmek „elbírálásával”, ezért nincs helye a kereset elutasításának arra hivatkozással, hogy nem jogosult a kérelmek elbírálására és a kért adatot ezért nem kezeli. Hangsúlyozta, a perben nem vitatott a kiadni kért adat közérdekű minősége, továbbá a felperes a perben bizonyította, hogy az OSZIR-hoz történő hozzáférés iránti kérelmeket az alperes Informatikai Osztályára kellett küldeni, amelyeket az alperes továbbított, e tény valóságát az alperes nem is vitatta. Ebből következően a kérelmeket az alperes továbbította, azaz „intézte”. Mivel a felperes bizonyította a közérdekű adat kezelését, a hozzáférési kérelmek „intézését”, ezért a kereset – az alperes ellenkérelmének korlátaira tekintettel – megalapozott. A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem [10] A jogerős ítélettel szemben az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan az első-, vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott az Infotv. 26. §
(1)bekezdésére, a Korm. rendelet 1. §
(3)bekezdésére, 2. §
(1)és
(2)bekezdésére és arra, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozatától. [11] A felülvizsgálati kérelem indokai szerint a másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy az alperes népegészségügyi feladatait a Korm. rendelet határozza meg, és a veszélyhelyzetre vonatkozó normák nem relevánsak a közérdekű adatigénylés időszakában. Állította, hogy a felperes által csatolt okiratok és az abban foglalt tanúvallomások nem bizonyítják azt a tényállítást, hogy kezeli a kért adatokat, arra nem alkalmas más kerületi hivatal dolgozójának a nyilatkozata. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályt, amely alátámasztja az adatkezelési kötelezettségét, holott ez – a Kúria jogértelmezése szerint – a felperes bizonyítási érdeke. Ezzel szemben bizonyította, hogy a kért adatokat a Korm. rendelet által meghatározott népegészségügyi feladatai alapján nem kezeli. A másodfokú bíróság az Infotv. 26. §
(1)bekezdését megsértve, a Kúria Pfv.21.767/2019/
  1. számú Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 4 határozatától jogkérdésben eltérve annak ellenére kötelezte a kereset teljesítésére, hogy új adat előállítására nem kötelezhető. [12] A felperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A jogerős határozat végrehajthatóságának felfüggesztése miatt az eljárás szabálytalansága elleni kifogást terjesztett elő. [13] A Kúria a Pfv.
  2. sorszámú végzéssel tájékoztatta a felperest, hogy a személyesen benyújtott felülvizsgálati kérelme a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  4. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(1)bekezdése alapján hatálytalan. A Kúria döntése és jogi indokai [14] A Kúria a Pp. 405. §
(1)bekezdése és
  1. §-a alapján alkalmazandó Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerint a felperes eljárás szabálytalansága elleni kifogását elutasította, mivel annak feltételei a felperes által megjelölt okból nem állnak fenn. Az eljárás szabálytalansága elleni kifogás célja, funkciója nem a Pp.-ben kizárt jogorvoslat lehetőségének a biztosítása (Kúria Pfv.IV.20.340/2024/6.) A felperesnek az a hivatkozása, hogy nem ért egyet a jogerős határozat végrehajthatóságának felfüggesztésével, a támadott végzés érdemi felülbírálatára irányul, a Pp. 156. §
(2)bekezdése alapján azonban erre az eljárási jogszabályok alapján nincs lehetőség. [15] Az alperes felülvizsgálati kérelme alapos a következők szerint. [16] A Kúria előrebocsátja, hogy a felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben eltérő voltát. [17] A Kúriának az alperes felülvizsgálati kérelme alapján azt kell megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat megsértve, illetve a Kúria közzétett határozataitól eltérve kötelezte-e az alperest a keresetben megjelölt adatigény teljesítésére. [18] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. [19] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Alaptörvény
  1. cikke a bíróságok részére alkotmányos kötelezettségként írja elő, hogy ítélkező tevékenységük során a jogszabályokat az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék {pl.: 3/
  2. (IV. 17.) AB határozat, Indokolás [55], 7/
  3. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [33]; 28/
  4. (X. 9.) AB határozat, Indokolás [29]; 3/
  5. (II. 2.) AB határozat, Indokolás [17]}. Ebből a kötelezettségből következik, hogy a bíróságnak a jogszabályok adta értelmezési mozgástér keretein belül azonosítania kell az elé kerülő ügy alapjogi vonatkozásait, és a bírói döntésben alkalmazott jogszabályokat az érintett alapjog alkotmányos tartalmára tekintettel kell értelmeznie [3353/
  6. (X. 8.) AB határozat, Indokolás [47]. [20] A közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésével és a VI. cikkével – az Infotv. tartalmazza. Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 5 [21] Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerint az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [22] Az Alkotmánybíróság által az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdésének alkalmazásához meghatározott szempontrendszer szerint az alapjogi igény esetén a bírói felülvizsgálat (a formai szempontokon túlmenően) érdemben elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor a bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak felülvizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg {3252/
  1. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [28], 3077/
  2. (IV.28.) AB határozat, Indokolás [24]}, megerősítve: 3233/
  3. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [23]}. [23] Az Alkotmánybíróság jogértelmezése szerint az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű/közérdekből nyilvános adato(ka)t köteles kiadni. Adat-előállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből {13/
  4. (IV. 8.) AB határozat, Indokolás [59]-[61]}. Ha tehát a kiadni kért – közérdekűnek (vö. Infotv.
  5. §
  6. pont) vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő (vö. Infotv.
  7. §
  8. pont) – adat kérelmezett általi kezelése (vö. Infotv.
  9. §
  10. pont) nem állapítható meg, ez a közérdekű adatok megismerésére irányuló alapjogi igény teljesítésének akadályát képezi {3252/
  11. (XII. 6.) AB határozat, Indokolás [24]}. [24] A Kúria – az Alkotmánybíróság szempontrendszerén alapuló – precedens határozatai szerint az Alaptörvényből adat-előállítási kötelezettség nem következik, az adatkezelőtől csak létező és általa kezelt adatok kiadása kérhető, azaz új minőségű adat létrehozására nem lehet kötelezni (Kúria Pfv.IV.21.060/2023/7., Pfv.IV.21.767/2019/6., Pfv.IV.20.663/2015/4., Pfv.IV.20.543/2016/4.) [25] A másodfokú bíróság indokolásával szemben az alperes a per során következetesen arra hivatkozott, hogy nem „intéz” hozzáférési jogosultságot az OSZIR-hoz, nem kezeli a felperes által kért adatokat, mert a feladatait a Korm. rendelet alapján végzi, kizárólag azokat a feladatköröket látja el, amelyre a jogszabály feljogosítja (18.P.51.293/2024/3.). A Kúria nem ért egyet a másodfokú bíróságnak azzal a megállapításával, hogy a felperes keresete „nem az OSZIR-hoz való jogosultság kérelmek elbírálására vonatkozott, hanem csupán a kérelmek intézésére…a kérelmek intézése nem azonosítható a kérelmek elbírálására való jogosultsággal”. [26] A másodfokú bíróságnak ez a megállapítása – azon túlmenően, hogy semmilyen jogszabályi hivatkozással nem támasztotta alá – ellentétes az általános közigazgatási rendtartásról szóló
  12. évi CL. törvény
  13. §
(2)bekezdésében meghatározott fogalommal, amely meghatározza, mit kell érteni az ügy intézése alatt. [27] A másodfokú bíróság teljes egészében figyelmen kívül hagyta az alperesnek azt a védekezését, amely szerint a „Covid járvány” időszakában a jogszabályok az általánostól eltérő feladatokat is telepítettek rá, az adatigénylés időpontjában azonban e kötelezettségei már nem álltak fenn. A felperes által indítványozott tanúbizonyítás lefolytatását is azért tartotta szükségtelennek, mert a veszélyhelyzet megszűnését követően, az adatigénylés időpontjában hatályos jogszabályok alapján a tanúk nem alkalmasak a kereset elbírálása szempontjából jelentős tények alátámasztására. Ezért iratellenes a jogerős ítélet az az Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 6 indokolása, amely szerint az alperesnek „nem volt védekezése arra, hogy a felperes keresetének megfelelő adatot nem kezel”, „az alperes nem vitatta a hozzá továbbított kérelmek intézését, továbbítását” és a „közokirati bizonyíték tartalmát”, ekként a tanú által bizonyított tényeket sem {Indokolás [34]-[37]}. [28] Az elsőfokú bíróság a Kúria precedens határozatában kifejtett jogértelmezésnek megfelelően indult ki abból, hogy ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, azt az adatigénylő köteles bizonyítani (Kúria Pfv.IV.20.834/2020/5.) A Kúria egyetért az elsőfokú bírósággal abban a kérdésben, hogy a felperes nem tett eleget a bizonyítási érdekébe tartozó tény bizonyításának. Az elsőfokú bíróság a Kúria precedens határozatával összhangban értelmezte az alperes jogszabályban meghatározott feladatait: a Korm. rendelet 5. §-a és a 2. számú melléklet alapján nem jár el népegészségügyi feladatkörben, nem minősül az Infotv. 26. §
(1)bekezdése szerinti adatkezelőnek (Kúria Pfv.IV.20.831/2023/11.). Ennek a jogértelmezésnek a cáfolatára nem alkalmas a más – jelen pertől eltérő alperessel szemben folyamatban volt –eljárásban meghallgatott tanú vallomása, mivel a tanú az adatigénylés időpontjára vonatkozóan az alperes adatkezelésére nem tett nyilatkozatot. [29] Minderre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság az Infotv. 26. §
(1)bekezdésének megsértésével kötelezte az alperest olyan adatok kiadására, amelynek kezelését a felperes nem bizonyította, továbbá a jogerős ítélet eltér a Kúria közzétett határozatától abban a kérdésben, hogy az adatok meglétének egyszerű feltételezése egyéb bizonyíték hiányában az adat kiadására kötelezés alapjául nem szolgálhat (Kúria Pfv.IV.21.178/2022/6.). [30] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(3)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [31] Közérdekű adat kiadása iránti perben az adatkezelő csak létező, általa ténylegesen kezelt adat kiadására kötelezhető. Záró rész [32] A Kúria a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes ügyvédi munkadíjban jelentkező, másodfokú és felülvizsgálati eljárással összefüggésben felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét eljárási szakaszonként 4-4 munkaóra alapulvételével, a fellebbezési eljárásban a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése, 4/A. §
(1)bekezdése; a felülvizsgálati eljárásban a 17/
  1. (XII. 9.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése és
  1. §-a és a
  2. évi XC. törvény
  3. §
(4)bekezdése alapján határozta meg. [33] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés o) pontja szerint illetékmentes. [34] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria IV.Pfv.20.411/2025/7 7 [35] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.