← Magyarország

Gf.20158/2020/14 – Győri Ítélőtábla

... Győri Ítélőtábla Gf.II.20.158/2020/14/I. A Győri Ítélőtábla az Oppenheim Ügyvédi Iroda (Helység13/14/17, ., ügyintéző: dr. Kiss M. Tibor) által képviselt felperes () felperesnek a Jarovinszkij Ügyvédi Iroda (Helység15, ., ügyintéző: dr. Jarovinszkij Igor) által képviselt Kft1. (Helység1, ) alperes ellen eredeti birtokállapot helyreállítása iránt indított perében a Tatabányai Törvényszék 2020. szeptember 30. napján kelt 20.G.40.069/2015/574. számú részítélete ellen a felperes által 584. szám alatt előterjesztett fellebbezés folytán – megtartott tárgyalás alapján – meghozta az alábbi r é s z í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú részítélet fellebbezett részét részben megváltoztatja és az alperest 15 napon belül az alábbi dolgok kiadására kötelezi: felperesi nyilvántartási szám szakvélemény szám dolog 1. 905. 228. műanyagtüzelés berendezésből 1-1 db kompresszor, szállítóberendezés, rosta és Schenk mérleg 2. 1025. 245. vizes hűtőgép (CUVET tip. a 11-es filterventilátor) 3. 1026. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 2 246. vizes hűtőgép (CUVET TIP. /a 11-es filter ventilátor) 4. 918. 144. 2 db mészüzemi IFE vibrációs adagolóvályú 5. 2176. 150. filterpor szállító berendezés 6. 2181. 154. csomagoló-palettázó gépsor 7. 849. 173. szalagmérleg (-4,-6 szalag, 2001) 8. 27. 186. fűtőberendezés (Nyersmalom épület) – 4 db konvektor 9. 987. 189. kompresszor (Atlas Copco) 10. 479. 191. kompresszor (homogenizáló, 21-

  1. es)11. 483. 192. Hűtveszárító (KPL CAD 010 KPL) 12. 1015. 200. csavarkompresszor (BOGÉ SD-6-tip. nyersmalmifilter) 13. 1054. 201. csavarkompresszor (SD-15 tip. légtartállyal kpl.) 14. 51. 204. köpenyhőmérő (műszerház) 15. 561. 212. köpenyhőmérő rendszer (GESOTEC) 16. 492. 222. szállítószalag rendszer (salakkő) 17. 493. 223. serleges felvonó (AUMUND, salakkő) 18. 851. 225. szalagmérleg 19. 852. 226. salakkőadagoló-rendszer 20. 941. 229. kompresszor (VZN 750/250 L 594 L/MIN 10 BAR) 21. 942. 230. kompresszor (B-2RM3350-213 TIP. 3 hengeres dug.) 22. 993. 231. centrifugál ventillátor motorral 23. 1007. 235. forgódugattyús fúvó (AERZEN GM 10S/DN/80.) 24. 1008. 236. forgódugattyús fúvó (AERZEN GM 10S/DN/80.) 25. 1011. 239. zárólevegő ventilátor (M24/700/2900) 26. 1012. 240. csavarkompresszor (BOGÉ SD-20-as II.kemence) 27. 1014. 241. csavarkompresszor (BOGÉ SD-20, hűtveszárítóval kpl) 28. 1056. 249. elevátor (gumihevederes a kemence lisztfeladáshoz) 29. 1294. 252. csavarkompresszor (BOGÉ S75-Vasszulfátadagolóhoz) 30. 1696. 257. homogenizáló kompresszor 31. 564. 285. szintmérő (ultrahangos) 32. 971. 287. siló szintmérő készülék 33. 972. 288. siló szintmérő készülék 34. 973. 289. siló szintmérő készülék 35. 974. 290. siló szintmérő készülék 36. 486. 302. mérlegrendszer-3 (MULTIKONT, SCHENCK) 37. 491. 303. mérlegrendszer-2 (MULTIKONT, SCHENCK) 38. 1052. 337. csavarkompresszor (SD-8 tip. légtartállyal kpl.) 39. 1053. 338. csavarkompresszor (SD-8 tip. légtartállyal kpl.) 40. 1937. 348. porzásmentes klinkertároló cső 41. 2311. 352. közúti cementkiadó biztonsági lépcső és pódium 42. 1126. 353. szintmérő (ultrahangos, kiadósilók) 43. 1073. 370. 3. közúti ömlesztett kiadó 44. 1076. 371. hídmérleg (60 tonnás, elektronikus) 45. 1118. 373. kompresszor (Rooth fúvó, GM-25S 2
  2. db)46. 1121. 386. kompresszor (csavar, START-031. 80/97) 47. 1125. 389. rosta (rezgő, elevátorok előtt, SCHENCK 2
  3. db)48. 1739. 393. csomagolóüzemi vezérlőlevegő kompresszor 49. 48. 404. mérleg (dinamikus) III. Kapu) 50. 26. 418. fűtőberendezés (2 db gázkazán) 51. 1234 424. vízmelegítő (80
  4. l)52. 34. 431. fűtőberendezés (CIRKO) 53. 36. 432. fűtőberendezés (Kazánház-Irodaház régi) 54. 1134. 434. poroltó (50 kg-os 5
  5. db)55. 1765. 435. porraloltó (6 kg, EN3 SP) 56. 25. 437. fűtőberendezés (””a”” trafóház) 57. 843. 444. fogyasztásmérő (6 kV-os 21
  6. db)58. 30. 455. fűtőberendezés (Gumisműhely) 59. 33. 528. fűtőberendezés (konvektoros, szivattyúház -1 db FÉG konvektor 60. 35. 529. fűtőberendezés (kazánház-vízlágyító) Ezt meghaladóan az elsőfokú részítélet fellebbezett részét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 270.000 (Kettőszázhetvenezer) Ft másodfokú perköltséget. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 3 Ez ellen a részítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperes jogelődjét, a h.-i-i Rt1-t a C. Váll 1988. november 1-én alapította. Az alapító az összesített apportlista szerint, 869.530.000.Ft értékben gépeket, berendezéseket, járműveket; 14.413.000.Ft értékben befejezetlen beruházásokat; 400.522.000.Ft értékben vásárolt készleteket; 74.694.000.Ft értékben saját készleteket; 16.741.000.Ft értékben munkavállalói tartozásokat; 1.000.000.Ft értékben részvényeket – összesen 1.377.300.000.Ft értékű apportot bocsátott rendelkezésre az alapításkor. Az alapítás napján 1988. november 1én az alapító mint bérbeadó és a felperes jogelődje mint bérlő között 1993. december 31. napjáig terjedő időre bérleti szerződés is létrejött. A bérleti szerződéssel a szerződés mellékletében felsorolt, az alapító tulajdonában álló, összesen 1.617.200.000.Ft értékű ingatlant, 639.200.000.Ft értékű gépet és berendezést, a 2.600.000.Ft értékű település1-i üdülőt is bérbe vette a felperes. A bérleti szerződés 2. pontjában rögzítették – egyebek mellett – hogy a bérlet lejárta után a gépek és a berendezések térítés nélkül a felperes tulajdonába kerülnek. Ugyanakkor az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) az 1993. július 28-án kelt határozatával rendelkezett – egyebek mellett – az 1988. november 1. napján kelt bérleti szerződésben megjelölt, 890.639.000.Ft összértékű ingatlan, gép, berendezés; a C. Váll. alapító vagyonába tartozó 797.850.000.Ft össznévértékű h.-i-i Rt1. részvény 1993. december 31-i hatállyal elvonásáról. 1994. márciusában, 1994. januári hatállyal az ÁVÜ az elvont ingatlanok, gépek és berendezések használatára a felperesi jogelőddel újabb bérleti szerződést kötött azzal, hogy annak időtartama abban a hónapban lejár, amikor az ÁVÜ az általa elvont felperesi részvényeket, illetve a bérlet tárgyait privatizációs eljárásban értékesíti. 1993. december 30-án a C. Váll, valamint a Rt2. felek között írásban szerződés jött létre, amely szerint a Rt2. tulajdonába kerül a technológiai sor részét képező I. és II. klinker forgókemence „0 forint nettó értéken”, külön ellenérték, térítés nélkül. Az alperes jogelődei 1994. tavaszán tett ajánlata alapján az ÁVÜ mint eladó és az alperes jogelődei mint vevő között 1994. augusztus 8-án adásvételi szerződés jött létre a h.-i-i Rt1. (...Rt.) jegyzett tőkéje 44,94%-át megtestesítő részvényeire, a Rt2. által bérbevett és a szerződés 3., illetve 4. számú mellékletében megjelölt 876.000.000.Ft könyv szerinti értékű gépre, berendezésre és ingatlanokra. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 4 [2] A felperesi jogelőd Rt2. bérleti jogviszonya a h.-i-i C. Váll. területét képező ingatlanokra 1994. augusztus 31. napján – a bérleti szerződésben foglalt bontó feltétel bekövetkeztével – megszűnt. Ettől kezdve a felperes jogelődjének az alperes tulajdonában álló ingatlanok és vagyontárgyak használatára, működtetésére érvényes jogcíme nem volt, ettől függetlenül azonban a cementgyárat a felperes jogelődje működtette, melyet az alperes is tudomásul vett. A működtetés során a felperes beruházásokat végzett, új üzemet (mészhidrát) alakított ki, felújításokat végzett, gépeket, eszközöket, készleteket vásárolt és vitt be a gyár területére. Végül az alperes a felek között folyamatban volt egyik peres eljárásban viszontkeresetet terjesztett elő 2004. július 10. napján, melyben felperes jogelődje kötelezését kérte a cementgyár ingatlanai birtokba adására. A felperesi jogelőd tehát a cementgyár ingatlanait 2004. július 10. napjáig jóhiszemű jogalap nélküli birtokosként tartotta birtokban. A felperesi jogelőd 2011 januárjában a gyárban a termeléssel felhagyott. Az alperes 2014. április 8-án önhatalmúan, meghatalmazottja (őrző-védő cég) útján elfoglalta a Helység5, ...szám alatti cementgyár területét, majd 2014. április 19. napján a C. Váll. működéséhez szükséges kőbánya, agyagbánya ingatlanait, illetve a település1-i kőbányát a cement- és mészgyárral összekötő távolsági szalagpálya alatt elhelyezkedő ingatlanokat is. A felperes fióktelepe által indított birtokvédelmi perben a Miskolci Járásbíróság a 2014. május 23. napján meghozott ítéletében megállapította, hogy az alperes a gyárüzem birtokbavételével felperes fióktelepe sérelmére birtokháborítást követett el. Határozata indokolásában megállapította, hogy a felperes a gyár jogalap nélküli birtokban tartásával jogellenesen járt el, azonban a birtokvédelem eszköze nem az önhatalom volt. A Miskolci Törvényszék a 2014. szeptember 30. napján meghozott 1.Gf.40.132/2014/6. számú ítéletével a járásbíróság ítéletének fellebbezett részét helybenhagyta. Leszögezte, hogy a birtoklásra csak az alperesnek van jogcíme. [3] A törvényszék a 2015. február 5. napján meghozott 9.G.40.044/2014/55. számú ítéletével a felperes ingók kiadása iránt előterjesztett kereseti kérelmét elutasította. Rámutatott, hogy a felperes nem bizonyította, hogy az általa megjelölt dolgok felett ténylegesen tulajdonjoggal rendelkezik. Kiemelte, hogy a felperes saját számviteli nyilvántartása nem alkalmas a felperes állításainak igazolására, arra az akkor sem lenne alkalmas, ha bizonyítást nyerne, hogy az eszközlista tárgyai nem állnak alkotórészi kapcsolatban az ingatlanokkal. A Győri Ítélőtábla a Gf.II.20.063/2015/6/I. számú ítéletével a törvényszék ítéletét – lényegében helyes indokai alapján - helybenhagyta. A Kúria a 2015. november 18. napján meghozott Pfv.I.21.459/2015/5. számú végzésével a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.063/2015/6/I. számú jogerős ítéletét hatályon kívül helyezte és az ítélőtáblát új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Úgy ítélte meg, hogy az ítélőtábla nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, nem fejtette ki, hogy a számviteli nyilvántartás adatait miért nem találta alkalmasnak a felperes állításai bizonyítására. Kifejtette, hogy a felperest terheli annak minden kétséget kizáró bizonyítása, hogy az elektronikus számviteli nyilvántartás tartalma az eredetivel mindenben megegyezik. Leszögezte, hogy amennyiben a felperes által becsatolt listák megfelelnek a felperes hivatalos elektronikus eszköznyilvántartása kinyomtatott változatának, abban az esetben a listák ellenkező bizonyításig elfogadhatóak bizonyítéknak. A hiteles számviteli nyilvántartással szemben a bizonyítási teher megfordul, innentől a bizonyítatlanság következményei az alperest terhelik. A megismételt másodfokú eljárás eredményeként a Győri Ítélőtábla a 2016. március 2. napján meghozott Gf.II.20.007/2016/6/I. végzésével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 5 a törvényszéket újabb tárgyalásra és újabb határozat hozatalára utasította. Megállapította, hogy a felperes köteles a Kúria végzése szerint igazolni, hogy az elektronikus eszköznyilvántartásáról kinyomtatott lista azonos a számviteli nyilvántartásban szereplő eszközadatokkal. Ennek bizonyítása a felperes által indítványozott informatikai szakértői bizonyítással; valamint annak bizonyítása, hogy az elektronikus számviteli nyilvántartás tartalma megegyezik a felperes eredeti eszköz nyilvántartásával az alperes által indítványozott könyvszakértői bizonyítással lehetséges. Az eredményes informatikai- és könyvszakértői bizonyítást követően a bizonyítási teher átfordul és immár az alperest terheli annak bizonyítása, hogy a listában szereplő ingók birtoklására jogcímmel rendelkezik. A jogcím bizonyítására alkalmas lehet az arra vonatkozó (műszaki) szakértői bizonyítás, hogy a listában megjelölt egyes dolgok az alperes tulajdonában álló ingatlanok, azok felépítményei és az alperes berendezései alkotórészét (Ptk. 5: 15. §) képezik. [4] A felperes felszámolását a Hamburgi Járásbíróság főeljárásként 2019. november 1. napi kezdő időponttal elrendelte, vagyonfelügyelőként (felszámolóként) a bíróság dr. Sven-Holger Undritz ügyvédet jelöte ki. A felperes felszámolása során az alperes hitelezői igényt jelentett be, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba vett. [5] A Fővárosi Törvényszék előtt a 2 G. 40.399/2016. szám alatt indult perben a jogerős ítéletet (a Fővárosi Ítélőtábla 2019. április 25. napján kelt 10 Gf.40.739/2018/13.) felülvizsgáló Kúria a 2019. szeptember 30. napján meghozott Pfv.I.20762/2019/13. számú részítéletével az Fővárosi Ítélőtábla jogerős részítéletét a felülvizsgálattal támadott részében hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a felperest terhelő marasztalási összeget 6.935.713.861,- Ft-ra valamint ezen összeg részítélet szerint járulékaira leszállította. A felülvizsgálati ítélet indokolása szerint az eljárt bíróságok azon dolgok esetében, amelyekre a szakértő azt állapította meg, hogy nem állnak alkotórészi kapcsolatban az ingatlanokkal, viszont az eszköz és az épület között funkcionális kapcsolat áll fenn, tévesen vonták le azt a következtetést, hogy ezek a dolgok alkotórésznek minősülnek. Ha az alkotórészi kapcsolat kritériumai nem állnak fenn, önmagában a funkcionalitás – két dolog közös célra rendelt használata – a jogi megítélés szempontjából nem lehet ügydöntő jelentőségű. [6] A felperes módosított keresetében elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5: 5. §

(1),
(2)bekezdése, 5: 7. §-a
(1)-
(2)bekezdése, másodlagosan a Ptk. 5: 36. §
(1)bekezdése alapján kérte kötelezni az alperest, hogy adja ki a felperes, mint korábbi birtokos részére a Helység5 külterület
  1. és
  2. hrsz.-ú k.-i ingatlanokon, valamint a Helység5, ... szám alatti ingatlanokon, illetve a m.-i kőbányát a gyárral összekötő távolsági szalagpálya alatt Helység5 külterületén elhelyezkedő ingatlanon található, korábban a felperes birtokában állt a vagyontárgyakat, melyet a 25/F / 1 szám alatti (raktár) készlet listában és 25/F / 2 szám alatti eszközlistában sorolt fel. A 25/F / 1 és 25/F / 2 szám alatti listákat a felperes a vállalatcsoportjánál rendszeresített, a vállalatirányítási Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 6 rendszer (SAP) részét képező elektronikus számviteli nyilvántartásból nyomtatta. Utóbb kiterjesztett keresetében, harmadlagosan kártérítés megfizetése iránt és használati díj iránti keresetet terjesztett elő. Egyrészt a törvényszék jogerős G. 40.069/2015/
  3. számú részítéletével kiadni rendelt 55 darab dolog után 4 évre 88.851.
  4. Ft és járulékai használati díj iránti követelést; másrészt a még ki nem adott dolgok után
  5. 844.470.
  6. Ft és késedelmi kamatai használati díjat; harmadrészt havi 32.132.097 Ft használati díjat; negyedrészt a ki nem adható dolgok értéke megtérítéseként 336.151.
  7. Ft kártérítést és késedelmi kamatait követelte. [7] Az ingók kiadása iránti keresetében kifejtett álláspontja szerint az eljárás során beszerzett, kiegészített informatikai szakvélemény bizonyította, hogy a keresetéhez mellékelt listában szereplő dolgok a tulajdonában állnak. Kifejtette, hogy az alkotórészi jelleg meghatározása során a funkcionális kapcsolatnak alapvető jelentősége nincs. Az alperes nem cementgyárat, hanem ingatlanokat és épületeket vásárolt. Az ingatlanok pedig más típusú ipari tevékenység folytatására is alkalmasak. Így a felperes jogelődje 1994-ben mészhidrát üzemet létesített, amely korábban nem létezett. Csatolta dr. Menyhárd Attila egyetemi tanár jogi szakvéleményét. Eszerint egy üzem önállóan nem lehet tulajdonjog tárgya, az dologösszességet képez, az ahhoz tartozó dolgok pedig nem minősülhetnek egymás alkotórészeinek pusztán azért, mert a köznapi szóhasználat egy közös név (gyár) alatt kezeli őket. Az alkotórészi fogalom nem műszaki kérdés, hanem értelmezést igénylő jogi kérdés. [8] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a kereset részben nem birtokba vehető ingó dolgok, részben nem azonosítható dolgok birtokba adására irányul. A további kiadni kért dolgok az alperes által megvásárolt és a tulajdonát képező ingatlanoknak, gépeknek, berendezéseknek az alkotórészét (Ptk. 5:
  8. §) képezik. A Polgári Törvénykönyvről szóló
  9. évi IV. törvény (rPtk.)
  10. §
(1)bekezdése értelmezése során kialakult bírósági gyakorlat (BH
  1. 509., Kúria Kfv. I. 35.465 / 2012 / 5., Kfv.35.601 / 2011 / 3, KGD
  2. 18.) alkotórészi kapcsolatot állapít meg, amikor a fődolog és a része egymással funkcionális kapcsolatban áll, melyből következően a technológiai folyamat részét képező gépek, berendezések – így a perbeli eszközök is – önmagukban nem képesek ipari funkció ellátására. Vitatta, hogy az informatikai szakvélemény bizonyítaná a felperes által nyomtatott listákon szereplő tárgyak, eszközök tulajdonjogát. Magánszakvélemény (...) benyújtásával érvelt amellett, hogy számviteli szakkérdés, és így könyvszakértői szakértelmet igénylő kérdés az, hogy a benyújtott számlák és állományba vételi bizonylatok alkalmasak-e a felperesi vétel, a tulajdonjog igazolására. Nem értett egyet a kirendelt műszaki szakértő véleményével sem abban, hogy csak annak lenne jelentősége: a berendezések, eszközök fizikai, mechanikai kapcsolódása elválasztását követően az eszköz roncsolódik-e olyan mértékben, hogy az más helyen nem építhető be. Viszontkeresetében a felperest kérte kötelezni a mellékletben felsorolt üzemi épületek, gépek, berendezések tervrajzai kiadására. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 7 [9] A törvényszék a
  3. január
  4. napján kelt részítéletével (20.G.40.069/2015/414.) kötelezte az alperest az eszközlista 135 tétele, valamint a raktár készletlista szakértői bizonyítás során azonosított tárgyai kiadására, míg ezt meghaladóan – a lerobbantott mészkő kiadására irányuló keresete kivételével – az ingók kiadása iránti keresetet elutasította. A kereseti dolgok tulajdonjogáról az abban jogcímként felhívott Ptk. 5:
  5. §
(1)bekezdése, 5: 7. §-a
(2)bekezdése alapján a birtokláshoz való jogosultság alapján döntött. A Kúria jelen ügyben született Pfv.I.21.459/2015/5 szám alatti hatályon kívül helyező végzésében foglalt iránymutatás alapján eljárva informatikai szakvéleményt szerzett be és megállapította, hogy a felperes által becsatolt készlet- és eszközlista megfelel a felperes hivatalos elektronikus eszköz-nyilvántartása kinyomtatott változatának. Az informatikai szakvéleményt – az alperes észrevételeivel szemben – aggálytalannak találta. Szükségtelennek tartotta igazságügyi könyvszakértő kirendelését, mivel a felperes számviteli nyilvántartása alátámasztja, hogy a dolgok felperes általi megvásárlásakor azok a felperes könyveibe bevezetést nyertek. Az alkotórész törvényi definícióját (Ptk. 5:
  1. §) értelmezve a bíróság arra is kitért, hogy a fődolog és az alkotórésze közötti tartós kapcsolat nemcsak fizikai kapcsolódás lehet, hanem a dolgok rendeltetésének egymásra utaltságában is jelentkezhet, azaz funkcionális összetartozás alapján is lehetséges az alkotórészi minőség megállapítása. A funkcionalitás során azt vizsgálta, hogy ez a kapcsolódás milyen mértékű, tartósságú és az elválasztás esetén a kapcsolat megszűnése a dolog vagy a fődolog használhatóságának jelentős csökkenését eredményezi-e. Figyelemmel volt arra is, hogy a kapcsolat létrejöttekor a kapcsolódás végleges szándékkal történt-e. Az ilyen kiindulópont mentén lefolytatott műszaki szakértői bizonyítás során a felek a korábbi 25/F / 2 eszközlista tételszámát 531 eszközre szűkítették. A műszaki szakértő a helyszíni szemle alapján azt állapította meg, hogy ezekből a dolgokból 141 a gyár területén nem lelhető fel, míg egy nem azonosítható. A fennmaradó 389 eszközből a törvényszék 57 tételt tartott olyannak, amely nemcsak funkcionálisan, hanem fizikailag, műszakilag is tartósan egyesítve vannak az alperes tulajdonában álló ingatlannal vagy építménnyel, így ezen VIII/4/
  2. pontban jelölt dolgokra a kiadás iránti keresetet elutasította. Ugyancsak alaptalannak ítélte a keresetet a VIII/4/
  3. pontban megjelölt 170 tétel tárgyaira, mivel azok megítélése szerint ugyan nem állnak olyan fizikai, műszaki kapcsolatban az alapul fekvő földdel vagy más géppel, hogy az az alkotórészi kapcsolatot megalapozná, azonban egy fődologgal olyan funkcionális kapcsolatban állnak, hogy a leszerelésük esetén a funkció megszűnésével a dolog vagy a fődolog használhatóságának jelentős csökkenése következne be. Az ítéletben VIII/4/
  4. és VIII/4/
  5. megjelölt tárgycsoporthoz sorolt eszközök esetében nem tartotta megállapíthatónak a törvényszék az alkotórészi kapcsolatot, így ezek, valamint a készletlista tárgyai kiadására kötelezte az alperest. [10] A mindkét fél fellebbezése folytán eljáró Győri Ítélőtábla a
  6. július
  7. napján meghozott Gf.II.20.065/2020/13/I. számú részítéletével az elsőfokú részítéletet részben megváltoztatta és az alperest a VIII/4/
  8. tárgycsoporthoz tartozó (68.-
  9. szakértői számú) 20 db Hajdú villanybojler (80 l) kiadására kötelezte; a törvényszék által kiadni rendelt további dolgokat újraszövegezve határozta meg; míg ezt meghaladóan az elsőfokú részítélet ingók kiadására vonatkozó keresetét elutasító részítéleti rendelkezését – a 20 db Hajdú villanybojlert ide nem értve – hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot ebben a körben újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. Az ítélőtábla határozata indokolásában egyetértett a törvényszék azon álláspontjával, hogy szükségtelen volt a cementgyár területén bírósági helyszíni tárgyalást tartani, mivel az igazságügyi műszaki szakértő által tartott 17 Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 8 szakértői helyszíni szemle maradéktalanul elégséges volt a meglévő dolgok vizsgálatára, azonosítására. Egyetértett azzal is, hogy nem volt szükséges a perben az alperes indítványára a könyvszakértői bizonyítás lefolytatására, mivel a beszerzett informatikai szakvélemény alátámasztotta, hogy a kereset alapjaként szolgáló eszköz- és készletlista megfelel a felperes SAP vállalatirányítási rendszerén belüli elektronikus eszköznyilvántartása kinyomtatott változatának. Az informatikai szakvélemény az ítélőtábla álláspontja szerint is igazolta az eszköz- és készletlistán szereplő dolgokra vonatkozó felperesi birtoklásra jogosultságot. (Ptk. 5:
  10. §
(2)bekezdése) Az ítélőtábla az alkotórész törvényi fogalmát (rPtk. 95. §
(1)bekezdése, Ptk. 5:
  1. §-a) értelmezve úgy ítélte meg, hogy nem vezethet jogszerű megoldásra csak a pozitív törvényszöveg (elválasztással a pusztulás, érték - használhatóság számottevő csökkenése) figyelembevétele, de a funkcionális megközelítés túlhangsúlyozása sem. A másodfokú bíróság a VIII/4/1-
  2. tárgycsoportok esetében (a 20 db Hajdú villanybojler kivételével) amiatt tartotta szükségesnek az elsőfokú eljárás részbeni megismétlését, mert az elsőfokú bíróság részítéletében ezen tárgyak esetében nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. (Pp.
  3. §
(1)bekezdése) A 20 db villanybojler kiadásáról, az elsőfokú részítéletet megváltoztatva amiatt rendelkezett, mert ezek a berendezések az épülettől állagsérelem nélkül elválaszthatóak és az elválasztással értékük, használhatóságuk nem csökken, így nem alkotórészek. A VIII/4/
  1. és VIII/4/
  2. csoporthoz sorolt dolgoknál az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon értékelésével, hogy azok nem alkotórészek, így a kiadásuknak van helye. Elvetette az ítélőtábla a felperes kérelmét a törvényszék részítélete előzetes végrehajthatósága mellőzésére (Pp.
  3. §
(1)bekezdése) vonatkozó rendelkezése megváltoztatására. [11] A részben megismételt eljárás eredményeként hozott, fellebbezett részítéletével a törvényszék a felperes ingók kiadására vonatkozó keresetét "a
  1. számú részítélet indokolása VIII/4/
  2. - VIII/4/
  3. pontjába sorolt dolgok tekintetében (ide nem értve a
  4. felperesi nyilvántartási szám alatti 20 db Hajdú villanybojlert)" elutasította. Határozata indokolásában az alkotórész törvényi fogalmát (Ptk. 5:
  5. §) illetően kifejtette, hogy mind a jogirodalom, mind pedig az állandó bírói gyakorlat szerint a fődolog és alkotórésze közötti tartós kapcsolat nemcsak fizikai kapcsolódás lehet, hanem a dolgok rendeltetésének egymásra utaltságában is jelentkezhet, azaz funkcionális összetartozás alapján is lehetséges az alkotórészi minősítés megállapítása. (BH
  6. 509., BH
  7. 278.) A funkcionális kapcsolat alapján fennálló alkotórészi minőség mérlegelése során a törvényszék megítélése szerint azt is szükséges vizsgálni, hogy a kapcsolat létrejöttekor milyen időbeli szándékkal történt az összekapcsolás, az alkotórészi kapcsolat így csak akkor állapítható meg, ha a dolgok funkcionális összekapcsolása végleges szándékkal történt. Ezek előrebocsátása mellett a törvényszék a két tárgycsoporthoz tartozó dolgokat egyenként és egyes esetekben csoportokba sorolva megvizsgálta, értékelte a rájuk vonatkozó szakvéleményt, valamint a felek nyilatkozatait. Valamennyi (172+ 57= 229) dolog esetében úgy ítélte meg, hogy az alkotórész. Vizsgálata során jelentőséget tulajdonított annak, hogy az adott tétel (91.) épület közművesítése; a véglegesség szándékával egybeépített dolog (
  8. tétel); a funkcionális kapcsolat fennáll, mert ugyan állagsérelem nélkül kiszerelhető, azonban az általa hajtott eszköz alapvető funkciója vész el a kiszereléssel (
  9. tétel); az önálló dologként feltüntetett dolog valójában egy korábban készült dolog elhasználódása miatti szükséges felújítást takar (216-
  10. tétel); a gigantikus méretű eszköz szétbontásával a dolgok értéke számottevően csökkenne (
  11. tétel); a technológia működése az igényelt dolog kiszerelésével megszűnne (
  12. 178., 183., 262.,
  13. tétel, stb.); az üzemelő, áram alatt lévő, áramellátást szolgáltató Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 9 eszközök kiszerelése esetén a technológia használhatósága megszűnik (182., 442.,
  14. tétel); stb. [12] Elsődlegesen a részítélet részbeni megváltoztatása és az ingók kiadása iránti keresetének oly módon történő helyt adása iránt, hogy az elsőfokú bíróság által el nem bírált 11 tétel - , valamint a részítélettel elbírált 208 tételből 179 tétel kiadására kötelezi az alperest a másodfokú bíróság, a felperes terjesztett elő fellebbezést. A részítélet megváltoztatásával kérte annak megállapítását is, hogy a kiadásra kötelező ítéleti rendelkezés a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Másodlagosan a részítélet részbeni, a keresetet elutasító részében annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasítását kérte. [13] Mivel az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a keresetében kiadni kért 11 tételről, kérte kötelezni az alperest a ‒ a felperes által
  15. sorszám alatt nyilvántartott infravörös kamera a kemenceégőhöz, az eszközlista
  16. tétele (a
  17. számú szakvélemény 10.3.
  18. sz. melléklete – eszközlista 531.sorszám), ‒ a felperes által
  19. szám alatt nyilvántartott cementmalom-3, az eszközlista
  20. tétele, ‒ a felperes által
  21. szám alatt nyilvántartott szintmérő, siló, 4 db, az eszközlista
  22. tétele, ‒ a felperes által
  23. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, vill.művez.üz.vez., az eszközlista
  24. tétele, ‒ a felperes által
  25. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, vill.művez.üz.vez., az eszközlista
  26. tétele, ‒ a felperes által
  27. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, karb.t.vez., az eszközlista
  28. tétele, ‒ a felperes által
  29. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, munkaelők.ir., az eszközlista
  30. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 10 ‒ a felperes által
  31. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, gépészművez., az eszközlista
  32. tétele, ‒ a felperes által
  33. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, karb.t.vez., az eszközlista
  34. tétele, ‒ a felperes által
  35. alatt nyilvántartott fűtőberendezés (kazánház), az eszközlista
  36. tétele, ‒ a felperes által
  37. sorszám alatt nyilvántartott üzemanyag-fogyasztásmérő, Z03,M44, az eszközlista
  38. tétele kiadására. [14] A keresetét részben elutasító ítéleti rendelkezés megváltoztatásával kérte kötelezni az alperest ‒ a felperes által
  39. szám alatt nyilvántartott portalanító-berendezés (víz bepermetezéses 1990), az eszközlista
  40. tétele, ‒ a felperes által
  41. szám alatt nyilvántartott osztályozó (SVEDALA 1999), az eszközlista
  42. tétele, ‒ a felperes
  43. szám alatt nyilvántartott szalagmérleg tartozék, az eszközlista
  44. tétele, ‒ a felperes által
  45. szám alatt nyilvántartott röpítő forgórész (883 számú eszközhöz tartozik), az eszközlista
  46. tétele, ‒ a felperes által
  47. szám alatt nyilvántartott stratégiai alkatrész (201 méter heveder, táv.száll.szal.-hoz), az eszközlista
  48. tétele, ‒ a felperes által
  49. alatt nyilvántartott távolsági szalaggumi heveder (2 méter – bérelt eszk.v.), az eszközlista
  50. tétele, ‒ a felperes által
  51. szám alatt nyilvántartott hőcserélő épületben légágyú kezelőpódium (APEH által), az eszközlista
  52. tétele, ‒ felperes által
  53. szám alatt nyilvántartott hőcserélő épületben munkavédelmi pódium (APEH által), az eszközlista
  54. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 11 ‒ a felperes által
  55. szám alatt nyilvántartott műanyag tüzeléses épületben lévő berendezés, az eszközlista
  56. tétele, ‒ a felperes által
  57. szám alatt nyilvántartott II. Klinker kemence zsákos filter, az eszközlista
  58. tétele, ‒ a felperes által
  59. szám alatt nyilvántartott II. sz. hűtőtoronyban található, 8 darab vízbepermetező fúvóka, az eszközlista
  60. tétele, ‒ a felperes által
  61. szám alatt nyilvántartott kombinált kemenceégő, az eszközlista
  62. tétele, ‒ a felperes által
  63. szám alatt nyilvántartott vész-szellőző ventilátor (a II. filterventillátor), az eszközlista
  64. tétele, ‒ a felperes által
  65. szám alatt nyilvántartott vizes hűtőgép (CUVET tip.a II. filterventill.), az eszközlista
  66. tétele, ‒ a felperes által
  67. szám alatt nyilvántartott vizes hűtőgép (CUVET tip./aII. filterventill.), az eszközlista
  68. tétele, ‒ a felperes által
  69. szám alatt nyilvántartott gyújtóégő (AEG 65 modell, rotaflam), az eszközlista
  70. tétele, ‒ a felperes által
  71. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  72. tétele, ‒ a felperes által
  73. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  74. tétele, ‒ a felperes által
  75. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  76. tétele, ‒ a felperes által
  77. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  78. tétele, ‒ a felperes által
  79. szám alatt nyilvántartott kábelakna, az eszközlista
  80. tétele, ‒ a felperes által
  81. szám alatt nyilvántartott REA-gipsz bedöntő bunker, az eszközlista
  82. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 12 -- a felperes
  83. szám alatt nyilvántartott filterpor lefejtő rámpa (teherautók részére), az eszközlista
  84. tétele, ‒ a felperes által
  85. szám alatt nyilvántartott bunker (mészkőadalék), az eszközlista
  86. tétele, ‒ a
  87. szám alatt nyilvántartott bunker (mészkő adalék), az eszközlista
  88. tétele, ‒ a felperes által
  89. szám alatt nyilvántartott mészkő adalék betároló surrantó, az eszközlista
  90. tétele, ‒ a felperes által
  91. szám alatt nyilvántartott mészkő adalék betároló surrantó, az eszközlista
  92. tétele, ‒ a felperes által
  93. szám alatt nyilvántartott olajszűrő csőköteg (885.eszközhöz), az eszközlista
  94. tétele, ‒ a felperes által
  95. szám alatt nyilvántartott salakkratzer forgózsámoly (1058 eszközhöz tart.), az eszközlista
  96. tétele, ‒ a felperes által
  97. szám alatt nyilvántartott védelmi berendezés-kerítésszakasz védelme, az eszközlista
  98. tétele, ‒ a felperes által
  99. szám alatt nyilvántartott iparvágány, tárolóvágány, az eszközlista
  100. tétele, ‒ a felperes által
  101. szám alatt nyilvántartott 2 db mészüzemi IFE vibrációs adagolóvályú, az eszközlista
  102. tétele, ‒ a felperes által
  103. szám alatt nyilvántartott filterpor szállító berendezés, az eszközlista
  104. tétele, ‒ a felperes által
  105. szám alatt nyilvántartott 2-es mikronizátor malom, az eszközlista
  106. tétele, ‒ a felperes által
  107. szám alatt nyilvántartott csomagoló-palettázó gépsor, az eszközlista
  108. tétele, ‒ a felperes által
  109. szám alatt nyilvántartott mészporőrlő, az eszközlista
  110. tétele, ‒ a felperes által
  111. szám alatt nyilvántartott hidratáló berendezés, az eszközlista
  112. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 13 ‒ a felperes által
  113. szám alatt nyilvántartott forgódobos vasleválasztó (CMTM 30.60), az eszközlista
  114. tétele, ‒ a felperes által
  115. szám alatt nyilvántartott szalagmérleg (-4,-6 szalag, 2001), az eszközlista
  116. tétele, ‒ a felperes által
  117. szám alatt nyilvántartott vészkapcsolók kiépítése szalagpályák mentén, az eszközlista
  118. tétele, ‒ a felperes által
  119. szám alatt nyilvántartott zajszigetelés (C-D Állomás, tartozék), az eszközlista
  120. tétele, ‒ a felperes által
  121. szám alatt nyilvántartott zajszigetelés (távolsági szalagpálya), az eszközlista
  122. tétele, ‒ a felperes által
  123. szám alatt nyilvántartott olajtrafó (4HB 5836-4UA05 tip.), az eszközlista
  124. tétele, ‒ a felperes által
  125. szám alatt nyilvántartott távolsági szalag adatkábel, az eszközlista
  126. tétele, ‒ a felperes által
  127. szám alatt nyilvántartott számú távolsági szalag (mészkő beszállítás) vezérlés, az eszközlista
  128. tétele, ‒ a felperes által
  129. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (Nyersmalom épület), az eszközlista
  130. tétele, ‒ a felperes által
  131. szám alatt nyilvántartott elektromos szekrény (nyersmalom térvilágítás), az eszközlista
  132. tétele, ‒ a felperes által
  133. szám alatt nyilvántartott kompresszor (Atlas Copco), az eszközlista
  134. tétele, ‒ a felperes által
  135. szám alatt nyilvántartott kompresszor (homogenizáló, 21-es), az eszközlista
  136. tétele, -- a felperes által
  137. szám alatt nyilvántartott hűtveszárító (KPL CAD 010 KPL), az eszközlista
  138. tétele, ‒ a felperes által
  139. szám alatt nyilvántartott serleges elevátor (50 T/h TENG.MAGASSÁG=16,18M), az eszközlista
  140. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 14 ‒ a felperes által
  141. szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 45/15 K 11-TIP.), az eszközlista
  142. tétele, ‒ a felperes által
  143. szám alatt nyilvántartott siló lefejtő, az eszközlista
  144. tétele, ‒ a felperes által
  145. szám alatt nyilvántartott siló töltő, az eszközlista
  146. tétele, ‒ a felperes által
  147. szám alatt nyilvántartott filterpor beadagoló, az eszközlista
  148. tétele, ‒ a felperes által 943 szám alatt nyilvántartott kompresszor (SILÓMAT E-140 TIP DP2.140 B1755158), az eszközlista
  149. tétele, ‒ a felperes által
  150. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (BOGÉ SD-/-tip. nyersmalmifilter), az eszközlista
  151. tétele, ‒ a felperes által
  152. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (SD-15 tip.légtartállyal kpl.), az eszközlista
  153. tétele, ‒ a felperes által
  154. szám alatt nyilvántartott portalanító berendezés (zsákos, IFJN 70/4-4-tip.), az eszközlista
  155. tétele, ‒ a felperes által
  156. szám alatt nyilvántartott köpenyhőmérő (műszerház), az eszközlista
  157. tétele, ‒ a felperes által
  158. szám alatt nyilvántartott víztartály (II. hűtőtorony, 6 m3 /vasból/), az eszközlista
  159. tétele, ‒ a felperes által
  160. szám alatt nyilvántartott kompresszorház (nyersmalom 22 m-es színtér 11-es), az eszközlista
  161. tétele, ‒ a felperes által
  162. szám alatt nyilvántartott vízhűtőtorony és vízlágyító állomás, az eszközlista
  163. tétele, ‒ a felperes által
  164. szám alatt nyilvántartott köpenyhőmérő rendszer (GESOTEC), az eszközlista
  165. tétele, ‒ a felperes által
  166. szám alatt nyilvántartott szállítószalag rendszer (salakkő), az eszközlista
  167. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 15 ‒ a felperes által
  168. szám alatt nyilvántartott serleges felvonó (AUMUND, salakkő), az eszközlista
  169. tétele, ‒ a felperes által
  170. szám alatt nyilvántartott szalagmérleg, az eszközlista
  171. tétele, ‒ a felperes által
  172. szám alatt nyilvántartott salakkőadagoló-rendszer, az eszközlista
  173. tétele, ‒ a felperes által
  174. szám alatt nyilvántartott kompresszor (VZN 750/250 L 594L/MIN 10 BAR), az eszközlista
  175. tétele, ‒ a felperes által
  176. szám alatt nyilvántartott kompresszor (B-2RM3350-213 TIP. 3 hengeres dug.), az eszközlista 230 tétele, ‒ a felperes által
  177. szám alatt nyilvántartott centrifugál ventillátor motorral, az eszközlista
  178. tétele, ‒ a felperes által
  179. szám alatt nyilvántartott II. filterventillátor (KXE050710007/nyersmalom), az eszközlista
  180. tétele, ‒ a felperes által
  181. szám alatt nyilvántartott forgódugattyús fúvó (AERZEN GM 10S/DN/80.), az eszközlista
  182. tétele, ‒ a felperes által
  183. szám alatt nyilvántartott forgódugattyús fúvó (AERZEN GM 10S/DN/80.), az eszközlista
  184. tétele, ‒ a felperes által
  185. szám alatt nyilvántartott zárólevegő ventillátor (M24/700/2900), az eszközlista
  186. tétele, ‒ a felperes által
  187. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (BOGÉ SD-20as/II.kemence), az eszközlista
  188. tétele, ‒ a felperes által
  189. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (BOGÉ SD-20, hűtveszáritóval kpl), az eszközlista
  190. tétele, ‒ a felperes által
  191. szám alatt nyilvántartott elevátor (gumihevederes a kemence lisztfeladáshoz), az eszközlista
  192. tétele, ‒ a felperes által
  193. szám alatt nyilvántartott portalanító berendezés (zsákos, IFJN 21/6-3 K), az eszközlista
  194. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 16 ‒ a felperes által
  195. szám alatt nyilvántartott SNCR rendszer (II.-es klinkerkemence beömlő), az eszközlista
  196. tétele,a felperes által
  197. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (BOGÉ S75-Vas-szulfátadagolóhoz), az eszközlista
  198. tétele, ‒ a felperes által
  199. szám alatt nyilvántartott kemenceliszt elevátor (hajtással, AUMUND tip.), az eszközlista
  200. tétele, ‒ a felperes által
  201. szám alatt nyilvántartott klinker szállító tálcás elemes szalag, az eszközlista
  202. tétele, ‒ a felperes által
  203. szám alatt nyilvántartott homogenizáló kompresszor, az eszközlista
  204. tétele, ‒ a felperes által
  205. szám alatt nyilvántartott II. kemence füstgázventillátor, az eszközlista
  206. tétele, ‒ a felperes által
  207. szám alatt nyilvántartott klinkertárolói portalanítórendszer, az eszközlista
  208. tétele, ‒ a felperes által
  209. szám alatt nyilvántartott gázelemző rendszer, az eszközlista
  210. tétele, ‒ a felperes által
  211. szám alatt nyilvántartott tűzjelző rendszer (Szénüzem, Kapcsolótér), az eszközlista
  212. tétele, -- a felperes által
  213. szám alatt nyilvántartott szénszállító rendszer (pneumatikus), az eszközlista
  214. tétele, ‒ a felperes által
  215. szám alatt nyilvántartott szénőrlő rendszer, az eszközlista
  216. tétele, ‒ a felperes által
  217. szám alatt nyilvántartott szénőrlő, az eszközlista
  218. tétele, ‒ a felperes által
  219. szám alatt nyilvántartott szénőrlő, az eszközlista
  220. tétele, ‒ a felperes által
  221. szám alatt nyilvántartott szénőrlő, az eszközlista
  222. tétele, ‒ a felperes által
  223. szám alatt nyilvántartott szénőrlő, az eszközlista
  224. tétele, ‒ a felperes által
  225. szám alatt nyilvántartott transzformátor állomás, az eszközlista
  226. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 17 ‒ a felperes által
  227. szám alatt nyilvántartott szállítószalag rendszer (Szén), az eszközlista
  228. tétele, ‒ a felperes által
  229. szám alatt nyilvántartott szintmérő (ultrahangos), az eszközlista
  230. tétele, ‒ a felperes által
  231. szám alatt nyilvántartott tűzjelző rendszer (cem.üz.pernyeadagoló), az eszközlista
  232. tétele, ‒ a felperes által
  233. szám alatt nyilvántartott siló szintmérő készülék, az eszközlista
  234. tétele, ‒ a felperes által
  235. szám alatt nyilvántartott siló szintmérő készülék, az eszközlista
  236. tétele, -- a felperes által
  237. szám alatt nyilvántartott siló szintmérő készülék, az eszközlista
  238. tétele, ‒ a felperes által
  239. szám alatt nyilvántartott siló szintmérő készülék, az eszközlista
  240. tétele, -- a felperes által
  241. szám alatt nyilvántartott mérlegrendszer-3 (MULTIKONT, SCHENCK), az eszközlista
  242. tétele, ‒ a felperes által
  243. szám alatt nyilvántartott mérlegrendszer-2 (MULTIKONT, SCHENCK), az eszközlista
  244. tétele, ‒ a felperes által
  245. szám alatt nyilvántartott szállítószalag heveder (hőálló, Klinkerszalag-1-hez), az eszközlista
  246. tétele, ‒ a felperes által
  247. szám alatt nyilvántartott Zapex kuplung (STRAT. ALKATR. Xxx001 III. CEM.M.HCM), az eszközlista
  248. tétele, ‒ a felperes által
  249. szám alatt nyilvántartott villanymotor (A III. SZ. CEMENTMALOMHOZ HCM), az eszközlista
  250. tétele, ‒ a felperes által
  251. szám alatt nyilvántartott villamos kapcsolótér (pernyefejtő), az eszközlista
  252. tétele, ‒ a felperes által
  253. szám alatt nyilvántartott pernyelefejtő, az eszközlista 314.-
  254. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 18 ‒ a felperes által
  255. szám alatt nyilvántartott pernyeadagoló, az eszközlista 316.-
  256. tétele, ‒ a felperes által
  257. szám alatt nyilvántartott pernyeadagoló, az eszközlista 318.-
  258. tétele, ‒ a felperes által
  259. szám alatt nyilvántartott villamos kapcsolótér (pernyeadagoló), az eszközlista
  260. tétele, ‒ a felperes által
  261. szám alatt nyilvántartott légfúvó (BLW 125-8 komplett), az eszközlista
  262. tétele, ‒ a felperes által
  263. szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 60/15 FK 11-TIP), az eszközlista
  264. tétele, ‒ a felperes által 947 szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 60/15 FK 11-TIP), az eszközlista
  265. tétele, ‒ a felperes által
  266. szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 18/15 FK3-TIP), az eszközlista
  267. tétele, ‒ a felperes által
  268. szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 60/15 FK3-TIP), az eszközlista
  269. tétele, ‒ a felperes által
  270. szám alatt nyilvántartott frekvenciaváltó (ÁCS 607-0490-3 tip.), az eszközlista
  271. tétele, ‒ a felperes által
  272. szám alatt nyilvántartott kapcsoló (NSX-20, NSX-21, cementüzem), az eszközlista
  273. tétele, ‒ a felperes által
  274. szám alatt nyilvántartott PSDH250-tip lányindító (átlövő pumpa motor int.), az eszközlista
  275. tétele, ‒ a felperes által
  276. szám alatt nyilvántartott frekvenciaváltó (ACS607-0170-3 tip.), az eszközlista
  277. tétele, ‒ a felperes által
  278. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (SD-8 tip.légtartállyal kpl.), az eszközlista
  279. tétele, ‒ a felperes által
  280. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (SD-8 tip.légtartállyal kpl.), az eszközlista
  281. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 19 ‒ a felperes által
  282. szám alatt nyilvántartott földgázüzemű forrógáz-generátor (cementmalomhoz), az eszközlista
  283. tétele, ‒ a felperes által
  284. szám alatt nyilvántartott Zapex kuplung, az eszközlista
  285. tétele, ‒ a felperes által
  286. szám alatt nyilvántartott
  287. CM. folyadékindító (kiépítése), az eszközlista
  288. tétele, ‒ a felperes által
  289. szám alatt nyilvántartott cementsiló tetői portalanító rendszer, az eszközlista
  290. tétele, ‒ a felperes által
  291. szám alatt nyilvántartott porzásmentes klinkertároló cső, az eszközlista
  292. tétele, ‒ a felperes által
  293. szám alatt nyilvántartott kompresszor (Aerzen VM45 egyfokoz. pernyelefejtő), az eszközlista
  294. tétele, ‒
  295. szám alatt nyilvántartott közúti cementkiadó (biztonsági lépcső és pódium), az eszközlista
  296. tétele, ‒ a felperes által
  297. szám alatt nyilvántartott szintmérő (ultrahangos, kiadósilók), az eszközlista
  298. tétele, ‒ a felperes által
  299. szám alatt nyilvántartott riasztó és megfigyelőrendszer (csomagoló), az eszközlista
  300. tétele, ‒ a felperes által
  301. szám alatt nyilvántartott
  302. közúti ömlesztett kiadó, az eszközlista
  303. tétele, ‒ a felperes által
  304. szám alatt nyilvántartott hídmérleg (60 tonnás, elektronikus), az eszközlista
  305. tétele, ‒ a felperes által
  306. szám alatt nyilvántartott hídmérleg (közúti ömlesztett kiadóhely 2 db), az eszközlista
  307. tétele, ‒ a felperes által
  308. szám alatt nyilvántartott kompresszor (Rooth fúvó, GM-25S 2 db), az eszközlista
  309. tétele, ‒ a felperes által
  310. szám alatt nyilvántartott vas-szulfát adagoló berendezés (ömlesztettcement), az eszközlista
  311. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 20 ‒ a felperes által
  312. szám alatt nyilvántartott cement gyors-zár 4 db (beépítése 4-7 tárolósilóba), az eszközlista
  313. tétele, ‒ a felperes által
  314. szám alatt nyilvántartott portalanító berendezés (zsákos, IFJN 45/1-3), az eszközlista
  315. tétele, ‒ a felperes által
  316. szám alatt nyilvántartott portalanító berendezés (zsákos, IFJN 45/1-3), az eszközlista
  317. tétele, ‒ a felperes által
  318. szám alatt nyilvántartott kompresszor (csavar, START-
  319. 80/97), az eszközlista
  320. tétele, ‒ a felperes által
  321. szám alatt nyilvántartott rosta (rezgő, elevátorok előtt, SCHENCK 2 db), az eszközlista
  322. tétele, ‒ a felperes által
  323. szám alatt nyilvántartott csomagolóüzemi vezérlőlevegő kompresszor, az eszközlista
  324. tétele, ‒ a felperes által
  325. szám alatt nyilvántartott vezérlőrendszer (SIEMENS PCS7csomagolóüzem), az eszközlista
  326. tétele, ‒ a felperes által
  327. szám alatt nyilvántartott nyírócellás hídmérleg, az eszközlista
  328. tétele, ‒ a felperes által
  329. szám alatt nyilvántartott statikus mérleg (Főporta bejövő oldali/ L_DMA02-), az eszközlista
  330. tétele, ‒ a felperes által
  331. szám alatt nyilvántartott mérleg (dinamikus, III. Kapu), az eszközlista
  332. tétele, ‒ a felperes által
  333. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés, az eszközlista
  334. tétele, ‒ a felperes által
  335. szám alatt nyilvántartott POLCID PDP 11/83, folyamatir. Rendszer (2 DB VAX4000), az eszközlista
  336. tétele, ‒ a felperes által
  337. szám alatt nyilvántartott 11/83,folyamatir.rendszer,2 DB VAX4000, az eszközlista
  338. tétele, POLCID PDP ‒ a felperes által
  339. szám alatt nyilvántartott POLCID PDP 11/83-as kiváltása 2 DB ALPHA XP900 számítógép, az eszközlista
  340. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 21 ‒ a felperes által
  341. szám alatt nyilvántartott Alpha XP 900/POLCID PDP 11/83/, az eszközlista
  342. tétele, ‒ a felperes által
  343. szám alatt nyilvántartott vízmelegítő (80 l), az eszközlista
  344. tétele, ‒ a felperes által
  345. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (CIRKO), az eszközlista
  346. tétele, ‒ a felperes által
  347. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (Kazánház-Irodaház. régi), az eszközlista
  348. tétele, ‒ a felperes által
  349. szám alatt nyilvántartott poroltó (50kg-os, 5 db), az eszközlista
  350. tétele, ‒ a felperes által
  351. szám alatt nyilvántartott porraloltó (6kg, EN3 SP), az eszközlista
  352. tétele, ‒ a felperes által
  353. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (””a”” trafóház), az eszközlista
  354. tétele, ‒ a felperes által
  355. szám alatt nyilvántartott transzformátor-1 (””M-1”” trafóház, 1000 KVA), az eszközlista
  356. tétele, ‒ a felperes által
  357. szám alatt nyilvántartott transformátor-2 (””C”” trafóház), az eszközlista
  358. tétele, ‒ a felperes által
  359. szám alatt nyilvántartott fogyasztásmérő (6 KV-os, 21 db), az eszközlista
  360. tétele, ‒ a felperes által
  361. szám alatt nyilvántartott 6,3 kV-os kapcsolók (kisolajterű megszakítók), az eszközlista
  362. tétele, ‒ a felperes által
  363. szám alatt nyilvántartott fázisjavító kondenzátor (F07 400kvar/autóm. fojtású), az eszközlista
  364. tétele, ‒ a felperes által
  365. szám alatt nyilvántartott kV3 kapcsoló (kis olajterű megszakítóEIB), az eszközlista
  366. tétele, ‒ a felperes által
  367. szám alatt nyilvántartott PCB tartalmú fázisjavító kondenzátor, az eszközlista
  368. tétele, Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 22 ‒ a felperes által
  369. szám alatt nyilvántartott A” Trafóház, 6KV-os fázisjavító egységek, az eszközlista
  370. tétele, ‒ a felperes által
  371. szám alatt nyilvántartott érintésvédelmi hibaáram kapcsolók kiépítése –
  372. ütem, az eszközlista
  373. tétele, ‒ a felperes által
  374. szám alatt nyilvántartott riasztó-rendszer, az eszközlista
  375. tétele, ‒ a felperes által
  376. szám alatt nyilvántartott riasztó-rendszer („A” Raktár), az eszközlista
  377. tétele, ‒ a felperes által
  378. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (Gumisműhely), az eszközlista
  379. tétele, ‒ a felperes által
  380. szám alatt nyilvántartott riasztó (TMK, csarnok), az eszközlista
  381. tétele, ‒ a felperes által
  382. szám alatt nyilvántartott riasztó (gépkocsi szerviz), az eszközlista
  383. tétele, ‒ a felperes által
  384. szám alatt nyilvántartott emelő, akna, az eszközlista
  385. tétele, ‒ a felperes által
  386. szám alatt nyilvántartott riasztó (mozdonyszín), az eszközlista
  387. tétele, ‒ a felperes által
  388. szám alatt nyilvántartott riasztó (vasútüzemi iroda), az eszközlista
  389. tétele, ‒ a felperes által
  390. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (konvektoros, szivattyúház), az eszközlista
  391. tétele, ‒ a felperes által
  392. szám alatt nyilvántartott fűtőberendezés (kazánház-vízlágyító), az eszközlista
  393. tétele, ‒ a felperes által
  394. szám alatt nyilvántartott riasztó, telefonos, agyagbányai iroda
(1995), az eszközlista
  1. tétele, ‒ a felperes által
  2. szám alatt nyilvántartott jelátalakító, vasúti hídmérleg hibridizálás, az eszközlista
  3. tétele kiadására is. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 23 [15] A jogorvoslati kérelmében kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a felek bizonyítási indítványai elutasításának indokolását elmulasztotta, az alperes további műszaki szakértői bizonyítás iránti indítványa mellőzése kivételével. Ezért a részítélet sérti a Pp.
  4. §
(1)bekezdését. Az indokolási kötelezettség elmulasztása lényeges eljárási szabálysértés. Megítélése szerint a bíróság által lefolytatott szemle elengedhetetlen lett volna a bizonyítás teljes körű lefolytatása érdekében. A részítélet meghozatalát megelőző tárgyaláson már nem ellenezte az alperes műszaki szakértői vélemény kiegészítése iránti indítványát azzal, hogy annak ki kell terjednie a kiadni kért eszközök leszerelésével kapcsolatos költségek meghatározására. A felek között ugyanis a
  1. számú részítélet végrehajtása során is vita alakult ki arra nézve, hogy melyik felet terheli a kiadni rendelt eszközök leszerelésével járó költség. Úgy vélte, hogy amennyiben nem ellenezte a műszaki szakértői vélemény kiegészítését, akkor tulajdonképpen a felek együttesen kérték azt. [16] Vitatta a törvényszék alkotórészi kapcsolat értékelése során elfoglalt álláspontját, azt, hogy annak során a funkcionális kapcsolat is relevanciával bírhat. A Ptk. 5:
  2. §-a szerinti alkotórész fogalmába a funkcionális kapcsolat ugyanis nem tartozik bele. Tévesen vizsgálta a bíróság a funkcionális kapcsolódás mértékét, tartósságát is. A gép- és a gépalap kapcsolatát illetően kifejtette, hogy a gépalapról a gép eltávolítható roncsolásmentesen. Az egyes tételek technológiai folyamatból kiemelése nem eredményezi a cementgyártás ellehetetlenülését. A gépalapnak a gép legfeljebb a tartozéka lehet. Az eltávolíthatóságot a műszaki szakértő is megerősítette a szakvéleménye
  3. oldalán. Az alkotórészi kapcsolat vizsgálata során arra kell választ adni, hogy egy adott dolog egy másik dolognak alkotórésze-e vagy sem. Ennek során kiemelendő, hogy a "gyár" nem dolog. A törvényszék indokolása akkor lett volna teljes, ha mind a 208 tétel esetében megjelöli, hogy az adott eszköz melyik helyrajzi számú ingatlanhoz tartozik. Az rPtk.
  4. §
(1)bekezdése definíciójából következően egy dolognak a másik dologgal tartósan egyesítése még nem alapozza meg az alkotórészi jelleget, ehhez az is szükséges, hogy az elválasztással az egyik vagy a másik dolog pusztulása következzen be, vagy az értékében, használhatóságában számottevő csökkenés álljon be. Irreleváns, hogy a dolognak mekkora a fizikai kiterjedése és az is, hogy a dolog esetleg az épület megbontásával szállítható el. Ha a gyártósorból emelünk ki egy gépet, az pótolható egy másik, azonos vagy hasonló géppel. Jelen ügyben a szakértő arra az álláspontra helyezkedett, hogy sok termelőgép, eszköz, berendezés egymással van alkotórészi kapcsolatban. Ebből azonban nem következik, hogy ez a funkcionális kapcsolat fennáll a gép és a gépalap (ingatlan) között. A szakvéleményből csak az következik, hogy valamennyi gép betölt valamilyen funkciót a termelésben, de az nem, hogy ezt a funkciót csak a jelenlegi helyén tudná betölteni. Részletezte, hogy az alperes a felek között folyamatban volt másik perben (Fővárosi Törvényszék G. 40.794/2013) még maga is azon az állásponton volt korábban, hogy ha a technológiai sorból kiemelnünk egyes elemeket, azok más hasonló vagy azonos elemmel pótolhatóak és a termelés az új eszközzel folytatható. A jelen per tárgyát képező számtalan eszköz (pl. transzformátorok, kompresszorok) nem is cementgyártás specifikus eszközök, azaz bárhol máshol felhasználhatóak. Kifogásolta, hogy a törvényszék figyelmen kívül hagyta a fellebbezésében hangsúlyozott állásponttal egyező szakvéleményt adó, megbízásából eljáró műszaki szakvélemény (161/F / 1) megállapításait. A magánszakértői vélemény szerint az egyes gépeknek önálló funkciója van, az a fizikai kapcsolat megszüntetése után is fennmarad. A gépek azonos vagy hasonló funkciót töltenek be az ipar számos területén. A törvényszéknek – a helyes eljárás lefolytatása esetén – a Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 24 felperes által megbízott szakértő magánszakvéleményét a bíróság által kirendelt Bt
  1. szakértői véleményében foglaltakkal kellett volna ütköztetnie. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a fél által csatolt magánszakértői vélemény nemcsak a fél perbeli állítása, hanem bizonyítékként vehető figyelembe. Ezen túl a bíróság figyelmen kívül hagyta az alkotórészi kapcsolat vonatkozásában a felperes által benyújtott Dr. Menyhárd Attila által készített jogi szakvéleményt is. A felperes a fellebbezésben részletesen hivatkozott a felek között a Fővárosi Törvényszék előtt indult perben a
  2. szeptember
  3. napján meghozott Pfv.I.20.762/2019/
  4. szám alatti kúriai részítélet megállapításaira. Eszerint az alkotórészi jelleg megállapíthatósága szempontjából elsődlegesen a tartós fizikai kapcsolódásnak van jelentősége, míg a funkcionalitás nem lehet ügydöntő jelentőségű. Ezzel az iránymutatással szemben az elsőfokú bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított a funkcionalitás kérdésének. Felsorolta azokat a jelen perrel érintett tárgyakat (pl. portalanító berendezés, osztályozó, szalagmérleg tartozék, szalag gumiheveder, távolsági szalag, kompresszorok, szalagmérleg, transzformátorok, stb.), amelyek a kúriai részítélet, illetve a Fővárosi Törvényszék előtti perben készült szakvélemény szerint biztosan nem alkotórészek. Hivatkozott a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
  5. évi CLXI. törvényt (Bszi.)
  6. április 1-i hatállyal módosító
  7. évi CXXVII. törvény 65.-
  8. §-aihoz fűzött miniszteri indokolásra, amely szerint "az egységes és az Alaptörvénnyel összhangban álló joggyakorlatot (...) a Kúria döntésének kötelező ereje biztosítja... ", illetve "a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni (...)" Erre figyelemmel az elsőfokú részítélet hivatkozott, a kúriai részítélettel ellentétes megállapításai sértik az Alaptörvény B. cikk
(1)bekezdésében rögzített jogállamiság elvét. Hivatkozott ezentúl az ítélőtábla
  1. július
  2. napján kelt Gf. II. 20.065/2020/13/I. számú részítéletében az alkotórészi minősítésre vonatkozó okfejtésekre, melyek megítélése szerint összhangban állnak a Kúria Pfv. I. 20.762/2019/
  3. számú részítéletével. Az elsőfokú bíróság a Kúria határozatán túlmenően kötve van az ítélőtábla részítéletében foglaltakhoz is. Mivel a perben újabb peradat nem keletkezett az ítélőtábla említett részítéletét követően, ezért a törvényszék a másodfokú részítéletben foglalt megállapításoktól és jogkérdésekben való állásfoglalásoktól jogszerűen nem térhetett volna el. A törvényszék alkotórészi kapcsolatra vonatkozó megállapításai nem következnek a szakértői véleményből, a szakértő tárgyaláson történő meghallgatása során tett nyilatkozataiból illetve ellentétesek a tárgyaláson jelenlévő szakértő tanúként meghallgatott (a felperes megbízásából eljáró) szakértő3 megállapításaival. Ezt követően a fellebbezésben kiadni kért tárgyanként, eszközönként részletezte, hogy a perben felmerült szakértői állásfoglalások illetve egyéb bizonyítékok alapján azok milyen okból nem minősülnek alkotórésznek. [17] Megítélése szerint azzal, hogy a bíróság viszontkereset hiányában azt állapította meg, hogy a felperes az általa vásárolt és létesített, az ő beruházásában létesült dolgokon nem szerzett tulajdonjogot és azok tulajdonosa az alperes, valójában burkolt kisajátítást valósított meg, amely sérti az Alaptörvény XIII. cikkének
(2)bekezdését. Nem szerezhette meg a felperesi dolgok tulajdonjogát az alperes a Ptk. 5:
  1. §-a alapján sem, mert az "valamely jogviszony alapján mást" illet meg, mégpedig a felperest. Az elsőfokú részítélet kirívóan okszerűtlen mérlegelést (Pp.
  2. §
(1)bekezdése) tartalmaz, amely a másodfokú bíróságot nem köti. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 25 [18] A részítélet megváltoztatása esetére a másodfokú bíróságnak amiatt kell kimondani annak előzetes végrehajthatóságát (Pp.
  1. § c) pontja), mert a felperes német bíróság előtt folyamatban lévő felszámolása során a felszámoló mindaddig nem kezdi meg a vagyontárgyak értékesítését amíg az alperes joghatósági kifogását jogerősen el nem bírálták. A felszámolás közeljövőben történő befejezése mindaddig nem várható, amíg a perek vannak folyamatban. Az előzetes végrehajthatóság mellett szól az is, hogy számtalan eszköz az alperesi birtoklás alatt vált fel nem lelhetővé. [19] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú részítélet fellebbezett része helybenhagyását kérte. Elsődlegesen rámutatott, hogy az elsőfokú bíróság amiatt nem rendelkezett a fellebbezés
  2. pontjában megjelölt 11 tétel tárgyról, mert az ítélőtábla Gf.II.20.065/2020/13/I. részítélete alapján a törvényszéknek a
  3. számú részítélet indokolása VIII/4/
  4. és VIII/4/
  5. pontjaiban felsorolt eszközökről kellett határoznia és ez a 11 dolog nem szerepelt ezen eszközök között. A
  6. számú részítélet
(576)bekezdése tartalmazza, hogy a törvényszék milyen okból utasította el a keresetet a 11 dolog esetében. [20] A fellebbezési állásponttal szemben vitatta, hogy a régi Ptk. 95. §
(1)bekezdése, valamint a Ptk. 5:
  1. §-a fogalom-meghatározása szempontjából a funkcionális kapcsolatnak ne lenne jelentősége. Ezzel szemben azzal érvelt, hogy a funkcionalitásának alapvető jelentősége van. Hivatkozott a Ptk. 5:
  2. §-a miniszteri indokolására, amely szerint "az alkotórész fogalmát a törvény is elsősorban funkcionális jellegűnek tekinti." A régi Ptk.
  3. §
(1)bekezdéséhez tartozó miniszteri indokolás szerint pedig az alkotórész fogalma "a középpontba a gazdasági érdeket és nem pusztán a fizikai kapcsolatot helyezi." Ebből megítélése szerint az következik, hogy maga a jogalkotó rögzíti, hogy az alkotórészi kapcsolat elsősorban a funkcionális jelleg alapján döntendő el. Egyetértett ezért a törvényszék részítéletében kifejtettekkel abban, hogy a dologkapcsolati minősítésben a funkcionális kapcsolatnak szerepe van. Hivatkozott az elsőfokú eljárásban már megjelölt, az álláspontját alátámasztó eseti határozatokra, részletesen a Kúria Kfv.35.601/2011/
  1. számú határozatában írtakra. Kitért arra is, hogy a dologkapcsolat időbeliségének jelentősége van, ha a fődologhoz annak része funkcionálisan kapcsolódik. Amennyiben a funkcionális kapcsolat csak ideiglenes jelleggel került kialakításra, akkor ez alkotórészi kapcsolatot nem eredményezett. Azzal egyetértett, hogy a modern gyárak megjelenésével megjelent azon műszaki-gazdasági törekvés, hogy a gyári gépek, berendezések minél könnyebben, gyorsabban legyenek javíthatóak, cserélhetőek. A gépek beépítésénél tehát arra törekedtek, hogy az adott körülményekhez képest a legkönnyebben oldható kötést alkalmazzák. Az eszköz tartósan rögzítését azonban nem érinti, hogy a kötései kioldhatóak. A felperes álláspontjával szemben az eszköz cserélhetősége, pótolhatósága az alkotórészi minősítés szempontjából nem releváns tényező. A pótólhatósági teória olyan feltétel, melyet a Ptk. definíciója nem tartalmaz. Ezzel szemben jelentősége a fődolog vagy annak része pusztulása; értéke, használhatósága csökkenésének van. Az alkotórészi minősítés szempontjából nincs szerepe a kereskedelmi forgalomban beszerezhetőségnek, a roncsolásmentes elválaszthatóságnak, az újratelepítés lehetőségének és a másik ugyanolyan eszközzel pótolhatóságnak. A mellékdolog alkotórészi minőségét az sem zárja ki, hogy a mellékdolog Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 26 univerzális módon, másfajta üzemben is használható. A felperessel szemben annak tulajdonított jelentőséget, hogy a konkrét esetben egy olyan üzemi ingatlanról van szó, melyet speciálisan cementgyártásra terveztek és alakítottak ki. A h.-i-i ipari ingatlan "technológiaorientált" ingatlan, amely kizárólag az adott technológia folyamatára alkalmas. A cementgyár esetében az ingatlannak, épületegyüttesnek meghatározott konkrét funkciója van, ezért arról nincs szó, hogy a gépészeti technológia bárhova, bármelyen ipari ingatlanra áttelepíthető lenne; avagy a gépektől kiürített cementgyári épületegyüttesben jelentős átalakítás nélkül bármilyen egyéb ipari termelősor betelepíthető lenne. Vitatta, hogy az alkotórészi minősítés szempontjából a korábbi nyilatkozatai ellentmondásosak lettek volna. A felperes által ütköztetni kért magánszakvélemény nem alkalmas a kirendelt szakértő véleményével összevetésre, mivel az nem jelen perben és nem a perbeli eszközök tárgyában készült. Egyetértett azzal, hogy a bíróság mellőzte a felperes által benyújtott jogi szakvéleményt. Úgy vélte, hogy a felperes által kiemelten hivatkozott a Kúria Pfv.I.20.762/2019/
  2. számú részítélet nem a felperest igazolja, mivel az ún. " F" betűvel a szakértő által megjelölt eszközök esetében nem született jogerős ítélet, azt ugyanis a Kúria ezek vonatkozásában hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot újabb eljárásra utasította. Nem értett egyet azzal sem, hogy burkolt kisajátítás történt volna a kereset részbeni elutasításával, illetve hogy a felperes által végzett beruházások a Ptk. 5:
  3. §-a alapján növedéknek minősülnének. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az előzetes végrehajthatóságot alappal mellőzte. A felperes felszámolója azon vállalása, hogy az alperes joghatósági kifogása elbírálásáig nem kezdi meg a vagyon értékesítését csak időleges és amint a joghatósági kifogása véglegesen elutasításra kerül, a felszámolási vagyon értékesítése megkezdődik. [21] Fellebbezési ellenkérelmét kiegészítve hivatkozott a felek közötti úgynevezett eszköz- perben
  4. február
  5. napján meghozott Fővárosi Ítélőtábla Gf. 40.401/2021/
  6. számú részítélete indokolása egyes részeire. Azok alapján megalapozatlannak nevezte a felperes azon hivatkozását, hogy az apporttárgyak tulajdonából a jelen perbeli bizonyos eszközök felperesi tulajdonjogát is le lehetne vezetni. A felperes fellebbezése által érintett gépek, berendezések esetében egyenként kifejtette és részletezte azon álláspontját, amelyek miatt azok alkotórésznek minősülnek. [22] A felperes a fellebbezési ellenkérelemre további észrevételeket terjesztett elő. Az alperessel szemben nem tulajdonított jelentőséget annak, hogy a másodfokú bíróság milyen körben helyezte hatályon kívül a
  7. számú törvényszéki részítéletet (a VIII/4/
  8. és VIII/4/
  9. pontokba tartozó dolgok esetében), mivel a fellebbezésében kiemelt 11 tétel is tárgya volt keresetének. Így ezen tárgyak esetében is döntést kellett volna hoznia az elsőfokú bíróságnak. A funkcionális kapcsolat körében az alperes által hivatkozott Kommentár részletekkel szemben a Győri Ítélőtábla korábbi másodfokú ítéletében kifejtetteket kérte figyelembe venni. Irrelevánsnak nevezte a Kúria közigazgatási ügyben hozott Kfv.35.601/2011/
  10. számú határozatában kifejtetteket, mivel az üzemcsarnokba telepített gépek nem az egymással való funkcionális összetartozásuk miatt képezik az üzem alkotórészét, hanem az önálló ingó dolgoknak a gépalappal való kapcsolata az irányadó. Tévesnek tartotta azt az álláspontot is, hogy amennyiben egy eszköz kötései oldhatóak, akkor az ne jelentené a tartós egyesítettség hiányát. Az alkotórész fogalmának ugyanis immanens Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 27 eleme a tartós egyesítettség. A Győri Ítélőtáblai és a Kúriai határozatok a felperes álláspontját támasztják alá abban a kérdésben, hogy a kereskedelmi forgalomban való beszerezhetőségnek illetve a pótolhatóságnak jelentősége van az alkotórészi kapcsolat megítélése szempontjából. Hangsúlyozta, hogy a cementgyári épületek, építmények nemcsak cementgyártási tevékenységre alkalmasak. A cementgyári technológia bárhová máshová áttelepíthető. Leszögezte, hogy az elválaszthatóság a pótlás előfeltételét jelenti az alkotórészi kapcsolat hiánya megítélésénél. Végül csatolta a Fővárosi Törvényszék előtt a felek között folyamatban lévő G.40.898/
  11. szám alatti perben a megismételt eljárásban készült, az apport tárgyakat vizsgáló műszaki szakértői véleményt. [23] Az elsőfokú bíróság a fellebbezésben részletezett eljárási szabálysértésektől mentesen, a részítéleti tényállás megállapításához szükséges bizonyítás lefolytatását követően határozott a két tárgycsoportba sorolt dolgok kiadása iránti keresetről, így a részítélet hatályon kívül helyezésének nem volt helye. [24] Az ítélőtábla részben nem értett egyet a törvényszék dologkapcsolati minősítésével, így a fellebbezés kisebb részben alapos. [25] A felperes fellebbezési álláspontjával szemben a törvényszék a részítéletében megindokolta, hogy az alperes indítványára további informatikai- és könyvszakértői bizonyítás lefolytatása (elsőfokú részítélet
(168)bekezdés,
(169)bekezdés) miért szükségtelen. Kitért arra is a törvényszék, hogy miért vetette el az alperes műszaki szakértői bizonyítás kiegészítése iránti indítványát. (
(176)bekezdés) A felperes véleményével szemben azzal, hogy utóbb már nem ellenezte az alperes műszaki szakértő vélemény kiegészítése iránti indítványa teljesítését, még nem kérte az alperessel közösen a műszaki szakértői bizonyítás kiegészítését. A kiadni kért eszközök leszerelésével járó költség meghatározására pedig amiatt nem volt szükség szakértői bizonyításra, mert a kereset nem terjedt ki az ezzel járó költség megtérítésére. [26] A felperes fellebbezési álláspontjával szemben az ítélőtábla változatlanul fenntartja a korábbi (Gf.II.20.065/2020/13/I.) részítéletében kifejtetteket (65. oldal
(3)bekezdés) arra nézve, hogy a lefolytatott és 17 szakértői helyszíni szemlével megvalósított szakértői bizonyítást követően szükségtelen volt a felperes indítványára bírósági helyszíni tárgyalás, szemle megtartása. A bíróság ugyanis nem, csak a szakértő rendelkezik olyan különleges szakértelemmel (Pp. 177. §
(1)bekezdése), amelynél fogva a kereseti tárgyak, berendezések közvetlen megszemlélése jelentőséggel bír. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 28 [27] Nem sértette meg a törvényszék a szakértői bizonyításra vonatkozó szabályokat azzal sem, hogy mellőzte a felperes megbízásából készült magánszakértői vélemény egybevetését, ütköztetését az általa kirendelt Bt
  1. (szakértő4) kiegészített szakvéleményével. Egyetértett ugyanis a másodfokú bíróság a fellebbezési ellenkérelemmel abban, hogy a magánszakértői vélemény nem a jelen perben kiadni kért eszközökről, berendezésekről készült, így az nem alkalmas a kirendelt szakértő véleménye aggályossá tételére. (Pp.
  2. §
(3)bekezdése) A szintén a felperes által benyújtott jogi szakértői vélemény pedig a felperes jogi érvelése részének minősül, amelyet az elsőfokú bíróság a részítéletében kellőképpen értékelt. [28] A részítéleti döntésnél lényeges alkotórészi minősítés esetében az ítélőtábla szintén fenntartja a megelőző részítéletében (Gf.II.20.065/2020/13/I.) ezzel kapcsolatban kifejtetteket. (67.-
  1. oldal). Így azt, hogy az alkotórész törvényi fogalma (Ptk. 5:
  2. §) a jelenlegi XXI. századi (posztmodern) kor gazdasági viszonyai között – az egyes üzembe bevitt gépek, berendezések és egyéb dolgok alkotórészi minősítésénél – csak komplex módon, differenciáltan, de egyedileg mérlegelve alkalmazható. Az értékelésnél jelentősége van mind az elválasztással előálló megsemmisülésnek, értékvesztésnek; a fizikai, műszaki kapcsolódás állandóságának, így a tartós kapcsolódás szándékának; mind pedig a fődolog és az alkotórész azonos célra, egymásra rendeltségének, a funkcionalitásának. Így nem vezethet jogszerű megoldásra csak a pozitív törvényszöveg (elválasztással a pusztulás, érték- és használhatóság számottevő csökkenése) figyelembevétele, de a funkcionális megközelítés túlhangsúlyozása sem. [29] Az ítélőtábla az újabb részítélet alapjául szolgáló elsőfokú- és a részítélettel szembeni fellebbezés folytán megindult másodfokú eljárásban az alkotórész fogalma tartalmát illetően egymásnak feszülő felperesi, alperesi érvek és ellenérvek értékelésénél figyelemmel volt az elsőfokú bíróság, valamint a felek által felhozott bírósági gyakorlat eredményeire is. Így a felek között folyamatban lévő eszköz-perben megszületett, a Kúria Pfv.I.20.762/2019/
  3. számú részítéletében kifejtett azon elvre, hogy "ha az alkotórészi kapcsolat kritériumai (...) nem állnak fenn, önmagában a funkcionalitás – a két dolog közös célra rendelt használata (cementgyártás) – a jogi megítélés szempontjából nem lehet ügydöntő jelentőségű." A BH
  5. szám alatt közzétett határozatban kiemeltekre, miszerint "a malomépület mint fődolog tehát az ingatlan, az abba beépített, a technológiai folyamat részét képező berendezések alkotórészek." A BH
  7. határozatra, amely szerint az építmény (faház) alkotórészi kapcsolata megítélésében szerepe van "a kapcsolat ideiglenes vagy tartós voltának, fizikai jellegének is." A Kúria Kfv.I.35.601/2011/
  8. és Kfv.I.35.465/2012/
  9. számú határozataira, amelyek "a fődolog és alkotórésze összefüggésénél, az értékcsökkenés nélküli szétválaszthatóság megítélésénél a funkcionális megközelítésből" indulnak ki, és vizsgálják az alkotórészi minősítés során nem csupán a dolog ingatlantól való elválaszthatóságát, hanem "az objektumra mint funkcionális egységre gyakorolt hatását" is. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 29 [30] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében arra formálisan helyesen hivatkozott, hogy az alkotórész fogalma nem tartalmazza feltételként az elválasztott rész pótolhatóságát, annak kereskedelmi forgalomban beszerezhetőségét, univerzális módon felhasználhatóságát. Ugyanakkor a perbeli cementgyárba beépített gépek, berendezések, eszközök alkotórészi minősége megítélésénél, az elválasztással (a dolog vagy elválasztott része) pusztulása, értéke, használhatósága számottevő csökkenése értékelésénél jelentőséggel bír, hogy a mellékdolog pótolható-e, avagy sem. A pótolható dolog elválasztása rendszerint nem jár a fődolog pusztulásával, értéke és használhatósága számottevő csökkenésével. Ha a dolog kereskedelmi forgalomban tömegesen beszerezhető (nem kell a helyszínre gyártani) a pótlás egyszerű és a fődolog használhatósága maradéktalan helyreáll. A nemcsak a cementgyári működéshez kapcsolódó, univerzálisan felhasználható gépek, berendezések elválasztásával azok értéke, használhatósága sem csökken; funkciójukban nem csupán a cementüzemi gépsorokhoz kapcsolhatóak. Ezekre figyelemmel az alkotórészi kapcsolat megítélésénél a pótolhatóság, kereskedelmi forgalomban beszerezhetőség és univerzális felhasználhatóság kisegítő értelmezést adhat. [31] A fellebbezésben kiadni kért és az elsőfokú részítéletben nem említett 11 tétel tárgyról – a fellebbezési ellenkérelem helytálló hivatkozása szerint – az elsőfokú bíróságnak amiatt nem kellett határoznia, mert azok nem tartoztak az ítélőtábla Gf.II.20.065/2020/13/I. szám alatti részítéletével elrendelt megismételt eljárásban elbírálandó, a
  10. számú részítélet indokolása VIII/4/
  11. és VIII/4/
  12. pontjaiban felsorolt dolgokhoz. Ugyanakkor a törvényszék a
  13. számú törvényszéki részítélete
(576)bekezdésében ezen vagyontárgyak egy részéről említést tesz, oly módon, hogy ezek a tárgyak nem voltak fellelhetőek. Így a törvényszék nem sértette meg a kérelemhez kötöttség eljárásjogi alapelvét. (Pp. 3. §
(2)bekezdése, 213. §
(1)bekezdése) [32] Az ítélőtábla ezt azzal egészíti ki, hogy a felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott cementmalom-3, az eszközlista
  2. tétele a
  3. sz. szakvélemény
  6. melléklete szerint helyesen 2 db klíma, ahogy azt pontosította a perben kirendelt szakértő4 szakértő tárgyalási személyes meghallgatása során. (
  7. tárgyalási jegyzőkönyv
  8. -
  9. oldal). Ennek a két darab klímának a kiadását pedig a felperes a keresetében nem kérte. A felperes által
  10. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, vill.művez.üz.vez., az eszközlista
  11. tétele; a felperes által
  12. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, karb.t.vez., az eszközlista
  13. tétele; a felperes által
  14. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, munkaelők.ir., az eszközlista
  15. tétele; a felperes által
  16. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, gépészművez., az eszközlista
  17. tétele; a felperes által
  18. szám alatt nyilvántartott klímaberendezés, duálrendszerű, karb.t.vez., az eszközlista
  19. tétele a szakértő személyes meghallgatása szerint (
  20. tárgyalási jegyzőkönyv
  21. oldal utolsó bekezdés) a szakértői helyszíni szemle idején már nem volt meg, azokat szakszerűen leszerelték és valaki elvitte őket. A felperes által
  22. alatt nyilvántartott fűtőberendezés (kazánház), az eszközlista
  23. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 30 tétele az igazságügyi szakértői helyszíni szemle során nem volt fellelhető, a kazánházban fűtőberendezésnek nem találták nyomát. (
  24. tárgyalási jegyzőkönyv
  25. oldal) A felperes által
  26. sorszám alatt nyilvántartott üzemanyag-fogyasztásmérő, Z03,M44, az eszközlista
  27. tétele ugyancsak nem volt fellelhető a szakértői helyszíni szemle során. (
  28. tárgyalási jegyzőkönyv
  29. oldal, alulról
(3)bekezdés) A fel nem található tárgyak kiadásáról nem lehet rendelkezni. [33] A törvényszék
  1. számú részítélete VIII/4/
  2. pontjába sorolt és az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes tulajdonában álló földrészlettel és építménnyel fizikailag, műszakilag tartósan egyesített, a fellebbezéssel érintett dolgok alkotórészi minőségét tételesen vizsgálva az ítélőtábla az alábbi következtetésre jutott: [34] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott portalanító-berendezés (víz bepermetezéses 1990), az eszközlista
  4. tétele esetében a törvényszék helytállóan vette figyelembe, hogy a műszaki szakértő tárgyaláson tett személyes nyilatkozata, valamint szakértő3 felperes érdekében eljáró szakértő- tanú előadása szerint (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv 20.-
  6. oldal) ez a berendezés egy vasbeton épületben lévő acélszerkezetre ültetett filter, az utántörő és az osztályozó, mint fődolog része. A portalanító berendezés, az utántörő és az osztályozó egybeépített technológiai sort alkot, az elválasztás csak – a törvényszék helytálló indokolása szerint (részítélet
(182)bekezdés) – az építmény teljes lebontásával, ebből következően a pusztulásával illetve rendkívül jelentős értékcsökkenésével történhetne meg. Emiatt ez az eszköz alkotórész. [35] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott osztályozó (SVEDALA 1999), az eszközlista
  2. tétele vizsgálatánál a törvényszék ugyancsak helyesen volt figyelemmel a kirendelt igazságügyi műszaki szakértő személyes meghallgatása során tett nyilatkozatára, amely szerint a tárgy az ingatlanról nem elválasztható. (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) A műszaki szakértő ezen nyilatkozatát mind a felperes érdekében eljáró szakértő3 mind pedig az alperes által megbízott szakértő5 szakértő tanúk megerősítették, kitérve arra, hogy az osztályozó hatalmas tömegű építmény alapozással, a földbe alapozva, épített vasbeton szerkezet. (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv) Az elválaszthatatlanság miatt ez a vagyontárgy is alkotórész. Így nincs jelentősége annak a fellebbezési megítélésnek, hogy a berendezés az 1999-ben beépítés miatt nem elválaszthatatlan. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 31 [36] A felperes által
  6. szám alatt nyilvántartott szalagmérleg tartozék, az eszközlista
  7. tétele vizsgálatánál nem a tárgy elnevezésének ("tartozék ") van, elnevezése, hanem a tényleges jelentőségének, funkciójának. A törvényszék részítélete
(184)bekezdésében ezen dolognál is helytállóan volt figyelemmel a kirendelt műszaki szakértő véleményére. A szakértő és szakértő5 szakértő- tanú egyezően nyilatkozott úgy, hogy "ez az eszköz a mészkőbányában található, be van építve egy szalagmérleghez, mégpedig motor és hajtómű az eszköz. A szerepe egyébként az, hogy a szalag sebességét befolyásolja a mérés érdekében." (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal) Így arra ugyan a felperes a fellebbezésében helyesen hivatkozott, hogy a motor és hajtómű kiszerelhető, azonban ezzel a fődolog használhatósága számottevően csökkenne. Emiatt ez a tárgy is alkotórésznek minősül. [37] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott röpítőtörő forgórész (883 számú eszközhöz tartozik), az eszközlista
  4. tétele vizsgálatánál a másodfokú bíróság szintén egyetértett a törvényszék mérlegelésével (elsőfokú részítélet
(186)bekezdés). Az alkotórészi kapcsolat megítélésénél arra kell figyelemmel lenni, hogy ez a tárgy a röpítőtörő alkatrésze, amely a kőbányában alapozással ellátott vasbeton-szerkezethez acél csatlakozásokkal, illetve csavarkötéssel rögzített. (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv 5.-
  2. oldal, műszaki szakértő és szakértő5 szakértő tanú nyilatkozatai) A műszaki szakértő szerint a röpítőtörő elválasztása "oly módon történhet meg, hogy szét kell vésni az egész szerkezetet, komoly rekultivációs munkát igényel." Emiatt a röpítőtörő elválasztása csak számottevő értékcsökkenéssel történhet meg, amely miatt az alkotórész. Az alkotórészhez tartozó forgórész ugyancsak alkotórésznek minősül. [38] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott stratégiai alkatrész (201 méter heveder, táv.száll.szal.-hoz), az eszközlista
  4. tétele és a felperes által
  5. alatt nyilvántartott távolsági szalaggumi heveder (2 km – bérelt eszk.v.), az eszközlista
  6. tétele értékelését is helyesen végezte el az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék. (elsőfokú részítélet
(187)bekezdés) A műszaki szakértő megállapította (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv 9.,
  2. oldal), hogy a 201 m és 2 km hosszúságú heveder beépítése már megtörtént a távolsági szalagpályába, ezért az a távolsági szalagpálya alkotórészévé vált. A szalagpályától annak pusztulása nélkül nem választható el. A felperes által a fellebbezésben hivatkozott azon körülménynek, hogy a Kúria Pfv. I. 20.762/2019/
  3. számú részítéletében ezt a tárgyat az " F" csoportba tartozónak minősítette volna amiatt nincs jelentősége, mert a felek közötti eszközperben érintett apporttárgyak esetében jelen perben a Győri Ítélőtábla
  4. január
  5. napján kelt Gpkf. IV. 26.054 / 2014 /
  6. számú végzésével a pert jogerősen megszüntette. Ezen túl – az alperes másodfokú eljárásbeli hivatkozása szerint – az ún. " F" csoportba tartozó dolgok tárgyában még nem született jogerős ítélet, az eljárás változatlanul folyamatban van. [39] A felperes által
  7. szám alatt nyilvántartott hőcserélő épületben légágyú kezelőpódium (APEH által), az eszközlista
  8. tétele alkotórészi vizsgálatánál is helytállóan járt el a törvényszék, amikor a szakértői nyilatkozatok (
  9. tárgyalási jegyzőkönyv 13.-
  10. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 32 oldal) értékelésével foglalt állást (részítélet
(188)bekezdés) a tárgyról. A "pódiumszerkezet, (....) a szintek között összeköttetést, közlekedést biztosító lépcsőkötés" elbontása esetén a légágyúhoz máshogy nem lehet odajutni. (Szakértő3 szakértő tanú
  1. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal) Így helyes a törvényszék értékelése, hogy ezzel a fődolog használhatósága megszűnik. Így attól függetlenül, hogy a lépcsőszerkezet, pódium esetleg elbontható, a nyilvántartási tárgy alkotórész. A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott hőcserélő épületben munkavédelmi pódium (APEH által), az eszközlista
  4. tétele valójában a
  5. tétellel azonos megítélés alá eső és annak részét képező tartószerkezet, valamint pódium. (
  6. tárgyalási jegyzőkönyv
  7. oldal igazságügyi szakértő) Ezen tárgy esetében is megállapítható, hogy az elválasztással használhatósága megszűnik, így ugyancsak alkotórésznek minősül. [40] A felperes által
  8. szám alatt nyilvántartott műanyag tüzeléses épületben lévő berendezés, az eszközlista
  9. tétele esetében a szakértői bizonyítás (
  10. tárgyalási jegyzőkönyv
  11. oldal) során kiderült, hogy az egy épület, amelyben a beérkező kamion a műanyag hulladékot leönti, a fogadóállomásból pedig a hulladékot egy emelő rendszer viszi át az égetőhöz. (
  12. tárgyalási jegyzőkönyv
  13. oldal
(4)bekezdés- igazságügyi szakértő) A felperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy ezen tétel esetében a keresetét módosította és az épületben lévő eszközök (kompresszor, szállítóberendezés, rosta és egy Schenk mérleg) kiadását kérte. (346. tárgyalási jegyzőkönyv 15. oldal) Az igazságügyi szakértő személyes nyilatkozata szerint a gépek és berendezések az ingatlanról elválaszthatóak (15. oldal
(6)bekezdés), így azok nem minősülnek alkotórésznek. A kompresszor, szállítóberendezés, rosta és Schenk mérleg – a törvényszék megítélésével szemben (
(191)bekezdés) – olyan gép, berendezés, amely egyszerűen pótolható, az elválasztás így nem jár a fődolog értéke, használhatósága számottevő csökkenésével. A gépek funkcionális kapcsolódásának az ítélőtábla megítélése szerint nem lehet jelentősége, ha az alkotórészi kapcsolat törvényi feltételei (Ptk. 5:
  1. §) nem állnak fenn. Ezért az elsőfokú részítélet részbeni megváltoztatásával az ítélőtábla az ezen tételhez tartozó 1-1 db kompresszor, szállítóberendezés, rosta és Schenk mérleg kiadására kötelezte az alperest. [41] A felperes által
  2. szám alatt nyilvántartott II. Klinker kemence zsákos filter, az eszközlista
  3. tétele tárgyában az ítélőtábla annyiban egyetértett a fellebbezéssel, hogy az alkotórészi kapcsolat vizsgálatánál nem annak volt jelentősége, hogy a zsákos filter hatalmas, gigantikus méretű. A méret és az ebből fakadó rendkívüli elválasztási feladat (
  4. tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldal második bekezdés- igazságügyi szakértő) mellett azt a (törvényszék által is vizsgált -
(192)bekezdés) tényt kell kiemelni, hogy a berendezés elválasztásával a technológia és az üzem tovább nem működhet. (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal - igazságügyi szakértő nyilatkozata) Az elválasztás esetén tehát – a törvényszék helytálló értékelése szerint – a fődolog használhatósága megszűnne, így a tárgy alkotórész. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 33 [42] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott II. sz. hűtőtoronyban található, 8 darab vízbepermetező fúvóka, az eszközlista
  4. tétele alkotórészi megítélésénél abból kellett kiindulni, hogy az 1971-ben épült hűtőtornyot a felperes 2003-ban felújította és ekkor a vezetékezését, hűtőrendszerét, vízbepermetezését átalakította. (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal - szakértő5 szakértő tanú) A felperes ezért az elsőfokú eljárás során a keresetét módosítva már nem a hűtőtorony, hanem 8 db vízbepermetező Lechler márkájú fúvóka, 2 db gázelosztólemez, 1 db vízmennyiség szabályozó szelep és 1 db iker vízszűrő Delta-OW kiadását kérte. (
  7. tárgyalási jegyzőkönyv
  8. oldal
(5)bekezdés) A fellebbezésben ezen dolgok közül már csak 8 db vízbepermetező fúvóka kiadását kérte. A szakértő értékelése szerint a hűtőtoronyban lévő fúvókák nélkülözhetetlenek a gyártási folyamat szempontjából. (341. tárgyalási jegyzőkönyv 17. oldal
(6)bekezdés) Ezért az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon megállapításával (
(193)bekezdés), hogy nemcsak a hűtőtorony alkotórésze a cementgyárat, hanem a fúvókák a hűtőtoronynak. Azok hűtőtoronyból kiszerelésével a hűtőtorony használhatósága megszűnik, értéke számottevően csökkenne. Így a fúvókák alkotórészek. [43] A felperes által 1018. szám alatt nyilvántartott kombinált kemenceégő, az eszközlista 243. tétele esetén is egyetértett az ítélőtábla a törvényszék mérlegelésével. (elsőfokú részítélet
(194)bekezdés). Az ugyan az elsőfokú eljárásban lefolytatott (szakértői) bizonyítás során nem volt vitás, hogy a KHD típusú kombinált kemenceégő – ha jelentős nehézséggel, az épület megbontásával, daruzással és három infrastruktúráról leszerelésével – az 1.-es kemencéről eltávolítható (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal utolsó bekezdésigazságügyi szakértő), azonban a cseréjéhez újabb hatósági engedélyre és ismételt üzembe helyezésre van szükség. (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) Helyesen állapította meg tehát az elsőfokú bíróság, hogy a cementgyári technológia működéséhez nélkülözhetetlen eszköz eltávolítása a klinker kemence értékét, használhatóságát számottevően csökkentené. Így a tárgy alkotórésznek minősül. [44] A felperes által
  5. szám alatt nyilvántartott vész-szellőző ventilátor (a II. filterventillátor), az eszközlista
  6. tételéről a kirendelt igazságügyi szakértő, szakértő4 a tárgyalási személyes meghallgatása során így nyilatkozott: "4 db falra szerelt ventilátort jelent ez a tétel. A nyersmalomban van, a sűrített levegőgépház helyiség vészventilátorai, ha az adott helyiség túlmelegedne, tehát a levegő hőmérséklet túl magas lenne, akkor beindulnak ezek a ventilátorok, külső hidegebb levegőt juttatnak be. A biztonságtechnika része, így a technológia része ez a 4 ventilátor." (
  7. tárgyalási jegyzőkönyv
  8. oldal negyedik bekezdés) A szakértő véleménye alapján arra ugyan helytállóan hivatkozott a felperes a fellebbezésében, hogy a 4 ventilátor elbontható, eltávolítható. A biztonságtechnika azonban ezzel jelentősen sérülne, a fődolog, a nyersmalom használhatósága megszűnne. Erre figyelemmel a törvényszék a részítéletében (
(195)bekezdés) helyesen állapította meg, hogy ez a tétel alkotórészként nem adható ki. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 34 [45] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott vizes hűtőgép (CUVET tip.a II. filterventill.), az eszközlista
  2. tétele és a felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott vizes hűtőgép (CUVET tip./aII. filterventill.), az eszközlista
  4. tétele szakértői értékelése szerint "a funkciójuk "folyadékhűtés, mindkét vizes hűtőgép 1-1 beltéri és kültéri hűtőgépből áll. A rákapcsolt berendezések részére hűtőfolyadékot tud biztosítani, tehát a folyadékot tudja hűteni. Rá van kötve a vizeshálózatra, valamint elektronikusan is be van kötve. Fizikailag tartószerkezettel van rögzítve, ez oldható kötésekkel van szerelve." A szakértői értékelés alapján a törvényszék megállapításával (részítélet
(196)bekezdés) szemben a felperes hivatkozott a fellebbezésében helytállóan arra, hogy ezek az eszközök – a levegőt hűtő klímaberendezésekhez hasonlóan – egyszerűen eltávolíthatóak és utóbb pótolhatóak. A törvényszék által hivatkozott funkcionális kapcsolat az alkotórész törvényi feltételei (Ptk.5:
  1. §) hiányában nem eredményezheti a dologkapcsolat megállapíthatóságát. Erre figyelemmel az ítélőtábla ezen tárgyak esetében az elsőfokú részítéletet megváltoztatta és a 245.,
  2. szakértői számú vizes hűtőgépek kiadásáról rendelkezett. [46] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott gyújtóégő (AEG 65 modell, rotaflam), az eszközlista
  4. tétele – a fellebbezésben helyesen hivatkozott – szakértői nyilatkozat szerint a "kombinált kemence égő része, annak a begyújtó szerkezete. Adott berendezéshez tartozó eszköz, az adott égő begyújtására alkalmas." (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal negyedik bekezdés) szakértő3 és szakértő5, a felek érdekében eljáró szakértő- tanúk tárgyalási nyilatkozata szerint ez a gyújtóégő a
  7. szakértői számú kombinált kemence égőhöz hasonló eszköz, de kis mennyiségű gázt beengedve gyújtólángot hoz létre. (
  8. tárgyalási jegyzőkönyv
  9. oldal a
(1)bekezdés). Mindezek alapján helyesen ítélte úgy a törvényszék (
(197)bekezdés), hogy a kemence alkotórészét képező eszköz nem adható ki. [47] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  2. tétele; a felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  4. tétele; a felperes által
  5. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  6. tétele; a felperes által
  7. szám alatt nyilvántartott pernyetartály állványzattal, az eszközlista
  8. tétele; a felperes által
  9. szám alatt nyilvántartott villamos kapcsolótér (pernyefejtő), az eszközlista
  10. tétele; a felperes által
  11. szám alatt nyilvántartott pernyelefejtő, az eszközlista 314.-
  12. tétele; a felperes által
  13. szám alatt nyilvántartott pernyeadagoló, az eszközlista 316.-
  14. tétele; a felperes által
  15. szám alatt nyilvántartott pernyeadagoló, az eszközlista 318.-
  16. tétele; a felperes által
  17. szám alatt nyilvántartott villamos kapcsolótér (pernyeadagoló), az eszközlista
  18. tétele; a felperes által
  19. szám alatt nyilvántartott légfúvó (BLW 125-8 komplett), az eszközlista
  20. tétele; a felperes által
  21. szám alatt nyilvántartott frekvenciaváltó (ÁCS 607-0490-3 tip.), az eszközlista
  22. tétele; a felperes által
  23. szám alatt nyilvántartott PSDH250-tip lágyindító (átlövő pumpa motor int.), az eszközlista
  24. tétele; a felperes által
  25. szám alatt nyilvántartott frekvenciaváltó (ACS607-0170-3 tip.), az eszközlista
  26. tétele és a felperes által
  27. szám alatt nyilvántartott kompresszor (Aerzen VM45 egyfokoz. pernyelefejtő), az eszközlista
  28. tétele amiatt értékelendő együtt, mert mindegyik tárgy a pernyés cement előállításához szükséges üzemrész egy-egy eleme. A tétel elnevezéséből Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 35 kifejezetten ki nem tűnő tárgyak esetében, a
  29. tétel frekvenciaváltó (ACS 607-0170-3 tip.) a pernye-csiga, indító része, a pernye-lefejtő kapcsolótérben (igazságügyi szakértő:
  30. tjk.,
  31. oldal); a
  32. tétel PSDH 250-tip. lágyindító (átlövő pumpa motor int.) a pernyevezérlés része (igazságügyi szakértő: ugyanott); a
  33. tétel frekvenciaváltó (ÁCS 607-0490-3 tip.) a pernyefúvóhoz tartozik (szakértő3 szakértő- tanú:
  34. tjk
  35. o.); a
  36. tétel légfúvó (BLW 125-8 komplett) pernyeadagoló működéséhez szükséges levegőt biztosítja, enélkül az adagoló nem működik. (igazságügyi szakértő:
  37. tjk 23.o.) A pernyetartályok, pernyelefejtő, pernyeadagoló berendezések és a hozzájuk kapcsolódó kompresszorok, légfúvók és villamos berendezések nélkül pernyéscement nem állítható elő a cementgyárban. (igazságügyi szakértő:
  38. tárgyalási jegyzőkönyv
  39. oldal). Arra ugyan a felperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott, hogy pernyét nem valamennyi, hanem csak háromfajta cementhez alkalmaznak (szakértő3 szakértő tanú:
  40. tárgyalási jegyzőkönyv
  41. oldal
(4)bekezdés), így a pernye-üzemhez tartozó eszközök, berendezések és gépek leszerelése nem jár a cementgyártás megszüntetésével. Azonban az ítélőtábla megítélése szerint a pernyéscement gyártás megszüntetése a cementipari gyárüzem értéke, használhatósága jelentős csökkenésével jár, így a pernyés gyártási sor itt részletezett elemei a cementgyár alkotórészei, ezért azok – az elsőfokú bíróság érdemben helytálló, de más módon megindokolt – álláspontjával egyezően nem adhatóak ki. [48] A felperes által 255. szám alatt nyilvántartott kábelakna, az eszközlista 282. tétele szakértő4 igazságügyi szakértő tárgyalási nyilatkozata szerint (346. tárgyalási jegyzőkönyv 16. oldal) építmény, "egy vasbetonszerkezet, földben elhelyezkedő vasbeton akna." Építményként a tulajdonjoga a földtulajdonost alperest illeti meg. (Ptk. 5: 18. §
(1)bekezdése). Emiatt az alkotórészi kapcsolat fel sem vethető. [49] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott REA-gipsz bedöntő bunker, az eszközlista
  2. tétele;
  3. szám alatt nyilvántartott filterpor lefejtő rámpa (teherautók részére), az eszközlista
  4. tétele; a felperes által
  5. szám alatt nyilvántartott bunker (mészkőadalék), az eszközlista
  6. tétele ugyancsak építménynek minősülnek, melyek tulajdonjoga az alperest illeti meg a Ptk. 5:
  7. §
(1)bekezdése alapján. Az igazságügyi szakértő személyes előadása szerint (
  1. tárgyalási jegyzőkönyv
  2. oldal utolsó bekezdés) a
  3. tétel felépítménnyel rendelkező építmény, amely acélszerkezetű és a föld felszíne alatt van. A
  4. tétel vasbeton szerkezetű útpálya, amin gépjármű tud közlekedni. A
  5. tétel ugyanolyan bunker, mint a
  6. tétel. (
  7. tárgyalási jegyzőkönyv
  8. oldal- igazságügyi szakértő) [50] A
  9. szám alatt nyilvántartott bunker (mészkő adalék), az eszközlista
  10. tétele az elnevezése ellenére egy acélsiló valójában. (
  11. tárgyalási jegyzőkönyv
  12. oldaligazságügyi szakértő) A szakértő személyes előadása szerint a siló kibontása az ingatlan jelentős károsodása nélkül nem lehetséges. A siló benne van egy épületben és az igazságügyi szakértő véleménye szerint lényegében az épületet le kellene bontani az eltávolításához. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 36 (igazságügyi szakértő- ugyanott) Ezen szakértői véleményre figyelemmel a felperes a fellebbezésében alaptalanul hivatkozott arra, hogy a tartály a fődolog pusztulása, értéke, illetve használhatósága számottevő csökkenése nélkül kiemelhető lenne. Egyetértett ezért az ítélőtábla a törvényszék azon állásfoglalásával (
(203)bekezdés), hogy a tétel alkotórész. [51] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott mészkő adalék betároló surrantó, az eszközlista
  2. tétele; és a
  3. szám alatt nyilvántartott mészkő adalék betároló surrantó, az eszközlista
  4. tétele esetében a szakértői bizonyítás során megállapítható volt, hogy a tételekhez "eszközként a csövek, a surrantó csövek tartoznak, valamint a csövek tetején az a váltólapos surrantó, amivel a csövek között lehet irányítani az anyagot. Ennek egy pneumatikus irányíthatósága van." (szakértő tanúk egyezően:
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal) A szállítórendszer egyes tagjait födémáttörésel építették be, így az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon megítélésével (részítélet
(204)bekezdés), hogy az eltávolítás folytán mind a mellék- mind a fődolog értéke, használhatósága csökkenne. Ezért ezek a tárgyak alkotórésznek minősülnek. [52] Az
  1. szám alatt a felperes által nyilvántartott,
  2. szakértői számú emelő akna a szakértő személyes előadása szerint a műhelyépület részét képező beépített aknát jelent. (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) Így ez a tárgy is az építmény részeként a Ptk.5:
  5. §
(1)bekezdése alapján az alperes tulajdonában áll. [53] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott salakkratzer forgózsámoly (1058 eszközhöz tart.), az eszközlista
  2. tétele az igazságügyi szakértő személyes előadása szerint "egy csarnokban működő, vasúti pályán mozgatható rakodógép alkatrésze. A forgózsámoly, ami azt jelenti, hogy felette van a teherhordó felület és annak a forgatására alkalmas. Be van építve az eszközbe, lényegében itt egy rakodógép felújításával kapcsolatos tételről van szó. A rakodógép enélkül nem működik." (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal). Emiatt a helyes a törvényszék azon álláspontja (
(208)bekezdés), hogy a tárgy a fődolog utólag beépített alkotórésze. [54] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott olajszűrő csőköteg (885.eszközhöz), az eszközlista
  2. tételét az igazságügyi szakértő úgy ítélte meg, hogy "egy beépített csőköteg, nem túl nagyméretű. Az a berendezés, amelybe beépítésre került, amelynek az alkatrésze egy olajhűtő, ennek fő darabja a csőköteg. Feltehetően egy felújítás elemeként került beépítésre, cserélni kellett ezt az alkatrészt. Értelemszerűen az olajhűtő enélkül nem működhet..." (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) Erre figyelemmel ugyancsak nem tévedett a törvényszék, hogy az olajhűtő működéséhez nélkülözhetetlen alkatrészt egyben alkotórésznek is tekintette. (részítélet
(208)bekezdés) Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 37 [55] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott védelmi berendezéskerítésszakasz védelme, az eszközlista
  2. tétele a szakértő személyes nyilatkozata szerint (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) a cementgyár 120 kV-os villamosállomása biztonságtechnikájához tartozó kerítés. A kerítés kötelező, a villamos állomás enélkül nem működhet. Emiatt a nyilvántartási tétel a villamos állomás el nem távolítható alkotórésze a fellebbezésben foglaltakkal szemben. Így a törvényszék helyesen ítélte úgy, hogy a dolog kiadását nem rendelte el. (részítélet
(215)bekezdés) [56] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott iparvágány, tárolóvágány, az eszközlista
  2. tétele a fellebbezés helytálló hivatkozása szerint sínként bármikor felszedhető és egy újabb vágány megépítéséhez felhasználva beépíthető. Azonban a műszaki szakértő véleménye szerint (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) az ingatlan értékét jelentősen befolyásolja az iparvágány léte, illetve hiánya. Emiatt elbontásával – a törvényszék helyes megítélése szerint (részítélet
(217)bekezdés) – az alapul szolgáló ingatlan, a fő dolog értéke jelentősen csökkenne. Így ez a tétel alkotórész. [57] A törvényszék
  1. számú részítélete VIII/4/
  2. pontjába sorolt és az elsőfokú bíróság megítélése szerint az alperes tulajdonában álló földrészlettel vagy más géppel funkcionális kapcsolatban álló, a fellebbezéssel érintett dolgok alkotórészi minőségét tételesen vizsgálva az ítélőtábla az alábbi következtetésre jutott: [58] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott 2 db mészüzemi IFE vibrációs adagolóvályú, az eszközlista
  4. tétele megítélésénél ugyancsak a szakértői véleményből kell kiindulni. A szakértő személyes előadása szerint (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal) "a vibrációs adagoló vályúnak az a szerepe, hogy a bunkerből kijön az anyag, ezt az anyagot szállítja át a szalagra. Azontúl, hogy a szalagra juttatja a bunkerből kijövő port, a vibrációval biztosítja, hogy ne tapadjon össze a por, lazítja ezt." A technológiai lánc eleme, azonban "nem csak cementiparban, hanem pl. gabonaiparban is alkalmazható lenne ez az eszköz." Az ítélőtábla megítélése szerint a nem a helyszínre gyártott, több iparágban (univerzálisan) felhasználható, pótolható berendezés eltávolítása nem érinti a gyártósor értékét, használhatóságát. Ezt alátámasztja az a fellebbezési nyilatkozat, hogy az eszközöket utólag építették be, így a technológiai sor enélkül is működött. Ezért a törvényszék álláspontjával szemben (részítélet
(221)bekezdés) a 2 db vibrációs adagolóvályú nem alkotórész, az elsőfokú részítélet megváltoztatásával azok kiadásának van helye. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 38 [59] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott filterpor szállító berendezés, az eszközlista
  2. tétele az igazságügyi szakértő személyes előadása szerint "a porszűrő alján található kitáró egység és a konténer összekötésére szolgáló szállítóeszköz, csővezeték. A vibrációs vályúhoz hasonló szerepet tölt be..." (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) A vibrációs adagolóvályú (
  5. tétel) esetében kifejtetteket az ítélőtábla ezen dolog esetében is irányadónak tartja, a tárgy eltávolítása nem érinti a gyártósor értékét, használhatóságát, így az a törvényszék álláspontjával szemben (részítélet
(221)bekezdés) nem alkotórész, az elsőfokú részítélet megváltoztatásával azok kiadásának van helye. [60] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott 2-es mikronizátor malom, az eszközlista
  2. tétele a szakértő véleménye szerint (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) a technológiai lánc eleme, nélküle a mészhidrát üzem nem működik. Az eszköz cementgyártásspecifikus, kifejezetten a mészhidrát üzemben használható, más felhasználása nem képzelhető el. A felperes érdekében eljáró szakértő3 szakértő- tanú a tárgyalási személyes meghallgatás során egyetértett azzal, hogy a mikronizátor malom kiszerelésével a mészhidrát minőségi szintje csökken, a keletkező termék minősége jelentősen megváltozik. (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal
(5)bekezdés). Ezen peradatokra figyelemmel az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon álláspontjával (részítélet
(222)bekezdés), hogy az eltávolítással a fődolog (jelen esetben: a mészhidrát üzem) használhatósága jelentősen csökkenne a termék minőségromlása folytán. Emiatt ez a berendezés alkotórész, a kiadás iránti kereset nem teljesíthető. [61] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott csomagoló-palettázó gépsor, az eszközlista
  2. tétele a raklapos cement készárut csomagolja. A szakértői vélemény alapján (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) a csomagoló palettázó gépsor nem cementgyártás specifikus, fődarabokból áll, melyeket a helyszínre terveznek, állítanak össze. A szakértői álláspontra is figyelemmel csomagoló-palettázó gépsor nem minősül alkotórésznek, az könnyedén eltávolítható, majd a kereskedelmi forgalomban beszerezhető, pótolható. A felperes a fellebbezésében alappal hivatkozott arra, hogy a törvényszék a saját korábbi részítéleti (414.) álláspontjával is szembehelyezkedve határozott úgy a fellebbezett részítélete
(223)bekezdésében, hogy a funkcionális kapcsolatra figyelemmel ez a dolog alkotórész. A törvényszék a korábbi részítéletében ugyanis kiadni rendelte a 380.,
  1. és
  2. szakértői számú palettázó- és csomagoló gépeket. Ezért az ítélőtábla a részítélet megváltoztatásával kiadni rendelte a csomagoló-palettázó gépsort. [62] A felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott mészporőrlő, az eszközlista
  4. tétele a szakértői vélemény alapján ((
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal) villanymotor meghajtású, csavarkötéssel rögzített eszköz, amely megfeleltethető a
  7. tétel alatt mikronizátor malomnak. Ebből következően a mészhidrát technológiai lánc eleme, amely nélkül a mészhidrát üzem nem működik. Ezért az ítélőtábla egyetértett a fellebbezett részítélet Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 39 azon álláspontjával (
(224)bekezdés), hogy az eltávolítással a fődolog (jelen esetben: a mészhidrát üzem) használhatósága jelentősen csökkenne, így a dolog alkotórész. [63] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott hidratáló berendezés, az eszközlista
  2. tétele és a felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott forgódobos vasleválasztó (CMTM 30.60), az eszközlista
  4. tétele alkotórészi vizsgálata során is az ítélőtábla a törvényszék részítéleti álláspontjával (
(224)bekezdés) értett egyet. A kirendelt igazságügyi szakértő személyes előadása alapján a
  1. szakértői számú hidratáló berendezés a mészhidrát üzembe tervezett berendezés (
  2. tárgyalási jegyzőkönyv
  3. oldal második bekezdés), amely "lelke" a mészhidrát készítésének. A felek a szakértő személyes eladását követően egyetértettek abban, hogy a hidratáló berendezés nélkül mészhidrátot nem lehet előállítani, lényegében ez a mészhidrát készítő berendezés. A
  4. tétel forgódobos vasleválasztó szintén a mészhidrát technológiai lánc eleme, a mészhidrát daratartályba épített eszköz, a daratartály alkotórésze, míg a daratartály a mészhidrát üzemé. (
  5. tárgyalási jegyzőkönyv
  6. oldal - igazságügyi szakértő) Ezekre figyelemmel ez a két tárgy a mészhidrát üzemet magában foglaló cementgyár alkotórésze. [64] A felperes által
  7. szám alatt, míg a szakvéleményben
  8. szám alatt nyilvántartott riasztó (telefonos, hogy agyagbányai iroda
(1995)) esetében az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon megítélésével (részítélet
(225)bekezdés), hogy a biztonságtechnológia részeként alkotórésznek minősül. Bár a fellebbezésben a felperes arra helyesen hivatkozik, hogy a szerkezet elválasztható, de az elválasztással a mellékdolog riasztó értéke, használhatósága számottevően csökkenne; míg a fődolog biztonsági funkciója szenved csorbát. [65] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott szalagmérleg (-4,-6 szalag, 2001), az eszközlista
  2. tétele eszközről a tárgyaláson (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) a kirendelt igazságügyi szakértő, valamint a felperes és az alperes érdekében eljáró szakértőtanúk együttesen adták elő, hogy valójában egy műszer, amely a szállítószalag alá került beépítésre. Mérőgörgőből, mérőbélyegből és egy feldolgozó elektronikából áll és az a funkciója, hogy a szalagon folyamatában áthaladó anyag tömegét mérje. A termék a szakértők szerint a kereskedelmi forgalomban beszerezhető. Az elválaszthatóságra, pótolhatóságára és az egyszerű beszerezhetőségére figyelemmel a mérőműszer eltávolítása nem jár a kapcsolatban álló dolgok értéke, használhatósága számottevő csökkenésével. Emiatt az ítélőtábla nem értett egyet az elsőfokú részítélet azon álláspontjával (
(227)bekezdés), hogy a tárgy alkotórész, mert annak hiányában a szállítószalag nem lenne üzembiztos. Erre figyelemmel a részítélet megváltoztatásával az ítélőtábla a
  1. tételszámú eszköz kiadására kötelezte az alperest. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 40 [66] A felperes által
  2. szám alatt nyilvántartott vészkapcsolók kiépítése szalagpályák mentén, az eszközlista
  3. tétele a szakvélemény szerint (
  4. tárgyalási jegyzőkönyv
  5. oldal második bekezdés) "a szállítószalag melletti munkavédelmi, biztonságtechnikai reteszrendszer, azaz egy olyan drótkötélpálya, amellyel a kezelő az állítógombtól távol is a drótnak a meghúzásával le tudja állítani a szalagot abban az esetben, hogyha üzemzavart észlel. Ennek hiányában a szállító pálya nem működtethető..." Erre tekintettel az ítélőtábla egyetértett a fellebbezett részítélet azon álláspontjával (
(225)bekezdés), hogy a szalagpályához tartozó vészkapcsoló nélkül a szalagpálya nem működhet. A két tárgy között nem csak a funkcionális kapcsolat az erős, hanem a szalagpálya használhatósága megszűnik a
  1. tétel elválasztásával. Emiatt ez a tárgy alkotórész. [67] A felperes által
  2. szám alatt nyilvántartott zajszigetelés (C-D Állomás, tartozék), az eszközlista
  3. tétele és a felperes által
  4. szám alatt nyilvántartott zajszigetelés (távolsági szalagpálya), az eszközlista
  5. tétele egyaránt a szalagpályához tartozó kőzetgyapot, lyukasztott lemez és acéllemez részekből álló zajszigetelés, amely környezetvédelmi ártalom megelőzése érdekében szükséges. (
  6. tárgyalási jegyzőkönyv
  7. oldal második bekezdés - igazságügyi szakértő, szakértő5 tanú- szakértő) A zajszigetelő burkolat egyedileg a helyszínre, a szalagpályához tervezett. Ezek miatt az ítélőtábla egyetértett a törvényszék azon álláspontjával (
(228)bekezdés), hogy a zajszigetelések csak korlátozottan távolíthatóak el, az elválasztással mind a mellék- mind a fő dolog használhatósága jelentősen lecsökkent. Emiatt ezek a tételek alkotórészek. [68] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott olajtrafó (4HB 5836-4UA05 tip.), az eszközlista
  2. tételéről a felperes a fellebbezésében helytállóan állapította meg, hogy önállóan mozgatható mobileszköz. A szakértői bizonyítás során az elsőfokú bíróság azonban feltárta (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal), hogy a trafóházban telepített eszköz feszültség alatt áll, a mészkőbányában a szociális épület és a bánya áramellátását biztosítja. Így a fellebbezésben hangsúlyozott eltávolíthatóságtól függetlenül az elsőfokú bíróság ítélte meg helyesen, hogy a tárgy alkotórész (részítélet
(229)bekezdés) A trafóházba bekötés ugyanis a végleges kapcsolat kialakítására utal, az elválasztással pedig a mészkőbányai áramellátás használhatósága jelentősen lecsökken. [69] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott távolsági szalag adatkábel, az eszközlista
  2. tétele a szakvélemény szerint (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) adatátviteli számítástechnikai kábel a távolsági szalagpálya mellett. Szakértő5 szakértő-tanú ugyanott előadott nyilatkozata szerint az adatkábel a szalagpálya vezérlésének adatait viszi. Ezért a fellebbezés azon érvelésével szemben, hogy az adatkábel eltávolítható, az ítélőtábla a törvényszék azon álláspontjával értett egyet (
(225)bekezdés), hogy a tétel alkotórész. Az adatkábel a távolsági szalagpálya technológiájának alkotórésze. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 41 [70] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott számú távolsági szalag (mészkő beszállítás) vezérlés, az eszközlista
  2. tétele a valóságban számítástechnikai rendszert jelent, számítógépekkel, kommunikációs eszközökkel. (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) A rendszer része az adatbevitel, adat kimenet. A rendszer bármely eleme eltávolítása a teljes rendszer leállását jelenti. (Szakértő5 szakértő-tanú ugyanott). Emiatt az ítélőtábla ebben az esetben is az elsőfokú részítélet álláspontjával (
(230)bekezdés) értett egyet. Az eltávolítással az irányított rendszer használhatósága megszűnik, ezért a tétel alkotórész. [71] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott,
  2. szakértői számú jelátalakító (vasúti hídmérleg hibridizálás) tárgyában a szakértő személyes előadása során (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) részletezte, hogy a tétel a vasúti mérleg mérlegelektronikája, villamos műszeres része, jelátalakító. Szakértő5 szakértő-tanú ezt azzal egészítette ki, hogy a 70-es években épült mechanikus mérleg korszerűsítése során a Flintab cég a helyszínre alakította ki az elektronikus mérleg alkatrészeket. Emiatt az ítélőtábla ezen tétel esetében is a törvényszék azon álláspontjával (
(230)bekezdés) értett egyet, hogy a helyszínre gyártatott tárgy alkotórész. Bár a fellebbezés helytálló abban, hogy eltávolítható, azonban az eltávolítást követően csak nagyon szűk körűen használható fel, így a használhatósága lecsökkenne. [72] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott az eszközlista
  2. tétele fűtőberendezés (Nyersmalom épület) ;
  3. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  4. tétele fűtőberendezés (2 db gázkazán);
  5. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  6. tétele fűtőberendezés (CIRKO);
  7. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  8. tétele fűtőberendezés (Kazánház-Irodaház régi); 25.szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  9. tétele fűtőberendezés (””a”” trafóház);
  10. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  11. tétele fűtőberendezés (Gumisműhely);
  12. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  13. tétele fűtőberendezés (konvektoros, szivattyúház -1 db FÉG konvektor;
  14. szám alatt nyilvántartott, az eszközlista
  15. tétele fűtőberendezés (kazánház-vízlágyító) tárgyai esetében az ítélőtábla a felperes fellebbezési álláspontjával értett egyet. A
  16. szakértői számú fűtőberendezés a szakértő személyes nyilatkozata szerint (
  17. tárgyalási jegyzőkönyv
  18. oldal) 4 db elvihető konvektort tartalmaz. A további fűtőberendezések gázkazánok, illetve konvektorok. Ezek a tárgyak a részítéleti állásponttal (
(231)bekezdés) szemben egyszerűen leszerelhetőek, a kereskedelemből beszerzéssel könnyedén pótolhatóak, így attól függetlenül, hogy egy-egy helyiség fűtését biztosítják, az eltávolítással huzamosabb ideig a fődolog használhatósága nem csökken. Az eltávolított fűtőberendezés pedig más helyen ismételten akadály nélkül felhasználható. Ezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú részítélet megváltoztatásával az itt felsorolt 8 tétel részletesen megnevezett fűtőberendezés kiadására kötelezte az alperest. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 42 [73] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott elektromos szekrény (nyersmalom térvilágítás), az eszközlista
  2. tétele a szakértői vélemény szerint (
  3. tárgyalási jegyzőkönyv
  4. oldal) sorkapcsokból, ki- befutó kábelekből álló, a villamos hálózatba bekötött berendezés. Kiszerelése esetén az áramellátás megszűnik az ellátott területen. Szakértő5 szakértő- tanú ugyanott tett nyilatkozata szerint ez az elektromos szekrény a nyersmalom halogén világítási rendszerével összekötött, annak része. Erre figyelemmel a felperes a fellebbezésében kellő alap nélkül hivatkozik arra, hogy a tárgy kiszerelése esetén egyszerű módon pótolható. Az ítélőtábla a részítélet álláspontjával (
(232)bekezdés) értett egyet a tekintetben, hogy az árammal ellátott területtel való szoros, funkcionális kapcsolat miatt az elválasztással mind a mellékdolog tétel, mind pedig az ellátott fő dolog használhatósága jelentősen lecsökkenne. Ezért ez a tárgy alkotórésznek minősül. [74] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott kompresszor (Atlas Copco), az eszközlista
  2. tétele, és a felperes által
  3. szám alatt nyilvántartott kompresszor (homogenizáló, 21-es), az eszközlista
  4. tétele alkotórészi kapcsolata megítélésében az ítélőtábla ismét a szakértői véleményből indult ki. A kirendelt szakértő személyes meghallgatása során (
  5. tjk. 11.o) azt adta elő, hogy a kompresszorok szerepe sűrített levegő előállítás, gépalapon vannak elhelyezve, a kereskedelmi forgalomban kaphatóak. Kiszerelésük esetén helyettük egy másik kompresszort kell berakni. Ezen szakvélemény alapján az ítélőtábla nem értett egyet a törvényszék részítéleti álláspontjával (
(233)bekezdés), azzal, hogy a kompresszorok a légtechnikai rendszer alkotórészét képezné. A viszonylag egyszerű eltávolíthatóság, a kereskedelmi forgalomban beszerezhetőség és pótolhatóság azzal jár, hogy a kompresszorok kiszerelésével sem a mellék- és a fődolog értéke, sem használhatósága nem csökken. A kompresszorok kiszerelve újból felhasználhatóak. Ezen tárgyak így nem alkotórészek, ezért azok kiadására kötelezte az ítélőtábla az alperest. [75] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott hűtveszárító (KPL CAD 010 KPL), az eszközlista
  2. tétele esetében a kirendelt szakértő úgy nyilatkozott, hogy "kapható kereskedelmi forgalomban, egy konzol van a falra feltéve és erre van ráhelyezve az eszköz. Be van kötve, alkalmazható az üzemben, nyilván ha kivesszük, akkor esetleg helyette be kell rakni egy másikat. A szerepe a levegő szállítása, amit oly módon tesz, hogy lehűti a levegőt és kicsapódik belőle a folyadék." (
  3. tjk. 11.o. ) Ezen tények alapján erre a berendezésre is megállapítható, könnyen eltávolítható, egyszerűen beszerezhető és pótolható. Így kiszerelésével sem a mellék- és a fődolog értéke, használhatósága nem csökken. A tárgy nem alkotórész, ezért annak kiadására kötelezte az ítélőtábla az alperest. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 43 [76] A felperes által
  4. szám alatt nyilvántartott serleges elevátor (50 T/h TENG.MAGASSÁG=16,18M), az eszközlista
  5. tétele a szakvélemény szerint (
  6. tjk. 11.-12.o. ) egy egységet képez a 195., 196., és
  7. és
  8. számú eszközökkel. (A fellebbezéssel érintett még: a felperes által
  9. szám alatt nyilvántartott porleválasztó egység (DLMV 45/15 K 11-TIP.), az eszközlista
  10. tétele, a felperes által
  11. szám alatt nyilvántartott siló lefejtő, az eszközlista
  12. tétele, a felperes által
  13. szám alatt nyilvántartott siló töltő, az eszközlista
  14. tétele, a felperes által
  15. szám alatt nyilvántartott filterpor beadagoló, az eszközlista
  16. tétele) esetében a kirendelt szakértő egyetértett szakértő5 szakértő-tanú azon előadásával, hogy ezek az eszközök "a filterpor lefejtésére, szállítására, felemelésére, másik üzembe való átadására komplexen, együtt alkalmasak." Erre tekintettel a filterpor szállítását és kezelését végző 194.-
  17. szám alatti tételek egy technológiai egységet képeznek, amelyek nélkül a cementgyár használhatósága jelentősen csökken. Így ezen tárgyak, berendezések külön-külön kiszerelhetősége ellenére a cementgyár alkotórészét képezik, a helyes elsőfokú részítéleti állásponttal egyezően. [77] A felperes által 943 szám alatt nyilvántartott kompresszor (SILÓMAT E-140 TIP DP2.140 B1755158), az eszközlista
  18. tétele esetében a keresetet érdemben amiatt nem volt vizsgálható, mert ezt a berendezést az igazságügyi szakértő a szakértői helyszíni szemle során nem találta meg a cementgyárban és az ennek érdekében eljáró szakértő-tanúk sem lelték fel. (
  19. tjk.
  20. oldal). Emiatt a törvényszék a részítéletében helyesen rendelkezett az erre a tételre előterjesztett kereset elutasításáról. [78] A felperes által
  21. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (BOGÉ SD-/tip. nyersmalmifilter), az eszközlista
  22. tétele, és a felperes által
  23. szám alatt nyilvántartott csavarkompresszor (SD-15 tip.légtartállyal kpl.), az eszközlista
  24. tétele feladata a szakvélemény szerint (
  25. tjk.
  26. oldal) sűrített levegő készítése. Az alaphoz csavarral van rögzítve, szétválasztható, elszállítható és más kompresszorral helyettesíthető. Az ítélőtábla ezen tárgyak esetében, a 189.,
  27. tétel alá tartozó kompresszoroknál kifejtett indokok alapján azt állapította meg, hogy nem alkotórészek, így azok kiadására kötelezte az alperest. [79] A felperes által
  28. szám alatt nyilvántartott portalanító berendezés (zsákos, IFJN 70/4-4-tip.), az eszközlista
  29. tétele a szakértő személyes előadása szerint (
  30. tjk. 13.o.) "eltávolítható, nagy méretű, máshol felhasználható, környezetvédelmi megfelelőséget biztosít. A szerepe az csak egy zárt technológiai láncban értelmezhető, önmagában nem lehetne használni. Arról szól, hogy érkezik bele levegőben anyag vezetékeken és ebből szűri ki a port. Tehát csak egy rendszerbe építve tud működni, önmagában nincs funkciója és nyilván a rendszer sem tud e nélkül működni, jelen esetben környezetvédelmi előírásokat Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 44 sértene a rendszer, ha kiemelnénk." A szakvélemény értékelése alapján tehát a törvényszék részítéletében (
(233)bekezdés) érdemben helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a berendezés alkotórész. Az eltávolítással ugyanis a rendszer nem működik, a cementgyár használhatósága jelentősen lecsökken. [80] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott köpenyhőmérő (műszerház), az eszközlista
  2. tétele a szakvélemény szerint (
  3. tjk. 13.o.) a felperes által
  4. szám alatt nyilvántartott köpenyhőmérő rendszer (GESOTEC), az eszközlista
  5. tételével egy egység. A klinkerkemence köpenyének hőmérsékletet méri. A szakvélemény szerint ez az eszköz eltávolítható, és szakértő3, a felperes érdekében eljáró szakértő-tanú nem cáfolt nyilatkozata (
  6. tjk. 14.o.) szerint pótolható, kézi hőmérővel. Erre figyelemmel a 204.,
  7. tétel alatti köpenyhőmérő rendszer tagjai nem minősülnek alkotórésznek, azok kiszerelhetőek, más módon pótolhatóak, így az eltávolításukkal a cementgyár használhatósága számottevően nem csökken. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú részítéletet megváltoztatva ezen két tétel alatti tárgyak kiadására kötelezte az alperest. [81] A felperes által
  8. szám alatt nyilvántartott víztartály (II. hűtőtorony, 6 m3 /vasból/), az eszközlista
  9. tétele esetében a felek érdekében eljáró szakértő-tanúk együttesen úgy nyilatkoztak (
  10. tjk. 14.o.), hogy a víztartály "oly módon van összekötve a klinkerkemencével, hogy a kemencéből származik a füstgáz, amit majd szűrni kell filterekkel és ahhoz, hogy a filterre rá lehessen engedni a füstgázt, ahhoz szükséges a lehűtése, ennek a hűtőrendszernek a kiszolgáló eleme, egy része ez a víztartály." Ebből következően a tárgy a hűtőrendszer része, így helyesen jutott a törvényszék a részítéletében (
(234)bekezdés) arra a következtetésre, hogy az alkotórész. Az elválasztással a hűtőrendszer, és így a cementgyár használhatósága jelentősen lecsökkenne. [82] A felperes által
  1. szám alatt nyilvántartott kompresszorház (nyersmalom 22 m-es színtér 11-es), az eszközlista
  2. tétele a szakvélemény szerint (
  3. tjk. 14.o.) "a födémhez van rögzítve egy alumíniumlemezből készült házikó, csavarral lehet rögzítve a födémhez, egyetértek szakértő5-vel, ez a kompresszorház feltehetően valamilyen szellőztető rendszert is tartalmaz, hogy a kompresszorokhoz tiszta, hideg levegőt lehessen szívni és nyilván így hűti is magának. Ez a kompresszorháznak a funkciója." Erre figyelemmel a felperes a fellebbezésben ugyan arra helytállóan hivatkozott, hogy a berendezés eltávolítható, az ítélőtábla megítélése szerint mégis a törvényszék jutott helytálló következtetésre (részítélet
(235)bekezdés) akkor, amikor alkotórésznek értékelte a tételt. A szakvéleményből következően a tételhez berendezések egysége tartozik, amelyek elbontásával, elválasztásával mind a mellékdologok értéke és használhatósága, mind pedig a fődolog használhatósága jelentősen lecsökkenne. Győri Ítélőtábla II.Gf.20.158/2020/14/I 45 [83] A felperes által 1858. szám alatt nyilvántartott vízhűtőtorony és vízlágyít

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.